Ha már egyszer, bő három hete, néhány napig az én nevemtől volt hangos a sajtó, úgy gondolom, hogy érdemes ezeket az írásokat összegyűjteni egy "cikkek rólam" kategória alá.

Ennek jegyében viszont hiányzik innen a nyomtatott Magyar Nemzet szeptember 1-én megjelent számából Seszták Ágnes véleménye a Szetey-montázs ügyéről, és rólam.

Külön felhívom a figyelmet, hogy én azokban a napokban tőle függetlenül is közel ugyanarra a következtetésre jutottam az ügy hátterére vonatkozóan, mint ő maga. Vagyis nyilván van valami abban, amit mondtam.

Kormányzati színjátékok

Gyurcsányék azzal foglalkoznak, miként lehetne a gyűlöletet a robbanásig szítani

Seszták Ágnes 


Remélem, Debreczeni József Gyurcsány Ferencről írott könyvének sokadik kötetéből (Emigrációs beszélgetések címmel) egyszer megtudjuk az igazságot. Addig a fantáziát csak a valóság múlja felül. Magyarországon vagyunk, Gyurcsány kormányzása alatt. A botrányok oly gyakorian kreáltak és nevetségesek, hogy meteornak kéne becsapódni a Kossuth térre ahhoz, hogy az emberek felkapják a fejüket.

Ez a Magyar Gárda körüli idegháború sem jött be igazán, bár az MDF elnöke nemzetközi sajtótájékoztatón sietett szétkiabálni a világba, hogy itt micsoda fasizmus van. Amikor a hisztéria a tetőfokára hágott, a Magyar Gárda elvonult gazolni a szarvasi temetőbe. Rettenet. Ettől függetlenül folyik az elhatárolódási cirkusz, politikusok évek óta járatják le magukat ezzel a technikával, észre sem véve, hogy a nép rajtuk röhög. Várom a napot, amikor a miniszterelnök elhatárolódik önmagától, Gyurcsány Ferenctől. A Magyar Gárda megalakult, sajnos, egyetlen pofon nem csattant el az avatón, sajnos, az antifasiszták bevittek maguknak egy balhorgot, mert ez alkalommal ők ordítoztak és sértegettek úgy, mint az általuk lenézett jobbos "csőcselék".

- Hát ez nem jött be - nézett Klára Ferencre. Aztán összejött az éceszgéberek gyülekezete (kérem figyelembe venni, hogy hamarabb ismertem a kifejezést, mint az antiszemita szót), és csak nézett a gyönyörű Apró-villa ablakán kifelé. - Mennyi fasiszta lakik ott alant, és ezekkel kell felépítenem a kapitalizmust - sóhajtott Ferenc, majd idegesen dörzsölni kezdte a tenyerét. - Mondjatok már valamit, ha azonnal nem lelünk egy frappáns ötletre, még feltűnik a jobbágyoknak, hogy elpasszoljuk a Földhitel- és Jelzálogbankot, az utolsó magyar tulajdonú kereskedelmi pénzintézetet, és kezdenek visszaszállingózni a Kossuth térre. Kellene valami, ami nagyot szól, és végképp lejáratja a jobboldalt.

Mindenki bámult maga elé, amikor berobogott Szetey Gábor, kezében egy rakat fényképmásolat. - Meg vagyunk mentve, Feri, mondta, és lerakta a képeket az asztalra. - Mi a fene ez? - töprengett Gyurcsány, majd felderült az arca. - Hiszen ez te vagy, Gabi, az auschwitzi tábor előtt, zakódon egy rózsaszín háromszöggel! - Á - legyintett az egyik kis Gyurcsány, aki a közelben ólálkodott -, nem talált, Gabi bácsi már egy hónapja fenn van az interneten ebben a szerkóban. - De nem a Lánchíd Rádió honlapján!

A többi ment, mint a karikacsapás. A fényképek bejárták a nyilvánosságot, Szetey félrehajtott fejjel, sírósan elmondja, hogy őt nem lehet megfélemlíteni. Gyurcsány éjjel eladja a bankot, majd felsorakoztatja kormányát, mint egy rossz görög kórust, és egyenkénti elhatárolódásra kéri őket. Könnyek a pillákon, lám, idejutottunk: Orbán sátán, papok, nyilas gárda, Fidesz, fasizmus, intolerancia, világvége. Pajzsra nem emelik Szeteyt, de megdicsőül. Aki kívülről látja a történteket, azt hiszi, Magyarországon mindenki megbolondult. Ország, ahol kótyavetyélik a kórházakat, ahol a nemzeti össztermék alig növekszik, ahol az egészségügyi káosz miatt nő a csecsemőhalálozás, ahol kiadták a jelszót: mindent eladni, ami mozdítható, ahol most készítik elő a nyugdíjak csökkentését, az államadósságnak már a kamatait is kölcsönből fizetik, és ahol a legszegényebbek vagy vizitdíjat fizetnek, vagy zsemlét és vajat vesznek rajta. Ebben az országban a kormány nem azzal foglalkozik, hogy jobbá vagy elviselhetővé tegye polgárainak életét, hanem azzal, hogy miként lehetne a gyűlöletet a robbanásig szítani. Amíg a magyarok egymásnak nem esnek. A televízióban sorjáznak a sírós, háborgó, szűk homlokú igaz demokraták, akik fasisztáznak és náciznak, abban bízva, hogy a szavak mágiája hatni fog, és sikerül a nem létező fasisztákkal, és nácikkal elterelni a figyelmet a kormány siralmas teljesítményéről. Ez a Szetey kontra Lánchíd Rádió is tele hazugsággal, csúsztatással és homályban tartott információkkal.

Kezdjük azzal, amit a médiumok ügyesen elhallgattak! A képet nem a Lánchíd Rádió internetes portáljának munkatársai készítették. A képet egy Kiss Endre Farkas nevezetű blogger gyártotta, aki ezt közleményben ismerte el, de mint tudjuk, a tények soha nem zavarják a balsajtót. Milyen érdekes, hogy a jobboldal hírportáljai közül a legkevesebb érdeklődésre számot tartó Lánchíd Rádió weblapján sikerült felfedezni az ominózus Szetey-képet. Kik járőrözhetnek az interneten éjjel-nappal, hogy a másutt legalább egy hónapja látható montázst "spontán" megtalálják itt és most? A Lánchíd Rádió tulajdonosa nem magyarázkodott, hanem bocsánatot kért, és azonnali hatállyal elbocsátotta a két felelős személyt.

Ez azonban nem elég. Hogyne, az antifasisztáknak fogcsikorgatva kellett bocsánatot kérniük Szarka Ágotától, a Magyar Nemzet munkatársától, mert éppen hogy meg nem verték a gárdaellenes tüntetésükön. A bocsánatkérés igen "alapos" volt: csak a Magyar Nemzet főszerkesztőjének nevét és a kolléganő keresztnevét szúrták el. Plusz a Magyar Nemzet az a kellemetlen lap, amit még nem sikerült betiltani, de valami hasonlón dolgozik Takács Albert. Mert a kormányfő megparancsolta az állampolgári jogok helyettes biztosából lett igazságügyi és rendészeti miniszternek, keressen, találjon vagy gyártson olyan jogszabályt, amilyennel a neki nem tetsző médiumok betilthatók. Ez a Magyar Nemzet adott hírt Szetey és Gyurcsány különös üzleteléseiről.

Megfészkel bennünk a halvány rózsaszín gyanú, hogy az egész Lánchíd Rádió kontra Szetey a pink háromszöggel egy előre kitervelt forgatókönyv egyik lapocskája. Persze leszakadt az ég, aki nem határolódott el, mély megbecsüléséről biztosította Szeteyt, az újságírók rohangáltak, mint pók a falon, hogy minél több hiteles személy elmondhassa: fasiszták, vérnáci jobboldal, zsidóüldözés, Európa, segíts! Aztán összerántották a kormányt. Megfenyegették Sólyom Lászlót, ürügynek minden jó, mert az államfőnek nem akaródzik Gyurcsány dróton rángatott bábjának lenni, hát őt is provokálni kell. Orbán Viktor akár semmit se tegyen! Ő nem tud úgy elhatárolódni, hogy Lendvai ne szólítsa fel arra, még jobban határolódjon el. Mondjuk, ahogy Lendvai elhatárolódott Zuschlag Jánostól, akinek pártja nemcsak megbocsátotta a meggyilkolt zsidókon való élcelődését, de alkalmat adott neki újabb gátlástalan manőverekre. Arra sem emlékszem, hogy Zuschlag gyalázatos poénja után felsorakozott volna az egész kormány egy teátrális elhatárolódási akcióra.

Lám, egy fotómontázs, amely a homoszexuális államtitkár emberi méltóságát, becsületét gyalázza meg. Mert lássuk be, náci jelképekkel játszani aljas és becstelen dolog. Még akkor is, ha ez az interneten jelenik meg, de hál" istennek, Szetey Gábor szórólapként kezelte Kiss Endre Farkas művét, így mindenki látta már e széles hazában. Én is fel vagyok háborodva, és visszautasítok minden náci jelképpel való játszadozást.

Például, amikor az Index.hu fórumán megjelenik Orbán Viktor képe, Hitler balján karlendítve, amikor ugyanott egy plakáton Hitler kezében a Nemzetőr újság: Orbán Viktorral a címlapon. Például, amikor Orbán Hitlerre másolva náci egyenruhában szerepel egy könyv borítóján, majd a Bukás című film plakátján. Hitler Adolf, amint egy kisgyermek arcát megsimogatja, alatta Orbán Viktor, amint egy kisgyermek arcát megsimogatja. Orbán Viktor feje Oszama bin Ladenéra kopírozva. Hitler ül egy széken, alatta Orbán ül egy széken, Orbán Hitler-bajusszal, Orbán kart lengetve, Orbán Fidesz-nagygyűlésen, ahol a hallgatók feje felett óriási horogkereszt lóg be. Hogy erről nem tudott a kormány? Ha a rózsaszín háromszög Szetey zakóján maga a fasizmus, akkor Orbánt Hitler-ruháiban mutogatni micsoda?

forrás: Magyar Nemzet (begépelve)


Na, egyre fogynak az olyan cikkek, ahol megemlítenek engem, de ennek ellenére még nem emeltem át ide őket. :)

By SoDI


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!