Ha a túloldalról jönne az a rágalom, ami Szálasi Ferencet a náci fajelmélet valamely reformirányzatának követőjeként írja le, akkor nem győznék a szerzővel kapcsolatban sértő jelzők sűrű használata mellett szitkozódni. Mivel azonban már sokadjára olvashatjuk Tomcat tollából azt az apró pontatlanságot, amit egy balliberális író tollából gondolkodás nélkül orbitális baromságnak, és aljas hazudozásnak titulálnék, érdemes végre tiszta vizet önteni a pohárba.

Szálasi, aki értelmetlen háborút szabadított az országra? Aki a rasszista fajelméletet követte? Aki soviniszta volt? Aki gyenge kezű volt, és ezért nem tudta megvédeni a zsidóságot a nevében tomboló bűnözőktől? Micsoda pontatlanságok / (hazugságok - ha éppen balról jönnek)!

Mielőtt bárki is szélsőségességgel vádolna, szeretném leszögezni, hogy elítélem a rasszizmust, az antiszemitizmust, a sovinizmust, és a karlengetve gyűlölködő bőrfejűeket. Ezt világosan leírtam a Szetey-montázs ügyében született tavaly őszi sajtóközleményemben is.

Ha valaki bővebben is kíváncsi arra, hogy miért ítélem el a hasonló dolgokat, az elolvashatja az alábbi néhány összefoglalómban.

  • SoDI: Szélsőségek?
    (antiszemitizmus, homofóbia, rasszizmus, neonácik)
  • SoDI és a világ
    (drogok, zsidók, rasszizmus, buzik, neokon gazdaságpolitika, Orbán, Tóta, hungarizmus, halálbüntetés, stb...)

De különben azt, hogy az ideológiailag nem kellően felkészült bőrfejűektől miért érdemes megfelelő távolságot tartani, Blogin fogalmazza meg a legjobban.

Abban minden normális ember egyetért, hogy az értelmetlen vakbuzgóságot, a rasszizmust, a nacionalista sovinizmust, és a pogromot bátorító antiszemitizmust el kell ítélni. Keresztény, európai emberként ez a minimum. Ez a kulturáltság legalapvetőbb mércéje.

A valóság viszont az, hogy Szálasi Ferencre az imént felsorolt bűnök egyike sem volt jellemző!

Szálasi nem volt soviniszta, mint ahogy gyűlölködő rasszista sem! Aki ezt tagadja, az vagy tanulatlan (amennyiben jobboldali, akkor jóindulatúan: téved), vagy aljas.  

Úgy gondolom, hogy bár Németberta Péternek Bloginhoz címzett válasza jó kísérlet arra, hogy helyre tegye a fejekben uralkodó zavart, azonban túlságosan bő lére eresztette a gondolatait, és így egy külső szemlélő szemében ijesztő lehet pont itt kezdeni az ismerkedést.

Ebből a szempontból némileg jobb megközelítéssel áll neki az összefoglalásnak L. György, aki szintén Németberta úrhoz hasonló céllal ragadott tollat, azonban ő is elköveti azt a súlyos hibát, hogy a csúfnevén hitlerista fajelméletet összemossa Szálasi hungarizmusának konstruktív fajvédelmével (erről bővebben lejjebb).

Jelen írásomban többek közt ezt a zavart igyekszem eloszlatni, és egyben szeretnék megsemmisíteni néhány hasonló közkeletű hazugságot, illetve tévedést is.

Vegyünk sorba tehát néhány tévhitet...

  • Tévhit: Szálasi Ferenc tett keresztbe Horthy békekötésének.
  • A valóság: Szálasi Hungarista mozgalma önmagában nem lett volna képes megakadályozni, hogy Horthy szovjeteknek tett ajánlata az államapparátus minden szintjén érvényesüljön. A magyarországi békekötést ilyenformán nem ő, hanem a német hadsereg jelenléte hiúsította meg. Ezen a tényen szemernyit sem változtat, hogy Szálasi - felismervén azt, hogy a Harmadik Birodalom szoros nyomása alatt még akkor sem állna reális alapokon Horthy próbálkozása, ha különben elfogadható lenne -, ebben a helyzetben magára vállalta azt az irányító szerepet, amit különben nélküle is betöltött volna valaki más. Ezt már csak azért sem vethetjük a szemére, mert tisztában volt vele, hogy ehhez ő rendelkezik a legalaposabb felkészültséggel, és kidolgozott ideológiai alappal.
  • Tévhit: Szálasi Ferenc rasszista módon a fajelmélet pártján állt.

  • A valóság: Szálasi határozottan elutasította a fajelméletet, melyről az alábbi népbírósági jegyzőkönyvi részlet is tanúskodik:

    • Szálasi: A hungarizmus erkölcsi elvei egyáltalában nem a fajelméleten alapszanak. Meglehet, hogy a német nemzetiszocializmus gyakorlata ezt csinálta, de nekünk egyáltalán nem ez volt az elvünk.

      Elnök: Nincs alacsonyabbrendű és magasabbrendű faj. Hogy Önt hova vitte a fajelmélet, mutatja, hogy elfogadták a magyar­ság másodrendű fajiságát a germánság után.

      Szálasi: Egyáltalában nem. Én tudom, hogy a hungarizmus mit tartalmaz.

      Elnök: Én is tudom, hogy a német hitlerizmus mit tartalmaz.

      Szálasi: Semmi közünk nincs hozzá. A hungarizmus nem hitle­rizmus.

  • Szálasi tehát nem a fajelméletben, hanem a fajvédelemben, vagy ha úgy tetszik, a fajnemesítésben hitt. Ez viszont nem rasszizmus, nem más rasszoknak a gyűlölete. Olyan védelem csupán, ami nem más rasszok ellen irányul, hanem ehelyett konstruktív módon törekedett a sajátja bizonyos jellegzetességeinek hosszú távú megőrzésére. Tehát a fajvédelem NEM az ember és ember közötti társadalmi egyenlőséget tagadja, ez hatalmas félreértés, ehelyett csupán a fajok belső integritását igyekezett megőrizni. A fajkeveredés ellen volt, ez igaz, viszont ez még nem jelent fajgyűlöletet.
  • A - hangsúlyozottan - pozitív eugenika nem rasszizmus!
  • Tévhit: Szálasi Ferenc soviniszta volt. (Ha úgy tetszik: szélsőségesen nacionalista).
  • A valóság: Semmi sem áll olyan közel a Szentkorona-tan szellemiségéhez, mint Szálasi Ferenc konnacionalizmusa!
    • Ha valaki nem tudná, miről van szó: 
    • István király Imre herceghez intézett Intelmei alapján az ú.n Szent Korona jelképezi az országot mint területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, (...) az ország védelmét és az országban lakó, együttélő, vendégként befogadott idegen népeket.
    • A konnacionalizmus a Kárpát-medencében élő nemzeteknek (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) egységesítését tüzte ki célul (Magyar Szent Korona Országai). A térségben élő népek egyenlő és (kon)föderativ, tehát nemzeti társországokra (az etnikai határok figyelembevétele) tagolodó egységesítését kívánja elérni, azaz nem a magyar nemzet kizárólagos vezetése alatti történelmi jogra támaszkodik (pl: első világháború előtti társadalmi közigazgatási politikai viszonyok teljes visszaállítása), ami a 20-as 30-as évek politikusainak legfőbb célja volt.
  • Ha belegondolunk, a fentiek alapján valójában a Horthy-féle revizionista irredentizmus volt az, amelyik elszakadt a Szentkorona-tantól azzal, hogy a Kárpát-medence sorsát szimpla nemzetiségi kérdéssé degradálta. Ilyenformán pedig a mai autonómiatörekvések azok, melyek a valóságban is realizálható módon visszakanyarodnak a Szentkorona-tanhoz, ugyanis nem kandúrhugyozásos-területi vetületben, hanem a Kárpát-medencében élő népek békés életközösségének az ezeréves értékek mentén történő, a közigazgatásban is megjelenő érvényesülésében gondolkodnak.
  • Mindezzel persze nem azt mondom, hogy a területi revízió gondolata ördögtől való dolog, csupán azt, hogy ezt kizárólag a társadalmi homogenitás jegyében ösztönözni nem feltétlenül a Szentkorona-tan szellemiségéhez illő gondolat. Ha már feltétlenül a Szent koronára hivatkozunk ugye... A részleges területi revíziónak is lehet létjogosultsága, amennyiben a Szentkorona-tan szellemiségével összhangban történik, de kizárólag ennek tükrében, nem pedig belebolondulva az etnikai homogenitás mániájába, mint ahogyan ezt sok revizionista teszi.
  • Tévhit: Szálasi Ferenc antiszemita volt.
  • A valóság: Szálasi nem gyűlölte a zsidókat. Valaminek a gyűlölete feltételezi, hogy a gyűlöletnek a tárgya folyamatosan, érinthető közelségben jelen van, vagy jelen lehet. Szálasi Ferenc aszemitizmusa, mely szemléletében ezt a jelenlétet iktatta ki a társadalmi számítások során figyelembe veendő tényezők sorából, nem gyűlöletből táplálkozott, hanem csupán abból a felismerésből, hogy a Szentkorona-tan egyéb népekkel szembeni megértését nyilvánvalóan csak a Kárpát-medence életközösségébe szervesen integrálódni hajlandó körökre szűkítve  lehet értelmezni.
    Izrael megalapítását megelőzően az önálló zsidó állam gondolata különben a klasszikus cionizmus elveivel volt összhangban. Mindkettő, a hungarista aszemitizmus, és a Herzl Tivadar féle cionizmus, egyaránt a diaszpóra felszámolásában gondolkodott. Az olyan eszme viszont, ami az eredeti cionizmust erősíti, nyilvánvalóan nem lehet antiszemita, így Szálasi Ferenc sem volt az.
  • Tévhit: Szálasi Ferenc gyengekezű, alkalmatlan vezető volt, mert nem tudta megakadályozni, hogy a nevében elkövessék azokat a szörnyűséges bűntetteket, melyek megtizedelték a budapesti zsidóság sorait.
  • A valóság: Az ugye mindenki előtt evidencia, hogy Szálasi Ferenc nem tudott a zsidók ellen elkövetett erőszakról, sőt, a leghatározottabban elítélte a hasonló cselekedeteket.
    • Szálasi maga így nyilatkozott erről:
      „Eljáró rendőrtisztnek arra a kérdésére, hogy a zsidók elleni atrocitásokat miért a Nyilaskeresztes Párt tagjainak rétegéből követték el, azt felelem, hogy erről elsősorban nem tudok és ebben nem hiszek, ... Feltevésem az, hogy a nyilaskeresztes párttagok közé beszüremlettek ... olyan elemek, akik a zűrzavart egyéni haszonlesés szempontjából ki akarták használni. ... Azokról a tényekről, amelyeket eljáró rendőrtiszt elembe tárt, miszerint az egyes pártszervezeteimből ... zsidókat vittek volna le a Dunához, vagy egyébként köztereken vagy utcákon kivégeztek, vagy esetleg a pártszervezetben megkínoztak, nincsen tudomásom. ... Meg vagyok arról győződve, hogy ... megdöbbenti és elítéli a magyar nép velem együtt ezeket a kilengéseket ....”
  • Kilengések különben minden időben voltak, még Horthy Miklós alatt is.
    • Elég csak azt az esetet említeni, amely miatt bűnbakként Wass Albert haláláig háborús bűnösnek számított a román fennhatóság alatt álló területeken. Amikor a magyar hadsereg bevonult Észak-Erdélybe, akkor Cege falu határában két román parasztot, és két zsidó lányt magyar katonák lőttek agyon. (Wass Albertet felbujtóként hozták kapcsolatba a történésekkel).
  • Önmagában tehát az a tény, hogy elvétve bűncselekmények is előfordulnak az irányítása alá tartozó területen, nem tesz bűnössé egyetlen ország-irányítót sem. A korábbi túlkapások, és a '44 végén történtek közötti különbség mindössze annyi, hogy háborús időkben sokkal nehezebb kontrollálni az egyes eseményeket, mint békés körülmények között. Arról már nem is beszélve, hogy Szálasi Ferencnek igen kevés ráhatása volt arra, hogy megakadályozza némely nyilas ruhába öltözött zsidó bűnözők irtózatos ámokfutását.
  • Ráadásul TÉNY, hogy a Dunába lövések nem is ezen túlkapások kategóriájába tartoztak, hanem egy hadban álló ország kormányának részéről teljesen normális, indokolt, elfogadható, és helyes intézkedések voltak!

Bővebben lásd erről az alábbi videót:

  • Az Eichmann féle deportálások nyomán fellépő emberveszteségért ugyanígy nem tehető felelőssé Szálasi, elvégre a németek árnyékában kényszerhelyzet állt elő, ráadásul az szovjet hadsereg közeledtével neki is elemi érdekében állt volna, hogy a német hadiüzemekben ne ne legyen munkaerőhiány. Ennek ellenére a közkedvelt hazugságokkal szemben Szálasi végig azon volt, hogy a zsidókat lehetőség szerint Magyarországon tartsa, itthon dolgoztassa, avagy kicserélje őket magyar hadifoglyokra.
  • Sőt, még ha egy pillanatra esetleg el is fogadjuk azt a cionista hazugságot, mely szerint Szálasinak oka lett volna feltételezni, hogy a külső munkaszolgálatra begyűjtött zsidók élete és testi épsége nem feltétlenül garantált, akkor sem vethető a szemére a német deportálások egyetlen sajnálatos hatása sem, hiszen tudjuk, hogy korábban az 1944 áprilisában kezdődő deportálások leállítása is több hónapjába telt Horthynak, Szálasinak viszont az őszi deportálások idején igen kevés ideje jutott ugyanerre.
  • Ennek ellenére az elhurcolások kezdetétől számítva sokkal gyorsabb tempóban annál, mint ahogyan Horthy ugyanazon év tavaszán tette, Szálasi Ferenc már hatalomra jutása után alig egy hónappal, 1944 novemberében képes volt leállítani a deportálásokat! Méghozzá a határozott német nyomással szemben!
  • (Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy amikor a munkatáborokban elviselhetetlenek lettek az életkörülmények, Németország szerte a polgárság is hasonló gondokkal küszködött a szövetségesek által szétbombázott ellátási útvonalak miatt).

A magam részéről kiemelkedően hasznosnak tartom, hogy végre beindult egyfajta értelmes párbeszéd a hungarizmusról és a nemzetiszocializmusról, mert nyilvánvalóan csak ez nyitja meg a lehetőséget arra, hogy előbb-utóbb anélkül lehessen beszélni ezekről az eszmékről, hogy az embereknek elsőként a fent tisztázott cionista hazugságok ugorjanak be először.

Fontosnak tartom ugyanakkor azt is, hogy mindig kiemeljük a német nemzetiszocializmus, és a magyar hungarizmus közti különbségeket, ugyanis nem lehet eléggé hangsúlyozni - mint ahogyan ezt Szálasi is tette -, hogy a német gyakorlat és elmélet hibáiért a magyarság, illetve a hungarizmus nem tud felelősséget vállalni.

By SoDI


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!