200 oldal, 100 telenyomtatott lap.

Ennyit küldtem ma be a bíróságra.

Nem tudom, hogyan állunk a beavatkozókkal, de gondolom, 20 példány csak elég lesz mindenre. És hogy mi 10 oldalas a fellebbezésemben? Nos, maga a beadványom csak 3 oldal, a maradék 7 oldalt a mellékletek teszik ki.

Hogy miféle mellékletek?

Feladóvevény a Gárda per beli fellebbezésemhez - Kattints a nagyításhoz! 

Fellebbezés:

Fellebbezésem a Gárda perben - Első oldal - Kattints a nagyításhoz!Fellebbezésem a Gárda perben - Második oldal - Kattints a nagyításhoz!Fellebbezésem a Gárda perben - Harmadik oldal - Kattints a nagyításhoz!

Fellebbezésem a Gárda perben - PDF verzió - Kattints a megnyitáshoz!

Mellékletek:

A1-A3:

Gárda per fellebbezés melléklet - A1 - Kattints a nagyításhoz!Gárda per fellebbezés melléklet - A2 - Kattints a nagyításhoz!Gárda per fellebbezés melléklet - A3 - Kattints a nagyításhoz!

B1:

Gárda per fellebbezés melléklet - B1 - Első oldal - Kattints a nagyításhoz!Gárda per fellebbezés melléklet - B1 - Második oldal - Kattints a nagyításhoz!

B2, B3:

Gárda per fellebbezés melléklet - B2 - Kattints a nagyításhoz!Gárda per fellebbezés melléklet - B3 - Kattints a nagyításhoz!

/Szöveges leirat/

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (1119 Budapest, … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 24.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő, társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi oldalon beavatkozó félként a beavatkozási kérelmem elutasításáról szóló döntés kapcsán

a megszabott 15 napos határidőn belül

az alábbi

ELŐZETES FELLEBBEZÉST

nyújtom be:

1.       A Tisztelt Bíróság a 2008. június 30-i tárgyaláson szóban jelezte, hogy az elutasított beavatkozó felek számára részletes, írásbeli indoklást küld a beavatkozásukat érintő döntésről. Miután erre a mai napig nem került sor, így jelen fellebbezésemet csupán vázlatszerűen tudom előadni. Bővebben csak az írásbeli döntés kézhezvételét követően tudom részletezni fellebbezésem indokait. Kérem ezért a Tisztelt Bíróságot, hogy beavatkozásom kérdésében az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. cikkelyének (tisztességes tárgyaláshoz való jog) érvényesülése érdekében jogerős döntést csupán a későbbi, az elsőfokú döntés részletes, írásbeli indoklásának ismeretében előadott fellebbezésem alapján hozzon.

2.       Mindemellett vitatom a beavatkozásom kérdésében született elsőfokú határozat jogszerűségét is. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 50. § (1) alapján a felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. BH1997. 544. szerint a peres felek perbeli jog- és cselekvőképességét a bíróságok az eljárás egész folyamata alatt - így a felülvizsgálati eljárásban is - hivatalból kötelesek vizsgálni. Miután Dr. Tóth Géza, illetve Hermán Péter alperesi beavatkozók a felperesi oldalon eljáró ügyészség kizárására vonatkozó indítványát, melyet technikailag az alperesi képviselő, Dr. Gaudi-Nagy Tamás is támogatott, a Bíróság a beavatkozók határozott kérésének ellenére is elmulasztotta a helyszínen hivatalból vizsgálni, és e nélkül folytatta le a tárgyalás további részét, így az ezt követően meghozott bírósági döntések nem tekinthetőek jogszerű körülmények között született, érvényes határozatoknak.

3.       A Tisztelt Bíróság a június 30-ai tárgyaláson szóban elhangzott magyarázatában mindemellett úgy fogalmazott, hogy az engedélyezett felperesi beavatkozó szervezetek esetében az volt a döntések sarokpontja, hogy ők az alapszabályzataikban meghatározott céljaik szerint olyan társadalmi csoportok érdekképviseletét látják el, mely csoportok jogsérelmére a felperesi ügyészség a keresetét alapította. Ennek alapján, álláspontom szerint, természetes személyként megjelenő beavatkozóknál - miután esetükben nem áll rendelkezésre semmiféle alapszabályzat - azon körülményeket kell vizsgálat tárgyává tenni, melyeket hivatásuk, vagy egyéb rendszeresen végzett tevékenységeik folytán az ő személyes (élet)céljaiknak tekinthetünk, vagyis ezeken a pontokon is szükséges megvizsgálni a konkrét jogi érdekeik meglétének kérdését.

4.       A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 3. § alapján a bírák függetlenek, 10. § alapján pedig a bíróság előtt mindenki egyenlő. Amennyiben tehát a felperesi keresetben megjelölt állítólagos jogsérelmek felsorolása alapot ad az ezekkel érintett csoportok bizonyos részét képviselő felperesi beavatkozók közvetlen jogi érdekeltségének megállapításához, ugyanígy relevánsnak kell lennie annak is, hogy az Alperes milyen csoportérdekeket jelöl meg a saját ellenkérelmében.

5.       Az alperesi képviselő 2008. március 12-én csatolt ellenkérelmének elvi bevezetőjében kifejti, hogy a civil társadalom életébe való állami beavatkozásnak a legminimálisabbnak kell lennie. Ugyanezen irat második oldalán hangsúlyozza, hogy a Magyar Gárda saját meghatározása szerint „felkiáltó jel akar lenni”, valamint, hogy céljának tekinti a társadalmi párbeszéd kezdeményezését. Az ellenkérelem 5-ödik oldalán Alperesi képviselő azt írja, hogy az egyesülési jog „a vélemény-nyilvánítási szabadsághoz szorosan kapcsolódó alapjog”. A 6-odik oldalon úgy fogalmaz, hogy minden „kockázat nagyságának minősítésénél mérlegelni kell azt a pozitív hatást, amit a nézetek vállalása és ütköztetése jelent, hiszen ez a demokrácia része, és a demokratikus közélet előfeltétele”. A 7-edik oldalon szinte végig csak a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjait elemzi. A 8-adik oldalon a tatárszentgyörgyi rendezvénnyel kapcsolatban szintén ezt az alkotmányos alapjogot említi, rávilágítva, hogy nem adhat alapot jogsértés megállapítására, ha valaki közhasznú tevékenység keretében köztéri rendezvényen hívja fel a figyelmet a „vidék tarthatatlan közbiztonsági viszonyaira”. A 9-edik oldalon kifejti: „természetes, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek folyó társadalmi vitában olyan véleményt hangoztatnak, amely valakiknek nem tetszik, vagy berzenkedést vált ki”. A 10-edik oldal alján az alperesi Egyesület főbb tevékenységei között említi „a társadalmat foglalkoztató létező problémák társadalmi vitájának elősegítését”.

6.       Megállapítható tehát, hogy az alperesi képviselő pontosan azokon a pontokon, és azon indokok alapján érzi jelen eljárással veszélyeztetve a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az ezekkel élő egyének jogait, mint amelyeket a beavatkozási kérelmemben, majd annak szóbeli indoklásában én magam is kifejtettem. Ezt megerősítette az alperesi képviselő későbbi előadása is, melyben alaposnak ítélte, és támogatta a beavatkozási kérelmemet. Miután pedig a Tisztelt Bíróság szerint a Felperes keresetében bizonyos társadalmi csoportok és érdekek konkrét nevesítése alapot teremt az ezeket képviselő beavatkozó felek jogi érdekeltségének megállapításához, a Bíróság függetlenségének és a tisztességes tárgyaláshoz való jog elvének a védelmében indokolt a közvetlen jogi érdek kérdésében ugyanennyire relevánsnak tekinteni az Alperes által megjelölt érdekcsoportoknak, illetve az azok képviseletében fellépő beavatkozóknak a szerepét is.

7.       Közírói tevékenységem, illetve a hozzám hasonló közgondolkodók képviseletében történő fellépésem ilyenformán tehát egyértelműen megteremti jelen perben a közvetlen jogi érdekemet. Közírói tevékenységem alátámasztására mellékelten csatolom a Vidék Média Kft-től kapott tudósítói megbízásom másolatát (A2-es melléklet), a sajtóigazolványom másolatát (A3-as melléklet), valamint a tulajdonomban lévő JobbStart.hu oldal domain-regisztrációs adatainak kivonatát (A1-es melléklet).

8.       Továbbá konkrét példával is tudom bizonyítani, hogy a Magyar Gárda elleni, politikai, illetve jogi támadások nem pusztán elvont, teoretikus lehetőségként hatnak ki rám, és közíróként a közvetlen jogi érdekeimre. Ezzel kapcsolatban hivatkozom egy 2007. augusztus 29-én megtartott kormányzati sajtótájékoztatóra, amelyen Gyurcsány Ferenc mellett valamennyi minisztere megjelent, hogy szolidaritásukat fejezzék ki Szetey Gáborral, akit megsértett egy paródiának szánt humoros fotómontázs, melyet én készítettem. A Népszabadság nyomtatásban is megjelenő cikke (NOL.hu verzió: B1-es melléklet) így tudósít az esetről: „A montázs Szetey Háromszög címmel továbbra is elérhető a neten. A ’sodi’ álnéven publikáló Kiss Endre Farkas töltötte föl ugyanis … blogjára július 5-én, paródia gyanánt…”
Miután a cikk kielemzi a személyemet, a Népszabadság újságírója saját maga emeli ki, hogy Gyurcsány Ferenc a humorosnak szánt karikatúrámat a Magyar Gárda Egyesület elleni hangulatkeltésre kívánta felhasználni.
„- ez…maga a fasizmus - mondta Gyurcsány. A kormányfő a történteket összekötötte a Magyar Gárda megalakulásával: ’Ma el lehet magyarázni, miért nem probléma, hogy a köztársasági elnök palotája előtti téren fasiszták grasszálnak’ - mondta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az államfő nem szólalt meg az ügyben, csak a főosztályvezetőjével üzent.”
Tekintve, hogy e cikkben a nevem mellett közölték azt is, hogy hol, milyen egyetemi szakra járok, és hogy mi a munkahelyem, a történtekkel kapcsolatban kénytelen voltam egy sajtóközleményt (B2-es melléklet), majd ehhez kapcsolódóan egy nyílt levelet (B3-as melléklet) is kiadni, melyek ezután több helyen megjelentek a sajtóban.

9.       Látható tehát, hogy – mint ahogyan velem tavaly ősszel, vagy idén tavasszal Gonda Lászlóval is megtörtént (részletek az ő, június 30-án benyújtott alperesi beavatkozási kérelmében) – a függetlenül tevékenykedő, ám a Gárda Egyesület mellett szolidaritást vállaló emberek már most a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt bélyegződnek meg, és kompromittálódnak az antiszemitizmus, illetve egyéb szélsőségességek vádjával.

10.   Hivatkozom itt arra, hogy a fent leírt eset kapcsán elvesztettem a Magyar Vidék és Polgári Pártnál betöltött informatikusi megbízásomat, mivel Gyurcsány Ferenc 2007. augusztus 29-i nyilvános kormányülése megfélemlítően hatott rájuk, és így kénytelenek voltak megválni tőlem. Gondolom felesleges részletezni, hogy ez bizony konkrét anyagi hátránnyal járt a számomra. Mindez csak azért, mert Magyarország miniszterelnökének azon a délutánon éppen gyalázkodni támadt kedve a Magyar Gárdával kapcsolatban.

11.   Látható tehát, hogy amennyiben ez a per számomra kedvezőtlen kimenettel zárul, az – a jelen beadványomban, illetve a június 19-én postázott beavatkozási kérelmemben, valamint a június 30-i tárgyalás során általam szóban is részletezett indokok alapján – nagyon súlyosan sértené az alkotmányos jogaimat, illetve önálló közírói –és gazdasági sajtótevékenységem jelenleg érvényes kereteinek beszűkülése folytán a konkrét gazdasági érdekeimet is.

12.   Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy szíveskedjék engedélyezni számomra a perbelépést az Alperes oldalán, illetve méltóztasson várni a végső döntéssel, amíg az elsőfokú elutasító határozat részletes indoklásának ismeretében nem lehetek képes kellő részletességgel kifejteni a jelen beadványomban csupán vázlatszerűen, hiányos információk alapján összefoglalt indokaimat.

Budapest. 2008. július 15.

Tisztelettel:

 

Kiss Endre Farkas

Jelen beadványomat, és mellékleteit
20 példányban csatolom.

Mellékletek: A1-A3, B1-B3. Jelen beadvánnyal
együtt 5 lapon, vagyis 10 oldalon.

By SoDI

Kapcsolódó saját anyagok:

Az anyagban hivatkozott mellékletek linkjei:


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!