Ha tegnap nem olvasom, hogy esélyes a Gárda-per visszamászása első fokra, valószínűleg hagyom a francba az egészet, és nem adom be az alábbi iratot - ma, az utolsó jogvesztő határidő napján, vagyis 15 nappal a második beavatkozási kérelmem elsőfokú elutasítása után.

Miután viszont úgy alakult, hogy megcsillant egy apró reménysugár, gondoltam, jobb felpörögni, mert ha ezzel akár csak egy hangyányit is növelem annak a valószínűségét, hogy meg kelljen ismételni az elsőfokú eljárást, már megérte.

Elsőként nézzünk egy rövid FAQ-t.

  • Az elsőfokú ítélet után van még lehetőséged érdemi beadványokat tenni az ügyben?

Fogalmam sincs, de a tegnapi Népszava cikk alapján miért ne lehetne rá lehetőségem? Elvégre pontosan amiatt kérdőjeleződött meg az elsőfokú eljárás jogszerűsége, mert a bíró nyíltan deklarálta, hogy nem kívánja figyelembe venni a beavatkozást kérők fellebbezéseit - ez pedig abszolút jogszabálysértő.

  • De tudvalevő, hogy a beavatkozó csak az elsőfokú eljárás utolsó tárgyalásának berekesztési időpontjáig vehet részt az eljárásban.

Ez valóban így van, de most kellően zavaros lett a jogi helyzet ahhoz, hogy az ember „vak tyúk is talál szemet” alapon bepróbálkozzon. Ahogy ügyvéd édesanyám szokta mondani: csak egyféle beadványnál teljesen biztos, hogy elutasítják - annál, amelyiket be sem nyújtottak.

Ebben a perben amúgy is voltak olyan események, melyek megtörténtére senki sem mert volna fogadni. Ilyen volt a harmadik tárgyaláson az antifasiszták beavatkozási kérelmének az elutasítása, Reiner Péter beavatkozásának engedélyezése, vagy amikor december 15-én a MAZSIHISZ ki lett rúgva a perből, mellyel kapcsolatban másnap teljesen nyíltan is beismerték a vereségüket. Most pedig itt van az új elsőfokú eljárásról szóló sajtópletyka. Mi ez kérem, ha nem annak a jele, hogy itt bizony bármi előfordulhat?

Az alábbi beadvány II-es pontjában a Népszava által tegnap megemlített indokra hivatkozom, az I-es pontban egy teljesen más dologra hivatkozva kérem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a III-es pontban pedig a beavatkozásom elutasításának kérdésében is teszek egy érdemi nyilatkozatot, mert rend a lelke mindennek, és december 15-én amúgy is azt mondta nekem Pataki bíró bácsi, hogy 15 napon belül jogom van fellebbezni.

Egyébként az ügyben eddig benyújtott irataim listája a következő:


Most pedig következzék a mai iratom:

SoDI indítványa a Gárda-per első fokú ítéletének hatálytalanítására - 1. oldal - Kattints a nagyításhoz!SoDI indítványa a Gárda-per első fokú ítéletének hatálytalanítására - 2. oldal - Kattints a nagyításhoz!

SoDI indítványa a Gárda-per első fokú ítéletének hatálytalanítására - PDF verzió - Kattints a nagyításhoz!

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi FőügyészségMagyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 15 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán,


az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt alperesi oldalon beavatkozást kérő félként

a Bíróság mulasztásaira és az eljárásvezetése során elkövetett szabálytalanságokra tekintettel indítványozom az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, új elsőfokú eljárás lefolytatását, valamint fellebbezést nyújtok be a 2008. december 15-én bejelentett beavatkozási kérelmem kérdésében hozott bírói végzés ellen


az indokaim a következőek:

I.

  1. Első alkalommal a 2008. június 19-én postázott beavatkozási kérelmemben kérvényeztem a Pp. 54. § (1) alapján a perbeavatkozásomat. Ezt a Tisztelt Bíróság a 2008. június 30-i tárgyaláson hozott, szóban közölt döntésével, valamint később az ezt írásba foglaló 47-I számú végzésével elutasította. A Tisztelt Bíróság ezt a végzést anélkül hozta meg, hogy érdemben döntött volna dr. Tóth Géza, valamint a Túlélés ’98 Egyesület 2008. június 30-i tárgyaláson időben ezt megelőzően megtett indítványának kérdésében, melyben a felperes jogképességének vizsgálatát kérték a Bíróságtól. (Erre a döntésre csak jóval később, a szeptember 22-én kelt 69-es számú végzésben került sor).
  2. Dr. Tóth Géza a 2008. június 30-i tárgyaláson figyelmeztette a Bíróságot arra, hogy a per folytatása ezen kérdés azonnali elbírálása nélkül „teljesen jogszabálysértő” (a tárgyalási jegyzőkönyv, vagyis a 40-es számú bírósági irat 74-ik oldalán). Később én a 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés) 2-es pontjában a Pp. 50. § (1)-re, és a BH1997. 544-re való hivatkozással kifejtettem, hogy véleményem szerint a kérdésben született érdemi döntés meghozatala nélkül az időben ezután hozott bírósági végzések nem tekinthetőek jogszerű körülmények között született, érvényes határozatoknak.
  3. Miután később megszületett a felperes jogképességének kérdését elbíráló, szeptember 22-i keltezésű 69-es számú végzés, én a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásom (továbbiakban: hiánypótlás) 7-es pontjában ismét felhívtam a Bíróság figyelmét arra, hogy továbbra sem döntött abban a kérdésben, hogy jogszerűnek tekinthetőek-e a felperes kizárására vonatkozó indítvány megszületésének időpontja, és az annak elbírálása közötti időben (vagyis így áttételesen az ezek folyományaként időben ezt követően) született döntések, ezért ismételten kértem ennek a vizsgálatát. Később a 2008. október 28-án postázott fellebbezés-kiegészítésem (továbbiakban: fellebbezés-kiegészítés) 8-as pontjában ismét visszautaltam az előzetes fellebbezésem 2-es valamint a hiánypótlásom 7-es pontjára, immár harmadszorra kérve a Bíróságtól, hogy hozzon határozatot a felvetett kérdésben. Később ennek a vizsgálatára sem a dr. Tóth Géza 79-es sorszámmal benyújtott, az enyémmel nem egyező, de ahhoz hasonló tartalmú ismételt kérését elutasító 102-es végzésben, sem a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott, dr. Tóth Géza 2008. november 24-én csatolt alkotmányossági kifogásait elutasító III-as számú végzésben (126-os számú bírósági irat, 19-ik oldal) , sem pedig az Ítélőtábla 4.Pkf.26.977/2008/3-as végzésében nem került sor, melyet az Ítélőtábla azzal indokolt, hogy „a peres felek jog- és cselekvőképességére, valamint az eljárás szabálytalanságára tett kifogások a jelen másodfokú eljárás tárgyát nem képezhette”. Ebből egyenesen következik, hogy az eljárás fentebb részletezett szabálytalanságának kérdése az első fokon eljárt Bíróság hatáskörébe tartozott volna, azonban ott ennek elbírálására a 2008. december 16-án meghozott ítéletig egyáltalán nem került sor.
  4. Miután tehát ez egy olyan elmaradt döntés, melynek meghozatalára négy alkalommal is hiába lett felkérve a Bíróság (dr. Tóth Géza részéről szóban a június 30-i tárgyaláson, valamint részemről az előzetes fellebbezésem 2-es, a hiánypótlásom 7-es, és a fellebbezés-kiegészítésem 8-as pontjában) szükséges az ügy visszautalása első fokra, hogy a Bíróságnak alkalma legyen korrigálni ezt a súlyos mulasztását.


II.

  1. A 2008. december 15-i tárgyaláson, mielőtt a Bíróság határozott volna a beavatkozások kérdésében, a jegyzőkönyv tanúsága szerint (10-ik oldal) akként nyilatkozott, hogy „önmagában a beavatkozás tárgyában hozott döntés esetleges lezáratlansága nem akadálya a per érdemi tárgyalásának, sőt esetleges határozat hozatalnak sem”. A két napos tárgyalás folyamán, a későbbiek során a Bíróság azt is közölte a felekkel, hogy a 2008. december 16-i tárgyalási nap végéig le kívánja zárni az ügyet, vagyis egyértelműen jelezte, hogy határozathozatalában nem befolyásolják a fellebbezések.
  2.  Ez különösen a 2008. június 30-án beavatkozását bejelentő Gonda László esetében aggályos, ő ugyanis csaknem fél évet várt arra, hogy beavatkozása kérdésében a Bíróság meghozza az elsőfokú határozatát, azzal tehát, hogy a többi beavatkozó mellett az ő esetleges fellebbezését is mellőzni kívánta a Bíróság a határozathozatal során, egyértelműen megsértette az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelyét (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdését (bírósághoz fordulás joga), és a Pp. 2. § (1) bekezdését (perek tisztességes lefolytatása), valamint a többi beavatkozó kérdésében is az övéhez hasonló a helyzet.
  3. A fentiek miatt ugyancsak szükséges az elsőfokú eljárás hatályon kívül helyezése, és új elsőfokú eljárás lefolytatása.


III.

  1. 2008. december 15-én a második beavatkozási kérelmemben előadtam (és a 125/A/B szám alatt ezt írásban is megerősítettem), hogy beavatkozásomat azért érzem jogosnak a perbe, mert a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagjai közé tervezek belépni.
  2. A Tisztelt Bíróság a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott I-es számú, beavatkozási kérelmeket elutasító végzésében (126-os számú bírósági irat, 12-ik oldal) kifejti, hogy véleménye szerint „önmagában a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagsága jelen perben alperes és a beavatkozást kérők vonatkozásában jogviszonyt nem hoz létre. Ehhez képest a bíróság szerint konkrét jogi érdekről nincs szó, így beavatkozásnak nincs helye”. Ez azonban gyökeresen ellentmond a Bíróságnak a későbbi elsőfokú ítéletével, melyben az Egyesület és a Mozgalom viszonyát a „szimbiózis” szóval írta le.
  3. A Pp. 54. § (1) mindössze meglévő „jogi érdeket” fűz a beavatkozás előfeltételéül, melyet a BH2004.444 közvetlen érdekeltséggé pontosít, azonban ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a közvetlen jogi érdek kizárólag konkrétan az alperes és a beavatkozók között egyértelműen megvalósult jogviszony keretében jöhetne létre.
  4. Az Ítélőtábla a 4.Pkf.26.977/2008/3 számú végzésében ekként fogalmaz a beavatkozók kérdésében, melyre tekintettel jogerősen elutasította többek között az én első beavatkozási kérelmemet: „A jelen per tárgya az alperesi jogi személy létét érinti, miután a kereset megalapozottsága esetén a feloszlatással az Etv. 20. § alapján megszűnik. Így a jelen per személyállapoti pernek minősül, amelyben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. A személyi állapottal kapcsolatos perekben hozott mindenkivel szemben hatályos ítéletek, amelyek így a fellebbezőkre is kiterjednek, nem alapozzák meg a jogi érdek fennállását és így a beavatkozás lehetőségét. Ezért a jelen perbe történő beavatkozáshoz szükséges jogi érdek fennállása csak minderre tekintettel ítélhető meg. Mindebből következően önmagában az alperesi jogi személy létezéséhez, vagy megszüntetéséhez kívülálló harmadik jogi személynek jogi érdeke nem fűződhet.”
  5. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy miután a Tisztelt Bíróság a Mozgalom és a vele konkrétan nem azonosítható Egyesület állítólagos „szimbiózisára” alapozta a 2008. december 16-án meghozott elsőfokú ítéletét, így ebből az ítéletben szereplő állításból egyenesen következik, hogy amennyiben ezt a megállapítást helytállónak tekintjük, úgy a Mozgalom tagjait nem lehet a valóban kívülálló harmadik fél magyar állampolgárokkal közös megítélés alá sorolni, a bíróság által megállapított állítólagos szimbiózis ugyanis az egyesülethez kötné őket. Következésképpen vagy teljesen hamis a szimbiózis létére tett megállapítás, melyre az elsőfokú ítélet épül, ebben az esetben pedig szükséges az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, vagy a másik esetben megalapozott ezen bírósági megállapítás, ez ugyanakkor a belépett pártoló tagokra, illetve azokra vonatkoztatva, akiknek éppen folyamatban van a csatlakozási eljárásuk, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy esetükben megalapozott a beavatkozási igényük, tekintve hogy nem tekinthetőek az ügyben független harmadik félnek, és így az én 2008. december 15-én megtett beavatkozási kérelmem is megalapozott. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy ezen két lehetőség közül szíveskedjék eldönteni, melyik a helytálló.
  6. Kérem továbbá a Tisztelt Bíróságot, hogy fellebbezésem esetleges költségvonzataival kapcsolatban a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásomhoz mellékelt iratok alapján, mely folyományaként a Tisztelt Bíróság a 2008. november 5-én kelt 96-os számú végzésében az első beavatkozási kérelmem fellebbezéséhez teljes személyes költségmentességet ítélt meg számomra, szíveskedjen a 2008. december 15-i tárgyaláson benyújtott 125/A/B iratban leírtaknak, valamint a tárgyaláson ennek kiegészítéseként megtett magyarázatomnak megfelelően eljárni, vagyis szíveskedjen engem az illeték megfizetésének esetleges kötelezettsége alól mentesíteni.


Jelen beadványomat
25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. december 30.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!