Egy maihoz hasonló hosszú nap után, amikor reggeltől este kilencig jóformán megszakítás nélkül egyetemi órákon ülök, erősen ki tudok merülni. Ilyenkor nagyon pofán tudnám verni azokat a marhákat, akik azt merik állítani, hogy én nem csinálok semmit, nem dolgozom - miközben a tanulás is van olyan megerőltető szellemi munka, mint bármi más.

Na mindegy. Éppen ma van 15 napja, hogy átvettem a Gárda-per első fokú ítéletének szöveges indoklását, ezért gyorsan toltam valamit a bíróságra, nehogy kiessek a folytatás lehetőségéből.

A beadványom rövid összefoglalása:

Nem dolgoztok rendesen. A kezelőirodán sem.

Közben meg egyre több a cigánybűnöző.

Orbán Viktor és Széles Gábor szerint is.

Beadvány alant.

SoDI első fellebbezése a Gárda-per ítélete ellen - 1. oldal - Kattints a nagyításhoz! SoDI első fellebbezése a Gárda-per ítélete ellen - 2. oldal - Kattints a nagyításhoz!

SoDI első fellebbezése a Gárda-per ítélete ellen - PDF verzió - Kattints a nagyításhoz!

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 16 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári pernél

az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt alperesi oldalon beavatkozást kérő félként, a jogbiztonság érvényesülése érdekében kérem

I.         az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó határidő meghosszabbítását

II.      új indokok alapján ismételten indítványozom az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, új elsőfokú eljárás lefolytatását

III.    valamint – amennyiben a fentieket a Bíróság nem látja indokoltnak – új körülmények felmerülése okán indítványozom az ügyben másodfokú tárgyalás megtartását.

Az indokaim a következőek:

I.

  1. 2009. február 5-én megjelentem a Fővárosi Bíróság elsőfokú polgári kezelőirodáján abból a célból, hogy a Bíróság 135-ös számú végzése alapján éljek a Pp 119. § (1) pontban meghatározott másolatkérési jogosultságommal, és átvegyem a 2008. december 16-i tárgyalás zárt részéről készült jegyzőkönyvet, azonban ott azt a felvilágosítást kaptam, hogy erre nincs jogosultságom, ugyanis az Ítélőtábla kizárt engem a perből.
  2. Nekem máig kizárólag az Ítélőtábla 2008. december 9-én keltezett, 4.Pkf.26.977/2008/3-as számú végzéséről van tudomásom, melyben a 2008. június 19-én postára adott első beavatkozási kérelmem kérdésében született egy jogerős elutasító döntés.
  3. A 2008. december 15-én bejelentett második beavatkozási kérelmem aznapi elutasítása ellen 2008. december 30-án adtam postára a fellebbezésemet, melynek a jogerős elbírálásáról a mai napig nem kaptam kézhez semminemű értesítést. Nem tudható tehát, hogy a kezelőiroda az első, 2008. június 19-ei keltezésű, vagy a második, 2008. december 15-én bejelentett beavatkozási kérelmemmel kapcsolatban utalt-e előttem jogerős elutasításra.
  4. Miután az így kialakult helyzetben nem lehetek biztos benne, hogy továbbra is van-e lehetőségem érdemi jognyilatkozatokat tenni az ügyben, illetve hogy érdemes-e gondoskodnom az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletemről, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy méltóztasson számomra 15 napos haladékot biztosítani az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésem benyújtásához, mely idő alatt az Ítélőtábla újabb határozatának megérkezése vagy elmaradása alapján biztossá válhat számomra ez a kérdés.
  5. Amennyiben a Bíróság nem látja indokoltnak a határidő-hosszabbítást, kérem, szíveskedjen jelen beadványomat az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésemként elbírálni.

II.

  1. A 2008. december 9-én „észrevételek, indítványok, és kifogások” tárgyban postára adott beadványom IV-es részében részletesen előadtam, hogy aznap délelőtt milyen körülmények között próbáltam sokadjára hozzájutni a per bizonyos irataihoz. Miután csak igen rövid idő volt hátra a december 15-ére kitűzött tárgyalásig, az alapos felkészülésem körülményeinek megteremtése érdekében kértem a Bíróság mielőbbi intézkedését.
  2. A Pp. 114. § alapján ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.
  3. Konkrétan a fenti kifogásom ügyében sem a december 15-i, sem pedig a december 16-i tárgyalási napon nem született határozathozatal.
  4. Tehát miután az elsőfokú eljárást befejező határozat (elsőfokú ítélet) megszületéséig a Bíróság elmulasztott érdemben dönteni ebben a függőben lévő kérdésben, szükséges az eljárás visszautalása első fokra, hogy legyen mód pótolni ezt az eljárási mulasztást.

III.

  1. Bár a Bíróság a tárgyalások során többször hangsúlyozta, hogy elsősorban jogszabályok alapján egy jogi alapokra helyezett ítéletet kíván hozni, azonban a per tárgyának egyedi jellege miatt az első fokú ítélet írásbeli indoklásában mégis több helyen szubjektív értékítéletre kényszerült, elvégre annak eldöntése, hogy a - Bíróság szerint a Magyar Gárda Egyesülettel szimbiózisban lévő (a valóságban tőle erősen függetlenedett) - Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége alkalmas-e a cigányság, és így rajtuk keresztül egyes cigányok jogainak sérelmére, óhatatlanul is egy társadalmi értékítélet visszatükrözését kívánta meg.
  2. A tárgyalás óta eltelt bő két hónap alatt Magyarországon erősen megváltozott a közbeszéd az úgynevezett cigánybűnözés témájában. Egyre szélesebb társadalmi és politikai kör fogalmazza meg azokat a tényszerű gondolatokat, melyek felvállalása okán eddig a Magyar Gárda szélsőségesnek és félelemkeltőnek volt bélyegezve. A miskolci rendőrkapitány után immáron a legnagyobb ellenzéki, egyben a közvélemény-kutatási adatok alapján Magyarország legnépszerűbb pártjának elnöke, dr. Orbán Viktor a Sólyom László köztársasági elnök úrral folytatott megbeszélést követően a sajtó nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy az országban érezhetően, napról napra növekszik a cigány bűnelkövetők ARÁNYA. Ezzel együtt az eddig a problémát következetesen takargató sajtótermékek és szakemberek is minden korábbinál őszintébben kezdtek beszélni a problémáról. Mindezzel együtt a baj gyökerére rávilágító őszinte írások létjogosultságát bizonyítandó Széles Gábor, a szélsőségességgel nem vádolható iparmágnás jelen beadványom keltezése napján tart népes utcai demonstrációt.
  3. A Pp. 163. § (3) alapján mindez a Bíróság által is ismert, köztudomású ténynek tekinthető.
  4. A fentiek okán, annak érdekében, hogy az ítélethozatal óta jelentősen megváltozott társadalmi közhangulat jelen ügyben releváns vonatkozásait a Bíróságnak alkalma legyen érdemi vizsgálat tárgyává tenni, mindenképpen szükséges, hogy jogerős ítéletre kizárólag másodfokú tárgyalás megtartását követően kerüljön sor.


Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy jelen beadványom esetleges költségvonzatai alól a korábban már számomra engedélyezett személyes költségmentesség alapján szíveskedjen engem mentesíteni.

Jelen beadványomat 26 példányban csatolom.

Budapest, 2009. február 13.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!