Állandóan rinyál nekem az összes liberális zsidaj, hogy miért nem rohanok neki Tomcatnek a lájonnessz, meg a többi hasonló dolga miatt. Kezd kicsit unalmassá válni, hogy napjában legalább 5-6 hasonló megjegyzést kell olvasnom, hol kommentként, hol e-mailben, mintha nekem külön feladatom lenne, hogy minden nap a Bombagyárat fikázzam.

Alább ezt a dolgot szeretném röviden lezárni.

Ha valaki visszaolvas, az rájöhet, hogy Tomcatnél engem csak is kizárólag három dolog zavar.

  1. Amikor a nyilvánvaló ellentmondásokat próbálja fapofával tagadni
  2. Amikor a legprofibb suttogó propaganda módszerekkel próbál hitelteleníteni nemzeti törekvéseket, és folytonos provokátorozással kelt feleslegesen megosztó hangulatot
  3. Amikor nem utasítja vissza a hazafiak ellen kutakodó ügyészség segítségkérését

Minden egyéb esetben - így különösen üzleti kérdésekben - azért nem fogok megjegyzéseket tenni rá, mert egyrészt semmi közöm hozzá (ez persze a jelentéktelenebb indok, elvégre egy közszereplő esetében a magánélet szempontját én természetesen magasról leszarom :)), másrészt pedig nekem is megvannak a megfelelő bolondságaim üzleti kérdésekben - elég csak körülnézni a könyvespolcomon, vagy azt venni, hogy közel fél éve vagyok már előfizetője Schlingloff Sándorék Profitképző programjának. És akkor még nem is említettem, hogy talán én vagyok az egyetlen hazai közíró, aki képes valóban objektíven, és tárgyilagosan  tudósítani a szcientológia témájáról.

Ha ehhez még hozzáveszem, hogy milyen újszerű és dinamikus üzleti modellel (nem, nem MLM-mel) foglalkozik a haverommal néhány hete közösen alapított cégünk (melyről részleteiben majd a későbbiekben számolok be), akkor pláne igencsak furcsa lenne tőlem, ha a kispolgári földhözragadtságtól elrugaszkodott pénzkereseti megoldások keresése okán bárkit is rosszalló kritikával illetnék.

Éppen ezért, bár nekem a legkevésbé sem tisztem Tomcatet védeni, sőt, előbb vágnám le a kezem, mintsem hogy ilyesmire vetemednék, ám ennek ellenére a konkrét témakörben, egyfajta semleges megfigyelőként annyit mindenképpen meg kell állapítanom, hogy amikor hasonló dolgai miatt támadják őt többek között a róla szóló Indexes topikban, akkor mindössze a belét kigürcölő, ám ennek ellenére saját eredménytelensége láttán végletesen frusztrálódott alsó-középosztálybeli fásult kispolgár szánalmas elkeseredése beszél belőlük. Kevésbé szofisztikáltabban ezt hülye irigy prolinak hívjuk. ;P

Ráadásul ha ehhez még hozzávesszük, hogy ezt a fajta hiábavalóságot, a befektetett energiák nyomtalan elpárolgását ezek az indexfórumosok zsidóként kénytelenek megélni, akkor még kristálytisztábban tárul fel előttünk a mély lelki nyomoruk, elvégre igencsak nehéz lehet megemészteni, ha valaki faji jellegzetességei, és az uralkodó hatalom ülepét fényesre nyalogató szervilitása ellenére is ilyen megalázó helyzetbe kényszerül. :)

Ennek kiváló példája az alábbi Indexzsidós komment:

Sajnos nem lehet mindenkinek olyan szerencséje, hogy ráérjen 11-kor kinyitni a boltját, vagy hogy kávéházakban ücsörögve dolgozzon. 

/ forrás / 

Szóval rövidre fogva: Tomcat üzleti megoldásait én azért nem kívánom ezen a blogon kritika tárgyává tenni, kedves zsidók, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy feltétlenül hülyeség az, amit csinál. Az utóbbi években sikerült mély meggyőződésemmé tenni azt a tényt, miszerint ha valami felé az átlagember a kishitűség bizalmatlanságával közeledik, az jó eséllyel lehet akár a legprosperálóbb aranybánya is.

A dolog másik oldala, hogy ha én, aki idegenek által szervezett bérrabszolgaság helyett az önállóan felépített rendszerekből remélem a megélhetésemet, kritikával illetném az átlag feletti üzleti kezdeményezőkészséget, voltaképpen saját magamat köpném szemen.

Éppen ezért a gonosz-zsidós köpködéssel szemben TC legújabb vállalkozásáról sem kívánok elítélően nyilatkozni, mivel voltaképpen egy zseniális ötlet, mellyel kapcsolatban az egyetlen kérdés, ami megfogalmazódik az emberben, hogy miért nem nekem jutott ez előbb eszembe. ;P

És bár a W3C szabványokról alkotott elképzelései, illetve az alapján, hogy egyes felhasználói visszajelzések szerint a Bombagyár korábbi verziója hashelés nélkül tárolta sütikben (!) a gyárlakók jelszavait, kevéssé tűnik valószínűnek, hogy őkelme akár csak szerény személyem közelébe érne szakmailag, amit tovább súlyosbít az a körülmény, hogy legjobb tudomásom szerint - többek között a sajátoméval ellentétben - tökéletesen hiányzik az előéletéből bármiféle pedagógiai, vagy pszichológiai tanulmány, ám a zsidós fröcsögés helyett mégis mindössze annyit szólnék, hogy sok szerencsét kívánok neki az oktatáshoz.

A sárdobálást pedig ezúttal meghagynám másnak.

By SoDI


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!