Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Annak örömére, hogy a mindannyiunk szívének oly kedves ügyészség újabb közírói publicisztikái alapján gyanusította meg Budaházy Györgyöt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével, azt hiszem, érdemes nekem is megújult erővel folytatnom a hellyel-közzel témába vágó Projektemet. Csakazértis!

Az előzményekkel kapcsolatban, legfőképpen azért, hogy senkit se indítson téves következtetésekre a cím, ajánlom mindenki figyelmébe az eddigi 6 rész összefoglalóját, illetve magát a Projektet teljes terjedelmében, melynek cikkeit a könnyebb áttekinthetőség érdekében a mai nappal berendeztem egy új, Államrend Projekt nevű bejegyzéskategória alá. Előfordulhat, hogy jelen írásomban elhelyezett néhány utalás pontos jelentése csak ezek ismeretében érthető meg teljesen.

Habár április 21-én, amikor a Hősök terén Toroczkai László lefektette Hunnia elvi alapjait, az ő koncepciójának fényében túlhaladottnak minősítettem saját elgondolásaimat, melyeket korábban ezen a helyen fejtettem ki a tarthatatlan közjogi helyzet megoldására, azonban mára arra jutottam, hogy nincs feltétlenül feloldhatatlan ellentmondás a két terv között, így megfelelő módosításokkal az én stratégiám is szimbiózisba állítható Hunniával oly módon, hogy az egyes lépések mindenféle felesleges rivalizálás helyett egymást erősítsék.

Erre már csak azért is szükség van, mert a magam részéről egy kezdetleges hírlevélrendszeren, illetve a kuruc.info SMS-szerverén keresztül kialakítani tervezett hagyományos értesítési láncot nem érzem feltétlenül optimális hatékonyságúnak, így megállapíthatjuk, hogy egy, az aktuális igényekhez ezeknél sokkal flexibilisebben hozzáidomítható közösségi felületre a közeljövőben mindenképpen szükség lesz. Ugyanakkor fontos azt is leszögezni, hogy a lassú építkezés szolgálatába állított elrendezés nem jelenti automatikusan a kezdetben meghatározott projektcéljaimmal való szakítást - éppen ellenkezőleg, az építkezéssel kiépített kapcsolati háló megléte lehet az, ami helyenként megteremtheti a folyamatok kívánatos, esetlegesen drasztikus felgyorsításának alapjait.

Ez persze nem Hunnia mozgalmának a kompromittálását jelenti, elvégre semmi sem képzelhető el, ami annál jobban hátráltatná a Második Magyarország kialakulását, mint a célok ilyen módon történő összekeveredése. Csupán arról van szó, hogy meg kívánom teremteni a technikai alapjait annak, hogy a Mozgalom minél szélesebb mozgástérben tudjon gondolkodni. Önmagában a lehetőség nem jelenti kötelező jelleggel az átlagosnál erősebb módszerek kockázatos adoptálását, de a rendelkezésre álló eszköztár, és a felkínálkozó alternatívák fokozatos korlátmentesülése még akkor is nagy lökést ad közös céljainknak, ha egyes irányok nem mozdulnak ki az elméleti koncepció kategóriájából.

Új lendületet kaphatunk, mely alatt nem csak a magabiztosságból merítkező elszántság áldásos hatásait értem, hanem az ellenség folyamatos, és észrevétlen sarokba szorítását azáltal, hogy a kezünkbe került erő még akkor is fokozatos óvatosságra kényszeríti a hatalomgyakorlókat, ha közben tisztában vannak vele, hogy a kiépített forradalmi sejthálózat gyakorlati mozgósításától, a legvégső megoldásként értékelhető helyzeteket leszámítva, mindig és minden körülmények között eltekinteni igyekszünk.

A fentiek alapján nem látom indokoltnak tehát a korábban kijelölt irány szem elől tévesztését. Csupán annyi kiegészítést érdemes hozzátenni, hogy a közvélemény előtti rosszindulatú lejáratások megelőzéseként az új, építkezésre épülő, és a régi, gyorsabb alternatívákban gondolkodó koncepciók kombinálását kiemelkedő fontosságú olyan módon megvalósítani, hogy világosan látszódjon a balliberális értelemben is konstruktív megoldások elsőbbsége, a mellékvágányként kigondolt határozottabb lépések vonatkozásában pedig a pszichikai folyamattámogató, a tényleges megvalósítás tekintetében pedig a vészforgatókönyv jelleg.

Hogy ezt miként gondolom a gyakorlatban, arra majd a következő részben térek ki.

By SoDI

avagy "harcba szólítalak titeket" :-)

Figyelem! Kérek mindenkit, hogy a cím, illetve az alcím alapján ne mondjon véleményt. Azt ugyanis, aki nem kívánja venni a fáradtságot a teljes terjedelmű bejegyzés megértéséhez, könnyen félrevezethetik ezek a csupán figyelemfelkeltést szolgáló félmondatok. A Projektnek nincs köze bűncselekményekhez, senkit se kíván arra felszólítani. A másik, amire kezdés előtt ki kell térnünk, miután sokan lehetnek, akik nem ismerik kellő mélységében a bejegyzéssorozat korábbi részeit, az az előzmények tartalmának vázlatos összefoglalása:

I. rész - Mivel a hatalom egyre több szegmensben mutatja a diktaturizálódás jeleit, szükséges az önszerveződés. Ezt leginkább egy olyan elektronikus felületen keresztül lehet megvalósítani, ahol mindenben a többségi akarat érvényesül, úgy, hogy egyes szinteken ennek részletei az eredményes konspiráció érdekében fedve vannak még a résztvevők előtt is. A szervezettség azért is fontos, mert bár ennek esetleges szükségessége nem feltétlenül cél, de azért megállapítható, hogy az egyszerre mozdulás esetén az amnesztiára érettség történelmi példa.

II. rész - Elvként rögzíthető, hogy mivel a kormányzat ellehetetlenítése effektív gazdasági károkozáson keresztül a legegyszerűbb, ehhez csak megfelelően kell kiválasztani a különböző útlezárások helyeit.

III. rész - Mivel itt élünk, és így nem cél az ország romba döntése, ezért deklarálható, hogy a tiltakozásnak nem szerencsés túlnyúnia az egykori taxitsblokád méretein.

IV. rész - Mivel a legfőbb hiba a szervezettség hiánya, ezért nem feltétlenül kell több résztvevő, csupán a jelenlegieket kell összehangolni a lokális vezetők koordinálásával. Az így összegzett, az ellenállásban szerzett tapasztalatuk arra is kiváló, hogy a megmozdulás hatásos legyen, mégis közel teljes átfedést mutasson a hatályos jogi környezettel.

V. rész - A rendszerből a provokátorok tudatos kiszűrése túl sok energiát emésztene fel, ezért ehelyett az összefogást demokratikus alapokra kell helyezni, hogy a nép bölcs értékítélete egyfajta automatizmussal taszítsa a káros elemeket teljes érdektelenségbe.

Továbbá nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy minduntalan visszatérő megállapítás az előzményekben is, hogy a támadó erőszak minden körülmények között kerülendő, hiszen a békés eszközöknek is elképesztően széles tárháza áll a rendelkezésünkre.

Szeretett miniszterelnökünk kétség kívül megadta a nemzeti ellenállás követendő alaphangját, amikor a Művészetek Palotájában az 1848-as események kreatív újraértelmezésére vállalkozott. A márciusi ifjak forradalma, és a beszédével párhuzamosan az utcán gyújtogató elégedetlenek módszere közötti legélesebb különbséget abban jelölte meg, hogy a mostani helyzettel ellentétben 159 évvel ezelőtt az már megfelelően elő volt készítve. Indult a hajó Pozsonyból a törvényekkel, ugye. Mivel tehát a megfelelő mélységű előkészületek még maga Gyurcsány Ferenc szerint is legitimációt adnak a radikális átalakítások érdekében történő megmozdulásokhoz, elmondhatjuk, hogy ismét az ellenségeink ajánlották fel a leghatásosabb fegyvert saját maguk ellen. Ráadásul innentől az e logikára felépített érvelés nem számíthat közéleti szempontból szalonképtelennek, elvégre személyesen az ország első emberétől származik.

Ezúttal nincs okunk tehát vitába szállni Gyurcsány úrral. Ha a kiterjedt előkészületek szerinte is megfelelő alapot teremtenek a kormánya megdöntéséhez, akkor nincs más dolgunk, mint követni bölcs tanácsait, és szüntelenül az október 23-ig hátra lévő hét hónap optimális időbeosztásán törni a fejünket. Sokan vannak közülünk, akik most csalódottak, és elfásultak az őszi-tavaszi tiltakozások hatástalansága láttán, én azonban a legkevésbé sem vagyok ezzel kapcsolatban elkeseredve, ellenkezőleg, az előttünk álló hatalmas feladat gondolata csak mély, belső inspirációt jelent a számomra. Éppen ez volt, ami miatt március első felében már csak komolytalan poénkodással fogadtam az újabb fejleményeket, hiszen tisztán éreztem, hogy a széthúzás mérge, és az elkeserítő szervezetlenség okán március 15-e túl korai az eredményes megmozduláshoz. Az eddigi hónapok tapasztalatai ugyanakkor közel sem jelentik azt, hogy bármi is elbukott volna, ellenkezőleg, a nép igazságérzete elvetette a szívekben a valóban ütőképes ellenálláshoz szükséges elszántság csíráit. Minden emberi tett motivációból építkezik, ilyen módon pedig az öszödi beszéd óta eltelt idő remek érzelmi megalapozás volt ahhoz, hogy a tenni akaró rétegeket a reális alapokon nyugvó terv reménysugarának megcsillantásával közös cselekvésre késztethessük.

Mint minden tervezést, ezt is a célok kijelölésével kell kezdenünk. Ehhez különösen fontos tiszta vizet önteni a pohárba, mert a balliberális oldal aljas propaganda-hadjáratának köszönhetően rengeteg félreértés él az általunk követett célkitűzésekkel kapcsolatban nem csak a közemberek, hanem még a hatósági személyek részéről is, melyet kiválóan bizonyít, hogy Budaházy Gyuri ellen egy olyan ártatlan cikk miatt indítottak államrend erőszakos megváltoztatása vádjával eljárást, mely valójában nem csak hogy nem uszított, hanem éppen hogy finom és visszafogott volt ahhoz képest, mely a józan helyzetértékelést követően kirajzolódó megoldási lehetőségek szűkösségének felismerése tükrében indokolt lett volna a részéről. Éppen ezért a Projekt érdemi folytatása helyett a mai részt a fogalommagyarázatoknak szentelem, mely így elejét veheti a későbbi esetleges félreértéseknek, ráadásul a rendőrséget is megkíméli attól, hogy röhejessé tegyék magukat hasonló eljárásokkal, melyek általában olyan félreértésekből indulnak ki, melyek megléte kiváló bizonyítékai annak, hogy erős túlsúlyban vannak köreikben az olyan munkatársak, akik valójában alkalmatlanok lennének az olyan felelős értelmiségi posztok betöltésére, melyet a sors furcsa fintora folytán mégis elfoglalnak.

Következzen tehát ez a Forradalmi Értelmező Szótár.

Gazdasági károkozás:
A közúti útlezárások legfontosabb célja. Amennyiben az ember komolyan gondolja a hatásos ellenállást, és túl kíván lépni a figyelemfelkeltésen, érdemes az ilyet logisztikai központok és forgalmas bekötőutak közelébe telepíteni, ahol konkrétan forintosíthatóvá válhat minden egyes óra, amíg a demonstráció tart. Megfelelő elhelyezkedéssel tehát képesek lehetünk rövid idő alatt több milliárd forintnyi kárt okozni úgy, hogy ezért se büntető- se pedig peres eljárásban ne kelljen számítani retorzióra. Kártérítés ugyanis kizárólag jogellenes magatartás esetén követelhető, így szabályos, és bejelentett rendezvény esetén nem támaszthat anyagi igényt velünk szemben egyetlen érintett gazdasági szereplő se – akármennyire nehéz helyzetbe is hozza őt anyagilag a tevékenységünk.

Állam elleni szervezkedés:
A jelenlegi alkotmányos rendnek hazudott jogkörnyezet radikális megváltoztatására irányuló önszerveződés. Tisztában kell lennünk vele, hogy ez közel sem azonos az „alkotmányos rend elleni szervezkedés”, vagy az „alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása” néven nevesített államellenes bűncselekményekkel, ezeknek ugyanis fontos tényállási eleme, hogy erőszakos legyen, azzal fenyegessen, vagy akár az erőszakra, akár a fenyegetésre felkészüljön. Mi azonban nem jelölünk ki ilyesmit az eszköztárunkba, ehelyett Orbán Viktor azon bölcs megállapításával egybehangzó álláspontra helyezkedünk, miszerint „a demokrácia keretei közé annak is be kell férnie, hogy valaki ellene érvel”. És bár ízig-vérig demokraták vagyunk, azonban tekintve, hogy a Fidesz a népelnyomókkal egyetértésben a mostani, Rákosi-féle alkotmány átszabására épülő rendszerrel azonosítja a demokráciát, és így a valódi demokratizálódásért folyó törekvéseink a szemükben antidemokratikus érvelésnek számítanak, a saját nemzeti céljainkat nyugodtan értelmezhetjük a fenti mondatnak a tükrében. Azaz, még ha helyenként antidemokratikusnak is tűnik az érvelésünk, ezt, amíg békés, még a harcunkban felforgató mozzanatokat látó elemeknek is illik elfogadniuk az egyedi véleménynyilvánítás keretein belül.

Harc:
A harc annyival erősebb a véleményközlő tiltakozásnál, és a választási fogalomrendszerben használatos, érdekcsoportok közötti küzdelemnél, hogy minden részletében a közvetlen, és azonnal realizálódó gyakorlati hatásra helyezi a hangsúlyt. Mivel a jelenlegi jogi szabályozás passzusai szerint széles, a fenti feltételnek megfelelő tevékenységkészletből válogathatunk, így a harc fogalma nem jelent fizikai erőszakot, vagy törvénysértő magatartást, ehelyett a szabályozás szó szerinti értelmezésével - vagyis annak mezsgyéjén haladva, de a határát át nem lépve - megvalósított ellenállást jelent.

Miután tehát a pontos magyarázattal remélhetőleg elejét vettem annak, hogy tévesen törvénysértésre, vagy erőszakos fellépésre asszociáló nyomozókban felébredjen az igény arra, hogy egy személyes kihallgatás folyamán tegyék fel számomra azt a kérdést, hogy ezt és azt pontosan hogyan értem, a fenti a fogalmak alapján már nyugodtan lefektethetjük, hogy feladatunk a harcos, állam elleni szervezkedés, melyhez elsősorban a gazdasági károkozáson keresztül vezet az út.

A kivitelezés a korábbi részekben lefektetett elveken is túlnyúló részletességű, sőt, azokon sok ponton túlmutató megoldásokra rámutató leírásait a következő folytatásban vesszük sorra.
Ha valami pedig továbbra sem világos, ne beidézni tessenek, hanem itt, a kommentek között kérdezni, mert az szerintem időtakarékosabb megoldás mindenki számára. :-)

By SoDI

Figyelem! Hogy ne gondoljon senki rosszra a Projekt fantázianeve láttán, röviden összefoglalom az eddigieket: A diktatórizálódás felé tartó országunk védelmében szükség van egy közösségi térre, ahol a nemzeti érzelmű demokraták többségi akarata érvényesül minden kérdésben. A valós eredményességhez fontos feltétel a karhatalommal szembeni konspiráció, azonban lehetőség szerint a törvényes feltételek között érdemes maradni, mert mindenki ellen a saját fegyvere a leghatásosabb. Bővebb összefoglalóhoz kattintson a jobboldali képre! (Link javítva.)

Tudom, hogy sokan már a működőképes, leprogramozott rendszert szeretnék látni az üres szócséplés helyett, azonban, mielőtt - a következő részben - erre sor kerülne, álljon itt egy helyzetelemzés arról, miért is érzem úgy, hogy a kezdeményezésem hosszú távon akár történelmi lépéssé is válhat.

Nem akarom fényezni magam, de tanulmányozva a különböző nemzeti illetve nemzeti radikális csoportok médiakommuikációját, kezd olyan érzésem lenni, hogy az én, itt taglalt terveim az egyetlenek, melyek valóban a realitás talaján állnak.

• Toroczkai Lászlónak néhány napja sikerült egyazon közleményben megsértenie a "fűtött szobákban billentyűzetet koptató léhűtőket", és gyakorlati teendő gyanánk kifejteni, hogy a morális válságra milyen jó megoldás, ha a megfelelő médiumok szentkoroával, illetve vöröscsillaggal jeleznék a képernyő szegletében politikai hovatartozásukat. Hogy ennek nincs realitása, az őt nem érdekli.
• Kőrősi Imre hosszasan ecseteli, hol vannak a leggyengébb védelmi pontjai a Teve utcai rendőrpalotának, és hogy hol lehetséges olyan támadást véghez vinni, ami magas számú bent dolgozónak biztosítaná menekülési útvonal híjján a biztos halált. Hogy ennek nincs értelme, az őt nem érdekli.
• Kocsis Imre nem veszi észre, hogy belterjes kommunikációjával csak kevés emberhez jutnak el az üzenetei. Továbbra is szervezi az országos útlezáró akcióit. A forradalmárok jelentkezését várja, akárcsak a blokad.cjb.hu üzemeltetői. Az, hogy ebben a formában a kezdeményezése tökéletesen életképtelen, nem érdekli.
• Orbán Viktor megint népszavazásosdit játszik. Hiába bizonyította be néhány éve a kettős állampolgárságról szóló referendum, hogy az időközi választások általában a magyar nép teljes érdektelenségével találkoznak. Ez őt nem érdekli.
• Csurka István megelégszik a Magyar Fórum szerkesztgetésével, Kovács Dávid tervei is kimerülnek kultúrális versenyek szervezgetésében. Már egyikük se veszi a fáradtságot, hogy legalább megpróbáljon valamilyen alternatív megoldást kínálni a jelenlegi válságra.

Az egyetlen ember, akinek cselekedetei mögött működőképes, tervezett hatásmechanizmust látok, az Budaházy György. Bár sorra érik őt a kritikák még a hunhir.hu szerkesztői részéről is, amiért kemény hangú nyilatkozatai felelőtlenül tüzelik a népet, és ez a tény sokakat elbizonytalanít az ő személyével kapcsolatban, de fontos leszögeznünk, hogy az inkompetens nyavalygástól visszhangzó jobboldali térben, minden hibája ellenére ő egy nagyon fontos pont.

Félreértés ne essék: nehéz maradéktalanul egyetérteni vele, amikor a REBISZ-esekre molotov-koktélt dobáló őrültek örjöngését gyönyörű kiállásnak nevezi, vagy amikor azzal példálózik, hogy az MTV ostománál a rendőrök pajzsait ripityára törő forradalmár "nem erőszakos volt, hanem erős". Szavain hosszasan el lehet vitatkozni, de túl mélyen felesleges elemezni, mert nem az a lényeg, hogy mit mond, hanem az, hogy hogyan mondja!

Nem a személye a fontos, hanem a léte! Egy bújkáló, a hatalommal nyiltan dacoló élő jelkép úgy kell ide, mint egy falat kenyér! A rendőrterroristák azzal, hogy állam elleni bűncselekmények előkészülete vádjával életfogytig tartó böntönnel fenyegetik, és minden erejükkel azon vannak, hogy elkapják, akaratlanul is egy olyan rajongótábort kerítettek köré, ami tökéletessé teszi őt ez ellenállás szakrális jelképének szerepére.

Neki most nincs más feladata, mint kitartani az illegalitásban, mert ha rács mögé kerül, rögtön elveszti ezt a varázsát. Az áldozatvállalása ugyanakkor mindannyiunkra feladatot ró. Miután oly sokat áldoz fel a cél érdekében, árulással érne fel, ha a téli hideg miatt hagynánk tavaszig veszni az ügyet!

Budaházy Gyuri feladata az erkölcsi támogatás, a miénk pedig a cselekvés!

Amikor viszont cselekvést említek, nem halva született agymenések leporolására, hanem egy valóban reális, minden részletében megvalósítható útra gondolok. Nincs távol ettől Novák Előd érvelése, miszerint a politikai pártok kellene, hogy felvállalják azt a feladatot, amit a hömpölygő ötletfolyamból a józan tervek kirostálása jelent. A gond csupán annyi, hogy én nem látom azt a pártot, ami ezt tényleg megtenné. De szerencsére talán nincs is ilyenre szükség.

Az egyetlen dolog, amire szükség van, az az összezárás. Ha ezt eltanulnánk a baloldaltól, a legerősebb gyengeségünktől szabadulnánk meg, és legyőzhetetlenek lennénk. Nincsenek illúzióim, sok provokátor éppen attól a gondolattól vezérelve épül be sorainkba, hogy ezt megakadályozza. Ők valóban veszélyt jelentenek, de akkor történik igazán nagy tragédia, ha az ellenük folyó belső harc több energiát emészt fel, mint amennyit különben az általuk okozott kár ellensúlyozása igényelne. Mindent értékén kell kezelni, de ennek nem a viaskodás az eszköze, hanem az irányított marginanizálás, a tudatos hanyagolás, az ignorálás, mivel egy provokátornak nincs nagyobb ellensége, mint a figyelem hiánya.

Mindez azt jelenti, hogy a továbbiakban nem gyengítjük az egység látszatát, a baloldaliak számára egy összetartó, hazaszeretetben eggyé kovácsolódó nemzeti réteget mutatunk, a bomlasztó elemeket pedig nyílt színi harc helyett, olyan körülmények kialakításával számoljuk fel, ahol világosan kirajzolódnak a valós szándékok, ahol lehull a lepel, és megmutatkozik, ki az, aki komolyan a nagy nemzeti ügyek mellé áll, és kik azok, akiket csak úgy küldtek.

Ugyanígy nem a cenzúra erejével nyomjuk el a provokátorok gondolatait, hanem hagyjuk, hogy a közösség józan esze érdektelenségbe süllyessze azokat. Minderre kiváló biztosíték a mindannyiunkban meglévő magyar ész és szív, ami megfelelő körülmények között bármi féle felső irányítás nélkül is arra a sorsra kárhoztatja a nemzeti ügyekkel összeférhetetlen gondolatokat, hogy visszhang nélkül olvadjanak el.

Ennek mentén utat nyitunk minden kezdeményezésnek, és nem adjuk meg azt az örömöt a kommunistáknak, hogy a belső vívódásainkon csámcsoghassanak. A bolsik manupulatív kritikáit tehát elengedjük a fülünk mellett, azonban a közösségi akarat útján megmutatjuk nekik is, hogy fogadatlan prókátorságuk nélkül is képesek vagyunk konszolideált mederben tartani a szerveződéseket.

Ezt a szoros, mégis kiemelkedően demokratikus összezárást ugyanakkor nem úgy kell megközelíteni, ahogyan most sokan próbálkoznak vele. Mert mit is látunk? Ahányan vagyunk, annyi féle úton indulunk el, sorra alakulnak a jobboldali szervezetek, pártocskák, akik még a legalapvetőbb kérdésekben sem képesek egynással egyetérteni. Holott nem lenne szükség másra, mint ezek eszmerendszerében megtalálni azokat az örök érvényű közös pontokat, melyek kihangsúlyozásával már-már másodlagos körülménynek tekinthető minden apró torzsalkodás.

Ez pedig csak úgy érhető el, ha mindenki gondolata megmérettetik, és önjelölt vezetők hirtelen ötletrohama helyett egy olyan célrendszert szemlélünk, mely valós igényeken, és a kézzelfogható megvalósíthatóság alapjain nyugszik. Ezek kiválasztására a legősibb vastörvény lehet a biztosíték, miszerint a nép akarata szent, a többségi szavazások eredménye felülbírálhatatlan.

A Projekt előző részében kifejtettem, hogy most, amikor a hatalom, az 1956-os megtorlásokhoz hasonlóan, a békeidőt kihasználva vadássza le, és vonja koncepciózus eljárások alá a forradalmárokat, a leghatékonyabb taktika az, ha saját fegyverükkel, a szó szerint vett törvényszerűség mögé bújtatott mögöttes elvekkel élve harcolunk. 2007 márciusára készülődve a legjobb dolog, amit tehetünk, hogy szorosabbra fűzzük egymással a kapcsolatainkat, és deklaráljuk azokat a célokat, melyek mentén sok embert lehet megmozdítani a kellő pillanatban.

Ennek a legjobb módszere az, ha a már lefektetett adatbázis-táblaszerkezetet tovább finomítom úgy, hogy útlezárás megtervezése mellett annál sokkal általánosabb célok automatikus összeszervezésére is alkalmas legyen. Hogy ezekbe az általánosabb célokba mi minden férhet bele, azt csupán a közösség fantáziája határolja be. ;-) A téli hideg amúgy is a négy fal közé szorít minket, ez kiváló időszak tehát arra, hogy az embereket egységbe forrasztó rendszerdöntő háló megépítse önmagát.

A másik dolog, hogy mivel a fagyban sem szabad hagyni, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok, és a kormányzat visszanyerje régi tekintélyét, hiszen a jelenlegi megtépázott bizalom kiváló táptalaj minden elégedetlenségre építkező tervnek (másrészt, mint már fent is írtam, a tétlenséggel Budaházy Gyurit árulnánk el), ezért a téli apró hangulatmegtartó akciók kiváló tesztesetek lehetnek arra, hogy tavasszal nagyot robbanjon az akorra már kipróbált rendszer, és így hangolhassuk össze a magyarság évszázados rendjéhez való visszakanyarodás felé vezető tetteinket.

Ennek megfelelően a legelső kezdetleges tesztverziót már most, november 19-én, vasárnap használatba vehetitek.

By SoDI

"Fenét ív! Negyedik!"
Asterix

FIGYELEM!
Mielőtt valaki mindenféle vad dolgokat magyarázna a fenti címbe, félreértések elkerülése végett címszavakban összefoglalom a Projekt első három részénél tárgyalt okfejtés főbb elemeit:

• Magyarországon naponta erősödnek a diktatúra irányába való elmozdulás jelei.
• Szükség van ezért egy közösségi térre, ahol a nemzet a demokrácia védelmében meg tudja szervezni saját ellenállását olyan módon, hogy elektronikus szavazások útján a legapróbb kérdésben is a többségi népakarat érvényesüljön.
• A hatalommal szembeni konspiráció fontos eleme, hogy idő előtt még az érintettek se értesülhessenek az ügydöntő szavazások állásáról.
• Az ellenállásnak békés talajon kell állnia, a fegyveres felkelés kizárt.
• Magyar polgárként közös érdekünk a gazdaság és közigazgatás épsége, ezért nem lehet cél ezek romba döntése. Elméleti felső korlátként leszögezhető tehát, hogy a gyakorlati megvalósítás semmilyen körülmének között nem nyúlhat túl, se időtartamában, se mértékében az 1990-es taxisblokádén.
• A projekt elnevezésében látszólag sugallt hatalomdöntés csak becenév. Jól hangzó marketingszlogen, ami szóhasználatában a Kádár korszak idejére kíván utalni. (Az "államrend" szó azóta sehol nem használatos fogalom, helyette a joggyakorlatban "alkotmányos rendről" beszélnek). Az alkotmányos rend ellen tehát senki nem uszít, annak megváltoztatása kizárólag békés, demokratikus eszközökkel lehetséges.

Na, kérem szépen, most vagyok igazán gondban.

Hiába határozom el szinte naponta az ügyvédem tanácsának megfelelően, az ellenem folyamatban lévő eljárásra is tekintettel, hogy "meghúzom magam", és egy időre leállok a magánjellegű politikai tartalmak publikálásával, amikor nap mint nap futok bele olyan hírekbe, amelyek valódi demokrataként erősen csípik a szememet.

Fiatal vagyok, idealisztikus elvekkel, így akárhogy is sorakozzanak az egzisztenciám védelme érdekében az észérvek amellett, hogy ne álljak ellen az ország folyamatos diktatórizálódásának, a lelkem mélyén meglévő igazságérzet ezt nem engedi.

Ha az ember csak akkor boldogulhat, ha elfogadja a bársonyszékben ülők összes hazugságát, és szisztematikus jogtiprásait, ha félni kell az igazság kimondásától, az már nem demokrácia. Az már nem az én országom. Az már az ő országuk. Ha pedig ők a saját országukat akarják, hát menjenek el oda. Legyen az akárhol.

Melyek is azok az egészen friss körülmények, amelyekben a demokrácia újabb sárbatiprását láthatjuk?

1. Kocsis Imrénél, és Polgár Tamásnál magukat csak nyögvenyelősen azonosító BRFK-s alakok zavarognak, Budaházy Györgyöt keresve. Budaházy egy modern kori Rózsa Sándorként úgy játszik velük, mint macska az egérrel, így elkeseredésükben érdemi nyomozó munka helyett már csak arra képesek, hogy szúrópróbaszerűen békés családokat zaklassanak. Ez már egyértelműen a legárulkodóbb, siralmas szakmai dilettantizmus! És erőszakos hatalomféltés.
2. Garamvölgyi eljárást indíttatott mindenki ellen, aki a szombati pajzsos felvonuláson részt vett. Bár én magam se értek egyet azzal, hogy a legnagyobb nemzeti gyásznapon hangos skandálással vonultak Novák Elődék, azonban szigorúan jogi szempontból szemlélve a dolgot nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy nem volt semmi féle illegális tüntetés negyedikén, a tömeg mindössze az egyik bejelentett demostráció helyszínéről (Szabadság tér) vonult át egy másik, szintén bejelentett demonstráció helyszínére (Vörösmarty tér). Ez szerimtem egyértelműen jogkövető magatartás. (Jó, vonulhattak volna szétszóródva is, de valljuk be, hogy erre hivatkozni izzadságszagú kukacoskodás lenne).
3. A rendészeti miniszter új törvényt kíván hozni, amely a tüntetőket is eltiltaná arcuk eltakarásától! Ez több mint agyrém, az utcán ne akarja meghatározni a hatalom, hogy ki milyen öltözetet viselhet, és milyet nem! Mi lesz a következő lépés? Az Orwell féle egyenruha, és a gondolatbűn?!

A fentiek miatt, két dolog világos:

1. Szükség van arra, hogy a józan demokraták felemeljék a szavukat.
2. A tiltakozásnak túl kell lépnie az üres szócséplésen.

Ez eddig is tiszta volt, most viszont ide kell sorolni az elmúlt hetekben történtek ismeretében egy újabb pontot, nevezetesen azt, hogy a hatalommal a saját fegyverével, a jogi eszközök mögé bújtatott mögöttes tartalommal lehet a legeredményesebben fellépni. Ez azt jelenti, hogy szó szerint, pontról pontra tiszteletben kell tartani az ő törvényeiket. Mielőtt valakinek ettől a gondolattól kinyílna a bicska a zsebében, gyorsan ezt is megmagyarázom. :-)

Tudom, hogy szalonképtelen dolog olyan szemérmetlen provokátor elemekkel példálózni, mint Domonkos Endre, vagy Bácsfi Diána, azonban szigorúan a jog szemüvegén át az, ahogyan ők játszottak a törvény betűjével, a maga nevében olyan zseniális, hogy ha mást nem is, de ezt az egy elemet nyugodt szívvel vehetjük át tőlük. Jó dolgot megtanulni rossz helyről se bűn.

Csak két dolgot idéznék:

• Domonkos Endre: "Egy új egyesületet létrehozni három hónap. A hatalomnak három év kell, hogy megszüntesse."
• Bácsfi Diána: "Mivel tisztában vagyunk vele, hogy a hatalom nem jegyezné be a szervezetünket, ezért nem is jelentjük be magunkat. Így feloszlatni se lehet minket."

Na, kb. ezt értem én a törvények betű szerinti tisztelete alatt. :-) Jogilag tájékozottabb olvasóim persze erre rávághatják, hogy a jogszabályoknak nem csak szövege, hanem szelleme is van, így óriási hiba önmagában, a miniszteri magyarázattól elvonatkoztatva értelmezni őket. Igen ám, de ha Gergényi elvtárs megteheti, hogy valami belső használatú szaros emlékeztetőre hivatkozva felülírjon alapvető szabadságjogokat védő törvényeket, és így azonosító nélküli utcai vérengzésre, sorozatos bűncselekmények elkövetésére bátorítsa beosztottjait, akkor önvédelemből tőlünk se lehet elvitatni annak a jogát, hogy a törvényalkotó eredeti szándékától esetenként némileg távol eső, de szigorúan véve teljesen jogkövető magatartást tanusítsunk.

A eredményes ellenállás szükségessége, és lehetséges mivolta tehát nem vitatható, azonban októberben mégis sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak, ami alapján az eredeti elképzelések nagy részét mégis a rideg realitásokhoz szükséges igazítanunk. (Mielőtt Szilvásy elvtárs megijedne: királyi többest használok, még nincs szervezet. :-))

KONCEPCIÓVÁLTÁS

A Kossuth téri tüntetéssorozat szánalmas hippi kommunává alakulása, Kocsis Imre érdeklődés hiányában elmaradt Széna téri útlezárós akciója, valamint a kezdeti lendületéből (az öszödi beszéd elvárásainak megfelelően) megunható höbölgéssé silányult utórendezvények sora mind-mind azt bizonyítja, hogy jól szervezett központi koordináció híjján minden kezdeményezés csak halva született ötlet lehet. Nem hiába izzadnak vért a nemzetbiztonságiak, hogy nyomára bukkanjanak valamilyen jobboldali összeesküvésnek, hiszen ők maguk is tisztában vannak vele, hogy ha valóban létezne ilyen, az lenne az egyetlen valós veszély az elmúlt évtizedekben összeharácsolt vagyonukat görcsösen védelmező főnökeik hatalmára nézve. Odáig már nem ér el az eszük, hogy ezt a vizsgálódást reflektorfény nélkül, a legnagyobb titokban végezzék. Nem veszik észre, hogy azzal, amit most csinálnak, csak kijátszák a kártyáikat, és őszintén megmutatják, mitől rettegnek. Áttételesen tehát ők maguk adnak tanácsokat saját maguk ellen.

Itt kell megvizsgálnunk, hogy mégis mi az oka annak, hogy oly sok igyekezet ellenére képtelen a valódi nemzeti oldal összehangolni a közéleti mozgásait. Levelezőlisták tucatjai állnak rendelkezésre, a Lelkiismeret 88 saját hírlevélszolgáltatást üzemeltet, a kurucinfó saját SMS szervert állít hamarosan üzembe, mégse látni ezeknek semmi kézzel fogható eredményét.

A válasz egyértelmű: mindennek az az oka, hogy a sok bába közt elvész a gyerek. Mindenki kitermeli a maga brilliáns megoldását, és aztán elkeseredetten konstatálja, hogy saját szűk környezetén kívül senki se kívánja azt használatba venni. Amikor valaki előáll egy működőképes kezdeményezéssel, rögtön felszínre kerülnek a személyi ellentétek ("te provokátor vagy", "te loptál a pártpénzből", "te lepaktáltál az ellenséggel", "ostoba injekciós vagy"), Gyurcsány pedig elégedetten vigyoroghat, hiszen csak hátra kell dőlnie. Nem kell megosztani semmit ahhoz, hogy uralkodjon, a közösség megosztja saját magát. Ha tehát nem akarjuk hagyni ezt, össze kell fogni minden akaratot egy centrális helyen.

Bár néhány napja azt írtam, hogy a Projektet sanszos lehet egy komolytalan játékprogrammá alakítanom, de a karhatalom koncepciózus gyorsított bírósági eljárásait szemlélve kezdek rájönni, hogy a valódi megoldás éppen hogy a csendes, háttérben történő információcsere lesz. A Kádár-korból ismert rejtett ellenállás, ami belülről rohasztja a rendszer antidemokratikus részeit. Így a teljes kiherélés helyett inkább felfegyverzem a bikát. A végső cél szolgálatába állítok egy, a valós körülményekhez igazított, kiterjedt, ugyanakkor a legmesszebb menőkig törvényes eszközt.

De mik is ezek a valós körülmények?

1. Pesti embereket útlezárásra bíztatni őrült bugyuta balgaság. Vagy nem jönnek el, vagy csak egy rozoga barrikádra futja tőlük, ami kb. 10 másodpercig tart vissza bárkit is.
2. A vidéki emberek az alföldi félpályás útlezárásokkal csupán saját erejüket pocsékolják.

A KÖVETKEZTETÉS:

Nem kell több tüntető, nem kell hoznia senkinek még egy embert. :-) Csupán irányítás kell. A félpályás akciókat át kell helyezni a belvárosba, a fővárosban elszórtan tiltakozókat pedig kevés, központi helyre kell vezényelni.

Ez utóbbira egy aranyos, és első látásra a legmesszebb menőkig békés megoldás lehetne a tegnap felmerült, az Országház körüli élőlánc ötlete, azonban a jelenlegi formájában még ez is apróbb változtatásokra szorul, ugyanis a szociknak sajnos tökéletesen igazuk van, amikor ezt írják:

"Az elmúlt napon a médiában az a hír jelent meg, hogy egyes tüntetők, illetve társadalmi szervezetek tagjai azt tervezik, hogy a Parlament blokád alá vételével megakadályozzák a képviselők bejutását a Házba.

Az MSZP Jogi és Közigazgatási Tagozatának álláspontja szerint aki ilyet tesz, megvalósítja a lázadás bűntettét. Ez a résztvevők esetében 2-8 évig, a szervezők esetében 5-15 évig terjedő büntetési tételű szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett. "

Nézzük csak meg, hogyan szól az a passzus, amire hivatkoznak:

Lázadás

140. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy

a) az Országgyűlést,

b) a köztársasági elnököt,

c) a Legfelsőbb Bíróságot,

d) a Kormányt

alkotmányos jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő; a tömegzavargás szervezője vagy vezetője öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Nem büntetendő lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.

Fontos előfeltétel az erőszak.
Nem szabad tehát erőszakosnak lenni.

De mi is az az erőszak? :)

"Az erőszak kifejezés írja le azokat a gyakran előre eltervezett cselekményeket, amelyek más élőlényeknek fájdalmat, sérülést, szenvedést okoznak, illetve más embereket valamire fizikai erővel vagy hatalmi nyomással kényszerítenek."

Forrás: Wikipedia

Van az élőlánc gondolatában fájdalom, vagy szenvedés okozására irányuló célzat?
Nincs, úgyhogy ezt ki is zárhatjuk.

Tud-e néhány, karonfogva éneklő fegyvertelen ember hatalmi nyomást gyakarolni bárkire is?
Nem, úgyhogy ezt is eldobhatjuk.

Van-e benne fizikai kényszer?
Ez már némileg nehezebb kérdés, erre már ugyanis ráillik a meghatározás, ezért az élőlánc gondolatát (szigorúan témafelvetésként, egyfajta vitaindítóként, távol állva attól, hogy önmagában ez alapján bárkit is a konkrét, gyakorlati szervezés megkezdésére bátorítsak) ki kell talán egészíteni a következővel:

• Engedjetek át mindenkit, akiben van annyi tisztesség, hogy odajön hozzátok, a szemetekbe néz, és szépen megkér, hogy had menjen át. Legyen ez az ember akár Gyurcsány Ferenc.

Reméljük, szorult bele ennyi tisztesség, hogy választópolgárai szemébe nézzen.

Vélemények? :-)

Na, majd folytatjuk, addig a Kozenkay Jenő legyen veletek! ;-)

By SoDI

A mocskok odafönt egyre jobban bekeményítenek.

Immár a szólásszabadság se szent. Ezt a karhatalom már titkolni se próbálja. Volt az a srác néhány napja, aki kiállt a Kossuth téren, és előadta, hogy szerinte a békés tüntetés semmit se ér, és most már elő kéne venni a fegyvereket. Petrétei elvtárs magánhadserege rögtön elkezdte üldözni az illetőt. Itt kérem, már beszélni is tilos. Vagy ha valaki mégis beszél, kizárólag a hazugság fogadható el, mert szeretett vezérünk nyomán az lett az új optimum.

Félreértés ne essék, jómagam nem osztom a srác véleményét. Nem azért, mert különösebben elítélem a szavaiért, hanem azért, mert hülye. Fegyvert? Milyet? Hova? Minek? Ki ellen? És ha lelövöd, utána mi lesz? Biztos nagyon jót tenne az ország megítélésének egy fegyveres puccs.

Hogy miért érdekel engem az ország nemzetközi megítélése, miközben az általam kódolt informatikai rendszer éppen a kormány gazdasági ellehetetlenítésének gondolatával szimpatizáló sokaknak tud talán passzív (központi irányítás nélküli) közösségi teréül szolgálni? Azért, mert Magyarország hosszú távú tönkretétele egyetlen, ép ésszel gondolkodó magyarnak se lehet célja. Egy fegyveres felkelés pedig jóval 500 forint fölé tornászná egy csapásra az euró árfolyamát (a kimenekülő működő tőke miatt), ami sok ezer kispénzű ember egzisztenciáját lehetetlenítené el. Speciel az én lakásomon is van újabban egy deviza alapú banki jelzáloghitel, és nagyon nincs kedvem hozzá, hogy a havi törlesztő részlet hirtelen a duplájára vagy a sokszorosára ugorjon.

A gazdasági helyzet ugyanis adott. Ha a hazug bolsik maradnak hatalomban, ha Orbán jön, ha szakértői kormány jön, ha alkotmányozó nemzetgyűlés alakul, tök mindegy, az első napirendi pont ugyanis csak az üres kassza rendbehozatala lehet.

Ha szerveződik is valamilyen ellenállás (ki tudja, így lesz-e), annak nem az ország, hanem a kormány gazdasági sarokba szorítása lehet csak a feladata. Éppen ezért, ha meg is valósul, nem tarthat sokkal hosszabb ideig, mint 1990-ben a taxisblokád tartott. A legmerészebb cél csak az lehet, hogy a napokra megbénuló gazdasági környezetben sarokba szoruljon a kormány, veszítse el minden mozgásterét, hogy aztán kizárólag a népakaratnak megfelelő, az ezer éves államiság szelleméhez visszatérő irány legyen az egyetlen üdvözítő kiút.

Aki most többet akar, az nem a kormány, hanem a magyarság vesztét kívánja. Ugyanakkor mégis óriási szemétségnek tartom, hogy ezért a néhány mondatáért üldözni kezdik szegény forradalmártársunkat. Ha fegyverekről akar beszélni, ha Gyurcsány Ferenc lemészárlásáról akar beszélni, hadd tegye! Nem fog történni az égadta világon semmi. Nincs olyan idióta a világon, aki végighallgat egy ilyen hiperaktív kölyköt, majd utána elindul a Szemlőhegy 42-höz miniszterelnökre vadászni. Ha pedig nem használható felbujtásra az, amit tesz, miért baj, ha elmondja a véleményét? Elvégre, ha valaki arra alkalmatlan eszközzel kísérel meg bűncselekményt, nem büntethető!

Ha a rendőrség csupán szavak miatt üldöz embereket, akkor az már igenis a Orwell féle gondolatbűn! Próbáljuk már tiszteletben tartani a voltaire-i elvet! „Nem értek egyet veled, de az életemet adnám azért, hogy elmondhasd a véleményedet”. Ha nincs szólásszabadság, ez már valóban félelemre építkező diktatúra!

De nem baj, halad a Projekt, ezért sokáig már amúgy se áll ez a diktatúra. :-)

Lássuk tehát az Államrend Megdöntése Projekt konkrét táblaszerkezetét.

Mivel nincs sok idő a túlbonyolított műremekre, ha feltesszük, hogy az a közösségi akarat, hogy november 4-én már megfogható realitás legyen a Magyar Alkotmányozó Nemzetgyűlés összeválogatását tárgyalni, most a legegyszerűbb funkciók elegendők lehetnek.

Elöször is szükség van a bátor forradalmárok nyilvántartására.

CREATE TABLE `allamrend_forradalmar` (
`id` INT NOT NULL AUTO_INCREMENT ,
`nicknev` TEXT NOT NULL ,
`jelszo` TEXT NOT NULL ,
`email` TEXT NOT NULL ,
`hajlandosag` INT NOT NULL default '0',
`blokadpont` int(11) default NULL,
PRIMARY KEY ( `id` )
);

A hajlandóságot (elkölcsi támogatás, SMS-ezés, forgalomlassítás, polgári engedetlenség, stb...) itt regisztrációnál egy listából kell kiválasztani. Ugyanígy nyilvántartjuk azt is, hogy melyik forradalmár melyik közlekedési csomóponthoz van rendelve (erről később). A hajlandósági fokozatok listáját is külön raktározzuk el:

CREATE TABLE `allamrend_hajlandosag` (
`id` INT NOT NULL AUTO_INCREMENT ,
`szoveg` TEXT NOT NULL ,
PRIMARY KEY ( `id` )
);

Nos, tudjuk már, hogy kik a forradalmáraink, és mire hajlandóak. De ugye mindezek után még fontos kérdés, hogy milyen eszközök állnak az ő rendelkezésükre. Mi is kell ehhez? Kell egyrészt a lehetséges, a forradalomban hasznos békés (!) eszközök listája. 

CREATE TABLE `allamrend_eszkoz` (
`id` INT NOT NULL AUTO_INCREMENT ,
`megnevezes` TEXT NOT NULL ,
PRIMARY KEY ( `id` )
);

Majd pedig, mivel egy forradalmárnak egyszerre több eszköze is lehet, ezeket egy kapcsolótáblával rendeljük hozzá a birtoklásukról nyilatkozó hősökhöz.

CREATE TABLE `allamrend_hasznalat` (
`forradalmar` INT NOT NULL ,
`eszkoz` INT NOT NULL
);

Na, a legfontosabb dolgokat máris tudjuk. Mindjárt PHP-t is programozunk, úgyhogy rettegj, Fletó! ;-)

Mi is kell még... Kellenek ugye Budapest legforgalmasabb pontjai, amik között úgy lehet elosztani az embereket, hogy a blokád a legeredményesebb legyen. Ehhez a Budaházy György által írt listát vesszük alapul. Hogy a skynet-ként működő központunk minél hatékonyabban tudja meghozni a döntéseit, ezeknél a közlekedési csomópontoknál prioritási sorrendet is meghatározunk.

CREATE TABLE `allamrend_blokadpont` (
`id` INT NOT NULL AUTO_INCREMENT ,
`megnevezes` TEXT NOT NULL ,
`fontossag` ENUM( '1', '2', '3', '4', '5' ) DEFAULT '1' NOT NULL ,
PRIMARY KEY ( `id` )
);

Na, alakul ez, mint cigánygyerek a prés alatt, vagy mifene. :)

Fontos még, hogy mikor induljon meg az akció. Ezt ugye nem egy ember dönti el, hanem a népakarat, ezért külön kell a dátumokat, és azon belül időpontokat rögzíteni, hogy aztán kedvére szavazhasson rájuk a nép.

CREATE TABLE `allamrend_datum` (
`id` INT NOT NULL AUTO_INCREMENT ,
`datum` DATE NOT NULL ,
`szavazat` INT NOT NULL ,
PRIMARY KEY ( `id` )
);

CREATE TABLE `allamrend_ido` (
`id` INT NOT NULL AUTO_INCREMENT ,
`ido` TIME NOT NULL ,
`szavazat` INT NOT NULL ,
PRIMARY KEY ( `id` )
); 

Király. Már csak egy fórum hiányzik, ahol (szigorúan az akcióra vonatkozó konkrétumok említése nélkül, nehogy a rendőrség felkészülhessen) lehetőség nyílik eszmecserét folytatni egymás között.

Ezt se fogjuk túlbonyolítani. Kell egyrészt ugye a fórumtémák listája.

CREATE TABLE `allamrend_forum` (
`id` INT NOT NULL AUTO_INCREMENT ,
`tema` TEXT NOT NULL ,
PRIMARY KEY ( `id` )
);

Majd pedig a fórumhozzászólások listája (a megfelelő kapcsolómezőkkel).

CREATE TABLE `allamrend_hozzaszolas` (
`id` INT NOT NULL AUTO_INCREMENT ,
`tema` INT NOT NULL ,
`forradalmar` INT NOT NULL ,
`szoveg` TEXT NOT NULL ,
PRIMARY KEY ( `id` )
);

Ennyi lenne.

Végülis arra jutottunk, hogy valami hasonló táblaszerkezetünk van, mint amit itt láthatunk a képen.

(A kapcsolatokat azért nem jelöltem, mert egyrészt a fent leírtak alapján szerintem evidens, másrészt pedig a MySQL, amivel dolgozni fogunk nem ismeri ezt a fogalmat).

Holnap (és most már nem lesz több napos kihagyás, holnap istenbizony :-)) a fontosabb adatlegyüjtő, és módosító lekérdezéseket kódoljuk le, valamint belekezdünk a rendszer grafikai megjelenésének a tervezésébe is.

Ezzel kapcsolatban ne számítson senki profi munkára, használható, a célnak éppen megfelelő minimálgrafikával fogok tudni szolgálni, ezt előre is jelzem. :-)

Bár elég sok dolog hátráltat továbbra is, csak jövő héten három tantárgyból írok ZH-t az ELTE-n, négyből kell beadandót készítenem, ráadásul szombaton a Corvinus-on vizsgázom gazdaságszociológiából, de azért a megfelelő súlyán gondozni fogom a Projektet is, megígérem.

Nos, a holnapi viszontlátásra.

És vesszen Fletó. :-)

Na kérem szépnem.

Miután a Nemzetbiztonsági Sóhivatal volt olyan kedves, és egy ócska kísérletet tett arra, hogy megfélemlítsen mindenkit, aki nem kér egy elmebeteg gazember országlásából, azt hiszem, ha volt akár egy szemernyi ok is, ami miatt mértékletességet kellene tanusítani az elnyomó rezsimmel szemben, az mára végleg szertefoszlott.

A fiatal gyerekek életét derékba törő vérbírósági koncepciós ítéletek, az igazságügy minisztérium autonómiáját leromboló rendvédelmi Petrétei-ÁVH, és az ártatlan magyarok kollektív bűnösségét kimondó NBH-fenyegetés mind-mind csak arra jó, hogy azok szeme is felnyíljon a demokrácia sárba tiprása láttán, akik eddig aludtak volna. Akiket pedig még a pszichikai bűnsegédlet vádjával se lehet rács mögé dugni, azt majd nyomorba dönti Lampeth némber, minden fejlesztési pénzt hű lumpenállatok maroknyi Fidesz-mentes városa felé irányítva.

Az ország immunrendszere, a józan nemzeti ellenállás bár egyre erősebben kezd működni, a vörös métely az önkormányzati választások után is csupán mélyebbre húzódik, hogy onnan eméssze tovább a nemzettest szöveteit. Túl erős lenne a Fidesz? Sebaj, a rosszindulatú daganat áttétet képez a nemesebb szövetek felé, ha kell, törvénymódosítással torzítja el a területfejlesztési tanácsokat, hogy azok véletlenül se türközzék a valós népakaratot. Mert ami egészséges, az a rákos szöveteknek csak fájdalom. A szocik egyre szemérmetlenebbek, mert úgy érzik, hogy akárhányszor is buknak le, akármilyen gaztettet is visznek véghez, az mindig következmények nélkül marad. Majd a választások előtt fél évvel megint készítenek néhány látványos tv-spotot, és a sok paraszt menten elfelejti, hogy átkúrták a fejét. Az öszödi beszéd ebből a szempontból is egyértelműen fogalmaz. Én nem tudom nyugodt szívvel azt mondani nektek, hogy ez nem lesz így. Éppen ezért, most kell megragadni a kínálkozó alkalmat, hogy egyszer és mindenkorra elsöpörhessük a hatalomból és a közéletből a fasiszta kommunizmus minden bűzlő maradékát!

Szó, ami szó, az elmúlt eseményei csak megerősítettek benne, hogy jó úton járok, amikor a magam eszközeivel teszek azért, hogy a magyarság végre kitörjön a vörös csapdából.

Tehát a projekt...

Ugye az első részben ott hagytuk abba, hogy lefektettük az alapelveket, miszerint szükség van egy közösségi térre, ahol a népakarat szavazások útján a legapróbb kérdésekben is érvényesül, és ahol összefogva, egyben lehet kezelni a nemzethatalom gyökeres átstruktúrálásához szükséges erőforrásait, miközben a rendszer felépítése a kormánnyal szembeni elvi konspirációra is alkalmas marad. Tisztáztuk továbbá, hogy az ország napi GDP-jének igen jelentős hányada múlhat néhány főbb fővárosi bekötőút átjárhatóságán.  Mára azt ígértem nektek, hogy elkezdjük a konkrét technikai tervezést is, hogy lehetőleg hétfő, de legkésőbb a hétfő-kedd magasságában, működőképes legyen a rendszer, de előbb tisztázzuk azt, hogy konkrétan mit is értek a kormányzattal szembeni konspirációs erőn.

• Általában ha az ember komolyan megmozdul, és saját személyes egzisztenciáját is veszélyeztető tartalmat publikál, azt általában rejtve, külföldi szerverek, és strómanok háta mögé bújva teszi. Ezzel szemben én a ballib Index által működtetett ingyenes blogmotort használom a Projekt leírásához, miközben a szervezkedés informatikai hátterét szintén olyan környezetben tervezem kialakítani, ami egyértelműen a nevemhez köthető. Mindez kiválóan alkalmas arra, hogy a nyomozó hatóságok szemében óvatlan idiótának, vagy szórakozó hülyegyereknek tűnjek. Ha ezekkel az eszközökkel sikerül elérni, hogy ne vegyenek kellően komolyan, az nagyszerű fegyvertény lehet a kezünkben, és annál nagyobb lehet az ő meglepetésük, amikor a rendszerből a legváratlanabb pillanatban, elsöprő erejű vihar tör ki.
• Aztán ott van még az a lehetőség is, hogy éppen az a célom, hogy lekössem az illetékesek figyelmét egy álnyilvános csalival, miközben a háttérben, sokkal rejtettebben, zavartalanul folyhat a valódi mozgolódás a bolsi trónbitorlók alkotmányos rendnek csúfolt gaz zűrzavarának a felszámolására.
• Lehet továbbá, hogy csak egy unatkozó bölcsész, vagy szociológus hallgató vagyok, aki ezzel a projekttel gyűjt anyagot valamelyik szemináriumi dolgozatához.
• Lehetek még az NBH egy tisztje is, akinek az a célja, hogy tőrbe csalja, és ellehetetlenítse a valóban tettrekész magyarokat. Esetleg pszichikai bűnsegédletbe hajszolja őket. :-)
• Lehet továbbá, hogy én magam vagyok Budaházy György.
• Lehetek továbbá egy hazaszerető, őszinte tettvágytól fűtött jobboldali fiatal is, aki ezzel a bátor kiállással akarja megüzenni a világnak, hogy akinek valóban fontos a szabadság a saját hazájában, az úgy jár el helyesen, ha félrerakja saját személyes érdekeit, elnyomja magában a hatalommal szembeni minden félelmét, és arcát, nevét büszkén vállalva kiáll ezen eszmék mentén, mint ahogy Tomcat is teszi.
• De az is lehet, hogy csak hülye liberális köcsög vagyok, és azt akarom bebizonyítani a 'turbómagyaroknak', hogy nincs itt az országban semmi féle rendőri túlkapás, elvégre én itt durva dolgokat írok le, mégse történik velem semmi.

Hogy a fentiekből melyik fedi legpontosabban a valóságot, az olvasóra bízom. Azért írtam le az összes szóba jöhető verziót, mert pontosan tudom, hogy ha nagyobb nyilvánosság előtt publikálom a projektet, amúgy is fel fog merülni itt-ott az egyik vagy másik, különböző fórumokon "jól értesült" hozzászólók tucatjai fogják felvilágosítani egymást pro és kontra, tehát a legjobb, ha elébe megyek a történéseknek, és én magam gyűjtöm össze ezeket az ötleteket. No meg ezért, mert ez a bizonytalansági tényező jelenthető a valódi konspirációs erőt a hatalommal szemben.

Mára ennyit a konspirációból. Holnap azt fogom kifejteni, mit értek pontosan az alatt, hogy összefogva kell kezelni a nemzet birtokában lévő erőforrásokat, és hogy lesz ebből elképesztően hamar az alkotmányos rend megdöntése.

De előbb - még ha csak vázlatosan is - kezdjünk bele végre a technikai tervezésbe! Először is vegyük számba, hogy milyen adatok nyilvántartására van szükség. A rendszerben rögzíteni kell egyrészt az ellenállás résztvevőinek felszereltségét, és elszántságát. Felszereltség alatt azt értem, milyen járművel, vagy egyéb eszközzel képes útlezárásra, elszántság alatt pedig azt, hogy a törvényes keretekkel milyen arányú átfedéssel gondolja az illető a hozzájárulását. Szükség van továbbá fixen megjelölt helyszínekre, ahova a forradalmi irányító rendszer elosztja a részvevőket. Itt a Budaházy György által javasolt logisztikai utat követjük, miszerint (és most egy idemásolt idézet):

„Budapest blokádjához szükséges útlezárások (a „!!!”-lel megjelöltek a
kiemelten fontosak)

1. 11-es főút és a 2/A találkozása, Budapest határa !!!
2. Országút Pilisszentkereszt előtt, Esztergom felé
3. 10-es főút Piliscsaba és Pilisszentiván között !!!
4. Országút Budakeszi és Budapest határában
5. 1-es főút M0 csomópont !!!
6. M1, M0 csomópont !!!
7. M7, M0 csomópont !!!
8. 7-es főút M0 csomópont, Diósdnál !!!
9. 6-os főút M0 csomópont !!!
10. M0 csomópont Szigetszentmiklósnál
11. 510-es főút Dunaharasztinál !!!
12. 5-ös főút M0 csomópont !!!
13. M5, M0 csomópont !!!
14. M0 Gyáli leágazás csomópont
15. 4-es főút Üllő előtti kerülő leágazás csomópont !!!
16. 400-as főút Üllő
17. 31-es főút Budapest határában !!!
18. Országút Pécel után, Budapest határában
19. Országutak Budapest felé Nagytarcsánál
20. 3-as főút Kistarcsa után, Budapest határában !!!
21. M3, 2/B autóút csomópont !!!
22. 2/B Fóti úti csomópont
23. 2/A, 2/B csomópont !!!
24. 2-es főút 2/A elágazás Káposztásmegyernél !!! „

Forrás: kuruc.info

A forradalmárok elosztása e helyszínek között a vállalásaikat is figyelembe véve, de alapvetően véletlenszerűen történik. (Bár arra indokolt mértékben lehetőséget kell adni, hogy valaki jelezze, ha egyik társával közösen akar államrendet dönteni.

Mindemellett tehát szükség van egy szavazórendszerre is, amin keresztül a népakarat érvényesülhet. Ezen kívül már csak egy hírlevél-rendszer kell, amin keresztül a rendszer kiértesíti a hatalomátvétel időpontját mindenkinek. (Azt, hogy ez mennyivel történjen a tényleges akció előtt szintén szavazás fogja eldönteni.).

Holnap a részletekbe menően fogom megtervezni a nyilvántartáshoz szükséges adatbázis-szerkezetet.

Addig is legyetek jók. :-)

Hát, gyermekeim az égben, kicsit lassabban haladok az államrend megdöntésével, mint terveztem, ugyanis hirtelen elég sok tanulnivaló szakadt rám. A nappali tagozatos tanulmányaim során az ELTE-n megszoktam ugyanis, hogy a szorgalmi időszak viszonylag nyugisan telik, a ZH-kat be lehet pótolni, a beadandók többségével is lehet késni jegylevonás terhe mellett, de vizsgázni, azt viszont nem kell. Idén elöször viszont beiratkoztam a nappali mellé egy levelező szakra a Corvinusra, így abban a szerencsében van részem, hogy megismerkedhettem a félév közbeni vizsga fogalmával. De van ebben valami jó is. Október közepén vizsgára tanulni egyrészt ugyan rémálom, másrészt legalább kevésbé lesz zsúfolt a vizsgaidőszak (ami nem is hátrány, mivel csak az ELTE-n közel 40 kredit értékben vettem fel tárgyakat, és ehhez jönnek még a Corvinusos tárgyak).

Szombatig tanulok, mint a güzü, na.

De nem kell aggódnotok, reggel ennek ellenére fellövöm a netre az államrend megdöntése projekt második részét. De előtte a jogi háttérről néhány szót.

Azért van szükség erre a kitérőre, mert friss hír, hogy a rendőrállam kopói házkutatást tartottak Molnár Balázsnál, a kuruc.info főszerkesztőjénél. Ilyen eljárás pedig nekem rohadtul nem hiányzik.

Ugye a botrányt az okozta, hogy Molnárék közzétették a forradalmárok ügyében intézkedő bírák neveit, és telefonszámait. Nem számít, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint az eljáró bírák neve, mint közfeladatot ellátó személyeké, nyilvános adat. Azt mondják ugyanis a bolsik, hogy a cím és a telefonszám már nem az. Igaz ugyan, hogy a T-com nyilvános adatbázisában is szerepel például Dr. Dénes Veronika bírónő, vagy mondjuk Dr. Palásti Márta ügyésznő otthoni címe és telefonszáma, de mivel a kuruc.info szerkesztői nem kaptak engedélyt arra, hogy a tudakozónál jogszerűen szereplő adatokat a saját lapukon türközzék, így a neoávó elegendő látja a tényállást ahhoz, hogy lecsapjanak az egykori demokratikus ellenzék mai követőire.

Merthogy állítólag személyes adatokkal éltek vissza. Kiváncsian várom, mikor fognak hasonló szigorral fellépni az ügyfeleik igazolványaikat teljesen törvénytelenül fénymásolgató mobilszolgáltatók ellen is. Vagy a multiknak mindent szabad, a gyarmati bennszülötteknek meg kuss?

Na szóval, mivel nem akarom, hogy hasonló "féleértések miatt" én magam is áldozatul esek a köztörvényes rend fenntartóinak, ezért az államrend döntési projekttel kapcsolatban szeretnék rögzíteni néhány tényt.

• Nem véletlenül használom azt a szót, hogy "államrend" ahelyett, hogy "alkotmányos rendet" írnék. Ezzel is utalni akarok a '89 előtti párhuzamokra egyrészt, másrészt, mivel 16 éve ilyen jogi fogalom, hogy "államrend elleni" vétek, nincs definiálva sehol, ezért nem lehet összemosni az általam köznyelvi értelemben használt fogalmakat különböző jogi tényállásokkal. Tehát amikor ellenállásról, és a rend megdöntéséről beszélek, akkor nem feltétlenül erőszakról, vagy alkotmányos rend elleni bűncselekményekről beszélek. Ezt jónak láttam még most, ideje előtt tisztázni. Ezt azért fontos leszögezni, mert ha nem ezekről beszélek, akkor az erre való felbújtást sem tudom megvalósítani.
• Ha valaki annak ellenére, hogy megpróbálok nagyon egyértelműen fogalmazni, mégis úgy érzi, hogy amit itt teszek, esetleg kimerítheti a bűncselekmény fogalmát, az legyen olyan kedves kapcsolatba lépni velem a blog bal felső sarkában található e-mail cím segítségével, hogy a felesleges keménykedés helyett inkább békésen tudjuk tisztázni az esetleges félreértéseket.

Az, hogy ezt ennyire kihangsúlyozom, nem azért van, mert megijedtem volna, nem azért van, mert a hatalom klönböző megtorló intézkedéseinek a híre elbizonytalanított volna, hanem azért, mert szilárdan hiszek benne, hogy ha a jelenleg hatályos törvényes keretek közt maradva dolgoz ki valaki valódi népakaraton nyugvó terveket arra, hogy az eredeti céljának megfelelni képtelen alkotmány helyét egy, a nemzet érdekét teljesebben szolgáló rend vegye át, akkor az eltűrendő akkor is, ha ez egyébként a jelenlegi rend uralmat gyakorló vezetőinek erős érdeksérelmével valósítható csak meg.

Merthogy a polgári engedetlenség jogát senki se vitathatja el az emberektől, ez alkotmányos alapjog, ha pedig mégis ez történik, méghozzá felülről elrendelve, akkor az a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az adott országban nincs demokrácia, csak rejtett diktatúra. Ha viszont a rendőrség vezetői hisznek benne, hogy szabályos jogállami kereteket védenek, ami szélesebb rétegek javát szolgálja, akkor saját maguknak ártanak a legtöbbet azzal, ha módszeresen mártírt csinálnak mindazokból, akik ezt vitatni merészelik.

Ennyi dióhéjban, a többit kifejtem a következő napokban.

Sziasztok.

Találtam egy frappáns nevet az államrenddöntési projektnek.

A teljes neve pillanatnyilag Magyar Államrend Megdöntése – Budaházy Web 2.0 Projekt. :-)

Nos, nézzük csak, miről is van szó. Ma a koncepciót fektetjük le, holnap tovább is lépünk.

A Budaházy Györggyel szembeni vádakkal kapcsolatban fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy érdemes-e a védelemre az olyan alkotmányos rend, amelyik nem hordozza magában annak a lehetőségét, hogy a nép kedve szerint söpörhesse el az olyan hatalombitorlókat, akik lábbal tiporják a valós népakaratot?

A valódi demokratának nem amellett illik-e kiállnia, hogy mindig és minden körülmények között a valós népakarat érvényesüljön? Lehet-e valódi demokráciának nevezni az olyan rendszert, ahol az emberek világosan kifejtett akaratát a hatalmat nemtelen eszközök használata árán bitorló elit büntetlenül lesöpörheti az asztalról? Azt hiszem, ha mindezt átgondoljuk, akkor ép ésszel csak arra juthatunk, hogy nem. Logikus lépés tehát (és innentől a fogalmakat sokszor nem jogi, hanem köznyelvi értelmükben használom), ha a valódi hazaszerető hazafi tesz a nyilvánvaló jogtiprás ellen, megmozdul, és szervezkedni kezd az államrend ellen.

Merthogy ezt szabad. Senkinek ne higgyetek, aki a valódi kommunista diktatúrában szocializálódott, és ezért úgy gondolja, hogy a fennálló rend elleni érvelés, vagy cselekmény csak bűn lehet. Ez nem igaz. Nem feltétlenül bűn. Az összes állam ellenes bűncselekmény (alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, stb.) fontos törvényi előfeltétele, hogy erőszakos legyen, vagy azzal fenyegessen. Ha valaki alkotmányozó nemzetgyűlést kíván, vagy békés eszközökkel akarja ellehetetleníteni azt a gazdasági infrastruktúrát, amire a hatalom az elnyomását alapozza, az csupán a nép történelmi önvédelme. Bűnöző pedig az, aki ezen embereket alkotmányos rend elleni bűncselekményekkel rágalmazza.

Mire is szólította fel a nemzetet Budaházy György? Mi miatt indították meg ellene a nyomozást alkotmányos rend elleni szervezkedés vádjával? Azt kérte a magyaroktól, hogy blokáddal bénítsák meg Budapestet, mert ez nagyon rövid idő után nehéz helyzetbe tudná hozni a hatalmat, mivel az ország GDP-jének több mint 40%-a ide korlátozódik. Teljesen felesleges tehát a gazdáknak néhány félreeső baranyai szántóföld mellett tüntetniük. Azzal csak azt érik el, hogy Gyurcsány a Szemlőhegyi villában (amit különben az 1989-ben elmaradt reprivatizáció okán az a vérbolsi apró-unoka, Dobrev Klára teljesen igazságtalanul bitorol) egy jót röhög rajtuk. Ellenben ha ugyanez a tiltakozás a főváros forgalmasabb bekötőútjainál történik, akkor már több ezerszeres hatással számolhatunk. Minek játszani, ha valós harcot is vívhatunk?

Bár itt mindenképp meg kell jegyezni, hogy önhatalmúlag utakat lezárni, még ha nem is államrend elleni, de bűncselekmény. Viszont bizonyos körülmények esetén ez is lehet csupán mérték kérdése. A történelmi példák üzenete szerint ha kicsiben csinálod bűnöző vagy, ha nagyban, hát amnesztiára érett, mint 1990-ben a taxisblokád résztvevői. Ha pedig elméletben elfogadnánk, hogy az egyetlen kérdés a mérték, és létezik egy határ, amin túl az addigi köztörvényes cselekedetek egy csapásra szabályos önkifejezéssé alakulnak, akkor, a hideg logika szabályai mentén egyenesen következne, hogy amennyiben nem akarjuk magunkra vonni a büntetőeljárás kockázatát, az egyetlen cél csupán a megfelelő méretű összefogás megszervezése lehet.

De ha mindezzel tisztában vagyunk, akkor is fontos látni, hogy a kezdeti szakaszban nem kis veszéllyel kell szembenéznie annak, aki magára vállalja a szervezést. Kitől várhatná az ember, hogy ilyen vakmerően dacoljon egy olyan hatalommal, aminek a vezetője olyan görcsösen kapaszkodik a székébe, mint ahogyan azt Gyurcsány Ferenc teszi? Ki legyen az ellenállás vezetője? Egy évtizeddel ezelőtt talán ennek a kérdésnek a megválaszolása megoldhatatlanul súlyos dilemma elé állítaná a magyar nép ellenállását, azonban szerencsére az információs technológiák mára elértek arra a szintre, hogy a mozgalom kinevezett vezér nélkül is képes lehet hatékony önszerveződésre.

Ha megvizsgáljuk az elmúlt évek webes tendenciáit, akkor rájöhetünk, hogy a központilag irányított környezet helyett egyre látványosabb az elmozdulás a közösségi tartalommenedzselés felé. Elég mindezt továbbgondolni, és máris egy olyan rendszer képe rajzolódhat ki előttünk, ami visszanyúl a demokratikus eszmények legtisztább formaihoz, a közvetlenül megvalósuló népi irányításhoz. A főbb vezetői döntéseket kivétel nélkül meg kell szavazni, így a sokaság intelligenciája olyan szinten sűrűsödik össze egy ponton, mellőzve a saját érdekeik szerint cselekvő népképviseleti szélhámosok arrogáns ostobaságát, ami félelmetesen hatékony útra vezetheti a népet. Mindez a Kaszparov kontra Világ sakkparti mintájára valósulhat meg a gyakorlatban.

Szükség van tehát a magyar államrend megdöntéséhez is egy olyan közösségi térre, ahol nincs egyetlen vezető se, minden a többség akarata szerint történik. A decentralizáltság megfosztja a rendőrállamot attól a lehetőségtől, hogy a hangadók kiemelésével, illetve begyűjtésével bárhol is megállíthassa a folyamatot.

Itt felmerül viszont egy újabb probléma, nevezetesen ha a közeg, ahol a döntések születnek, korlátozás nélkül nyilvános, az nagyban meg tudja könnyíteni a rendőrállam dolgát. Elegendő csupán figyelemmel kísérniük ezeket a kommunikációs csatornákat, és így néha gyorsabban is képesek reagálni, mint az elnyomásából kitörni készülő nép maga. Akármilyen furcsa erre a problémára a legjobb megoldás az, ha az előkészületek szakaszában maguk a résztvevők sincsenek tisztában a saját feladatukkal. Amikor valaki jelentkezik, és felajánlja a segítségét a hatalom ellehetetlenítéséhez, meg kell adnia, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésére, és ezek használata közben milyen elméleti vagy gyakorlati kockázatot hajlandó vállalni. A rendszer ezen adatok alapján osztja el optimálisan az embereket a forradalom különböző helyszínei között, ha úgy tetszik egy automatizált hadvezérként. Természetesen a gép döntését itt is nagyban befolyásolja a közösségi akarat, vagyis amikor azt határozzák meg az ellenállás tagjai, hogy a főváros mely közlekedési csomópontjának a lezárása a legfontosabb. Mindezeket az adatokat a rendszer rejtetten kezeli, egészen addig, amíg el nem jön az idő a mozdulásra, melynek időpontja szintén szavazás útján lesz kiválasztva.

Nos, eddig a koncepció, holnap a megvalósítás első szakasza, a rendszerterv következik. Hétvégére pedig indulhat is a Projekt. ;-)