Felmerült itt kérdésként, hogy egy olyan blogra, ami elsősorban közéleti témákra specializálta magát, miért kell olyan képeket felrakni, amelyek inkább egy társkereső oldalra valóak.
Nos, erre a vicces válasz úgy hangzik, hogy ki tudja. :) A kevésbé vicces válasz pedig úgy, hogy én jó előre bejelentettem: amíg a Balatonnál nyaralok, a megszokott tartalom szünetel. A politizálgatásra ott van az év többi része, amikor éppen nem vagyok vidéken.
Persze, ha valakit mélyebben is érdekel, hogy mi a képek elkészítése mögötti motiváció, annak is ki tudom elégíteni a kíváncsiságát. Kérem szépen, a kulcsszó a nyilvánosság.
A logikám annyi, hogy miután a legtöbb közírót, és egyéb közszereplőt leginkább a nyilvánosságnak nem szánt titkaikkal lehet megfogni, én ezeket a méregfogakat kihúzva igyekszem elérni, hogy egyáltalán ne legyen rajtam a legkisebb ilyen támadási felület sem.
Mert gondoljunk bele: ha az október 23-ai ügyemet nem tártam volna minden egyes irattal együtt, teljes részletességben a nyilvánosság elé, akkor le lehetne rólam írni, hogy én hivatalos személy elleni erőszakot követtem volna el. Miután viszont az iratokból egyértelműen kiderül, hogy a rendőrtanúk fel sem ismertek, és amúgy sem emlékeztek később már semmiféle kődobálásra, a beszkennelt akta a legjobb orvosság arra, hogy ne lehessen rólam ilyen hazugságokat irogatni. (Amiben különben nem az a feltételezés lenne a sértő, miszerint ellenálltam a maszkos szemkilövőknek, hanem az, hogy olyan hülyén csináltam, hogy felismerjenek és elkapjanak. Soha nem támadtam rohamrendőrre, és nem is fogok, de ha mégis így tettem volna, a felismerésem, és ez elkapásom reménytelen lenne. :)))
Vagy ott van a lakásmaffia-ügyem. Ha nem lenne elétek tárva teljes mélységében annak is majd' minden részlete, akkor nagyon könnyen betámadható lennék azzal, hogy nekem mindenféle zavaros üzleteim voltak alvilági zsidókkal. Így viszont, hogy az iratokból egyértelműen kitűnik (miután a tettes saját maga vall róla az egyik jegyzőkönyvben), hogy én a történet jóhiszemű, és jószándékú áldozata voltam, és vagyok, rögtön esélytelenné teszem, hogy valaki ilyesmivel támadjon be engem.
De a teljes nyilvánosság taktikája a hitelességemet is növeli. Erre kiváló példa volt az az időszak, amikor a lakásmaffia-ügyemről még csak meséltem, de nem mutattam róla iratokat. Megkaptam az arcomba, hogy én biztos hazudok, nincs is lakásom, és életemben nem láttam egyben 2,5 millió forintot. Az ilyen hangok a szkennelgetés után elhallgattak.
Talán némelyek számára már érthető, hogy a személyes fényképek friss elkészítése és nyilvánosságra hozatala hogyan kapcsolódik be ebbe a sorba. Miután a 168 óra igen előnytelen fotója alapján sokakban az a meggyőződés alakult ki, miszerint én valami sérült, retardált gnóm lennék, erre a legjobb orvosság a személyes arcképválogatás volt. Miután valaki megjegyezte, hogy ezek biztos manipulált képek, rögtön jött a második ugyanilyen galéria, immár természetesebb beállításokkal, végül pedig a harmadik, annak örömére, hogy megtaláltam a vendéglátóim fotóaparátján az időzítő funkciót, melynek segítségével le tudom rakni a gépet, és távolabb lépni tőle.
A nagy mennyiségű képre tehát elsősorban azért volt szükség, mert így a manipuláció lehetősége, mellyel az elején meg lettem gyanúsítva, szintén ki lett lőve. Mert ahogy megszoktam, ha valami kétségbe van vonva, felrakom a bizonyítékot. :)
Ugyanígy, ha például azt terjesztik rólam, hogy nincs meg mind a négy félév programozás módszertanom, felrakom mind a négy félév beadandóit. Ha ezután azt hazudják, hogy egyik szakomon még mindig első féléves tárgyakat hallgatok, felrakom az egyetemi indexem fénymásolatát, ami cáfolja mindent.
Legvégül, miután több helyen is azt hazudják, hogy én valami torzult testű nyomorék lennék, mi mást tehet az ember, mint hogy egy egészalakos képet tölt fel? :)
Aztán mindenki döntse el maga...
UPDATE:
- Ha valakinek még ez is kevés, ide kattintva megnézhető rólam további 5 egészalakos kép.
By SoDI
Kapcsolódó: