Generator: | freeblog.hu |
Docs: | http://www.rssboard.org/rss-specification |
Na kérem, a négy levélből három tökéletesen érdektelen blogszempontból (formaságok az APEH-től, valamint ősrégi telefonszámlákról ír a bíróság), viszont végre kezemben van az ügyészségi határozat az október 23-i ügyemről, így elétek tudom tárni.
Kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
Tessék művelődni.
By SoDI
Na, megüzente az ügyvédem, hogy mi áll az ügyészségi határozatban. Bizonyítottság hiányában megszüntették ellenem a nyomozást.
Mivel egy igazi úriember kényes a becsületére, így első hallásra nem tudom, hogy érdemes-e tovább vinni az ügyet addig, amíg meg nem állapítják a bűncselekmény hiányát is, elvégre így örökre rajtam marad a szégyenfolt. Ezt pedig közéleti szerepvállalásra készülő fiataként nem biztos, hogy el kellene tűrnöm.
Bár tény az is, hogy ez a döntés nem akadálya annak, hogy megkapjam azt a gyorsított pénzbeli kártérítést Gyurcsányéktól, melyet a Fidesz éppen tegnap sürgetett.
(A Kádár rendszerben tényleg csak annak járt pénz, aki ellen bűncselekmény hiányában szüntették meg az eljárást, azonban ma már tök mindegy ennek az oka.)
Szóval lehet, hogy még ki lesz nyomtatva ez a doksi:
Panasszal élek, kérve a tisztelt Ügyészséget a fenti határozat hatályon kívül helyezésére és a büntetőeljárás folytatására.
Álláspontom szerint a fenti büntetőeljárásban a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a bűnösségem. Kérem tehát a büntetőeljárás folytatását, a vádemelés előterjesztését, hogy az eljáró Bíróság előtt tisztázhassam magam a sértő és igaztalan vádak alól.Forrás: Magyarorszag.hu
Büntetőeljárást megszüntető határozat elleni panasz , innen
De lehet, hogy nem. Majd még alszom rá egyet. :)
Egy viszont biztos. Megy a levél a rendőrségnek, hogy kurva gyorsan semmisítsenek meg rólam minden adatot, mert nincs joguk tovább tárolni.
By SoDI
Na, bár az ügyvédem szerint is használható a cucc, mégsem vittem be az ügyészségre a tegnap bizonyítási indítványként összevágott videót, mert - mint kiderült - okafogyottá vált. Amikor hívtam őket telefonon, hogy mikor mehetek a CD-vel, közölték, hogy az ügyemben megszületett a határozat, és már ki is postázták.
Az, hogy megszüntették-e az eljárást, vagy vád alá vagyok helyezve, csak akkor fog kiderülni, amikor meghozza a postás a cuccot.
Szóval még lehet, hogy nem hiába vesződtem a videóval, mert egyrészt ha nem tetszik a döntésük, akkor az ellene benyújtott panaszunkhoz még csatolhatjuk, legrosszabb esetben pedig a bíróság előtt is jól fog jönni.
By SoDI
Ma bizonyítékok kerültek a birtokomba arról, hogy október 23-án valóban súlyosan bántalmazták a külföldi turistákat a rendőrök.
De haladjunk sorban, ütős anyagot ígértem:
Videó-bizonyítás az ügyészségnek
Ezt az anyagot holnap tervezem bevinni nekik CD-n:
Kattints a lejátszáshoz! :) (3 perc)
Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide, ide, ide, vagy ide!
Itt kizárólag azokat a tényeket vettem sorra, melyek a rendelkezésre álló videó-anyagokkal bizonyíthatók. Az iratokban szereplő ellentmondásokra a mai napon az ügyvédem világított rá helyettem is.
Ügyvédem észrevételei
iratismertetés után
Rém unalmas jogászkodás, laikusként nem is nagyon látom át, de biztos igaza van. :) Na jó, átlátom. :D
Nagyításhoz kattints a megfelelő képre:
Bizonyíték a külföldi turisták
elleni rendőri erőszakra
Amikor ősszel bevittek, a helyszínen mindenkit szarrá vertek a zsaruk, csak engem nem. (Na jó, egy gyomorszájon vágást azért én is kaptam.) Olyannyira mindenkit, hogy még az arra járkáló külföldiek sem maradtak ki a jóból. Legalábbis erre utal az egyik úriember igencsak angolos neve (a biztonság kedvéért az ő keresztnevét is kitakarom).
Idejöttél, angol, pont Gyurcsányiába.
Rossz döntés volt, nem kellett volna. ;)
Tavasszal a rendőrök elleni nyomozás kapcsán is kihallgattak engem az ügyészségen. Erről az ügyről szól ez a papír, amit ma kaptam.
Maga az irat teljes terjedelmében igen siralmas, ugyanis arról szól, hogy azokat a rendőrállatokat, akik többek között engem is megütöttek, nem tudták beazonosítani, ezért most futni hagyják őket. Megússzák, mint a szemkilövő kollégáik.
Nagyításhoz kattints a megfelelő képre:
Nah, szal ez van most...
Akinek van bármilyen felvétele a helyszínről (akár a Ferenciek teréről, akár a For Sale Pub-nál történtekről), az legyen olyan kedves, és dobjon nekem egy mailt a e-mail címre! Előre is köszi!
By SoDI
Még adós vagyok nektek a rendőrségi jelentésekkel, és kihallgatásokkal, melyek jelenleg az ellenem folyó ügyészségi nyomozás alapját képezik, ezért most időrendben sorra vesszük mindet.
Egy korábbi bejegyzésemben már mutattam jegyzőkönyveket, azonban erősen cenzúrázva. Most már nincs okom titkolni semmit, ezért ma megmutatom azokat a részleteket is, melyeket akkor még fekete csík takart.
Ha valaki kíváncsi rá, hogy a múltkor ebből mit titkoltam, az hasonlítsa össze a korábbi verzióval. :)
Bár a hazug rendőröknek nincs joguk a személyes adatok védelméhez, vagy ha mégis, egy igazi hazafi PONT LESZARJA ezeket, én mégse a jogi kockázat miatt, hanem egy úriembertől elvárható tisztesség jegyében takarom ki a zsaruk neveit. Kettejük közül ugyanis csak az egyikük volt nagyon szemét velem a helyszínen, és mivel nincsenek eszközeim annak kiderítésére, hogy az melyikük, így talán illetlenség lenne a vétlen társát is kollektív bűnösség alá vonnom.
A könnyebb olvashatóság kedvéért ugyanakkor a monogramjaikat nem takarom ki. Így meg lehet őket különböztetni egymástól.
(Jelen írásban kattintásra minden irat megjelenik teljes méretben is.)
A történet ott kezdődik, hogy a tanév elején, annak örömére, hogy végre számlaképes lettem, ismertségi alapon szerződést kötöttem a hamarosan újrainduló VidékTV-t is üzemeltető Vidék Média Kft-vel, így az ő fővárosi tudósítójuk lettem.
Ennek alapján készítettem szöveges beszámolókat, valamint ezt kiegészítendő mobiltelefonnal rögzített felvételeket többek között az MTV ostromáról (melyről egy rövid videó-összeállításom itt látható), valamint a Köztársaság téri ütközetről. Ez utóbbi anyagát még az Index is átvette tőlünk. Ehun van, ni:
A többi felvételemet szintén sikerült eladnom a Vidék Média Kft-nek. (Erről a teljesítési megállapodás itt látható.)
Legnagyobb bánatomra, október 23-án mégse lehettem az utcán, ugyanis több egyetemi beadandómnak is aznap volt a határideje. (Mielőtt valaki a LOGO nyelv alapján gyermeteg dologra gondolna, itt rekurzív függvények egymásba ágyazásából álló agyament feladatról van szó. Ez az egyetemi beadandóm és a hozzátartozó dokumentáció különben letölthető ide kattintva. Tartozott még hozzá egy idétlen rajzos feladat is, az innen tölthető le. Mindkettő zip fájl, a dokumentáció benne pdf.)
Miután éjfél előtt néhány perccel elküldtem a cuccot a tanároknak, elindultam az Erzsébet híd felé, megnézni az ottani mozgolódást. (Az ezután történtek leírása itt, a helyszínen készített összes felvételem itt, a letartóztatásomat bemutató videó itt, a börtönnaplóm pedig itt érhető el.)
Múlt héten a már sokat látott videónál nagyobb felbontású, de szín nélküli képeket is kaptunk az ügyészségen, melyek a megbilincselésemet mutatják:
Szerencsére én voltam olyan kedvezményezett helyzetben, hogy hozzám - mindenki mástól eltérően - már másnap bejöhetett az édesanyám. Ugyanis egyszerre két ügyvédem volt az elején, a büntetőügyekben szakértő kolléganője, valamint ő maga, de ő csak a látogatási lehetőség miatt.
Innentől pedig a különböző jegyzőkönyvek jönnek. Nem logikai, hanem időrendi sorrendben haladok. (Az egységes keret miatt néhány, korábban már megmutatott dolgot is berakok a válogatásba, immáron a tartalom érdemi részét tekintve jórészt cenzúrázatlanul).
Az iratokban szereplő körülmények minősítésétől most eltekintek, majd egy későbbi bejegyzésben írom le a véleményemet. Éppen ezért ma még a lényeges részletek kiemelésétől is eltekintek. Tessék olvasni, tessék megnézni a videókat, és tessék önállóan értéket alkotni a történtekről.
Nagyításhoz kattints a megfelelő képre:
> 2006. október 24. <
Az előállításom rendőrségi dokumentálása
Rendőrségi kihallgatásom (10:00)
Sch. I. rendőrségi kihallgatása (14:25)
M. K. Gy. rendőrségi kihallgatása (14:30)
> 2006. november 22. <
Ügyészségi kihallgatásom
> 2007. március 13. <
Szembesítésem Sch. I. rendőrrel (9:56)
Szembesítésem M. K. Gy. rendőrrel (10:30)
> 2007. június 19. <
M. K. Gy. ügyészségi kihallgatása (10:00)
Sch. I. ügyészségi kihallgatása (11:00)
Iratismertetés (14:00)
Na, tegye fel a kezét, aki szerint ez a konkrétumok nélküli, zavaros lila köd elegendő egy vádemeléshez. :)
By SoDI
Na, az ügyészség elég hanyag munkát végez, de erről majd holnap. Most még az ügyvédemnél vannak a papírok.
A lényeg, hogy egyik rendőr sem állítja, hogy ő maga felismert volna engem, a legdurvább érv ellenem, hogy - idézem - "Kizárt, hogy mást állítottunk elő, egy egész csapat nem téved." LOL! :D Nem volt semmiféle csapat. Egy darab ember mozdult rám, és kész.
Viszont nincs már titkolnivalóm, úgyhogy nesztek: Itt van minden október 24-re virradó éjjel készült videóm. Egyben, sűrűn kommentálva. 3 perc.
Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide!
By SoDI
Na, mint ahogy az ügyvédemnek faxolt értesítésben is láthattátok, ma délután megyek az ügyészségre. (Tegnap a Zsanett ment, ma én megyek. :-)) Végre betekinthetek az iratokba, és megtudhatom, hogy pontosan mi az, amivel gyanúsítanak.
Akármilyen furcsa ezt fél évvel az események után hallani, de máig nem mondta el nekem senki, hogy szerintük hol és mit követtem el. Pedig igen nehéz úgy védekezni, hogy közben azt sem tudod, mivel szemben kellene megvédened magad.
(Hogy ez mekkora szokatlan szemétség, azt a szembesítésnél jegyzőkönyvbe is diktálta az ügyvédem.)
Este majd kaptok részletes infókat, és a szokásomhoz híven szkennelt iratokat is. (Valamint, ha úgy érzem, hogy nem kell tovább titkolni, mi van rajtuk, akkor még könnygázas videókat is.)
By SoDI
Update: Na, átvettem a postán azt az értesítést, amit nem az ügyvédemnek, hanem közvetlenül nekem szántak. Ez már bővebb szövegezésű, így kiderül belőle, hogy bizony kérhetek ingyenes másolatot a nyomozás irataiból, és így spórolhatok az illetékbélyeggel.
Na, most délután 1 van, ezért sietek az ügyészekhez. Majd este mesélek...
Juj, de izgi... :)
Na, úgy néz ki, Göbl úr sorsára jutok, ugyanis mégsem fogok megöregedni a nyomozás alatt. Vádat emelnek ellenem.
Az iratbetekintés - az ügyvédem szerint - bizony ezt jelenti.
Röviden a tények:
Szóval izgalmas kérdés, hogy akkor mégis mi alapján gondolnak bíróság elé állítani, de még nekem is két hetet kell várnom arra, hogy ezt megtudjam.
Mivel tényleg nem csináltam semmit, terhelő videó nem kerülhetett elő. Az engem feljelentő rendőrök ráadásul bevallották, hogy olvasás nélkül írták alá a saját vallomásaikat.
Most rohanhatnék én is a sajtóhoz, de kivárok 19-éig, amikor végre megtudom, hogy konkrétan mivel gyanúsítottak eddig (ugyanis a mai napig nem mondták el nekem, hogy szerintük én pontosan mivel valósítottam meg bármilyen bűncselekményt).
Kereshetnék én is tanúkat, de mivel tökéletes volt a nyugalom, amikor ott jártam, így nem hiszem, hogy akadna bárki is, aki emlékezne rám. Ugyanakkor, akinek van bármilyen saját, 2006. október 24-re virradó éjjel készült felvétele az Erzsébet-hídi barikádról, illetve az azt követő oszlatásról, akkor megköszönném, ha dobna egy mailt a címre!
Ettől ma reggel hirtelen rám tört a "eddig nem akartam taposni, de most rettegjetek, mocskok". meg a "ha kiterítenek ártatlanul is, akkor megyek, és gyorsan elkövetek valamit, hogy legalább legyen rá alapjuk"-féle hangulat, azonban jobban belegondolva, ez inkább előny, mint hátrány, mert az ehhez hasonló belső feszültség az, ami igazán nagy cselekedetekre sarkallja az embert, és így éppen ez az, ami hasznossá tud tenni engem a hosszútávú nemzeti harcunkban.
By SoDI
Soha nem lesz vége.
Soha, soha, soha!
Lediplomázok, megházasodok, gyereket nevelek, megöregedek, és amikor a kandalló melegénél ősz szakállamat simogatva mesélek a régi időkről kisunokáimnak, egyszer csak csönget a postás, és hozza az örömhírt: végre megvan a döntés!
Közben az ügyészeknél már több generáció váltotta egymást. Az utolsó kihallgatást egy olyan előadó tartotta, aki 2006 október 23-án még bölcsödébe járt...
A szembesítésnél rozoga vénemberek próbáltak visszaemlékezni a 2006-ban történtekre, akárcsak a '90-es években az '56-os tényfeltárásoknál, vagy a megkésett nácipereknél. Sajnos a Fővám térről a kislányomnak kellett hazafuvaroznia, miután múltkor a megromlott látásom miatt egy óvatlan kormánymozdulattal véletlenül nekirepültem a Parlament kupolájának, és így ideiglenesen bevonták a jogosítványomat.
Ez kész vicc. Lassan már külön aktát kell nyitnom az ügyészség leveleinek, annyiszor hosszabbították meg a nyomozást. Most is ez történt.
A büntetőeljárásokban jártas ügyvédem szerint ez nem szokványos, általában nem kotlanak ennyi ideig egy döntésen. Ugyan most már biztosak lehetünk benne, hogy jóóóóóóól megfontolják;), és így magas szakmai színvonalon álló határozat fog születni a végén, de ez egy kicsit tényleg kezd idegesítő lenni.
Azt hiszem, a jövő héten megpróbálom megtudakolni Morvai néni, illetve Gaudi-Nagy ügyvéd úr alapítványától, hogy vannak-e még olyanok, akikkel ezt csinálják, vagy csak a blogomat jutalmazzák ilyen kitüntetetten. :) (Mivel én nem hiszek az összeesküvés-elméletekben, nagyon szeretnék az előbbiben hinni).
Lehet, hogy ez valami finom üzenet, hogy legyek jó kisfiú, mert ha balhé van, akkor erre a folyamatban lévő ügyre hivatkozva megyek automatikusan az előzetesbe, mint Tomcat. Nos, most a vizsgaidőszakban nem kell aggódniuk. Nem hogy államrendet dönteni, de még aludni sincs nagyon időm. :)
By SoDI
Ha már egyszer a Civil Jogász Bizottság miatt újra előjött október 23 témája, megint kaptok egy akkori felvételt.
Sajnos, mivel az ellenem folyó eljárás fontos részlete lehet, ezért azt most még nem mutathatom meg, hogy hol voltam az oszlatás kezdetén (elég, ha csak az ügyészség tudja, mit bizonyítanak a videók), de azt, hogy előtte mi történt, ettől még láthatjátok.
By SoDI
Mivel Morvai néni valamiért úgy érezte, hirtelen ideje elővenni a múlt őszi rendőrterror ügyeit, és naponta mutogatni embereket, akiket megvertek a rendőrök, sőt, akik ellen ennek ellenére a mai napig eljárás folyik csoportosan, felfegyverkezve hivatalos személy elleni erőszak vádjával, én is követem a trendet. Elvégre...
Most olyan jegyzőkönyveket kaptok, amiket még nem mutattam meg itt a blogon. Mivel folyamatban lévő ügyről van szó, azokat a részleteket, amelyek jól jöhetnek a bűnöző rendőröknek, kitakartam, illetve kihagytam.
Az ellenem elkövetett erőszak részleteit a bejegyzés végén emelem ki.
2006. október 24:
Rendőrségi kihallgatás:
Kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
2006. október 24:
Őrizetbevételi jegyzőkönyv:
Kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
2006. október 26:
Őrizetbevétel megszüntetése:
Kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
2007. március 13:
Ügyészségi kihallgatás:
Kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
Részletek a bántalmazásomról:
Ennyi lenne.
Hogy ez most miért időszerű? Franc tudja, kérdezzétek Morvai nénit! Mondom, én csak divatozok. :-)) Ha már egyszer sorstársaim ügyei folynak a csapból is, akkor én is beállok a sorba. ;P
Mielőtt valaki azzal jön, hogy miért poénkodom el ezt a komoly ügyet:
Ez az ügyvédemnek is az idegeire megy. "Ne csináld már ezt! Ez egy kihallgatás, itt téged gyanúsítanak. Nem sztorizni, nem poénkodni megyünk oda. Feltett kérdésekre röviden, tömören válaszolni, nem anekdotázni, és főleg nem elméleti politizálni." :-)
By SoDI
Ui.: Itt látható egy videó a letartóztatásomról.
Ma végre a hetedik emeleten, az ügyészség toronyszobájában, ahol a boszorkány lakik, akadt egy gép, amire fel van nyomva a Media Player Classic.
Kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
Szinte hihetetlen!
Egész úton hazafelé azon gondolkodtam, hogy ha Orwell szerint a rossz dolgok a 101-es szobában történnek, a gonoszok viszont heten vannak, akkor a 701-es szoba jelent-e valamit.
By SoDI
Nem állítom, hogy teljes rálátásom van arra, az ügyészségen milyen ügymenet szerint zajlik a tények felgöngyölítése, de éppen azért, mert laikusként van csak alkalmam betekinteni a munkájukba, néhány furcsaság nem hagy nyugodni.
Tavaly október 24-ére virradó éjjel, amikor letartóztattak, a telefonommal hat darab, egyenként kb. egyperces videót rögzítettem az ottani eseményekről. Ebből az utolsó látható is a saját letartóztatásomat bemutató videón, a többit pedig csak azután rakom ki a netre, miután lezárult a nyomozás, elvégre nem érdekem, hogy az ügyészeken kívül bárki is tudja, pontosan miket bizonyíthatok a segítségükkel.
Ezeket a felvételeket még novemberben annak rendje és módja szerint csatoltuk is egy CD-n, elvégre nincs semmi titkolnivalóm. Erre megyünk most 13-án, és közlik, hogy sajnos nem tudták lejátszani azt az mp4 formátumot. Mondom, sima Quicktime player is megeszi, csak le kell tölteni. De hogy nekik nincs joguk itt semmit se telepítgetni, azt külön kell engedélyeztetni, és csak a rendszergazdájuk képes rá. De nem lesz itt semmi probléma, mert most kapnak egy "nagy tornyot, az már modernebb", így azon biztos le lehet majd játszani. Végülis ebben maradtunk.
Nem is foglalkoztam vele. A múlt héten viszont megyek tanúkénti kihallgatásra a őszi rendőrterror ügyében, amikor is véletlenül összefutok a liftben a hölggyel.
- Jó napot! Hozzám jött?
- Nem.
- Akkor nem is hozta a CD-t az átalakított videókkal, ahogy megbeszéltük?
- Nem. De nem is beszéltük meg. Én felajánlottam, de maga nem jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel. Szóval mégis kellene?
- Hát igen.
- Jó, akkor a jövő héten beugrok vele.
Majd fönt ugyanezt kérte a kihallgatást végző kollégája is, elvégre igen fontos beszerezniük az összes felvételt a For Sale Pub-nál történtekről. (Az egyik srác, akit velem együtt vittek be ugyanis a fogdaorvosnak fájlalta az ágyékát, melynek okát abban jelölte meg, hogy a rendőrök állítólag - idézem - "herén rúgták" őt.)
Amint hazaértem ma a suliból összeállítok tehát nekik egy olyan CD-t, amin egyszerre van rajta Windows Media Video, DivX, DV-AVI, és Mocrosoft Video-1 formátumban, amivel már nyilván nem lesz különösebb problémájuk, miután a WMV formátumban vitt HírTV-s részletet gond nélkül le tudták játszani.
Viszont én már csak három dolgot nem értek, de nagyon:
Jó, tudom, ez nem a Miami Helyszínelők, nem kell csodákat várni, de azért kívülállóként ezek a körülmények számomra nemigen keltik egy professzionális nyomozóhatóság képét.
By SoDI
Na, alig negyed órája jöttem el az ügyészségről, jelen sorokat már az egyetemről írom. Mindjárt órára kell mennem, úgyhogy nagyon vázlatosan foglalom csak össze, hogy mi volt, hátha érdekel valakit.
A lényeg, hogy a többek között engem is előállító rendőrök után nyomoznak.
A következő kérdések hangzottak el:
Tekintve, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, és bár nem tiltja semmi, mégsem akarom akadályozni a nyomozás menetét, így azt most nem részletezném, hogy ezekre milyen választ adtam. Legyen elég ennyi.
Na húzok gyorsan órára...
By SoDI
Ejnye, gyermekeim az égben, ez a kommentár nélküli iratmutogatás a jelek szerint nem volt egy jó ötlet.
Vegyük csak sorba, hogy eddig mi minden történt....
- Október 23-án letartóztattak. (részletek, videó)
- Három napig bent tartottak. (részletek)
- Kődobálással vádoltak meg. (részletek)
- A rendőrök végül ma bevallották, hogy nem ismernek fel, sőt, el sem olvasták, hogy mit írnak alá! (részletek)
Rendünk hős védelmezői korrekt, és alapos munkát végeznek. És ehhez senkinek sincs egy szava se?
Ejnye. :)
By SoDI
Ma végre szembesítettek engem a rendőrökkel.
Ehun az eredmény:
kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
By SoDI
Úgy néz ki, az október 23-ai ügyem az ügyészségi szakaszban Dallas méretű eposszá terebélyesedik, és minden héten megteszi a maga apró tyúklépését anélkül, hogy az alagút végét érdemben látni lehetne.
Ezt a kedves szerelmes levelet éppen most találtam a postaládámban.
Remélem, ez a kihallgatás azt jelenti, hogy végre szembesítenek rendünk hős védelmezőivel, mint ahogy azt már az eleje óta folyamatosan kérjük.
By SoDI
Március 15-éhez közeledve az ügyészség is felébredt a téli álmából, és munkába lendült.
Két nappal a nemzeti ünnep előtt vendégségbe várnak.
(Alul mellékelve a csoportos erőszakhoz megtett gyanúsítással kapcsolatos ellenvetésem elutasítása, egy régebbi határozat a nyomozás február 24-ig történő meghosszabbításáról, valamint a szóban forgó idézés.)
Szerintetek mekkora eséllyel fog elhangozni az a kérdés, hogy "Na és mit tetszik csinálni holnapután?" :)
By SoDI
Nézem itt a HírTV-t, és látom, hogy sorra jönnek a különböző bírósági ítéletekről szóló tudósítások.
Ahhoz képest viszont, hogy engem csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakkal rágalmaznak, körülöttem igencsak nagy a csend.
Az ügyészségi kihallgatásom óta semmi hír a saját ügyemről.
Decemberben jött egy levél, miszerint a megváltoztatott gyanúsítással kapcsolatban (eredetileg garázdaság volt a tényállás) megtett ellenvetésem megalapozatlan, de ez nem számít valódi fejleménynek, elvégre a hasonló határozatokat futószallagon gyártják automatizált gépek. :)
Nem mintha annyira hiányozna az ügyintézéssel járó macera, már csak azért sem, mert így legalább a figyelmemet a vizsgáimra tudtam összpontosítani, de azért lassan jó lenne tudni, hogy az idegenek mellett velem mi a helyzet. :)
By SoDI
Hogy édesanyám milyen jól tud időzíteni, az valami fergeteges.
Ma este állított be hozzám néhány DVD-vel, hogy délelőtt volt digitalizáltatni a HírTV-s felvételeket, úgyhogy legyek kedves végignézni őket, majd reggelig összeírni, hogy látom-e magam rajtuk, és ha igen, akkor milyen timecode-nál.
Ugyanis holnap van az ügyészségen a bizonyítékok benyújtási határideje.
Tök jó. Milyen szépen be tudom osztani, hogy mikor van rá néhány órám, ugye. Hát, kösz.
így első átfutásra különben akárhogy is több órás anyag, teljesen használhatatlannak tűnik, mivel nem látom, hogy rajta lennék, mindenesetre a ma esti programom több órás mozizás, és kikockázás a tüntetőkről. (De ettől azért még lesz ma éjjel is Nemzeti Ninja. :-))
Bekészítek valami kaját a sütőbe, hogy addig se unjam halálra magam.
Az egészben az a legszarabb, hogy ilyen minőségű az egész.
(klikk a képre):
Szóval majd kifolyik a szemem.
Na, ez van ma, holnap meg Athináról fogok írni. :)
By SoDI
Bizony.
Gaudi-Nagy Tamás az október 23-i rendőri túlkapások kapcsán a Budapesti Nyomozó Ügyészségre eljuttatott feljelentésének, melyben 21 pontban taglalja a rendőrhuligánok által aznap elkövetett sorozatos jogsértéseket, a 10-es pontjában az én letartóztatásommal példálózik. (Link kiemelve.)
10.
2006. október 23-án és 24-én több mint száz személy előállítására került sor, közülük sokakat őrizetbe vettek.
Több esetben (pl.: http://www.youtube.com/watch?v=uCPuswctnjU&mode=related&search; http://www.youtube.com/watch?v=0YOwrL69wwM) állapítható meg, hogy az előállítások, őrizetbe vételek minden reális alapot nélkülözve, puszta járókelőkkel, hazafelé igyekvőkkel szemben kerültek alkalmazásra, ezzel megvalósítva a Btk.228.§ szerinti jogellenes fogvatartás bűntettét, sőt annak többes minősített eseteit, nevezetesen itt is hivatkozva az aljas indokra vagy célra, a sértettek sanyargatására valamint súlyos következmény okozására.
Micsoda megtiszteltetés ez, kérem szépen! :)
Különben idő közben sikerült megkapnunk a HírTV összes felvételét, mely aznap éjszaka, nagyrészt az Erzsébet-hídnál készült. Több kameraállás, több órányi rém unalmas videóanyag. Tekintve, hogy csak egy példányban van meg, elöször az ügyvédem tanulmányozza a napokban végig, majd csak utána lesz alkalmam nekem is mozizni, de annyi a másfél hónappal ezelőtti emlékeim alapján így is közel biztosnak tűnik, hogy az ott tartózkodásom idejét mutató részeken nem nagyon repülhetnek kövek.
Nos, jogi döntést természetesen csak a rendelkezésre álló videók részletes áttanulmányozása után fogunk hozni, de biztos lehet benne az összes rendőr, aki az ezeken látott eseményekkel ellentétesen nyilatkozott velem kapcsolatban, hogy nem fogják megúszni büntetőfeljelentés nélkül. (Ehhez persze majd meg kell ismerni ezeket a jelentéseket is.)
De ennyire azért ne rohanjunk előre. 60 napos a bizonyítékgyűjtés határideje, december 23-ig bőven van időnk megfontolni a hasonló döntéseket. Ugyanakkor...
FELHÍVÁS!
Mivel ilyen bizonyítékokból soha nem lehet elég, ezért ezúton szeretnék felkérni mindenkit, akinek van bármilyen felvétele arról, amint én 2006. október 24-ére virradó éjjel 1:10 és 1:20 között megkerülöm az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél lévő barrikádot, majd közel sétálok a rendőrökhöz, az legyen olyan kedves kapcsolatba lépni velem a e-mail címen!
Sötétkék farmernadrág, és szürke vászoning volt rajtam, mint ahogy a letartóztatásomról készült felvételeken ez jól látszik.
De ugyanígy bármilyen más videót, vagy képet szívesen fogadok, ami aznap készült rólam, attól teljesen függetlenül, hogy mit csinálok éppen rajta.
Már csak azért is, mert minden ilyen kizárólag az ártatlanságomat bizonyíthatja, mivel tényeg nem csináltam semmit. :-)
A megadott e-mail címre érkezett leveleket általában naponta többször is ellenőrzöm.
Mindenkinek előre is köszi.
By SoDI
Ma délelőtt kihallgattak a Belgrád rakparton.
Egyrészt kiderült, hogy a már a rendőrségen is közölt tényállás maradt a régi, csupán a minősítése változott meg csoportosan elkövetett garázdaságról felfegyverkezve, hivatalos személy ellen elkövetett erőszakra. Ha eddig volt akár halvány fogalmam is arról, hogy ezzel szemben miért maradt meg a BME-s srác ügyénél, akit egy nappal előttem engedtek ki, továbbra is csupán az eredeti garázdaság, akkor most már fogalmam sincs.
Mindenesetre csatoltuk a helyszínen készített felvételeimet, meg a VidékTV-vel kötött tudósítói megbízásomat. A másik fejlemény, hogy mivel az intézkedés során elkövetett túlkapások "hivatalból üldözendőek", így az, hogy itt szintén megemlítettem, hogy a bilincselés után egy gyomorszájra mért ütést is kaptam a Fővám téren, automatikusan elindított egy újabb eljárást is. Most már kiváncsi leszek a HírTV felvételeire, hogy mi látszik mindebből. Bár emlékeim szerint igen sűrű gyűrűt vontak körém a REBISZ-esek, így gondolom, a takarás miatt az égvilágon semmi.
Azt nem fejtem ki részletesebben, hogy mi mindenről nyújtottuk be a felvételeket, hadd találgasson az engem előállító REBISZ-es úriember, ha véletlenül ide téved a blogra. :-)
Sok újat nem tudtunk meg. Annyi azért kiderült, hogy amikor én azt hittem, hogy a Gyorskocsi utcai eljárással kapcsolatban minden szabályszerű volt, akkor szintén tévedtem. Óriási hibát követett el ugyanis a fogdaorvos, amikor azt kérdezte tőlem, hogy van-e rajtam sérülés, ugyanis ehelyett azt kellett volna kérdeznie, hogy szenvedtem-e el bántalmazást. Mivel a gyomorszájra mért ütés nem jár külsérelmi nyommal, tehát nem sérülés, így az előírásoknak nem megfelelően megfogalmazott kérdésére ott nemmel feleltem.
Na mindegy, egy hülye ütésből nem csinálok ügyet. Már persze ha közben ki nem derül, hogy látszik a Hír TV felvételén, mert akkor viszont el fogok gondolkodni rajta. :)
Egy valami viszont biztossá vált. Hatalmas szerencsém volt október 26-án, hogy kiengedtek, mert mint ahogy az ügyész hölgy is fogalmazott: "egy hajszálon múlt csak", hogy ne kerüljek 30 napos előzetesbe.
Áldassék a hajszál. :-)
Mint tudjátok, én kellemes meglepetésként éltem meg a Gyorskocsi utcai fogdán tapasztalt körülményeket. Ha lett volna bármi olvasnivaló a jogaimat és a kötelezettségeimet taglaló füzetecskéken kívül, akár hosszabb ideig is ellettem volna ott, mint hal a vízben.
Mondtam is a cellatársamnak, hogy ha mindez nyáron történik, talán pont le is szarnám, elvégre akkor él valaki teljes életet, ha fiatalként sok mindent megtapasztal. Ebbe a "sok mindenbe" pedig akár a bilincsbe verés, és a fogság is beleférhet.
Az egyedüli dolog, ami rém idegesítő volt, hogy ezen a néhány napon sorra mulasztottam el olyan tanulmányi határidőket, amelyek a jegyszerzéshez kőbe vésetten vannak előírva. Mivel nem nagyon fűlik hozzá a fogam, hogy évet halasszak, nincs más választásom, mint pironkodva az összes érintett tárgy tanárát végig járni, és bevallani nekik a színtiszta igazat, legyen az bármilyen égő is.
Valahogy így (öt perce tanárnak küldött e-mail):
"Tisztelt Tanárnő!
Szeretném az elnézését kérni, ugyanis a mellékelten küldött beadandónak a határideje az október 26-i óra előtti nap volt.Az eredeti beadási időpontban akadályoztatva voltam, ugyanis október 24-re virradó éjszaka diákmunka keretében gyüjtöttem képanyagot a VidékTV budapesti tudósítójaként, amikor előállítottak, és napokig rendőrségi őrizetben tartottak. Az ezzel kapcsolatos hivatalos iratokat a Tanulmányi Osztályon is leadtam, és másolatait a holnapi órára is magammal viszem.A különleges körülményekre tekintettel, számítva a Tanárnő jóindulatára, kérném, hogy ezt az egy alkalom késést kivételesen szíveskedjék elfogadni."
Nos, mint kiderült, ott volt a Célpont kamerája, amikor előállítottak.
Így már legalább két különböző szemszögből rögzített képek bizonyítják, hogy nem volt ott semmi féle tüntetés, amikor bevittek.
Videó beillesztés javítva! - 2007. január 20.
update: Ha nem menne a fenti videó,
akkor kattints ide vagy ide!
Így néz ki, kérem szépen, amikor valaki csoportosan, felfegyverkezve éppen erőszakot követ el hivatalos személy ellen.
Az ilyen bűnöző ismérve ugyanis, hogy békésen sétál a For Sale Pub előtt, és a mobiltelefonjával rendőröket videóz.
Legalább most már ezt is tudjátok...
Ott hagytuk ugye abba csütörtökön, hogy a tanyasi rendőrhuligánok - miután a hátrakötött kezemmel reflexből hárítani se volt esélyem - belekönyököltek a gyomromba, és a símaszkjuk mögül bátran üvöltözve közölték velem, hogy végem van, mert szét leszek verve.
Remélem, Ti is nagyon nyugodtak vagytok, hogy ilyen derék hősök védik országunkban a rendet.
Na szóval kétszer is belemondatták a kamerájukba a nevemet (az elsőt halknak találták), majd beraktak a rabszállítóba. Nemsokára mellém rakták azt a két srácot is, akik miatt a bárnál zavarogtak. Ők valahogy nem voltak olyan szerencsések, mint én, kisebb fejsérülések tarkították a fejüket, egyikük ráadásul azon panaszkodott, hogy rettenetesen megszorították rajta a műanyag bilincset, és lassan már nem is érzi a kezét. Ennek hallatán én elégedetten konstatáltam, hogy a szálfa testalkatomnak is megvannak a maga előnyei, a csuklóm ugyanis annyira vékony az átlaghoz képest, hogy én a gyerekkel ellentétben ha akartam volna, akár még ki is bújhattam volna a bilincsből.
Hármunkon kívül mást nem ejtettek foglyul a karhatalmisták, úgyhogy néhány perc múlva úton is voltunk a Gyorskocsi utca felé. Ott még ekkor is nagyüzem volt, a fogadásunkért felelős úr panaszkodott is, hogy reggel 7 óta csinálja ezt, és már kezd nagyon elege lenni. Ennek ellenére nem töltötte ki rajtunk a dühét senki, amit a korábbi netes hiradásokban a fogvatartási körülményekről olvasott rémtörténetek ismeretében én erős megkönnyebbüléssel nyugtáztam. Felkísértek egy emeleti folyosóra, nyugodtan kerestek valami szerszámot, amivel levághatják rólunk a műanyag bilincseket, és azon kívül, hogy kapcsoljuk ki a mobiljainkat nem is adtak semmilyen parancs szerű utasítást.
Itt, várakozás közben kellemes felüdülést jelentett egy apró közjáték, amikor is az egyik, utánunk néhány perccel behozott fiatalember táskájából egymás után kerültek elő az érdekesebbnél érdekesebb dolgok késektől kezdve, gránátcsonkokon át egyéb hasonló nyalánkságokig.
Rövid idő után a fogdaorvos rögzítette a személyes adatainkat, majd betereltek minket egy folyosóra, ahol már többen heverésztek a földön, és mondták, hogy keressünk valahol helyet magunknak a sor végén. Volt ott vegyesen minden féle ember, bár többségében korom beli fiatalokat láttam. Azt azonban, hogy itt már nem csak "futbalhuligánok" voltak begyűjtve, jól jelzi, hogy az egyik raszta hajú sráctól egy adag fűvet koboztak el, miközben unatkoztunk. Az idiótája elővette, és unott arccal látványosan elkezdte lengetni a saját orra előtt. (Ahelyett mondjuk ugye, hogy egy "véletlen" mozdulattal a radiátor mögé ejtette volna, mint ahogy azt bármelyik normális ember tenné ilyen helyzetben).
- Ejnye, hogy jön a liberalizmus huszonharmadikához? Kikérem magamnak, hogy minden féle SZDSZ-esekkel zárjanak össze. - viccelődtem is nevetve. :-)
Itt a folyosón viszonylag nyugalom volt, leszámítva talán annak az úrnak az elégedetlenkedését, aki arról panaszkodott, hogy őt egy telefonfülkéből rángatták ki, és rugdosták meg, pedig nem tüntetett sehol, reggel viszont munkába kéne mennie, családot kell eltartania, így Gyurcsány miatt fogja elveszteni az állását. Bár ha mindez igaz, akkor lehet, a helyében én talán még erősebben panaszkodtam volna.
Nos, igazából arra számítottam, hogy a folyosó után kényelmetlenebb helyre már nem vihetnek minket, de ekkor is csalódnom kellett. Egy olyan zsúfolt tömegzárkába vezettek, amit állítólag már több mint tíz éve nem használtak semmire, de most, hogy hirtelen annyi embert küldtek rájuk, ami messze túlmutatott a kapacitásukon, kénytelenek voltak hasznosítani. Az egész helyiség cirka 15 négyzetméter volt, kb. mint itthon a hálószobám, viszont a benne összezsúfolt kb. ugyanennyi ember annál "családiasabb" hangulatban ismerkedhetett egymással.
Nekem olyan mázlim volt, hogy ugyanoda kerültem, mint a Deák téri tankos bácsi, így volt alkalmam többedmagammal órákon át beszélgetni vele. Néhány dolgot érdemes is itt leszögezni a sajtóban keringő baromságok kapcsán. Elöször is nem igaz, hogy bármi féle speciális eszköz, drót, vagy üzemanyag kellett annak a kiállított tanknak a beindításához. Nem kellett hozzá MacGyver-nek lenni, hogy beinduljon az a vacak. Simán bele kellett ülni, beindítani, és már mehetett is a móka! :)
Nagyon csúnyán elbántak különben az öreggel. Amikor leült mellé az ember, nyomban könnyezni kezdett a szeme, ugyanis még mindig töményen áradt a ruhájából, annyi gázt nyomtak be neki a vezetőfülkébe. Normális esetben ezt persze fizikailag nem tehették volna meg, azonban ezen a kiállított múzeumi T-34-esen nem tudta behúzni a periszkóopokat, így kénytelen volt nyitott fülkével haladni - mivel közben még a tüntetők testi épségére is ügyelnie kellett.
Itt kell helyre tenni a másik nagy baromságot is, amit szintén kritikátlanul vesz át egymástól a sajtó balliberálisabb, és egyben ostobábbik fele. Az sem igaz ugyanis, hogy a bácsika neki hajtott volna a rendőrkordonnak. Olvastam a gyanusítását, azon tényleg ez szerepel, de ez orbitális faszság, amit ő a kihallgatáson is határozottan megkifogásolt. Hiába állítják ugyanis azt a rendőrök, hogy ők szuperkatona módjára ugráltak fel a tank tetejére, hogy helyreállítsák a békét és a nyugalmat, ezt a papír még elviseli a tényszerűség már nem. Haladó harci járműre a feljutást ugyanis a profik is hosszas gyakorlatozás után tudják csak elsajátítani, ezek az öreg szavai szerint "20 éves, gyakorlatlan", a rendőri szakközépből épphogy szabadult idióták nem lehettek képesek erre.
Mindezzel szemben az az igazság, hogy megállt a tankkal kb. 50 méterre a rendőröktől, és még egy apró ráutaló mozdulatot se tett, ami arra utalt volna, hogy veszélyeztetné őket.
Az öregúrról azt érdemes még tudni, hogy 1956-ban volt 16 éves, a forradalomban akkor vállalt szerepéért 1989-ben ki is tüntették. A 50-ik évfordulót egy hirtelen ötlettől vezérelve méltón szerette volna megünnepelni, és lám, ez lett a köszönet, amiért valódi történelmi hangulatot csempészett az utcára, anélkül, hogy ez valóban veszélyeztetett volna bárkit is.
Mint ahogy a többiekkel folytatott beszélgetésekből kiderült, többségüket még kora este hozták be. Nagyon meglepődtek, amikor tőlem megtudták, hogy éjjel kettőkor még mindig zajlott a balhé. Kiderült, hogy a korábban történtekkel ellentétben most tényleg rengeteg ártatlan járókelőt hoztak be, akik véletlenül keveredtek az események sodrába. Az egyik rabtársunk elmondta, hogy ő igazából csak útbaigazítást szeretett volna kérni a rendőröktől, de verést kapott érte. A nap közbeni fejetlenséget jól jelzi, hogy - mint elmondták - négyüket úgy hozták be, hogy fogalmuk sincs, ki az elfogójuk. Ott, a helyszínen is problémát jelentett ez, hosszasan voltak kénytelenek emiatt várakozni, és végül csak azért vannak bent, mert a rendőrök is beismerték, hogy időbe telik kideríteni az elfogó személyét. Ez az adminisztratív apróság azért nagyon fontos, mert ennek hiányában még érdemi gyanusítást se nagyon lehet megfogalmazni velük szemben. Nem is csoda, hogy őket még 12 óra múltán se vitték kihallgatni, ami különben a legmesszebb menőkig szabálytalan.
Én ekkor még azon aggódtam, beérek-e a délelőtt 10 órái ZH-ra az ELTE-re. Kicsit később már a másnapi számonkéréseken járt az eszem, de mint hamarosan kiderült, azokért is kár - azokon se leszek ott. Amikor végre késő délelőtt felvittek az első emeletre kihallgatni, már egy 72 órás őrizetbe vételi határozattal térhettem vissza a többiekhez. (Merthogy állítólag köveket dobáltam, ami nem csak azért baromság, mert én nem dobáltam - az egy dolog -, hanem mert akkor, amikor én a hídon jártam senki se dobált semmit senkire. Egyszerűen nem volt egyetlen dobáló ember se.)
Tekintve hogy innentől már feleslegessé vált percenként az órát lesnem, kedvetlenül elheveredtem a pad egyik sarkában. Cellatársaim empátiáját jelzi, hogy nagyon látványosan el lehettem keseredve, mert egyikük volt olyan rendes, hogy felajánlotta a pulóverét, tegyem nyugodtan a fejem alá.
Hogy miért nem kaptam az őrizetbe vételi határozat dacára normális fekhelyet, holott járna, arra a hamarosan az esetleges panaszokat összegyüjtő ügyészi megfigyelő adott választ. Kevés a hely, türelmemet kérik. Hát, kösz.
Végülis kora délután megtört a jég, és végre kiszabadultam a levegőtlen, oroszlánszagú embergyüjtőből. Amikor láttam, hogy leltárszerűen összegzik, és visszaadják minden elvett holmimat, egy pillanatig abban reménykedtem, hogy talán mégis szabadulok, azonban nagyon hamar csalódnom kellett, hisz pár lépéssel odébb ismét bilincs csattant a kezemen. Nem, én bizony nem haza viszem a cuccokat, csak át egy másik letéti raktárba. Hát, azért legalább jó volt egy fél percig reménykedni.
És itt álljunk meg egy kicsit, ugyanis egy olyan ponthoz értünk, amikor egy pillanatra megrendült a hitem a kuruc.info hitelességében.
Egy idézet tőlük:
"A zuhanyzásról és ételről való lemondást, amennyiben pár napról van szó, minden politikai üldözöttnek ajánljuk egyéb okból is, tekintve az emberhez méltatlan higiéniát és a táplálék undorító állagát.
A politikai foglyokat a Gyorskocsi utca udvarán a szokásos módon kínozták: a vérkeringést elszorító bilincsben kellett fejüket a falhoz támasztva mozdulatlanul ácsorogniuk hosszú ideig (...). "
Itt szeretném elmondani, hogy én nem tapasztaltam semmit, ami ezt akár csak halványan is alátámasztotta volna. Velem, és azokkal, akiket láttam, a Gyorskocsi utcában maximálisan emberségesen bántak. A kezdeti óráktól eltekintve, amikor jobb híjján sokunkat voltak kénytelenek szervezési nehézségek miatt egy használaton kívüli helyiségben összezsúfolni, nem volt az égvilágon semmi panasz a higéniára, vagy az ellátásra.
A benti körülményekben én az eredeti elgondolásaimhoz képest egyébként is nagyon kellemesen csalódtam. Az étel jobb a legtöbb kórházi, vagy menza kajánál, melyekre még általános iskolás koromból emlékszem. A fogdák ágyain a fekvés meglepően kényelmes, az ágy melletti szekrényen, és a felette lévő négy polcon szépen ki lehet pakolni. A napi egyszeri alkalom rendben biztosítva van a melegvízes tisztálkodásra, és borotválkozásra, de ha valaki nap közben kéreckedne ki fogat mosni, azt se tagadják meg tőle a többségükben valóban rendes fogdaőrök. A tusoló és a vízesblokk is rendezett, és tiszta. Összességében megfelelő olvasnivalóval kellemesen el tudna lenni ott az ember, ha éppen nem lenne más dolga, ami rám ezen a héten nagyon nem volt igaz. Három dolgozatot, és két beadandó határidejét mulasztottam el ugyanis a fogda miatt.
Külön dícséret illeti a személyzetet, amiért láthatóan még arra is ügyeltek, hogy viszonylag egymáshoz illő embereket zárjanak össze. Az első fogdatársam ugyanis egy ötödéves építészmérnök műegyetemista volt, amikor pedig őt szerdán szabadon engedték, a maradék időben egy hozzám hasonlóan ELTE-n pedagógusnak tanuló srácot raktak mellém.
A két cellatárs közötti üres 6 órában, szerda de. 11-től kb. este 7-ig volt alkalmam megtapasztalni, hogy ilyen helyeken miért is egy külön büntetési tétel a magáncella. Tévedés ne essék, én erősen magányos farkas vagyok, itthon akár napokat képes vagyok eltölteni a négy fal között anélkül, hogy emberekkel találkoznék, de mindez egy fogdában, ahol el vagy zárva minden csatornával a túlvilágtól, szabályosan kissebb pokol, ha még az a lehetőség sincs meg, hogy legalább szólhass valakihez.
Külön elkeserítő volt, amikor nem sokkal a fél napos cellamagányom kezdete után levittek mozogni az udvarra, és tüntetők helyett már csak két olyan emberrel volt alkalmam beszélgetni, akik egy pillanatra nagyon rám hozták a frászt.
- Titeket mikor hoztak be? - kérdeztem.
- Engem múlt hétfőn, vagyis immár tíz napja.
- Tíz napja? - rémüldöztem. - Miért?
- Hát engem egy olyan dologgal vádolnak, hogy lopott alkatrészeket vettem.
- Ja, hogy nem tüntetős dolog!
Kurva nagy kő esett le a szívemről.
- És téged? - fordult hozzám a másik.
- Filmeztem a rendőröket.
- És ezért hoztak be?? - lepődtek meg.
- Jó, igaz ami igaz, hogy pimaszul közelről filmeztem, de akkor is csak filmeztem.
- Hallod! - mondta a társának viccelődve - Ha ezért van itt, akkor mi éveket kapunk. :)
További változatosságot vitt a napba egy második kihallgatás, ahol a rendezvények főbb hangadóira voltak kiváncsiak. Mondom vazzeg, kurucinfó, meg Budaházy :-) Sokra mehettek vele. :)
Itt is külön elismételtem, akár csak az első kihallgatásomnál, hogy ha kiváncsiak arra, hogy mit tudok, mit láttam, mit hallottam, mikor és hol voltam, akkor fáradjanak le a letéti raktárba, ott van a memóriakártya, rajta minden anyaggal. Ez is bizonyítja, hogy amit én tettem, az nem hogy nem káros társadalmilag, hanem helyette kifejezetten hasznos, és dicséretet érdemlő, elvégre bizonyítékokat gyűjtöttem. Érdekes módon, erre a vizsgálatra mégse kerítettek sort. Talán azért, hogy utólag ne gyanusíthassam őket semminek az eltüntetésével. :)
Szerda este sokáig latolgattuk a második cellatársammal, hogy másnap vajon kell-e számítanunk előzetes letartóztatásra. Ehhez a szeptember 18-20-án történt zavargások utáni bírósági tárgyalásokról szóló sajtóhíreket tárgyaltuk ki, de azért semleges témákkal is elötöttük az időt. Például amikor megemlítette, hogy egyetem mellett egy végrehajtás alatt lévő ingatlanok kiváltásával foglalkozó cégnél dolgozik, mint ügynök, akkor elmeséltem neki a már itt a blogban is tárgyalt lakásmaffia-történetemet. (Különben abban is vannak érdekes fejlemények, majd ha kifogyok a politikai témákból, rátérek :-))
Na végülis csütörtökön egyértelműen tisztázódott, hogy miért volt kénytelen a társaság egyik fele egy nappal tovább élvezni a rendőrség vendégszeretetét. Azért, mert míg a szerdaiaknál megmaradt az eredetileg megnevezett garázdaság, mint vád, addig nálunk ez valahogy idő közben csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszakká változott.
Hogy milyen megfontolásból, és mi alapján, az rejtély. Egyikünkkel se közöltek hasonló gyanusítást, egyikünket se hallgattak ki ilyen ügyben, csak úgy hipp-hopp magától folyamatba került egy-két ügy. Azért ez így tök aranyos...
- Bazmeg, a bíróságon már anyagyilkosság lesz belőle. - viccelődött is az egyik srác, miközben a letéti raktárnál a szabadulásunkra vártunk.
A történet külön érdekessége, hogy csütörtökön, amikor szabadultunk, nem akarták odaadni senkinek a személyijét, az enyémért szabályos nyomozómunkát kellett folytatnia pénteken az egyébként ügyvéd édesanyámnak. Ez a külön kaland mindenesetre arra jó volt, hogy kiderüljön, a rendőrségnél már nincsenek papírjaink, mindannyiunk ügyét áttették az ügyészséghez.
Talán majd ott hétfőn ki lehet deríteni, hogy mi a gennyes franc ez az agyrém ezzel a csoportos erőszakkal.
Pontosabban 24-i. :-)
Röviden a tények:
Úgyhogy a mai blogbejegyzés amolyan letartóztatási sztori lesz.
Hogy mi is történt:
Hétfőn, október 23-án sajnos egész nap kénytelen voltam itthon maradni, és két ELTE-s beadandómat készíteni (mindkettőt ugyanabból a tárgyból, a beadási határidejük egyaránt 23-a éjfél volt). Kora reggel óta ezeken dolgoztam, így hiába záporoztak a hírek arról, milyen sok látnivaló van a városban, én az ünnep helyett csak egymást is keresztül-kasul hivogató rekurzív függvényekkel bajlódhattam. Nagynehezen 19:30 körül el tudtam küldeni az egyiket a tanároknak (előadónak és a gyakorlatvezetőnek), majd 23:50-kor, amikor teljesen kész lettem, akkor a másikat is.
Miután ezeken túl voltam, nézegettem az Index 24 óra rovatán, hogy az Erzsébet-hídnál valami érdekes mozgolódás van. Gondoltam, megnézem, hátha tudok valami exkluzív felvételt készíteni, amiből pénzt lehet kicsikarni az általam szerkesztett oldalak valamelyikének tulajdonosától. Éjfél után kb. 20 perccel indultam el itthonról. Kocogtam út közben egy kicsit, kiszellőztettem a fejemet. Ez a mozgás igen jól jött már, miután előtte 16 óránál is többet görnyedtem egyhuzamban a gépnél.
1:10 körül érkeztem meg a hídhoz (a pesti rakparton át), és láttam, hogy kicsit beljebb, a belváros fele igen sok ember álldogál, elindultam hát, hogy megnézzem, mit is csinálnak, hátha lehet valami érdekes eseményt rögzíteni ugye. Amikor megpillantottam az épített barrikádot, eléggé meglepődtem, ugyanis a nap közbeni feszült programozgatás közben erről a hírről valahogy lemaradtam. :)
Nosza, levideóztam a mobilommal a tüntetőket, majd megkerültem a barrikádot, és a másik oldalról is filmeztem. Ekkor vált igazán meglepővé számomra a látvány, hogy a barrikád, és a közelben felsorakozó rendőrsorfal közötti hatralmas utcarész tök üres. Senki sincs ott, csak én.
Jó, akkor gondoltam, itt kényelmesen elleszek. ;-)
Megörökítettem tehát ezt a két tábor közötti senkiföldjét is.
Ekkor a rendőrsorfalhoz is egészen közel mentem, majd benéztem oldalra a templom előtti térre. Amikor láttam, hogy még ott is rendőrök állnak, ez a tény akaratlanul is mosolyt vasázsolt az arcomra.
- Ne vigyorogjá'! - vetett oda valami hasonlót az egyik rendőr.
- Tessék? - fordultam felé teljesen nyugodtan.
- Itt vigyorog bazmeg. - mondta a kollégájának - Menjél innen!
- Jó, hagyd már! - csitította le az egyik társa.
Mivel ez már rendőri felszólítás volt, aminek engedelmeskedni illik, másrészt ezt az egészet egy unalmas állóháborúnak láttam, ami akár reggelig is eltarthat, el is indultam hazafele. Úgy saccoltam, fél három körül már otthon lehetek, és tanulhatok néhány órát a másnap déli algebra ZH-ra.
Az volt a tervem, hogy a változatosság kedvéért most a túloldalon, a Gellért hegy lábánál sétálok haza. El is indultam a hídon, de félúton azt vettem észre, hogy már ott is rendőrök jönnek szembe. Egészen konkrétan azt láttam, hogy egy bazi nagy hókotró nekihajt valaminek. Először azt hittem, ez is valami hasonló szitu, mint a tank a Deák térnél, de amikor felvillant mögötte a szíréna, és a fényénél rendőrsorfal, valamint a mellettem lévő 2-3 ember is elkezdett visszafele futni, már én is jobbnak láttam követni a példájukat. :-)
Ekkor már látni lehetett, hogy a barrikádnál könnygázfüst terjeng. A mellettem loholó fotóriporter srác el is bizonytalanodott.
- Biztos, hogy jó irányba futunk?
- Hogyne. - mondtam - Egyszerűen más irányba nem is mehetünk.
- De le tudunk itt menni?
- Persze, lesz itt oldalt egy lépcső.
A lépcsőnél készítettem még egy rövid felvételt a mindkét irányból közeledő rendőrségi mozgolódásról, de mivel már közvetlenül mellettünk csapódott be egy-két gránát, jobbnak láttam a többi újságíró kolléga példáját követni.
Átlagos tempóban kocogva érdekes módon nagyon lehagytam mindenkit, a tömeg valószínűleg megállt itt-ott útközben, bevárni a rendőröket, legalábbis erre utalt, hogy tök nyugiban értem a Szabadság-híd pesti hídfőjéhez.
El is indultam haza fele (Budán, a XI-ik kerületben lakom), azonban a híd kb. felénél arra lettem figyelmes, hogy a pesti hídfőnél valami érdekes mozgolódás van. Nosza, ha egyszer újabb exkluzív felvételeket készíteni jöttem el otthonról, akkor legyen már valami a gépben. :-) Elkövettem tehát az elkövethető legostobább hibát: visszafordultam.
Azonban, amikor visszaértem a pesti oldalra, csak azt láttam, hogy a vásárcsarnokkal szemben nagy számú rendőr gyülekezik, láthatóan minden különösebb ok nélkül. Tüntetőt, tiltakozót nem láttam, skandálást nem hallottam. Kiváncsian közeledtem tehát, hogy akkor mégis mi a francnak ide az a sok rendőr.
Hát kocsmaajtót rugdosni voltak ott. Álltak a McDonald's melletti egyik bár ajtajánál, és hangosan kiabáltak, néhány ember ki akartak ugyanis hozni onnan. Mivel a telefonom kamerájával nem lehet zoom-olni, ismét csak közelebb mentem, hogy jól hallható legyen a felvételek, ahogy ezek a vidékről felhozott szakközepet végzett tahók, állat módjára üvöltöznek. :)
Hogy ne zavarjam őket a munkájukban, egy autó mögül, de elég közel ahhoz, hogy kellően jó legyen a felvétel, kezdtem rögzíteni az eseményeket. Ez lett a vesztem, ugyanis (amire álmomban se gondoltam volna) itt személyre pontosan ugyanaz a rendőr dolgozott, mint aki egy háromnegyed órája már elzavart az Erzséhet-hídtól is.
- Várjál, ez az a köcsög, aki a hídnál előre jött vigyorogni! - mondta is társainak.
Először látszódott az illetőn egy csepp bizonytalanság, hogy mit is csináljon velem, mivel nem csak itt, hanem a hídnál is teljesen egyértelmű volt, mennyire békés vagyok, és hogy semmi közöm se lehet semmi féle tüntetéshez. De közel fél perces vacilálás után döntött.
Nosza elő is lettem állítva.
- Miért nem mentél le a hídról, mi? Miért nem mentél le a hídról?
Ezt így hirtelen nem is értettem, elvégre ő is pontosan tudta, hogy rögtön, amikor rámszólt, engedelmeskedtem neki, és rögvest hazaindultam.
Mindenesetre hátra bilincselték a kezem, utána gyomorszájon vágtak, és állat módjára üvöltöztötek a falkába verődött símaszkos tahók, hogy:
- Most kicsinálunk köcsög, véged! Szét fogunk szedni.
Kedvesek voltak, na. :-)
Mára ennyit, holnap folytatom azzal, hogy mi volt bent.
Ui.: Mivel 'nem szabadnak' lenni így három napra belekóstolva se egy leányállom, és nem akarom kihívni magam ellen a sorsot, ezért az "Államrend Megdöntése Projekt" bár nem áll le, de egy elvileg akár életszerű helyzetben is használatra alkalmas informatikai megoldás helyett csak egy fiktív, szórakoztató játékprogram lesz.