| Generator: | freeblog.hu |
| Docs: | http://www.rssboard.org/rss-specification |
Jogerősen. Az igazi poén, hogy míg a zsidók drága, profi ügyvédekkel mentek tárgyalni csütörtökön, addig én és az ügyvédem el sem mentünk, hanem egy szál fiatal bojtár kislányt küldtünk be magunk helyett a bíróságra learatni a babérokat. :)
A bíróság megállapította, hogy tanár úr akkor hivatkozhatott volna színlelt szerződésre, ha nem tett volna külön tartozáselismerő nyilatkozatot egy évvel az eredeti dátum után.
Röviden a lényeg: 2004-ben egy zsidó tanárom felhívott, hogy a közösen tervezett kulturális-informatikai projektünk (ami jó 10 évig biztosított volna nekem rendszeres munkát) elakadt, ezért sürgősen szüksége lenne közel 10 millió forintra. Elmondta, hogy csak három hónapig kellene neki a pénz, utána vissza tudja adni. Ekkor én kölcsön adtam neki 2,5 millió forintot, valamint vállaltam 8 millió forint jelzálogot a lakásomra egy - mint később kiderült - uzsorás bűnöző javára. Részéről az ügylet felém felajánlott fedezete egy épülő lakópark két lakására befizetett összeg volt. Erről később kiderült, hogy hazugság: a cég nevében bevallottan ő maga hamisította az erről szóló igazolást, és minden más részletben is hazudott. Idő közben folyamatosan hitegetett nemzetbiztonsági, és minisztériumi kapcsolatokkal, valamint folyton a titoktartási záradékunkra hivatkozott, és eközben a jelzálog tartósan a lakásomon maradt.
A lakásom végül tanár úr após urának (egészen pontosan: élettársa apjának) köszönhetően megmenekült (az uzsorás több millió forint bánatpénzt kért tőle a néhány hónapos késlekedésért), a pénzemből viszont tanár úr máig csak 100 ezer forintot törlesztett. A behajtási pert 2007. márciusában nyertem meg első fokon, most pedig jogerősen. (Most már tényleg, véglegesen.)
Mellékszál, hogy tanár úr később az eredeti informatikai munkánkról szóló szerződést is hamisan adta le a rendőrségen, amivel szépen be is égett a szembesítés alkalmával, amikor meglepetésszerűen előhúztam a megállapodásunk eredetijét. (Egyébként én nem jelentettem fel senkit. Azért van nyomozás, mert a zsidók összevesztek egymással, és feljelentgették egymást. Az eljárás többek között „élet vagy testi épség elleni vagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja” miatt folyik több zsidó ellen.)
A bíróság így egy az egyben az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.
Vagyis após úr kezességvállalása is érvényes, hiába hivatkozott arra, hogy ő eredetileg csak a lakásomon lévő jelzálogra szeretett volna kezességet vállalni, de az ügyvédem átverte őt. A korábban tanúként meghallgatott ügyvéd nénim ugyanis elmesélte a bíró néninek, hogy após bácsi igenis pontos tájékoztatást kapott tőle.
Az alábbi elsőfokú jegyzőkönyv 2-4. oldalán após úr adja elő, hogy azt sem tudta, mit ír alá (tessék figyelni rá, hogy közvetlenül ezt megelőzően közgazdász végzettségű emberként mutatkozik be), a 3-7. oldalakon pedig a megtévesztéssel (és zsarolással, valamint fenyegetéssel) megvádolt ügyvédem mondja el, hogy az ostoba hadoválásával szemben mi az igazság.
Ha vettek egy pillantást a szóban forgó kezességvállalásra, akkor magatok is láthatjátok, hogy ezt igen nehéz úgy értelmezni, hogy csak a jelzálogra vonatkozik, de a nagyanyai örökségemre nem. :)
Ám ezzel együtt az a részlegesség is jogerőre emelkedett, mellyel az első fokú ítélet egy teljes évi kamatot vett el tőlem. Ezt ügyvédeim tanácsára egyáltalán meg sem fellebbeztük, ugyanis ha nem kukacoskodunk ilyen apróságok miatt, az állítólag szép gesztus a bírók felé. Én ennek ellenére reménykedtem benne, hogy a másodfokú bíróság esetleg kérés nélkül is felülbírálja az első fok ezen döntését, de sajnos nem így történt.
Így most az eredetileg remélt 3,37 millió forint helyett csak 3,2 millió forint jár nekem (vagyis 2,4 millió forint és ennek 2005. június 2. napjától járó kamatai).
Mindegy, elég lesz ez is. :)
Igen nehéz út volt, mire idáig eljutottunk. Az egész eljárást azzal kezdtem, hogy írtam após úrnak egy tértivevényes levelet arról, hogy legyen kedves nekem 15 napon belül fizetni legalább 2,7 millió forintot. Amilyen bunkó, nem hogy nem fizetett, de még válaszra sem méltatott. Ezután következett az ellene is kibocsátani kért fizetési meghagyás. Arra már érdekes módon megmozdult ő is. :)
Bár ezután jöttek az igazi nehézségek. Az első tárgyaláson tanár úr először kizáratta az akkori ügyvédemet a perből arra hivatkozva, hogy ő jegyezte ellen após úr kezességvállalását, majd a későbbi tárgyalásokon többször is eljátszotta az „új ügyvédem van, aki még nem ismeri az ügyet, ezért halasztást kérek” trükköt - méghozzá sikeresen. (Idén nyáron egyszer még másodfokon is sikerült neki ugyanez.)
Nem hiába játszottak a zsidók végig az ügy (számomra előre beígért) elhúzására, ugyanis igen gyenge lábakon állt az érvelésük. A leghatásosabbnak tűnő támadásuk az volt, amikor tanár bácsi aktuális ügyvéd nénije mosolyogva letámadott ugyanazzal a faszparasztkodással, mint amit az engem támadó zsidók is előszeretettel kommentelnek be ide a blogra, nevezetesen hogy ha én egy ennyire csóró egyetemista vagyok, hogy még ehhez a perhez is költségmentességet igényeltem a szociális helyzetemre való tekintettel, akkor mégis honnan voltak nekem otthon millióim?
Hát innen, raktam elé a papírt. Ezután már picit kevésbé volt magabiztos a vigyora.
Kár, hogy a jegyzőkönyv nem adja vissza az olyan aranyos pillanatokat, amikor elmesélem tanár bácsi ügyvéd nénijének, hogy én 6 éves korom óta folyamatosan nappali tagozaton tanulok, és amikor ő ezért nagyon szépen megdicsér engem, de talán az ilyen szándékos ökörködések nélkül is élvezetes lehet a kifaggatásomat megörökítő bírósági dokumentum. ;)
Ezek után már nem nagyon volt túl nagy mozgásterük. Idén nyáron még próbálkozott a tanár úr valami olyan ökörséggel, miszerint nem igazoltam hitelt érdemlően, hogy miként került hozzám a névleg apámat illető pénz, és mi alapján rendelkeztem pont én felette.
Az ügyvédem az ellenkérelmében szándékosan meg sem említette ezt a kukacoskodó faszságot, csupán egy „az elsőfokú bíróság mindent faszán csinált”-iratot csatolt a bíróságra. Ezt talán nem is kellett volna megtenni, mert végül pont eme válaszunk miatt született csak most, hónapokkal később jogerős ítélet.
De most végre megszületett. És diadalt arattam.
A továbblépés előtt azt kell megvárnom, hogy az ítéletet írásba foglalják, és postázzák. Ez Magyarországon akár 1-2 hónap is lehet.
By SoDI
Ui.: Ügyvéd úrral megbeszéltem, hogy a következő alperesünk a BRFK lesz, amiért 2006. október 24-re virradó éjjel el merészeltek hurcolni engem az álarcos banditái és három napig annak ellenére tartottak fogva, hogy később az ügyészségi szembesítés alkalmával már fel sem ismertek engem a tahók, ráadásul azt is nyíltan bevallották, hogy el sem olvasták (!) a saját (!!) vallomásaikat. (Az összes részlet itt.)
Elsőként: van egy marha, aki kételkedett benne, hogy ez egy valódi maffiaügy, ahol fejbelövéssel is fenyegettek az elkövetők. Na, ő most kattintson szépen IDE, és nézze meg a beszkennelt rendőrségi jegyzőkönyvben, hogy pontosan minek az alapos gyanújával folyik a nyomozás!
(Egyébként én nem jelentettem fel senkit, hanem helyettem a zsidók vesztek össze egymással, és jelentgették fel egymást - olyasmi ez, mint a cigányoknál a molotovos belső leszámolások sorozata -, de ez most részletkérdés. :))
A lényeg, hogy én soha nem beszélek a levegőbe, mindig minden állításomat dokumentumokkal tudom alátámasztani!
Na mindegy, lássuk a friss termést...
Ha valaki annyira pofátlan, és annyira ügyesen taktikázik, mint ahogyan azt a mai napon az alpereseim részéről megtapasztaltam, akkor én már nem is tudok igazán haragudni. Az ellenség bravúros hadmozdulatait ugyanis egy igaz szívű hadvezér még akkor is elismeréssel szemléli, ha az éppen ellene irányul.
Hol is tart most a 2004. tavaszán indult zsidós, pénzbehajtós ügy?
Még 2005. végén, amikor elindítottuk a mostani pert, volt egy érdekes telefonbeszélgetésem az engem megkárosító adóssal, a drága jó tanár úrral. Egyértelművé tette, mennyire tisztában van vele, hogy esélye sincs megnyerni a pert, éppen ezért győzelem helyett arra fog törekedni, hogy a lehető legjobban elhúzza az eljárást. Azt mondta, a megfelelő ügyvédekkel az örökkévalóságig tart, amíg Magyarországon jogerős ítélet születik. A jelek szerint ebben tökéletesen igaza volt.
Ha másban nem is, ebben az egyben kiemelkedően sikeresnek mutatkozott.
Ebből a szempontból már a legelső, 2006. tavaszán megtartott bírósági tárgyaláson is elsöprő diadalt arattak a cionisták. Akkor szépen felállt az ügyvédjük, és közölte, hogy mivel az én ügyvéd nénim volt az, aki az após úr kezességvállalását ellenjegyezte, ezért összeférhetetlen az ügyben.
No hát, mit lehet tenni, a tárgyalást elnapolták, és a nyári szünet miatt a következő érdemi tárgyalásra már csak 2006. szeptemberében kerülhetett sor.
De a 2007. márciusi keltezésű elsőfokú ítélet hatályba lépését is egészen ügyesen megakadályozták. A csaknem pontosan egy éve, 2008. áprilisában megtartott tárgyaláson ugyanis tanár bácsi közölte, hogy jaj-jaj, neki éppen most változott meg a lakcíme, és nem kapott semmiféle ítéletet.
Ekkor az eljárást felfüggesztették olyan módon, hogy a következő alkalomra jó egy évvel később, vagyis jelen sorok írása napján, 2009. április 16-án került csak sor.
A mai tárgyalásra bojtár kislányka nagyon lelkesen érkezett. Felfele menet elmesélte, hogy milyen remek beszédet írt a lassan 5 éve húzódó ügyről. Elmondta, hogy ez lesz élete első tárgyalása, de ne ijedjek meg, mert rendesen felkészült, az ügyvéd úr szerint pedig amúgy sem rontható el semmi. (Annyira friss ügyvédjelölt, hogy még az igazolványa sem készült el, csak egy friss kamarai határozata van arról, hogy rendelkezik képviseleti joggal. Egyelőre még én is otthonosabban mozogtam a bíróság épületén belül. :))
Ám hiába készült fel, sajnos nem volt alkalma sziporkázni.
A bíróság ugyanis ezúttal is kiderítette, hogy még mindig nem sikerült szabályszerűen kézbesíteni tanár úrnak az ítéletet. A 2007. márciusi ítéletet máig, 2009. április közepéig. Kurva jó. Ha vége az ügynek, alaposan elgondolkodom azon, ne pereljem-e szét a Fővárosi Bíróságot ezért.
Bíró néni meg is jegyezte, hogy úgy néz ki, ez az ügy meg van átkozva. Nem kérem szépen, nincs, csak taktikáznak a zsidók. Méghozzá nagyon ügyesen.
Szóval tanár úr bár - saját bevallása szerint is - személyesen bent járt a bíróságon, és átvette az iratot, ennek sajnos nincs írásos nyoma. A kezelőirodán ugyanis a megszokott aláírása helyett valami olvashatatlan krix-kraxot kapart az átvételi elismervényre, melyet most a tárgyaláson szemrebbenés nélkül letagadott.
Ma is tanultunk hasznos dolgokat. Ha nem akarod, hogy kézbesítsenek neked valamit, költözz el gyorsan. Ha másodjára sem akarod, vedd át személyesen, aztán utólag tagadd le, hogy tied az aláírás.
Zseniális, ügyes, és rettentően agyafúrt!
Most viszont már személyesen nyomta az ügyvédje kezébe a cuccot az egyik bíró... nesze ítélet, vazz. xDD
Az új határnap 2009. július 7.
De nem baj, én MÁR nem sietek. A már jócskán három millió forint felett járó összeg addig is tovább kamatozik.
By SoDI
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest,
… … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar
Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008.
december 16 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám
alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi
szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán
a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtok be a per elsőfokú ítélete (126-os számú bírósági irat) ellen.
I:
a határidőn belüli benyújtás ténye:
Mint azt már korábbi beadványaimban is részletesen leírtam, én 2008. január 29-én kaptam kézhez a felekkel 2008. december 16-án szóban közölt elsőfokú ítélet részletes írásbeli indoklását. Ezt követően 2009. február 5-én megjelentem a Fővárosi Bíróság elsőfokú kezelőirodáján abból a célból, hogy a fellebbezésemre való felkészüléshez kikérjem egyes iratok másolatát. Ott ekkor azt a felvilágosítást adták nekem, hogy az Ítélőtábla kizárt engem a perből.
Miután én erről semminemű értesítést nem kaptam, több beadványomban (a 2009. február 13-án, illetve a 2008. február 28-án kelt iratokban) kértem a bíróságtól, hogy tisztázza számomra a helyzetet. Ez a bíróság 145-ös számú, 2009. március 13-án kelt végzésével történt meg, melyet én 2009. március 26-án este kaptam kézhez. Ennek alapján tudtam másnap délelőtt hozzájutni az általam igényelt bírósági irathoz.
A polgári kezelőiroda szervezetileg a Fővárosi Bíróság részét képezi, így értelemszerűen a tőlük kapott felvilágosítás csaknem annyira érdemi információ, mintha közvetlenül a peres ügyben eljáró bírótól érkezett volna. Tekintettel arra, hogy a Bíróság ilyen módon 2008. február 9. és 2009. március 26. között abban a tévhitben tartott engem, hogy már nincs lehetőségem érdemi jognyilatkozatokat tenni jelen perben, így ezek megtétele nem is volt elvárható tőlem.
Ilyen módon csak 2009. március 27-én állt helyre az eljárási jogszerűség, vagyis minden olyan körülmény, mely jelen fellebbezésem megszövegezését lehetővé tette. A törvény által erre a célra biztosított 15 napos határidő tehát az én esetemben értelemszerűen ettől a naptól kezdve értendő.
II.
a fellebbezésem indoklása:
A Tisztelt Bíróság az ítéletében elsősorban az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogi Egyezmény 11. cikkének 2. pontjára hivatkozik, mely szerint az egyesülési jog gyakorlását korlátozni lehet mások jogai és szabadságai védelmében, valamint megemlíti az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának ezzel megegyező megfogalmazását. Emellett említi az 1969. évi 8. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény faji megkülönböztetést tiltó rendelkezéseit is. Hivatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény azon részére, mely szerint a Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan magatartást, mely az etnikai viszonyok megváltozására, a kisebbségek tagjainak kirekesztésére irányul, avagy a kisebbségek tagjait üldözi. Továbbá hivatkozik az 1998. évi II. törvény (továbbiakban Etv .) azon részére, mely szerint az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, erre való felhívást, és nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. A Bíróság szerint tehát az Egyesület működése mások jogainak és szabadságainak sérelmét okozza.
Ezzel szemben a felperesi oldal az egész eljárás során egyetlen olyan bizonyítékot sem volt képes a bíróság elé tárni, mely bárkivel kapcsolatban igazolta volna valamilyen konkrét jogsérelemnek akár bírósági ítélet nélküli (ilyen értelemben „absztrakt”) fennállását.
A Bíróság ezt követően hivatkozik az Alkotmánybíróság 8/1990(IV.23. számú) határozatára, mely szerint az emberi méltóság „általános személyiségi jog”, „anyajog”. Majd pedig egyéb határozatok alapján leszögezi, hogy egy ilyen jog egy másik anyajog védelmében, a szükségesség és arányosság figyelembevételével korlátozható. Egyéb AB határozatok alapján megállapítja, hogy a szólásszabadság felelősséggel jár, és csak a bírálat, jellemzés, nézet és kritika védelmét foglalja magában, mellyel a gyűlöletkeltés, és a kirekesztő eszmék hirdetése összeegyeztethetetlen. A 75/2008 (V.29) AB számú határozat alapján a Bíróság megállapítja, hogy amikor egy adott közösség nem térhet ki a véleménynyilvánítás elől, akkor igazolható a véleménynyilvánítás korlátozása. A Bíróság szerint az alperesi Egyesület átlépte ezeket a korlátokat.
Ezzel szemben a felperesi oldal az egész eljárás során nem tudott egyetlen olyan (akár az alperesi Egyesülethez, akár a vele nem azonosítható Magyar Gárda Mozgalomhoz köthető) kijelentést sem idézni, mely etnikai alapú megkülönböztetést tartalmazna. Önmagában egyes, mindenki által jól ismert szociokulturális összefüggések megemlítése, illetve a „cigánybűnözés” szó használata nem minősülhet ilyen cselekedetnek, tekintve egyrészt, hogy hasonló terminológia a ’90-es évek előtt a vonatkozó szakirodalomban gyakorta használt fordulat volt, másrészt, hogy egyes szakemberek a mai napig tényként kezelik a „cigánybűnözés” szókapcsolat helyességét, amit többek között Szabó Máté emberi jogi biztos néhány hete megtett sajtónyilatkozata is megerősített. Tudvalevő ugyanis, hogy ő szociális munkásokkal folytatott beszélgetés után tette meg a szóban forgó nyilatkozatát.
A Bíróság 95/2008 (VII.3.) AB számú határozatra utalva megállapítja, hogy nem csak szavakkal, hanem jelképekkel, és öltözködéssel is lehet véleményt nyilvánítani. Hivatkozik a Vér és Becsület Egyesület feloszlatása kapcsán hozott legfelsőbb bírósági ítéletre, mely szerint az Etv.-ben felsorolt bármely feloszlatási ok megvalósulása maga után vonhatja a feloszlatás kimondását. Hivatkozik arra is, hogy nem szükséges a feloszlatási okul szolgáló események kapcsán azok vonatkozásában megszülető elmarasztaló ítélet megléte, elég lehet a jogsérelem absztrakt fennállása is. A bíróság szerint a Magyar Gárda formaruhája akár akaratlanul is alkalmas lehet arra, hogy a nyilas korszakra emlékeztessen, és így megsértse egyesek történelmi érzékenységét.
Ezzel szemben tényszerűen kijelenthető, hogy például a cserkész mozgalom formaruhája (többek között a feszes szabású ing okán) sokkal inkább hasonlít a nyilas korszak egyenruhájához, mint a Gárda Mozgalom formaruhája. A Gárda Mozgalom formaruhája ugyanis nagyon erősen magán viseli a magyar népviselet jellegzetességeit, és téli viseletében is távol áll a nyilas egyenruhák szabásától. Kérem, hogy a Tisztelt Bíróság tekintse köztudomású ténynek, hogy egy öltözetnél sokkal fontosabb jellemző a szabás, mint a szín. Utalok itt arra, hogy a magyar népviseletnek szintén jellemző színe a fekete. Az a kisebbségi magyar állampolgár, aki akár csak a legminimálisabb mértékben tisztában van az ország történelmével, a Gárda népviseleti jellegű ruhájából semmiképpen sem asszociálhat nyilas egyenruhára.
A Bíróság álláspontja szerint a Magyar Gárda Egyesület vezetőinek célja az, hogy a szervezetüket a Mozgalommal szimbiózisban működtessék, ezért az alperes nem háríthatja el a felelősséget az olyan megmozdulásokért, melyeket a külvilág egységesen a „Gárdához” köt.
Ezzel szemben a Mozgalom autonóm jellegét a Dósa István kilépése körüli viták egyértelműen megmutatták, elvégre világossá tette a közvélemény előtt, hogy a Gárdán belül több álláspont is érvényesül, melyek sokszor nem egyezőek az Egyesület szándékaival.
A Bíróság utal arra, hogy egy civilizált jogállamban nem lehet megtörni az állam erőszak-monopóliumát. Leírja továbbá, hogy szerinte a Magyar Gárda ezt a tilalmat átlépi, ugyanis felvonulásaival félelmet kelt, „hívásra jön”, és egyes nyilatkozatok szerint a „XXI-ik század csendőrsége”, a „lakosság védelmezője” akar lenni.
Ezzel szemben a felperesi oldal egyetlen egy esetet sem tudott megjelölni, amikor a Magyar Gárda bármelyik tagja átlépte volna a törvényesség határait. Egyetlen olyan nyilatkozatot sem tudott idézni, melyben a Gárda bármelyik tagja saját céljaként a „megfélemlítést” jelölné meg. Az igazság az – és ezt az eljárás során az alperesi oldal kielégítően bizonyította, hogy (az egyesülettel nem azonosítható) Gárda Mozgalom mindössze egyes bűncselekmények utólagos kárelhárítását, illetve néhol puszta jelenlétével bűnmegelőzési funkciókat lát el. Ez azonban távol áll a rendfenntartói, erőszak-alkalmazó tevékenységtől, amit mi sem jelez jobban, mint hogy önkéntes lakossági járőrszolgálat, illetve polgárőrség megszervezése széles körben bevett szokás Magyarországon.
Jelen beadványomat
Tekintettel arra, hogy a Tisztelt
Bíróság a de jure okfejtése során nem mérte fel teljes körűen az ügyben releváns
tényszerű körülményeket, kérem a tényállás mielőbbi egyértelműsítése után az
elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, illetve másodfokú eljárás
lefolytatását.
26 példányban csatolom.
Budapest, 2009. április 10.
Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
Íme két oldalon összefoglalva SoDI Gárda-peres aktivitása!
Két A4-es oldalt mindenki el tud olvasni. :)
Kattints:
Miután hirtelen fontossá vált, hogy valakinek röviden összefoglaljam a Gárda-perben eddig megtett jogi lépéseimet, alább megpróbálom ezt lehetőségekhez képest tömören és lényegre törően megtenni.
A szöveg egyes részeiben a [blog] jelölés (hivatkozás) az adott iratnak a jelen blogon történő tálalását jelenti, az [irat] jelölés pedig ugyanennek személyes kommentárok nélküli verzióját.
A perbeli szerepem két fő szakaszra oszlik. Van egy első beavatkozási kérelmem, melyet 2008. decemberében bíráltak el jogerősen, illetve van egy második, melyről még a mai napig nem döntött az Ítélőtábla. (Különben - az alább részletesen kifejtett okokból - hozzávetőlegesen április 11-ig, vagyis jövő szombatig van időm benyújtani az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésemet.)
A jelenlegi helyzet tehát az, hogy miután február 5-étől kezdve a bíróság (konkrétan az annak részét képező polgári kezelőiroda) folyamatosan abban a tévhitben tartott engem, miszerint már nem tehetek a perben érdemi jognyilatkozatokat, egészen mostanáig nem lehettem képes szabályszerű fellebbezést benyújtani. Miután március 26-án a bíróság egyértelműsítette a helyzetet, és így másnap megszűnt ez a számomra erősen hátrányos, jogszerűtlen állapot, a saját jogértelmezésem szerint ekkor indult el az a 15 nap, melyen belül be kell nyújtanom a fellebbezésemet.
Vagyis április 10-ig (esetlegesen 11-ig, a megfelelő iratok kézhezvétele utáni tizenötödik napig) még van lehetőségem a törvényes határidőn belül érvényes fellebbezést benyújtani. Ehhez csupán egy ügyvédi ellenjegyzésre lesz szükségem a jövő héten.
By SoDI
Ma megint kaptam egy szép vastag gárdistás borítékot.
Részben a saját irataimból küldtek vissza nekem egy-egy példányt, részben pedig néhány olyan irat lapul benne, mely már régóta a birtokomban van. Akad viszont egy-két újdonság is. Alább ezeket tekintem át időrendben.
Ma különben együtt ebédeltem az NJA-s Gyurta Tibor ügyvéd úrral, aki elmesélte, hogy a hosszú lére eresztett beadványaim nem csak az ellenség, hanem az ő szórakoztatásukat is biztosítja. Mondtam neki, hogy bocs, de így legalább biztos, hogy nem felejtettem ki semmi fontosat. xD
A mai csomagban egyébként a külön kérésemre a perbeli jogviszonyomról kiállított egyedi értesítés az igazán fontos, mert ez azt jelenti, hogy van értelme elmennem ahhoz a hazafi ügyvéd nénihez, akivel megbeszéltem, hogy segít nekem az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletben. Ezt már valószínűleg holnap meglépem.
By SoDI
Ui.: Az összes többi Gárda-peres irat továbbra is a GARDAPER.FREEBLOG.HU oldalon érhető el.
SZAVAZÁSSAL!
Felháborító, kérem szépen, hogy ebben a faluban több, mint fél órát kell utazni ahhoz, hogy az ember szombat este 10-kor nyitva tartó postát találjon. :)
A mostani különben a tizenegyedik postára adott gárdás iratom.
Az előző 10 sorrendben így nézett ki:
És még nincs vége. :)
A mai bírósági beadványom rövid összefoglalása:
Nem írtok semmit, így pedig nem tudom, mi van.
Mindegy, úgy veszem, hogy bent vagyok a perben.
Keresek ügyvédet. Addig várjatok.
Bizony keresnem kell.
Update: Azért kell, mert az Ítélőtábla előtt, ahova most került az ügy, kötelező a jogi képviselet. Ügyvédkényszer van, így oda már nem lehet egyedül menni.
Édesanyám ehhez azért nem jó ügyvédnek, mert ő inkább akadályozni szeret engem ebben a perben. :) A kollégái pedig főleg a komolyabb ügyeimben szoktak segíteni (lakásmaffia-ügyem, 2006. október 23-i büntetőügyem, illetve nemsokára a BRFK-elleni kártérítési perem), azonban közel sem biztos, hogy egy ilyen politikai, gárdás játék-perben is hajlandóak lennének a közreműködésre.
Na mindegy, meglátjuk. Beadvány alant.
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … köz 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 16 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán
a 2009. február 13-án postázott beadványom (továbbiakban: „új előzetes iratom”) kiegészítéseként
az alábbi
INDÍTVÁNYOKAT, KÉRÉSEKET, ÉS KIFOGÁSOKAT
terjesztem elő:
I.
- Az új előzetes iratom I-es szakaszában részletesen kifejtettem, milyen körülmények között taszított engem a Fővárosi Bíróság elsőfokú polgári kezelőirodája kétségek közé azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy hozott-e az Ítélőtábla jogerős döntést a 2008. december 15-én bejelentett második beavatkozási kérelmem (továbbiakban: „második kérelmem”) vonatkozásában, vagy sem.
- Tekintettel arra, hogy a Pp. 57. § (2) alapján a „féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell”, és 2009. január 31 óta semmiféle értesítést nem kaptam a Bíróságtól, a továbbiakban azzal az előfeltételezéssel élek, miszerint jelen per vonatkozásában ez idő alatt nem született semmilyen érdemi határozat, vagyis jelenleg a második kérelmem még elbírálás alatt van. Ez pedig azt jelenti, hogy a kezelőiroda tájékoztatásával szemben – jogerősen el nem utasított beavatkozást kérőként – jelenleg is lehetőségem van érdemi jognyilatkozatokat tenni jelen perben.
- Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy jelen beadványomat abban az esetben is tegye érdemi vizsgálat tárgyává, ha esetleg idő közben jogerős döntés született volna a második kérelmem vonatkozásában, tekintettel arra, hogy én mindvégig azzal a feltételezéssel éltem a Tisztelt Bíróság felé, miszerint amennyiben érdemi döntést hozna az indítványaim kérdésében, arról haladéktalanul értesítene engem, valamint hogy – a szervezetileg a Tisztelt Bíróság részét képező – polgári kezelőiroda valószínűleg ezen esetleges döntésekkel konzisztens felvilágosítást nyújtana a számomra. Úgy érzem, a magam részéről azzal, hogy feltételeztem: az eljárás jelenlegi szakaszában már maradéktanul érvényesül az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelye (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdése (bírósághoz fordulás joga), valamint a Pp. 2. § (1) bekezdése (perek tisztességes lefolytatása), mindent megtettem, ami a jóhiszemű joggyakorlás vonatkozásában tőlem elvárható volt.
- A fentiek értelmében – abból a vélelemből kiindulva, hogy még nem került jogerősen elbírálásra a második kérelmem, a Pp 114. § alapján kifogásolom, hogy a Bíróság nem tett eleget a jelen perben született 135-ös számú végzésnek, vagyis nem biztosította számomra a Pp 119. § (1) pontjában meghatározott másolatkérési jogosultságomat a 2008. december 16-ai tárgyalás zárt részéről készült jegyzőkönyv vonatkozásában. Ennek nyomán kérem a Tisztelt Bíróságtól, hogy a 135-ös számú végzést szíveskedjen mielőbb egyértelműsíteni a kezelőiroda előtti ügyintézéshez olyan módon, hogy lehetőség szerint taxatív felsorolással nevesíti rajta az egyes perben részt vevő jogosultakat, vagy – amennyiben ennek eljárási akadályai vannak – ezek pontos körét (úgy, mint beavatkozók, jogerősen el nem bírált beavatkozást kérők, stb.).
II.
- Az új előzetes iratom I-es szakaszában 15 napos határidőt kértem a Tisztelt Bíróságtól, hogy ez idő alatt legyen alkalmam megbizonyosodni afelől, hogy érdemes-e gondoskodnom az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletemről, vagy sem. Miután ez idő alatt máig nem kaptam a Bíróságtól – a kezelőiroda által nyújtott tájékoztatás alapján várható – ellenkező irányú értesítést, ma, a 15 nap elteltével úgy látom, hogy érdemes.
- Kérem ezért a Tisztelt Bíróságot, hogy a jogbiztonság elveinek, vagyis a jelen beadványomban fentebb említett követelmények (úgy, mint bírósághoz fordulás, valamint perek tisztességes lefolytatása) érvényesülése érdekében szíveskedjen biztosítani számomra, hogy ezen információk birtokában alkalmam legyen megfelelő jogi képviselet után nézni, és az elsőfokú ítélet (126-os számú bírósági irat) elleni végleges fellebbezésemet ennek megfelelően jogi képviselővel együttműködve összeállítani.
- Miután úgy vélem, hogy a jelen beadványomban részletesen kifejtett körülmények okán esetemben nem érvényesültek maradéktalanul a peres eljárás szabályszerűségét biztosító jogi garanciák, úgy érzem, hogy amiként a jogi képviselet szükségességének felismerésére indokolt volt 15 napos határidő-hosszabbítást kérnem a Tisztelt Bíróságtól, most ugyanígy indokolt ezen jogi képviselet biztosítására ismételt 15 napos haladékot kérnem.
- Amennyiben a Tisztelt Bíróság mindezt mégsem látja indokoltnak, abban az esetben továbbra is kérem, hogy az új előzetes iratom III-as szakaszát szíveskedjék az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésemként elbírálni.
Jelen beadványomat
26 példányban csatolom.
Budapest, 2009. február 28.
Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
By SoDI
Egy maihoz hasonló hosszú nap után, amikor reggeltől este kilencig jóformán megszakítás nélkül egyetemi órákon ülök, erősen ki tudok merülni. Ilyenkor nagyon pofán tudnám verni azokat a marhákat, akik azt merik állítani, hogy én nem csinálok semmit, nem dolgozom - miközben a tanulás is van olyan megerőltető szellemi munka, mint bármi más.
Na mindegy. Éppen ma van 15 napja, hogy átvettem a Gárda-per első fokú ítéletének szöveges indoklását, ezért gyorsan toltam valamit a bíróságra, nehogy kiessek a folytatás lehetőségéből.
A beadványom rövid összefoglalása:
Nem dolgoztok rendesen. A kezelőirodán sem.
Közben meg egyre több a cigánybűnöző.
Orbán Viktor és Széles Gábor szerint is.
Beadvány alant.
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 16 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári pernél
az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt alperesi oldalon beavatkozást kérő félként, a jogbiztonság érvényesülése érdekében kérem
I. az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó határidő meghosszabbítását
II. új indokok alapján ismételten indítványozom az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, új elsőfokú eljárás lefolytatását
III. valamint – amennyiben a fentieket a Bíróság nem látja indokoltnak – új körülmények felmerülése okán indítványozom az ügyben másodfokú tárgyalás megtartását.
Az indokaim a következőek:
I.
- 2009. február 5-én megjelentem a Fővárosi Bíróság elsőfokú polgári kezelőirodáján abból a célból, hogy a Bíróság 135-ös számú végzése alapján éljek a Pp 119. § (1) pontban meghatározott másolatkérési jogosultságommal, és átvegyem a 2008. december 16-i tárgyalás zárt részéről készült jegyzőkönyvet, azonban ott azt a felvilágosítást kaptam, hogy erre nincs jogosultságom, ugyanis az Ítélőtábla kizárt engem a perből.
- Nekem máig kizárólag az Ítélőtábla 2008. december 9-én keltezett, 4.Pkf.26.977/2008/3-as számú végzéséről van tudomásom, melyben a 2008. június 19-én postára adott első beavatkozási kérelmem kérdésében született egy jogerős elutasító döntés.
- A 2008. december 15-én bejelentett második beavatkozási kérelmem aznapi elutasítása ellen 2008. december 30-án adtam postára a fellebbezésemet, melynek a jogerős elbírálásáról a mai napig nem kaptam kézhez semminemű értesítést. Nem tudható tehát, hogy a kezelőiroda az első, 2008. június 19-ei keltezésű, vagy a második, 2008. december 15-én bejelentett beavatkozási kérelmemmel kapcsolatban utalt-e előttem jogerős elutasításra.
- Miután az így kialakult helyzetben nem lehetek biztos benne, hogy továbbra is van-e lehetőségem érdemi jognyilatkozatokat tenni az ügyben, illetve hogy érdemes-e gondoskodnom az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletemről, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy méltóztasson számomra 15 napos haladékot biztosítani az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésem benyújtásához, mely idő alatt az Ítélőtábla újabb határozatának megérkezése vagy elmaradása alapján biztossá válhat számomra ez a kérdés.
- Amennyiben a Bíróság nem látja indokoltnak a határidő-hosszabbítást, kérem, szíveskedjen jelen beadványomat az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésemként elbírálni.
II.
- A 2008. december 9-én „észrevételek, indítványok, és kifogások” tárgyban postára adott beadványom IV-es részében részletesen előadtam, hogy aznap délelőtt milyen körülmények között próbáltam sokadjára hozzájutni a per bizonyos irataihoz. Miután csak igen rövid idő volt hátra a december 15-ére kitűzött tárgyalásig, az alapos felkészülésem körülményeinek megteremtése érdekében kértem a Bíróság mielőbbi intézkedését.
- A Pp. 114. § alapján ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.
- Konkrétan a fenti kifogásom ügyében sem a december 15-i, sem pedig a december 16-i tárgyalási napon nem született határozathozatal.
- Tehát miután az elsőfokú eljárást befejező határozat (elsőfokú ítélet) megszületéséig a Bíróság elmulasztott érdemben dönteni ebben a függőben lévő kérdésben, szükséges az eljárás visszautalása első fokra, hogy legyen mód pótolni ezt az eljárási mulasztást.
III.
- Bár a Bíróság a tárgyalások során többször hangsúlyozta, hogy elsősorban jogszabályok alapján egy jogi alapokra helyezett ítéletet kíván hozni, azonban a per tárgyának egyedi jellege miatt az első fokú ítélet írásbeli indoklásában mégis több helyen szubjektív értékítéletre kényszerült, elvégre annak eldöntése, hogy a - Bíróság szerint a Magyar Gárda Egyesülettel szimbiózisban lévő (a valóságban tőle erősen függetlenedett) - Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége alkalmas-e a cigányság, és így rajtuk keresztül egyes cigányok jogainak sérelmére, óhatatlanul is egy társadalmi értékítélet visszatükrözését kívánta meg.
- A tárgyalás óta eltelt bő két hónap alatt Magyarországon erősen megváltozott a közbeszéd az úgynevezett cigánybűnözés témájában. Egyre szélesebb társadalmi és politikai kör fogalmazza meg azokat a tényszerű gondolatokat, melyek felvállalása okán eddig a Magyar Gárda szélsőségesnek és félelemkeltőnek volt bélyegezve. A miskolci rendőrkapitány után immáron a legnagyobb ellenzéki, egyben a közvélemény-kutatási adatok alapján Magyarország legnépszerűbb pártjának elnöke, dr. Orbán Viktor a Sólyom László köztársasági elnök úrral folytatott megbeszélést követően a sajtó nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy az országban érezhetően, napról napra növekszik a cigány bűnelkövetők ARÁNYA. Ezzel együtt az eddig a problémát következetesen takargató sajtótermékek és szakemberek is minden korábbinál őszintébben kezdtek beszélni a problémáról. Mindezzel együtt a baj gyökerére rávilágító őszinte írások létjogosultságát bizonyítandó Széles Gábor, a szélsőségességgel nem vádolható iparmágnás jelen beadványom keltezése napján tart népes utcai demonstrációt.
- A Pp. 163. § (3) alapján mindez a Bíróság által is ismert, köztudomású ténynek tekinthető.
- A fentiek okán, annak érdekében, hogy az ítélethozatal óta jelentősen megváltozott társadalmi közhangulat jelen ügyben releváns vonatkozásait a Bíróságnak alkalma legyen érdemi vizsgálat tárgyává tenni, mindenképpen szükséges, hogy jogerős ítéletre kizárólag másodfokú tárgyalás megtartását követően kerüljön sor.
Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy jelen beadványom esetleges költségvonzatai alól a korábban már számomra engedélyezett személyes költségmentesség alapján szíveskedjen engem mentesíteni.Jelen beadványomat 26 példányban csatolom.
Budapest, 2009. február 13.
Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
By SoDI
Ma ismét rendőrségen jártam.
Megint behívtak.
A kézhez kapott jegyzőkönyv szerint a nyomozás többek között „a Btk. 323 § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b. pontja szerint minősülő élet vagy testi épség elleni vagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének megalapozott gyanúja miatt” folyik.
Bizony, a zsidók ilyet is tudnak. Ja és a slusszpoén:
EGYMÁSSAL SZEMBEN! xD
A történet minden eddiginél tömörebben:
Egy régi zsidó tanáromnak kölcsön adtam 2,5 millió forintot, és vállaltam egy 8 milliós jelzálogot a lakásomra. Bár okirathamisítás is kiderült az ügyben, a lakásom mégis megmenekült. A pénzem ügyében a másodfokú tárgyalás viszont csak április közepén lesz.
Ahogyan azt már leírtam: nemigen tudok mit kezdeni a cigánybűnözés problémájával, mivel olyannal még nem találkoztam, ellenben a zsidóbűnözőkkel hetente gyűlik meg a bajom. :)
Mint tudjátok, két hete elém tártak a rendőrök egy új, hamisított iratot, miszerint én átvettem tanár bácsitól a zsidóvacak-fotózós munkára félmillió forintot, pedig nem is.
Ma volt vele a szembesítésem, ahol láthatóan picit meglepődött azon, hogy birtokomban van az eredeti példány - ő tehát egy esetleges szakértői vizsgálat alkalmával piszkosul be fog égni a sajátjával.
És hogy miként jön ide a zsarolás? Hát úgy, hogy a jelek szerint az ügy erőszak-vonaláról mégsem hazudott a tanár úr: a Béla bácsi nevű NBH-ügynök valóban tarkólövéssel fenyegetőzött. :D
Ejnye-bejnye, hát még a zsidajok közt is csak ez a civakodás.
Hogy a Duna-part szóba került-e, azt elfelejtettem megérdeklődni. ;P
Friss jegyzőkönyv alant.
Tessék kattintani:
By SoDI
Csütörtök este ismét kaptam egy szép vastag borítékot a Gárda-perhez.
Végre elolvasható, hogy pontosan miért oszlatták fel az Egyesületet.
By SoDI
Kapcsolódó:
Ma délelőtt rendőrségi kihallgatáson jártam. Amikor adrenalinnal telt erekkel már-már tarkólövésekről kezdtem volna szónokolni, a rendőrtiszt és édesanyám közös erővel kértek meg rá, hogy akkor kicsit talán nyugodjak meg. :)
A zsidó () korlátlanul hazudik. Első pillanatra úgy elkápráztatja a tisztességes, igazságszerető embert, hogy az belső ellenállásra egyáltalán nem képes. De éppen ez az, amit a zsidó () el akar érni. Ő arra számít, hogy az igazságszerető ember egyáltalán el se tudja képzelni, hogy úgy lehessen hazudni, ahogy ő hazudik, olyan vakmerő és szemtelen természetességgel.
De lehet így is hazudni.
Dr. Joseph Goebbels
Csörög tehát pénteken a telefonom, hogy fáradjak már be folytatólagos kihallgatásra a lakásmaffia-ügyemben. Mivel lassan fél éve nem jártam a XIII-ik kerületi kapitányságon, márpedig enélkül felborul a világ rendje, ma reggel útra kerekedtem - oldalamon édesanyámmal, hogy azért legyen mellettem segítő ügyvéd is.
Az ügy előzményei extra tömören:
Egy régi tanáromnak, aki mellesleg cionista, kölcsön adtam 2,5 millió forintot, és vállaltam a kedvéért 8 millió forint jelzálogot a lakásomra. A visszafizetéssel gondjai akadtak, valamint kiderült, hogy a 13 milliós viszontbiztosítékát bevallottan saját maga hamisította. A lakásom mégis megmenekült, de a pénzem a mai napig nem kaptam vissza. A behajtási pert első fokon megnyertem, a másodfokú bíróság viszont formai okokból új tárgyalást írt elő (hatálytalanítva egy már jogerős végzést).
(Bővebb összefoglaló itt)
Szóval ülök ott a rendőrrel szemben, amikor mondja, hogy az előző kihallgatásomon úgy nyilatkoztam, hogy nem kaptam pénzt a zsidó-szirszaros munkáért, márpedig azóta kiderült, hogy mégis átvettem rá tanár bácsitól 500 ezer forintot.
Mondom, ez hülyeség, én a büdös életben nem vettem át ezért a munkáért egy fillért sem, és nem írtam alá semmi ilyesmit. Erre elém tár egy dokumentumot, hogy szerinte mégis. Mert hogy nincs mese, ott áll rajta:
Nézem, és valahogy nem akar beugrani, mi a franc ez... Kicsit sem volt ám érdekes a helyzet, ugyanis életemben először ma reggel láttam azt a papírt, amit állítólag aláírtam. Ezt rögtön jeleztem is... Ez bizony nem az eredeti megállapodás. Totál ki van cserélve. Mondom, nézzék meg, én már tavaly csatoltam nekik az eredetit...
Ami pedig így néz ki:
/ EREDETI ELŐZETES MEGÁLLAPODÁS /
Na most, ami a rendőr előtt hevert, első ránézésre két pontban tért el ettől. Egyrészt az utolsó oldalon a „Ps.” rész alatt még tartalmazott egy extra „EGYEBEK” nevű szakaszt, valamint a második oldalon a már fent idézett hamis mondat szerepelt rajta azon a helyen, ahol eredetileg az alábbi szövegrész lenne olvasható:
„a [kuratórium vezetője] a munka megkezdésekor (amelyet megelőz egy személyes megbeszélés, és egyeztetés az alapítóval) megbízott részére átad 500000, azaz ötszázezer forintot”
Ez ugye egy jövőre vonatkozó hipotézis...
Magyarán: tanár úr egy az egyben kicserélte a második oldalt, az aláírásokat tartalmazó harmadik oldal aljára pedig utólag odanyomtatott még egy bekezdést. (Hogy mi a francért, azt csak ő tudja, elvégre tény, hogy egy szakértő nagyon hamar megállapítja a csalást.)
Öngyilkos akció ez a részéről, de ha mélyre akar merítkezni a szarban, hát tegye.
/ MAI RENDŐRSÉGI JEGYZŐKÖNYV /
Na mindegy. Folytatás hamarosan...
Új másodfokú tárgyalás pedig április közepén.
A cionista tanár ellenem írt fellebbezése alant (após uráé itt).
/ TANÁR ÚR FELLEBBEZÉSE /
Ideges pedig azért voltam, mert nem értettem, ügyvéd édesanyám miért akar lebeszélni arról, hogy a felnégyelendő koszos bűnözőt felnégyelendő koszos bűnözőnek nevezzem a tanúvallomásomban, ahogyan azt kell. :-)
By SoDI
(A mai bejegyzés előtt egy apró megjegyzés: folyamatosan kerülnek fel újabb videók Gőbl Gyuri tegnapi tárgyalásáról ide.
Jó 5 órányi anyagom van, amiből eddig még csak kicsivel több, mint 1
óra érhető el, de mostantól gyorsul a tempó, ígérem. :))
Na, miután olyan nagy sikere volt a Gárda-perben elmondott perbeszédemről készült videónak, álljon itt az azt megelőző napon előadott második beavatkozási kérelmem is.
Nagyon röviden összefoglalva az előzményeket:
Nyáron beavatkoztam a Gárda-perbe. A harmadik tárgyaláson felolvastam egy 20 perces beszédet, ami Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás szerint is nagyon jól sikerült. A kérelmemet mégis elutasították, amit én 15 napon belül megfellebbeztem. Arra hivatkoztam, hogy közíróként veszélyben érzem a jogaimat, mert a felperesi oldal valójában a szólásszabadságot igyekszik eltiporni. Később egy kifogást is benyújtottam, mert nem tudtam hozzájutni az ügy fontos irataihoz. Idő közben megérkezett a beavatkozási kérelmem írásbeli elutasítása, melyre én egy tovább részletezett beadványban reagáltam. A bíróság ennek nyomán formai okokból hiánypótlásra szólított fel, aminek rögtön eleget tettem. Később a korábbi panaszom nyomán mégis be tudtam tekinteni az iratokba, így ezek birtokában készítettem egy fellebbezés-kiegészítést. Legvégül pedig egy előkészítő irat-féleséget küldtem be a bíróságnak, melyben többek között az Antifasiszta Szövetség rólam írt véleményére reagáltam. (Plusz később az ítéletet is megfellebbeztem, de ez most mellékes.)
Ilyen előzmények után került sor arra, hogy a bíróság a december 15-i tárgyalás elején közölte, hogy a beavatkozási kérelmem jogerősen is el lett utasítva, ezért a továbbiakban csak hallgatóságként vehetek részt a perben. Ekkor súgta oda nekem dr. Tóth Géza, hogy van lehetőségem rögtön új kérelmet előterjeszteni. Sajnos ez elég hirtelen ért, nem készültem rá, így nem igazán sikerült túlságosan összeszedettre az előadásom. (Alig 10 percem volt megírni a hivatalos kérelmet, így a beszédem megtervezésére szinte egy másodperc sem jutott, mielőtt szólított volna a bíró.)
Mondjuk szerintem ahhoz képest nem is gáz. A lényeg, hogy ha valamit előre megírok, akkor az nagyon hatásos. Minden más mellékes, elvégre nem akarok én rögtönzőművész lenni. :)
Megjegyzés: A tárgyalási jegyzőkönyvben (8-ik oldal közepe) a pedagógiai rendszer hiányossága szerepel, pedig erről valójában szó sem esett, helyette én egyértelműen a gyermekvédelmi rendszerről beszéltem, csak aztán elfelejtettem kijavítani a bíró urat, amikor ezt lediktálta.
A szóbeli kérelmemben hivatkozott újságcikk itt olvasható el.
Ha nem indul a videó, kattints ide!
By SoDI
Kapcsolódó:
„Az itt kifejtett okfejtés színvonalas módon és részleteiben mutatott rá annak az okfejtésnek a helyességére, amelyet az alperes is már képviselt az ügyben.”
Dr. Gaudi-Nagy Tamás SoDI első bírósági beszédéről
Mint megszokhattátok, én kivétel nélkül minden egyes állításomat videókkal, vagy dokumentumokkal tudom alátámasztani. Éppen ezért van bőségesen szkennelt iratokkal telepakolva a Gárda-per mellett a lakásmaffia-ügyemmel, és az október 23-i ügyemmel foglalkozó valamennyi bejegyzés.
Most sem lesz ez másként. A friss, keddi Gárda-peres beadványommal kapcsolatban, melyben új elsőfokú eljárás lefolytatását kérem a bíróságtól, érkezett egy meglehetősen támadó hangnemű olvasói kommentár.
sodi - biztos, hogy ebbe neked be kell avatkoznod?
Amennyire a pofátlan cigányoknak, és zsidóknak be „kell”, pontosan ugyanannyira igen, nekem is be „kell”.
Miert? Nem gondolod, hogy akik ehez ertenek vegzik a dolgukat? Csak azert kerdezem, mert te latvanyosan nem ertesz hozza.
Nos, ha a hozzáértés alatt azt értjük, hogy át tudnék-e menni egy komolyabb jogi kollokviumon, akkor a válasz nyilvánvalóan az, hogy nem. Ugyanakkor az is sziklaszilárd meggyőződésem, hogy ugyanez az egyébként gépészmérnök végzettségű Kroko tanár úrról is ugyanígy igaz, mégis sorra nyeri a pereit. Ha tehát a hozzáértést ennek megfelelően akként értelmezzük, hogy képes vagyok-e szándékaimnak megfelelő jogi hatást elérni, akkor már igenis kimondhatjuk, hogy értek hozzá.
Erre csak egy konkrét példát hoznék fel. Volt ugye egy vitás ügyem a Fővárosi Bíróság polgári kezelőirodájával, amikor megtagadták tőlem az iratbetekintést a Gárda ügyében, azt hazudva, hogy erre csak a már engedélyezett beavatkozóknak van lehetőségük. Én ezt egy részletes, és rengeteg pontos jogszabályhelyet megjelölő beadványban még aznap este megkifogásoltam. És láss csodát: az alaposságom meghozta a gyümölcsét: Pataki bíró úr kedvezően bírálta el a panaszomat, és ennek nyomán hozott egy olyan végzést, ami a beavatkozók mellett a beavatkozást kérők körét is konkrétan nevesítette akként, mint akik jogosultak iratbetekintésre. Ennyit tehát a hozzáértés kérdéséről.
De idézzünk csak még egy gondolatot ettől a kötekedőtől.
hidd el vannak, akik nalad 'jobban belelatnak az ugyekbe'.
Ezzel kapcsolatban nézzük csak meg a per 2008. június 30-i jegyzőkönyvét, ami szóról szóra tartalmazza a tárgyaláson elhangzottakat. (Ennek a jegyzőkönyvnek különben az a különlegessége, hogy a benne szereplő mozzanatokról egyáltalán nem érhető el videófelvétel, miután a bíró az első 15 perc után megtiltotta a további filmezést mindenkinek - így pedig én is kizárólag a szünetben történteket tudtam később megmutatni nektek.)
Gárda-per, 2008. június 30-i tárgyalási jegyzőkönyv:
Nos, amint láthatjuk, a bíróság a 31-ik oldal alján kér fel engem, hogy adjam elő indokaimat a beavatkozáshoz. A következő oldalon közlöm a bírósággal, hogy a beavatkozási kérelmemben csak vázlatszerűen írtam le ezeket az indokokat, és kb. 10 percet igényelne a részletes kifejtés. A 35-ik oldal aljáig olvasom fel a bírósági beszédemet, majd pedig Reiner Péter következik, aki a 39-ik oldalig beszél. Ezt követően Gaudi ügyvéd úr kap szót, aki kér egy példányt az elmondott beszédemből, majd szó szerint ekként fogalmaz vele kapcsolatban (a 39-ik oldal alján):
„Tehát az ismertetett nyilatkozattal kapcsolatban csak annyit szeretnék a jegyzőkönyvben rögzíteni az alperes részéről, hogy az itt kifejtett okfejtés színvonalas módon és részleteiben mutatott rá annak az okfejtésnek a helyességére, amelyet az alperes is már képviselt az ügyben, tehát ilyen értelemben helytálló amit mondott és így jogi érveket hallottunk ugye a felperesi kereset alaptalanságáról.”
Dr. Gaudi-Nagy Tamás
(Vesd össze ezt az antifasiszta szövetség ügyvédjének „de jure nem bizonyítok semmit”-féle SoDI-ellenes fröcsögésével.)
Arra a kérdésre tehát, hogy miért nem hagyom dolgozni a hozzáértő embereket, a válasz a következő: még szerintük is nem csak hogy hagyom őket, de a „részletes és színvonalas okfejtéseimmel” segítem is a munkájukat.
Ez pedig azt jelenti, hogy ha én valamit papírra vetek - márpedig a június 30-i tárgyaláson elmondott beszédemet a többi beadványommal együtt előre megírtam - akkor az nagyon üt. Ezzel együtt persze ha úgy állok fel, hogy nem tervezek meg előre semmit, csak improvizálok, az kevésbé hat összeszedetten (lásd a perbeszédemet), de ez mindössze csak annyit jelent, hogy jobb mindent időben leírnom, mert előre lefektetett koncepció nélkül, saját kútfőből még nem mennek zökkenőmentesen a nyilvános előadásaim. :)
Zárásként pedig vegyünk még egy gondolatot az engem támadó emberkétől:
a multkor nagyon kirohogtek. Nem en! hanem masok rohogtek rajtad, akik a meletted ultek a targyalason.
Kedves jóképességű, ha nem vetted volna észre, a végén már mindenki egységesen röhögött mindenkin - méghozzá minden oldalon. Lásd ehhez Gonda László perbeszédét, vagy azt a videót, melyen a Dániel Zoltán nevű antifasiszta ügyvéddel és a nagyon értetlen Száva Vincével kiabál a Pataki bíró úr. Na, az volt az igazi kabaré. :)
By SoDI
Kapcsolódó:
Ha tegnap nem olvasom, hogy esélyes a Gárda-per visszamászása első fokra, valószínűleg hagyom a francba az egészet, és nem adom be az alábbi iratot - ma, az utolsó jogvesztő határidő napján, vagyis 15 nappal a második beavatkozási kérelmem elsőfokú elutasítása után.
Miután viszont úgy alakult, hogy megcsillant egy apró reménysugár, gondoltam, jobb felpörögni, mert ha ezzel akár csak egy hangyányit is növelem annak a valószínűségét, hogy meg kelljen ismételni az elsőfokú eljárást, már megérte.
Elsőként nézzünk egy rövid FAQ-t.
Fogalmam sincs, de a tegnapi Népszava cikk alapján miért ne lehetne rá lehetőségem? Elvégre pontosan amiatt kérdőjeleződött meg az elsőfokú eljárás jogszerűsége, mert a bíró nyíltan deklarálta, hogy nem kívánja figyelembe venni a beavatkozást kérők fellebbezéseit - ez pedig abszolút jogszabálysértő.
Ez valóban így van, de most kellően zavaros lett a jogi helyzet ahhoz, hogy az ember „vak tyúk is talál szemet” alapon bepróbálkozzon. Ahogy ügyvéd édesanyám szokta mondani: csak egyféle beadványnál teljesen biztos, hogy elutasítják - annál, amelyiket be sem nyújtottak.
Ebben a perben amúgy is voltak olyan események, melyek megtörténtére senki sem mert volna fogadni. Ilyen volt a harmadik tárgyaláson az antifasiszták beavatkozási kérelmének az elutasítása, Reiner Péter beavatkozásának engedélyezése, vagy amikor december 15-én a MAZSIHISZ ki lett rúgva a perből, mellyel kapcsolatban másnap teljesen nyíltan is beismerték a vereségüket. Most pedig itt van az új elsőfokú eljárásról szóló sajtópletyka. Mi ez kérem, ha nem annak a jele, hogy itt bizony bármi előfordulhat?
Az alábbi beadvány II-es pontjában a Népszava által tegnap megemlített indokra hivatkozom, az I-es pontban egy teljesen más dologra hivatkozva kérem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a III-es pontban pedig a beavatkozásom elutasításának kérdésében is teszek egy érdemi nyilatkozatot, mert rend a lelke mindennek, és december 15-én amúgy is azt mondta nekem Pataki bíró bácsi, hogy 15 napon belül jogom van fellebbezni.
Egyébként az ügyben eddig benyújtott irataim listája a következő:
Most pedig következzék a mai iratom:
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi FőügyészségMagyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 15 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán,
az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt alperesi oldalon beavatkozást kérő félként
a Bíróság mulasztásaira és az eljárásvezetése során elkövetett szabálytalanságokra tekintettel indítványozom az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, új elsőfokú eljárás lefolytatását, valamint fellebbezést nyújtok be a 2008. december 15-én bejelentett beavatkozási kérelmem kérdésében hozott bírói végzés ellen
az indokaim a következőek:
I.
- Első alkalommal a 2008. június 19-én postázott beavatkozási kérelmemben kérvényeztem a Pp. 54. § (1) alapján a perbeavatkozásomat. Ezt a Tisztelt Bíróság a 2008. június 30-i tárgyaláson hozott, szóban közölt döntésével, valamint később az ezt írásba foglaló 47-I számú végzésével elutasította. A Tisztelt Bíróság ezt a végzést anélkül hozta meg, hogy érdemben döntött volna dr. Tóth Géza, valamint a Túlélés ’98 Egyesület 2008. június 30-i tárgyaláson időben ezt megelőzően megtett indítványának kérdésében, melyben a felperes jogképességének vizsgálatát kérték a Bíróságtól. (Erre a döntésre csak jóval később, a szeptember 22-én kelt 69-es számú végzésben került sor).
- Dr. Tóth Géza a 2008. június 30-i tárgyaláson figyelmeztette a Bíróságot arra, hogy a per folytatása ezen kérdés azonnali elbírálása nélkül „teljesen jogszabálysértő” (a tárgyalási jegyzőkönyv, vagyis a 40-es számú bírósági irat 74-ik oldalán). Később én a 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés) 2-es pontjában a Pp. 50. § (1)-re, és a BH1997. 544-re való hivatkozással kifejtettem, hogy véleményem szerint a kérdésben született érdemi döntés meghozatala nélkül az időben ezután hozott bírósági végzések nem tekinthetőek jogszerű körülmények között született, érvényes határozatoknak.
- Miután később megszületett a felperes jogképességének kérdését elbíráló, szeptember 22-i keltezésű 69-es számú végzés, én a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásom (továbbiakban: hiánypótlás) 7-es pontjában ismét felhívtam a Bíróság figyelmét arra, hogy továbbra sem döntött abban a kérdésben, hogy jogszerűnek tekinthetőek-e a felperes kizárására vonatkozó indítvány megszületésének időpontja, és az annak elbírálása közötti időben (vagyis így áttételesen az ezek folyományaként időben ezt követően) született döntések, ezért ismételten kértem ennek a vizsgálatát. Később a 2008. október 28-án postázott fellebbezés-kiegészítésem (továbbiakban: fellebbezés-kiegészítés) 8-as pontjában ismét visszautaltam az előzetes fellebbezésem 2-es valamint a hiánypótlásom 7-es pontjára, immár harmadszorra kérve a Bíróságtól, hogy hozzon határozatot a felvetett kérdésben. Később ennek a vizsgálatára sem a dr. Tóth Géza 79-es sorszámmal benyújtott, az enyémmel nem egyező, de ahhoz hasonló tartalmú ismételt kérését elutasító 102-es végzésben, sem a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott, dr. Tóth Géza 2008. november 24-én csatolt alkotmányossági kifogásait elutasító III-as számú végzésben (126-os számú bírósági irat, 19-ik oldal) , sem pedig az Ítélőtábla 4.Pkf.26.977/2008/3-as végzésében nem került sor, melyet az Ítélőtábla azzal indokolt, hogy „a peres felek jog- és cselekvőképességére, valamint az eljárás szabálytalanságára tett kifogások a jelen másodfokú eljárás tárgyát nem képezhette”. Ebből egyenesen következik, hogy az eljárás fentebb részletezett szabálytalanságának kérdése az első fokon eljárt Bíróság hatáskörébe tartozott volna, azonban ott ennek elbírálására a 2008. december 16-án meghozott ítéletig egyáltalán nem került sor.
- Miután tehát ez egy olyan elmaradt döntés, melynek meghozatalára négy alkalommal is hiába lett felkérve a Bíróság (dr. Tóth Géza részéről szóban a június 30-i tárgyaláson, valamint részemről az előzetes fellebbezésem 2-es, a hiánypótlásom 7-es, és a fellebbezés-kiegészítésem 8-as pontjában) szükséges az ügy visszautalása első fokra, hogy a Bíróságnak alkalma legyen korrigálni ezt a súlyos mulasztását.
II.
- A 2008. december 15-i tárgyaláson, mielőtt a Bíróság határozott volna a beavatkozások kérdésében, a jegyzőkönyv tanúsága szerint (10-ik oldal) akként nyilatkozott, hogy „önmagában a beavatkozás tárgyában hozott döntés esetleges lezáratlansága nem akadálya a per érdemi tárgyalásának, sőt esetleges határozat hozatalnak sem”. A két napos tárgyalás folyamán, a későbbiek során a Bíróság azt is közölte a felekkel, hogy a 2008. december 16-i tárgyalási nap végéig le kívánja zárni az ügyet, vagyis egyértelműen jelezte, hogy határozathozatalában nem befolyásolják a fellebbezések.
- Ez különösen a 2008. június 30-án beavatkozását bejelentő Gonda László esetében aggályos, ő ugyanis csaknem fél évet várt arra, hogy beavatkozása kérdésében a Bíróság meghozza az elsőfokú határozatát, azzal tehát, hogy a többi beavatkozó mellett az ő esetleges fellebbezését is mellőzni kívánta a Bíróság a határozathozatal során, egyértelműen megsértette az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelyét (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdését (bírósághoz fordulás joga), és a Pp. 2. § (1) bekezdését (perek tisztességes lefolytatása), valamint a többi beavatkozó kérdésében is az övéhez hasonló a helyzet.
- A fentiek miatt ugyancsak szükséges az elsőfokú eljárás hatályon kívül helyezése, és új elsőfokú eljárás lefolytatása.
III.
- 2008. december 15-én a második beavatkozási kérelmemben előadtam (és a 125/A/B szám alatt ezt írásban is megerősítettem), hogy beavatkozásomat azért érzem jogosnak a perbe, mert a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagjai közé tervezek belépni.
- A Tisztelt Bíróság a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott I-es számú, beavatkozási kérelmeket elutasító végzésében (126-os számú bírósági irat, 12-ik oldal) kifejti, hogy véleménye szerint „önmagában a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagsága jelen perben alperes és a beavatkozást kérők vonatkozásában jogviszonyt nem hoz létre. Ehhez képest a bíróság szerint konkrét jogi érdekről nincs szó, így beavatkozásnak nincs helye”. Ez azonban gyökeresen ellentmond a Bíróságnak a későbbi elsőfokú ítéletével, melyben az Egyesület és a Mozgalom viszonyát a „szimbiózis” szóval írta le.
- A Pp. 54. § (1) mindössze meglévő „jogi érdeket” fűz a beavatkozás előfeltételéül, melyet a BH2004.444 közvetlen érdekeltséggé pontosít, azonban ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a közvetlen jogi érdek kizárólag konkrétan az alperes és a beavatkozók között egyértelműen megvalósult jogviszony keretében jöhetne létre.
- Az Ítélőtábla a 4.Pkf.26.977/2008/3 számú végzésében ekként fogalmaz a beavatkozók kérdésében, melyre tekintettel jogerősen elutasította többek között az én első beavatkozási kérelmemet: „A jelen per tárgya az alperesi jogi személy létét érinti, miután a kereset megalapozottsága esetén a feloszlatással az Etv. 20. § alapján megszűnik. Így a jelen per személyállapoti pernek minősül, amelyben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. A személyi állapottal kapcsolatos perekben hozott mindenkivel szemben hatályos ítéletek, amelyek így a fellebbezőkre is kiterjednek, nem alapozzák meg a jogi érdek fennállását és így a beavatkozás lehetőségét. Ezért a jelen perbe történő beavatkozáshoz szükséges jogi érdek fennállása csak minderre tekintettel ítélhető meg. Mindebből következően önmagában az alperesi jogi személy létezéséhez, vagy megszüntetéséhez kívülálló harmadik jogi személynek jogi érdeke nem fűződhet.”
- Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy miután a Tisztelt Bíróság a Mozgalom és a vele konkrétan nem azonosítható Egyesület állítólagos „szimbiózisára” alapozta a 2008. december 16-án meghozott elsőfokú ítéletét, így ebből az ítéletben szereplő állításból egyenesen következik, hogy amennyiben ezt a megállapítást helytállónak tekintjük, úgy a Mozgalom tagjait nem lehet a valóban kívülálló harmadik fél magyar állampolgárokkal közös megítélés alá sorolni, a bíróság által megállapított állítólagos szimbiózis ugyanis az egyesülethez kötné őket. Következésképpen vagy teljesen hamis a szimbiózis létére tett megállapítás, melyre az elsőfokú ítélet épül, ebben az esetben pedig szükséges az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, vagy a másik esetben megalapozott ezen bírósági megállapítás, ez ugyanakkor a belépett pártoló tagokra, illetve azokra vonatkoztatva, akiknek éppen folyamatban van a csatlakozási eljárásuk, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy esetükben megalapozott a beavatkozási igényük, tekintve hogy nem tekinthetőek az ügyben független harmadik félnek, és így az én 2008. december 15-én megtett beavatkozási kérelmem is megalapozott. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy ezen két lehetőség közül szíveskedjék eldönteni, melyik a helytálló.
- Kérem továbbá a Tisztelt Bíróságot, hogy fellebbezésem esetleges költségvonzataival kapcsolatban a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásomhoz mellékelt iratok alapján, mely folyományaként a Tisztelt Bíróság a 2008. november 5-én kelt 96-os számú végzésében az első beavatkozási kérelmem fellebbezéséhez teljes személyes költségmentességet ítélt meg számomra, szíveskedjen a 2008. december 15-i tárgyaláson benyújtott 125/A/B iratban leírtaknak, valamint a tárgyaláson ennek kiegészítéseként megtett magyarázatomnak megfelelően eljárni, vagyis szíveskedjen engem az illeték megfizetésének esetleges kötelezettsége alól mentesíteni.
Jelen beadványomat
25 példányban csatolom.
Budapest, 2008. december 30.
Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
By SoDI
Na, lesznek még itt a jövő héten Gárda-peres videók (például saját felszólalások, vagy amikor Gaudi beszólt Egri úrnak, miért nem tiltakozik annak láttán, hogy Reiner Pétert Auschwitzba kívánja a hallgatóság egyik ballib oldalról odaültetett provokátor tagja).
Erre a hétre viszont lezárom a videófolyamot a per ítéletével, pontosabban annak néhány pillanatával. Ekkor már csontra kimerült az akkum, így csak foszlányokat tudtam rögzíteni, de a hangulat szerintem így is átjön. Gaudi, Vona, Morvai Krisztina, és Gonda véleménye közvetlenül az ítélet után.
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!
A decemberi tárgyalásokról eddig feltöltött egyéb saját videók:
A legtöbb birtokomban lévő perirat pedig a GARDAPER.freeblog.hu címen érhető el.
By SoDI
Na, miután elétek tártam a sajátom mellett az összes többi beavatkozó és az ügyész perbeszédét, nincs más hátra, mint az alperesi perbeszédek bemutatása. A végén azt is megtudhatjátok, hogy Gaudi ügyvéd úr mennyi pénzt kap az államtól, amikor megnyeri a pert (ez nyilván további százezrekkel fog növekedni, mire másodfokon tényleg megnyeri).
Dr. Gaudi-Nagy Tamás
(ügyvéd, NJA)
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!
Vona Gábor
(Jobbik, Magyar Gárda Egyesület)
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!
By SoDI
Na, íme az ügyészség Gárda-perben előadott perbeszéde, összesen 39 percben.
Különösen amiatt lehet érdekes, mert - mint ahogyan azt az MTI tudósítója is elismerte - később a bíróság gyakorlatilag teljes mértékben azonosult az itt elhangzottakkal.
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!
Aki pedig jobban szeret olvasni, annak alább elérhető ugyanez nyomtatott formában is, 13 oldalon (szóról szóra ezt olvasta fel az ügyész).
A megfelelő számra kattintva nyílik meg az adott oldal.
Nyomtatott forma:
By SoDI
Na, miután megmutattam az összes beavatkozói perbeszédet, alant azt is elolvashatjátok, hogy pontosan mi történt december 15-én, hétfőn.
A 14-ik oldal alján szól rám a MAZSIHISZ, hogy ne fotózzam már. :P
Apró megjegyzés: A 15-ik oldalon van egy olyan rész, ahol Gaudi leállít engem. (Ennek a jegyzőkönyvezéséhez külön a MAZSIHISZ ügyvédje ragaszkodott, mert gonosz).
Ehhez megemlítendő, hogy másnap Gaudi ügyvéd úr kérésére helyre tettem ezt a bíróság előtt, miután elmeséltem neki, hogy pontosan mit kell tudni a Dósa-féle szemétkedés technikai részleteiről.
Minderről ekként számolt be a Barikád.hu:
11.05 Az egyik beavatkozni szándékozó technikailag felvilágosította a bíróságot, hogy a kérdéses felvétel jelenleg egy külföldi fájlmegosztó rendszeren található meg, amely oldal arról nevezetes, hogy ott illegális tartalmakkal van telítve, tehát az ügyészség egy illegális oldalról szedte le a videót... Az alperesi oldalon állók mindegyike a zárt tárgyaláson történő teljes anyag levetítését preferálják, de csak abban az esetben, ha a bíróság feltétlenül ragaszkodik a vetítéshez. Dr. Gaudi reflektál a technikai felvilágosításra, miszerint ennek tudatában egyáltalán nem biztos, hogy eredeti felvételről van szó.
Alant pedig az Ítélőtábla azon ítélete olvasható, melyben többek között az én fellebbezésemet is elutasítják, miután megállapítják, hogy ez egy személyi per, és így nincs értelme senki részéről a beavatkozásnak (utóbb a MAZSIHISZ is emiatt lett kirúgva):
Továbbá ne feledjétek, az összes többi irat, ami a birtokomban van a GARDAPER.freeblog.hu oldalon tekinthető meg.
By SoDI
Folyamatosan kerülnek fel ide a beavatkozói perbeszédek.
(Később Gaudi ügyvéd úr és az ügyész beszéde is, de azok csak utoljára, elvégre sokkal mókásabb az olyan előadás, ami kevésbé jogászkodó, hanem ehelyett amolyan szabad beszéd. :-)))
Az enyém már korábban felkerült. A többit időrendben közlöm.
Legfelül az időben legfrissebb.
Hermán Péter és Kalmár László
(Egyikük a Túlélés '98 elnöke, másikuk Kroko tanár úr)
Romlott ételek és romlott cionisták
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!
Reiner Péter
(Zsidó származású gárdista)
Az antiszemita-kártyáról
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!
Filó András
Szentendrei Nemzeti Kör
A választási csalásokról
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!
Gonda László
"Néptribun"
Laci bácsi exkluzív töriórája xD
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!
Ifj. Hegedűs Lóránt
Református lelkész
A félelemkeltő ügyészségről
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!
Száva Vince
(Cigány jogvédő, Kisebbségek Pártja)
Romákról, akik megbolondultak a Gárdától
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!
Advocatus diaboli
(A pontos nevét nem vagyok hajlandó megjegyezni,
valamelyik kisebbségvédelmi szervezet ügyvédje.)
Tömény fasisztázás, sörpuccsozás, rasszistázás.
Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!
By SoDI
Ez már nagyon a végén volt, amikor mindenki ment volna haza a francba, de a fontos dolgoknak akkor is el kell hangozniuk. :-)
Ha nem megy a videó, kattints ide, vagy ide!
Többi videó majd nap közben.
By SoDI
A Gárda-perben az utolsó 10 percben azért remegett a kamerám, mert majdnem eldobtam a röhögéstől. :)
Törpével Egri urat, a MAZSIHISZ ügyvédjét takarom ki, mert a jelek szerint rendszeres olvasója ennek a blognak, éppen ezért nem akar szerepelni rajta. :)
Ha nem megy a videó, kattints ide, vagy ide!
By SoDI
Na, mivel ma van a Gárda-per negyedik tárgyalása, adok nektek lehetőséget, hogy betekinthessetek az ügy irataiba. :-)
A jegyzőkönyveket, és a weblap-nyomtatásokat leszámítva az összes iratot megtaláljátok az alábbi blogon, mely jelenleg a birtokomban van. Az egyes bejegyzések időpontja az adott irat keltezéséhez igazodik.
Leginkább azt ajánlom, hogy elsőként a 'régi bejegyzések' között válasszátok ki azt a hónapot, melyre kíváncsiak vagytok, mert egyszerre az összes bejegyzés nem tud megjelenni a főoldalon.
Időrendben azok a dokumentumok, melyek teljesen újak ott (ezen a blogon még nem szerepeltek sehol):
Régen esett már szó a lakásmaffia-ügyemről, ezért úgy gondoltam, jobb felfrissíteni egy kicsit a témát.
NAGYON RÖVIDEN a történet:
Az egyetem előtti sulimban barátságot kötöttem egy cionista tanárral. Közösen terveztünk egy informatikai projektet. Idő közben neki átmeneti anyagi nehézségei támadtak, ezért sürgősen szüksége volt 10 millió forint körüli összegre. Adtam neki 2,5 millió forint készpénzt, valamint vállaltam 8 millió forintnyi jelzálogot a lakásomra, egy uzsorás javára. Mindehhez a viszontbiztosíték egy 13 millió forintos lakóparkos befizetés volt, amit ügyvéd előtt rám engedményezett. Közben titoktartási nyilatkozatot is aláiratott velem.
Később kiderült, hogy fizetni nem tud, a lakóparkos papírokat saját maga hamisította, és NBH ügynököknek tartott emberek tartják sakkban, akik ennél jóval többet csaltak ki tőle. Utólag még engem is zsarolással vádolt.
A lakásom úgy menekült meg, hogy a büntetőjogi felelősségét megemlítő polgári kereset után a tanár úr gazdag ismerőse tehermentesítette azt, a pénzemet viszont a mai napig nem kaptam vissza. A behajtási pert első fokon megnyertem, később ez jogerős lett, de a bíróság egy kezelőirodáról elvesztett tértivevény miatt mégis visszaadta az ügyet első fokra.
Itt tartunk most. (Bővebb összefoglaló itt)
Az alábbi, eddig még nem publikált irat 2004 novemberében készült. Ekkortájt volt az, hogy az uzsorás bácsi már nagyon szerette volna elvinni a lakásomat, mi pedig beadtuk a zsidók elleni keresetet a bíróságra, ahol leírtuk, hogy szerintünk a bűncselekmény csúnya dolog.
Tanár bácsi gazdag após ura ekkor már megígérte, hogy kifizet mindent, de pénzt még nem tett le az asztalra, így nem nagyon bíztunk benne. Ekkor gyűltek össze az uzsorással após úr ügyvédjének az irodájában, ahol megállapodtak 1 millió forint összegen felüli bánatpénzben, melyet uzsorás bácsi rögtön meg is kapott.
Cserébe ő hajlandó volt néhány hetet várni a lakásom elárvereztetésével (erre szerencsére nem került sor később sem).
Egymillióért várt néhány hetet. Hát nem rendes? :) Mondjuk én após úr helyében lealkudtam volna a cuccot fél millára, de mindegy, ő dolga.
By SoDI
Eredetileg csak néhány gondolatot terveztem papírra vetni, de aztán úgy alakult, hogy ez lett az eddigi leghosszabb beadványom a Gárda-perben.
Aki lusta olvasni, annak a lényeg:
- Tóth Géza jól mondja, csomó minden alkotmányellenes. Ha tőle nem fogadják el, fogadják el tőlem. :)
- A MEASZ elmegy a picsába. Gonoszak, de remélem, a bíróság inkább mellém áll. Orwell is ezt akarná.
- Az ügyészség tök szánalmas, hogy a kormánybarátnő mellől hőbörgő Dósa István borszagú mondatain pattog. Neo-t meg be kell idézni, hogy miért ír faszságokat.
- A kezelőirodán már megint baszakodnak velem. Kezdek nagyon berágni, ezért ha kurva gyorsan nem kapom meg a kért iratokat, mindenkit feljelentek a picsába.
A beadványban hivatkozott iratok:
Az ügyészségi beadványban hivatkozott weblapok:
F/52, F/53, F/54, F/55, F/56, F/57, F/58, F/59, F/60, F/61, F/62, F/63 (nyomtatott újság. Szkennelése: 1. oldal, 2, oldal, 3. oldal), F/64, F/65
A BEADVÁNYOM PEDIG:
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán
alperesi oldalon beavatkozást kérőként
a MEASZ 2008. november 13-i, dr. Tóth Géza 2008. november 24-i észrevételeivel, a felperes 2008. október 30-i bizonyítékaival, valamint a Bíróság 70-es számú végzésével kapcsolatban
az alábbi
ÉSZREVÉTELEKET,
INDÍTVÁNYOKAT ÉS KIFOGÁSOKAT
terjesztem elő:
Jelen beadványomban csak részlegesen tudom megjelölni az egyes iratok bírósági iktatószámát, tekintve, hogy a Bíróság egyes munkatársai rendre korlátozzák az iratokhoz való teljes körű hozzáférésemet, mellyel kapcsolatosan a jelen beadványom IV-es számú részében fejtem ki részletesebben is a kifogásomat. Ezt a kifogásomat a tárgyalásig hátralévő idő szűkös jellegére való tekintettel kérem lehetőség szerint rövid idő alatt elbírálni, melyhez a postai út mellett elektronikus úton is benyújtom jelen beadványomat.
I.
Dr. Tóth Géza alperesi beavatkozást kérő 2008. november 13-ai keltezésű beadványában (113-as bírósági irat) véleményem szerint méltányolható módon indokolta meg, hogy miért nem tett időben eleget a Tisztelt Bíróság 65-VII számú felhívásának. Miután egy elhúzódó betegség egyértelműen a gyors válaszadást hátráltató tényező, Tóth úr véleményem szerint alapos okkal kérhetné a Bíróság 105-ös számú végzésének hatályon kívül helyezését.
Mindemellett alaposnak és indokoltnak találom dr. Tóth Géza alkotmányossági kifogásait is, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy szíveskedjék ennek helyt adni, ezzel kapcsolatban a vonatkozó joghelyek Alkotmánybíróság felé történő felülvizsgálatát kezdeményezni, melynek elbírálása idejére szíveskedjen jelen peres eljárást felfüggeszteni.
Amennyiben a november 5-én kelt 105-ös számú végzés alapján a Tisztelt Bíróság esetleg úgy ítéli meg, hogy dr. Tóth Géza beavatkozási kérelmét a fellebbezése hivatalból történő elutasítása után a Pp. 56. § (3) alapján a beavatkozói státuszát tekintve jogerősen elbírált kérelmezőnek számít, és így ezt követően jelen perben érdemi jognyilatkozatot már nem tehet, úgy kérem, hogy a Tisztelt Bíróság tekintse akként, mintha Tóth úr fent említett alkotmányossági kifogásait én magam terjesztettem volna elő jelen beadványomban, változatlan tartalommal.
II.
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (továbbiakban: MEASZ) a 2008. november 13-i keltezésű észrevételei között úgy fogalmaz a Bíróság 47-I számú végzése ellen több részletben benyújtott fellebbezésemmel kapcsolatban:
Kiss Endre Farkas négy beadványban, húsz oldalon 55 pontban sorolta fel az általa fontosnak tartott körülményeket, de egyetlen pontban sem nyilatkozott arról, hogy milyen jogi érdeke fűződik az alperes Egyesület fennmaradásához.
Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a 2008. június 19-én postára adott eredeti beavatkozási kérelmemben (továbbiakban: beavatkozási kérelem) ekként fogalmazok:
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Továbbiakban: Alkotmány) 61. § (1) pontja alapján a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.
Ennek a jognak álláspontom szerint magában kell foglalnia, hogy ez a véleménynyilvánítás tetszőlegesen megválasztott keretek között történhessen, mely elvnek a védelmét az Alkotmány 62. § (1) pontjában meghatározott gyülekezési jog is biztosítja.
A Pp. 235. § (1) alapján a „fellebbezésben új tény állítására, … akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására”. Ebből egyenesen következik, hogy a fellebbezésben nem szükséges megismételni azon érveket, joghely-hivatkozásokat, és bizonyítékokat, melyek a megfellebbezni kívánt bírósági végzés által elbírált eredeti beadványban már megemlítésre kerültek, tekintve, hogy az ilyen fellebbezés az eredeti beadvány (esetemben a beavatkozási kérelmem) egyfajta kiegészítésének, megerősítésének, megvédésének tekinthető.
Amennyiben ez nem így lenne, a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alapvető emberi jog, pontos jogszabályi hivatkozás nélkül akkor is konkrétan megjelölt jogi érdeknek számítana, tekintve, hogy széles körben közismert tény, hogy azt az Alkotmány, illetve nemzetközi emberi jogi egyezmények biztosítják Magyarországon, márpedig a Pp. 163. § (3) alapján jóhiszemű joggyakorlás folyamán alapos okkal feltételezhető, hogy a Bíróság a széleskörűen köztudomásúnak számító tényeket automatikusan valósnak fogadja el.
A teljesség igénye nélkül azok a pontok, ahol a beavatkozási kérelmemen kívül is konkrétan megnevezem a véleménynyilvánítás szabadságát, mint jogi érdeket:
A 2008. június 30-án a beavatkozásom szóban előadott indoklása (továbbiakban: bírósági beszédem), valamint ennek a tárgyaláson a Bíróság részére külön is csatolt írásbeli leirata, melyet a 2008. szeptember 13-ai keltezésű „végleges formába öntött fellebbezésem” (továbbiakban: végleges fellebbezés) 6-os pontjában kértem a fellebbezésem részének tekinteni:
Miután tehát beépülne a közélet önszabályozó mechanizmusai közé egy olyan korlátozó körülmény, mely rejtett cenzúratörvényként, írásba foglalás nélkül is szűkítené a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alapjogot, mindez egyértelműen sértené az én közvetlen jogi érdekemet is arra nézve, hogy a jövőben is az eddig megszokott módon, tetszőleges társadalmi szervezettel együttműködve népszerűsíthessem a gondolataimat.
A 2008. július 15-ei keltezésű előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés):
6-os pont:
Megállapítható tehát, hogy az alperesi képviselő pontosan azokon a pontokon, és azon indokok alapján érzi jelen eljárással veszélyeztetve a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az ezekkel élő egyének jogait, mint amelyeket a beavatkozási kérelmemben, majd annak szóbeli indoklásában én magam is kifejtettem.
11-es pont:
Látható tehát, hogy amennyiben ez a per számomra kedvezőtlen kimenettel zárul, az nagyon súlyosan sértené az alkotmányos jogaimat…
A végleges fellebbezésem 11-es pontja:
Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy felismerve jelen pernek az egyesülési jog keretein túlnyúló jellegét, és így a saját, a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó, elvitathatatlan normaalkotási felelősségét, szíveskedjen lehetőséget biztosítani nekem arra hogy, … a szólásszabadság általam … jelenleg gyakorolt formáinak védelme érdekében jelen eljárásban beavatkozóként eljárhassak…
A 2008. október 18-ai keltezésű fellebbezés-kiegészítésem (továbbiakban: fellebbezés-kiegészítés):
…az általam reprezentált, valamint képviselt független közírói kör is egy külön nem nevesített részcsoportja azoknak az embereknek, akik a véleménynyilvánítás szabadságának, és a nézetek szabad ütköztetésének jegyében rendszeresen élnek azokkal az alapvető emberi jogaikkal, melyeket a 2008. március 12-én postázott ellenkérelmében (5/A/2-es számú bírósági irat) az alperesi képviselő is veszélyeztetve érez…
Ugyancsak a teljesség igénye nélkül azok a pontok, ahol a fentieken túl, az eredeti beavatkozási kérelmem mellett egyéb dokumentumokban szintén megemlítem azt is, hogy saját magam mellett az általam reprezentált független közírói kör képviseletében is eljárni kívánok:
A bírósági beszédem:
Azt pedig, hogy saját magam mellett minek alapján kívánok az összes, hozzám hasonló, független, nemzeti értékek mentén élő közgondolkodó képviseletében eljárni, úgy érzem, már kellő alapossággal kifejtettem
… Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy egyrészt saját, másrészt pedig az általam képviselni szándékozott körhöz tartozó sok … ezer ember közvetlen jogi érdekeinek védelmében engedélyezze számomra, hogy jelen eljárásban az alperesi egyesület pernyertességének érdekében beavatkozóként eljárhassak.
A végleges fellebbezésem 3-as pontjában hosszasan visszautalok a beavatkozási kérelmemnek a közírói képviseletemet taglaló pontjára, majd a 4-es pontban ezt írom:
A Bíróság … a független közírói kör reprezentánsaként az ő képviseletükben való eljárásom jogosságának kérdését, illetve így nyilvánvalóan az ezen képviselettel kapcsolatban megfogalmazott érveimet elmulasztotta érdemben vizsgálni.
Megállapítható tehát, hogy közel sem helytálló a MEASZ azon álláspontja, miszerint a fellebbezésem részeként benyújtott beadványokban elmulasztottam volna konkrétan nevesíteni a jogi érdekeimet.
A MEASZ a fentieken túl ekként véleményezi a fellebbezésemet:
Próbálkozik ugyan vele [mármint a jogi érdeke megjelölésével] a 2008. október 18-án kelt és a bíróságon 2008. október 21-én iktatott „Fellebbezés-kiegészítés” 3. oldalán egy teljesen zavaros ábrával, amelyből az tűnik ki, hogy a beavatkozást kérőnek fogalma sincs arról, miként kell a beavatkozáshoz szükséges jogi érdeket - de jure - bizonyítani.
Ezzel kapcsolatosan szeretném kiemelni, hogy az imént említett fellebbezés-kiegészítésemhez mellékelt ábrában egyáltalán nem kívántam új tényt előadni, csupán – a teljesség igénye nélkül – megpróbáltam röviden és áttekinthetően összefoglalni a fellebbezésem főbb logikai lépéseit, mely elsősorban a Tisztelt Bíróság ítélethozatalát hivatott segíteni.
Megemlítendő továbbá, hogy a MEASZ ekként fogalmaz több alperesi beavatkozó, köztük személyem vonatkozásában:
…az alperes érdekében beavatkozók (Mónus Áron, Kiss Endre Farkas, Kalmár László) … mentalitása, szélsőjobboldali tevékenysége és nézetrendszere - amellyel az alperes megszüntetését kívánják elkerülni - éppen az alperest minősítik, nevezetesen azt, hogy egy EU-hoz csatlakozott, független, demokratikus jogállamban egy ilyen egyesületnek nincs helye, azt feltétlenül meg kell szüntetni.
Kérem a Tisztelt Bíróságtól, hogy a MEASZ ezen nyilatkozatát szíveskedjék bizonyítékként tekinteni arra a korábbi beadványaimban számtalan ponton kifejtett körülményre nézve, miszerint jelen perben a felperesi oldalon eljárók legfőbb motivációja a véleménynyilvánítás jelenleg érvényes kereteinek, mint alapvető emberi szabadságnak a korlátozása, megnyirbálása - vagy ahogyan azt a 2008. június 30-ai tárgyaláson megfogalmaztam: elpusztítása.
Céljuk, hogy a saját álláspontjuk legyen az egyedüli legitim és legális érvrendszer, és minden, ami ezzel ütközik, az összes olyan gyülekezési, önszerveződési forma, mely nem az ő szolgálatuk végett jött létre, véglegesen el legyen törölve, hogy utána csak egy meghunyászkodott, sorsába beletörődő, a vélemények és gondolatok szabad ütköztetésének lehetőségétől örökre megfosztott, testileg és lelkileg megnyomorodott népen uralkodhassanak.
Hogy miért számítok okkal a Tisztelt Bíróság emberségére, bölcsességére, és arra, hogy ennek folytán nem kíván asszisztálni az emberi méltóság, és a szabadságjogok felperesi oldalon szorgalmazott eltiprásához, azt a következő szépirodalmi idézettel illusztrálnám:
„A hatalom a fájdalom és a megalázkodás előidézésében rejlik. ... Kezded már érteni, miféle világot teremtünk? … A félelem, árulás és fájdalom világát, az elnyomás világát, olyan világot, amely nem irgalmasabb, hanem könyörtelenebb lesz, ha kiforr. … De mindig meglesz - ezt ne felejtsd el, Winston - a hatalom mámora, amely állandóan növekedni fog, és egyre kifinomultabbá válik. S mindig, minden pillanatban meglesz a győzelem izgalma, az az érzés, hogy ellenségen taposunk, aki tehetetlen. Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.”
Orwell, 1984
III.
A Fővárosi Főügyészség (továbbiakban: ügyészség) felperesnek a P.C 7390/2006/28-II számon benyújtott, 2008. október 30-ai keltezésű, bizonyítékokat felsoroló beadványával kapcsolatban a következőket adom elő:
Az ügyészség szerint az F/52-F/59 szám alatt csatolt anyagok annak ellenére bizonyítják az alperesi Egyesület és a Magyar Gárda mozgalom egyezőségét, hogy tartalmukban csupán egy nagyon szoros együttműködésről tanúskodnak. Az ezen túlmutató állítások mindössze a Dósa István által fémjelzett szakadár irányvonal sértődött vagdalkozásai, azonban, miután egyes sajtóértesülések szerint (http://kuruc.info/r/2/28630/, és http://kuruc.info/r/20/28707/) bizonyos állami hivatalnokok szándékos belső bomlasztása állhat a szakadárok szétválási döntése mögött (melyet az is megerősít, hogy az érintett állami tisztviselő hölgy a sajtó nyilvánossága előtt fényképekkel gondosan dokumentált kapcsolatokat próbál letagadni), így a tőlük származó kinyilatkoztatások a legkevésbé sem tekinthetőek hiteles információknak. Ezt a körülményt tovább súlyosbítják a Dósa úr korábbi alkoholproblémáiról, megbízhatatlanságáról szóló hírek (http://krokotanarur.hu/uj/MG.htm).
Talán szükségtelen részletezni, hogy ha tárgyilagos és igazságos képet akarunk kapni egy szervezetről, akkor nem az olyan volt tagokat érdemes megkérdezni, akik a szervezet morális tisztaságának megőrzése érdekében lettek fegyelmi úton eltávolítva onnan.
Az F/60-as dokumentummal kapcsolatosan fontosnak tartom, és ezért indítványozom Baksai Károly tanúkénti meghallgatását, hogy kielégítő magyarázattal szolgálhasson arról, vajon természetes személyt értett-e Dósa István „felettese” alatt, vagy a Mozgalomnak az azt alkotó közösség által egy fegyelmi témában nyilatkozattételre felkért csoportjának a megszemélyesítésére utalt inkább.
A F/61-es dokumentummal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az alperesi képviselő, Gaudi-Nagy Tamás már korábban egyértelműen tisztázta a Tisztelt Bíróság előtt, hogy a Magyar Gárdánál nincs egyenruha, csupán formaruha van. Ezen szemernyit sem változtat az a körülmény, hogy a mozgalom tagjai a belső szóhasználatban erre a jelképes formaruhára az egyszerűség kedvéért csak mint „egyenruha” utalnak. A magam részéről semmiféle kivetnivalót nem látok abban, hogy egy mozgalom tagjai összetartozásukat közös öltözködéssel is kifejezik, és ezt elvárják a közös munkában részt venni kívánó új csatlakozóktól is. Nem hiszem, hogy önmagában ez a mozgalmi jellegen túlmutató tényező lenne.
Az F/62-es dokumentummal kapcsolatban szeretnék rámutatni, hogy az ügyészség éppen a saját maga által csatolt, F/60-as dokumentummal bizonyítja, hogy a Mozgalmon belüli társai ekkor tájt egyre inkább kezdték vállalhatatlannak érezni Dósa István egyes megnyilatkozásait. Ez akkor is tény ha figyelembe vesszük, hogy az az ominózus gondolatsor, melyben az ügyészség mások jogainak sérelmét látja egyébiránt tényszerű igazságokat összegez.
Az F/63-as számmal csatolt újságcikkhez szeretném megjegyezni, hogy az ügyészség által kifogásolt kifejezések a tudósító szerint is valamelyik felszólaló szájából hangzottak el. Ezzel kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy a Magyar Gárda rendezvényein korábban is volt rá példa, hogy kívülálló személy szólalt fel, akinek a beszédét így nem tudhatta a Mozgalom részéről előre senki se kontrollálni. Elég csak a már sokat említett tatárszentgyörgyi esetet említeni, amikor egy cigány származású fiatalember szólalt fel a Gárda mozgalom rendezvényén. Vagy egy másik példaként felhozható Kalmár László, aki különféle rendezvényeken annak ellenére látható gyakran gárdisták társaságában, hogy ő maga nem tartozik közéjük, és így a Mozgalomból előzetesen senkinek sincs rálátása mondanivalójára (az Egyesületből pedig még kevésbé). Ezt szintén annak ellenére fontos megjegyezni, hogy tény: egyes gúnyos kifejezések használata még nem tesz jogsértővé, vagy mások jogait csorbító jellegűvé egyetlen olyan szervezetet sem, amelynek rendezvényén ilyesmi elhangzik.
Az F/64-es számú dokumentumhoz megemlíthető, hogy sem az Egyesület, sem pedig a Mozgalom semmilyen formában nem lehet felelős egy ingyenes tárhelyen elhelyezett ellenőrizhetetlen forrásból származó tartalomért. De még ha ez másként is lenne, az „erődemonstráció” kifejezés használata akkor is felfogható lenne egy ötletes képgaléria-elnevezésként, mely alatt nem érdemes semmilyen konkrét tartalmat keresni.
Az F/65-ös számú dokumentummal kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az abban hivatkozott kijelentések olyannyira közel estek Dósa Istvánnak az F/52-es számú dokumentumban bejelentett lemondásához, hogy a formális szétválás néhány héttel későbbi dátuma ellenére világosan kimondhatjuk: a 2008. szeptemberben Dósa úr részéről megfogalmazott állításokkal sem a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, sem pedig az eredeti Magyar Gárda Mozgalom (http://magyargarda.hu/) nem azonosítható, hanem ezek már sokkal inkább az általa frissen megalapított független, szakadár szervezetnek, a „Magyar Gárda Mozgalom Őrző szárnya” elnevezésű szerveződésnek (http://www.magyargardamozgalom.hu/) a saját, egyedi véleményeként tekintendőek.
IV.
Mint a bíró úr előtt ismeretes, nyáron, 2008. július 21-én megjelentem a Fővárosi Bíróság elsőfokú polgári kezelőirodáján, és megkíséreltem élni a Pp 119. § (1) pontban meghatározott irat-betekintési jogosultságommal. Ott azt a felvilágosítást adták nekem, hogy jelen perben erre csak a már jogerős beavatkozóknak van joguk, a beavatkozást kérőknek nincs. Én ezt egy még aznap postára adott iratban megkifogásoltam.
Vélhetően ezen beadványom pozitív elbírálására született meg a Tisztelt Bíróságnak azon, 70-es számú végzése, melyben a Bíróság az irat-betekintésre jogosultak között külön is nevesíti a beavatkozást kérők körét, valamint arra kéri a feleket, hogy 15 napon belül jelezzék iratigényüket. Én ennek a 2008. október 18-án, a fellebbezés-kiegészítésemhez csatolva (a hozzá tartozó ábra hátoldalán) egy „irat-igény” elnevezésű különálló beadványban tettem eleget a végzésben megszabott határidőn belül. Ebben én a Fővárosi Főügyészség eredeti kereseti kérelmére, a 2008. június 30-ai tárgyalás jegyzőkönyvére, valamint a 14, 18/F/B/1, 21, 25, és 60-as sorszámú iratokra jelentettem be az iratigényemet.
Ugyanezen beadványomban kértem a Tisztelt Bíróságot, hogy mostantól valamennyi, a felekkel is közlendő iratot szíveskedjen megküldeni számomra is, mely valóban ennek megfelelően történt, ezért tehát szeretném ezúton is hálás köszönetemet kifejezni.
Minekután viszont a tárgyalásra való felkészüléshez elengedhetetlenül szükségesek a korábban született iratok is, ezért azzal a céllal, hogy a Bírósági kérésnek megfelelően időben megigényelt iratokhoz hozzájuthassak, 2008. december 4-én ismét megjelentem az elsőfokú kezelőirodánál. Ott azonban azt közölték velem, hogy a Bíróság 70-es számú végzése csupán iratbetekintésre terjed ki, másolatkérés lehetőségére nem.
Ezt követően kezdeményeztem személyes egyeztetést Pataki Árpád bíró úrral, aki úgy tájékoztatott, hogy a kezelőiroda felé személyesen megteszi a végzés olyan irányú egyértelműsítését, hogy az iratmásolat kézhezvételére is kiterjedjen. Öt naptári és három munkanappal később, 2008. december 9-én ismét, immáron harmadik alkalommal kíséreltem meg élni a másolatkérési jogosultságommal.
Azt a felvilágosítást kaptam, hogy ők nem kaptak semmiféle egyértelműsítést a bíró úrtól. Arra a felvetésemre, hogy ez voltaképpen részletkérdés is, mert a 70-es számú végzés alapján e nélkül is kötelesek biztosítani számomra a kért eljárási jogokat, ugyanis a Pp 119. § (1) bekezdés együtt kezeli az iratbetekintés és a másolatkérés jogát, azt mondta az irodavezető hölgy, hogy ő ezzel tisztában van, de a bírói végzés akkor sem erről szól. Közöltem, hogy teljesen mindegy, milyen szóhasználatban fogalmazódott meg a bírói végzés, miután ez a két jog összetartozó, és így még a bírónak sincs joga ahhoz, hogy a törvényt felülbírálva szétválassza őket. Az ügyintéző következő válasza szerint a végzés 15 napon belüli iratigénylésről szól, így ezen határidőn belül kellett volna jelentkeznem. Miután közöltem, hogy ezt én természetesen megtettem, az volt a válasz, hogy akkor a bíró minden bizonnyal el fogja bírálni azt a beadványomat (!), és egy újabb végzésben fog határozni arról, hogy a kért dokumentumok közül melyekről kérhetek másolatot.
Az ügyintéző hölgy gesztusaiból, vagyis az alapján, hogy milyen hangsúllyal reagált arra, hogy ismét a „Gárda-perben” kívánok iratigényt támasztani, számomra egyértelművé vált, hogy határozott ellenszenvvel viseltetik a Magyar Gárda pernyertességének érdekében eljárókkal szemben, és ezért kíván engem az egyértelmű törvényi rendelkezések, és a bírói végzés tartalmával szemben jogszerűtlenül korlátozni az eljárási jogaimban.
Habár ez egy polgári peres beadvány, meg kívánom említeni, hogy véleményem szerint az ügyintéző fenti magatartása megvalósította az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban Btk.) 225. §-ában meghatározott a hivatali bűncselekmények sorába tartozó „hivatali visszaélés” nevű bűncselekményt, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hivatalos személyek körét a Btk. 137. §-a határozza meg, ennek a j) pontjában van nevesítve a „bíróságnál … szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik”. Miután tehát a Polgári Kezelőiroda a Bíróság rendeltetésszerű működéséhez hozzátartozó részleg, így az ottani személyzet egyértelműen hivatalos személy.
Mindezek ellenére természetesen nem kívánok feljelentést tenni, amennyiben elhárul a bűncselekmény leírásánál meghatározott jogszerűtlen hátrány, vagyis ha elhárul annak a veszélye, hogy a cselekmény konkrét jogi kárt okozzon nekem. Álláspontom szerint ez elsősorban az iratigénylésemben előre meghatározott iratmásolatok rendelkezésemre bocsátásával tud megvalósulni.
Meg szeretném jegyezni továbbá, hogy miután a Polgári Kezelőirodán történő iratbetekintés önmagában nem teremti meg az alapos felkészülés lehetőségét, az ugyanis elsősorban iratmásolatok birtokában és megfelelő jogi forrásmunkák közelében lehetséges, valamint a Bíróság intézménye alatt nem csupán a bírókat, hanem a kiszolgáló személyzetet is bele kell érteni, így kimondhatjuk, hogy a Tisztelt Bíróság véleményem szerint azzal, hogy nem biztosította számomra maradéktalanul a Pp 119. § (1) bekezdésben részemre meghatározott eljárási jogokat, szándékosan megsértette az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelyét (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdését (bírósághoz fordulás joga), és a Pp. 2. § (1) bekezdését (perek tisztességes lefolytatása).
Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, hogy 2008. december 12-én pénteken délelőtt tanulmányi kötelezettségeimnek kell eleget tennem, így kérem, hogy ha jelen beadványommal megismételt iratigényemnek a Tisztelt Bíróság eleget kíván tenni, szíveskedjen a sodi21[kukac]freemail[pont]hu címre küldött értesítéssel megüzenni, hogy a személyes átvételre 2008. december 11-én délelőtt a Kezelőirodán, vagy 2008. december 15-én, a tárgyalás napján nyílik-e lehetőségem.
Egyben közlöm, hogy a 2008. december 6-án postázott „tájékoztatásomban” megemlített akadályoztatásom mára megnyugtatóan elhárult, éppen ezért bejelentem, hogy az abban valószínűsített helyzettel szemben a 2008. december 15-i tárgyaláson mindenképpen meg kívánok és meg fogok jelenni.
Jelen beadványom IV-es részét külön dokumentumként, a megfelelő mellékletekkel (a július 21-én postázott panaszommal, és az október 18-án postázott irat-igényemet az ezekhez tartozó postai feladóvevényekkel, valamint jelen per 70-es és a jelen perben számomra személyes költségmentességet engedélyező 96-os számú végzéseivel) a postai kézbesítés lassúságát kiküszöbölendő a Polgári Kollégium részére a fovarosi.birosag.hu weblapon megadott módon, valamint a sajto@birosag.hu, és a titkarsag@birosag.hu e-mail címre a mai napon szintén megküldöm.
Jelen beadványomat
Budapest, 2008. december 9.
25 példányban csatolom.Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
Az beadvány végén jelzett e-mail címekre elküldött szöveg:
Tisztelt Fővárosi Bíróság!
A mellékelt beadványom IV-es részében egy álláspontom szerint akár hivatali visszaélést is megvalósító cselekményt írok le, mellyel kapcsolatban a belőle fakadó joghátrány elhárítása érdekében kérem a mielőbbi együttműködésüket.
Ugyanezen dokumentum I-III-as szakaszai az adott ügy egyéb részeit érintik, azokkal kapcsolatban sürgősségi eljárást nem igénylek.
Az érdemi dokumentumokat külön mellékletként csatolom.
A beadványt ma este hagyományos postai úton is elküldtem a Tisztelt Bíróságnak.
Tisztelettel várva mielőbbi válaszukat:
Kiss Endre Farkas
Oszt meglátjuk, mi lesz. :)
By SoDI
Na kérem, a hajdani Partizánszövetség, mai nevén MEASZ (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) kegyetlenül megírta rólam a véleményét. Ha valaki nem vágná, hogy pontosan kikről van szó: Kéri Edit újságírónő dicséretes kitartással tárta fel a „Kik lőttek 1956-ban a Kossuth téren?” című könyvében, hogy eredetileg nagyrészt az ottani vérengzőkből verbuválódott ez a brancs.
Szóval itt vannak ezek a rozoga vénemberek a tömegmészáros bolsevikok jogutódjaiként (illetve talán néhány mai tagjukon keresztül személyes képviselőikként), akiket még ma is az igaz magyar szó elfojtása éltet.
Imígyen fröcsögnek hozzá a Gárda-peres fellebbezésemhez:
Kiss Endre Farkas négy beadványban, húsz oldalon 55 pontban sorolta fel az általa fontosnak tartott körülményeket, de egyetlen pontban sem nyilatkozott arról, hogy milyen jogi érdeke fűződik az alperes Egyesület fennmaradásához. Próbálkozik ugyan vele a 2008. október 18-án kelt és a bíróságon 2008. október 21-én iktatott „Fellebbezés-kiegészítés” 3. oldalán egy teljesen zavaros ábrával, amelyből az tűnik ki, hogy a beavatkozást kérőnek fogalma sincs arról, miként kell a beavatkozáshoz szükséges jogi érdeket - de jure - bizonyítani. Véleményünk szerint a grafomániás beavatkozást kérő önmaga bizonyította beadványaival, miszerint a perbe beavatkozáshoz jogi érdeke nem fűződik.
Ha valaki kíváncsi, erről az ábráról van szó (pdf verzió itt).
Különben nem tudom pontosan, hogy vajon miként jött ki a 20 oldal és 55 pont, mindenesetre álljon itt időrendben a jelen ügyben született beadványaim sora. Hátha ti rájöttök a megoldásra.
De ezzel még nincs vége. Azt mondják hős antifáink, hogy Kroko, Mónus Áron, meg én olyan csúnya szélsőjobboldaliak vagyunk, hogy már az is elegendő ok a Gárda feloszlatására, ha mi mellé állunk.
Bizony.
Mindezekhez a MEASZ észrevétele: az alperes érdekében beavatkozók (Mónus Áron, Kiss Endre Farkas, Kalmár László) továbbá a végzésekben az ügyészség észrevételeiben írt beavatkozni kívánók mentalitása, szélsőjobboldali tevékenysége és nézetrendszere - amellyel az alperes megszüntetését kívánják elkerülni - éppen az alperest minősítik, nevezetesen azt, hogy egy EU-hoz csatlakozott, független, demokratikus jogállamban egy ilyen egyesületnek nincs helye, azt feltétlenül meg kell szüntetni.
Ez így csúnyán hangzik, de legalább háztetőről agyonlőni már nem tudnak minket. Azért mégis csak van valami előnye annak, hogy 2008-at írunk.
Ehun ni pedig a szkennelt írat:
Hogy mi a válaszom, azt majd holnap megtudjátok.
By SoDI
Mivel az egyetemen pont a Gárda-per idejére raktak egy fontos javítóZH-t, nem biztos, hogy odaérek a reggeli kezdésre.
Hogy ne legyen gond ebből, ezt gyorsan megírtam a bíróságnak.
Azt, hogy az előreláthatóan szót egybe kell írni, egy ELTÉ-s matektanár javította ki. :-))
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán
az alábbi
TÁJÉKOZTATÁST
nyújtom be:
A Tisztelt Bíróság jelen per soron következő tárgyalását 2008. december 15 reggel 8:30 órára tűzte ki, melyre személyes megjelenésre idézett engem.
Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, hogy a fenti időpontban valószínűleg tanulmányi kötelezettségeimnek kell eleget tennem az ELTE TTK-n. Ennek igazolására mellékelten csatolom … …nek, a kari Algebra és Számelmélet Tanszék tanárának igazolását.
Hogy a szóban forgó számonkérésen valóban szükséges-e megjelennem, az egyértelműen csak december 11-én derül ki, azonban akkor már nem lenne időm értesíteni a Bíróságot, ezért nyújtom be jóval korábban ezt a tájékoztatást.
Kérem ezért a Tisztelt Bíróságot, hogy amennyiben esetleg a 15-ei tárgyalási napon, a délelőtt folyamán jogkövetkezménnyel járó nyilatkozat megtételére kérné fel a feleket, azt személyemre vonatkoztatva szíveskedjék délutáni időpontra halasztani.
Amennyiben a reggeli kezdésen nem lesz módon megjelenni, a tárgyalásra még aznap, 13:00 óra körül várható az érkezésem.
Jelen beadványomat, miután az ügyben érdemi jognyilatkozatot nem teszek benne, és így a felek kiértesítése sem szükséges a tartalmáról, mindössze öt példányban, a hozzá tartozó igazolást pedig egyetlen, eredeti példányban nyújtom be.
Budapest, 2008. december 6.
Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
Az igazolás az én kézírásom, de - az itt természetesen kitakart - aláírás a tanár úré.
Különben a postán kivételesen kaptam nyugtát is, pedig ez eddig nem volt szokás. Csak nem rászállt az APEH még a postára is? :)
By SoDI
Na, itt van annak a Gárda-peres borítéknak a teljes tartalma, amiről tegnap meséltem (vagyis amelyiket, miután visszament a bíróságra, személyesen sikerült átvennem Pataki bíró úrtól).
Ez a visszaküldés különben azért történt meg, mert a postás szabálytalanul értesített, az erre szolgáló szelvényen ugyanis nem tüntette fel a második kézbesítési kísérlet dátumát, holott a jogszabályok szerint ez kötelező lenne.
Na tehát az iratok:
Itt jegyzem meg, hogy szégyenteljes, amikor ügyészségünk a magyarfaló ármánnyal nyíltan farkasszemet néző hazafiak helyett inkább a gonosz cionisták oldalára áll.
By SoDI
Közeleg december 15, a Gárda-per újabb fordulója. Mivel rendesen fel akarok készülni, gondoltam, átnézem, milyen irataim vannak.
Ennek nyomán tegnap hirtelen megláttam a régebbi leveleim között két postai értesítést olyan bírósági küldeményekről, melyeket elfelejtettem időben átvenni. Az egyiket még épp hogy sikerült aznap este kézhez kapnom a postán, azonban a régebbi, amelyik november 18-án érkezett, már nem volt ott. (Amit át tudtam venni, az egyrészt Tejfalussy András alperesi beavatkozó hivatalból való kizárásáról szólt, valamint egy elutasításról, melyben ő Pataki Árpád bíró úrat támadta be elfogultság címén).
Jó, mondom, semmi gond, bemászok a bíróságra, és megnézem az iratok között, vajon mi volt az a cucc, amit kihagytam. Nehogy már az legyen, hogy ki vagyok rúgva a perből, és úgy megyek oda 15-én, hogy nem is tudok róla.
Szerencsére erről szó sincs, a többieket (Jobbik, Tejfalussy András, ÚDK, stb...) azért zárták ki a perből, mert nem fizették be a 12 ezer forintos illetéket. Így szabályszerűen csak ketten fellebbeztünk az alperesi oldalon: én, aki szociális okokból költségmentességet kértem, és Mónus Áron, aki milliomos, ezért meg se kottyan neki az illeték.
Szóval ülök ott a kezelőirodán, és egyrészt fellélegzek, hogy még bent vagyok a perben, másrészt irogatom, hogy az új papírok közül mit szeretnék kézhez kapni. Erre viszont az ügyintéző közölte velem, hogy másolatkérésre nincs jogom, ugyanis Pataki bíró úrnak a beavatkozók mellett a beavatkozást kérőknek is iratbetekintést engedő végzése másolatkérés lehetőségére nem terjed ki.
Ekkor kérdeztem, hogy milyen lehetőségem van személyesen egyeztetni a bíró úrral. Közölték, hogy semmilyen, majd a tárgyaláson ott lesz. Személyesen csak velük beszélhetek.
Szerencsére emlékeztem, hogy hol szokott tárgyalni a bíró úr, így mégis sikerült találkoznom vele. Megígérte, hogy beszól a kezelőirodára, hogy adjanak másolatot nekem, ha még egyszer kérem, valamint odaadta azt a borítékot is, ami szerencsétlenül visszament a bíróságra. (Benne egy csomó új irat, majd este talán megkapjátok őket).
Pataki bíró úr kifogásolta viszont, hogy tőlem állandóan azzal jönnek vissza a levelek, hogy nem kerestem, meg ismeretlen helyre költöztem. Közöltem, hogy én eddig minden borítékot átvettem legkésőbb a második kézbesítési kísérlet után, az tehát, hogy mégis különféle üzenetek jönnek vissza a bíróságra, csak amiatt lehet, hogy már az első, vagy második kézbesítési kísérletről is küld nekik visszajelzést a posta, annak ellenére, hogy utána én még át tudom venni az adott küldeményt.
Azt is közölte a bíró úr, hogy a fellebbezésem most éppen az Ítélőtábla előtt van, tehát valószínűleg a tárgyaláson fogják csak ismertetni velem, hogy milyen jogerős ítélet született a beavatkozásom kérdésében.
By SoDI
Kapcsolódó:
Na, elhoztam a bíróságról azt a Kolompár Jánosos iratot, amiről a múltkor meséltem.
Kiderül belőle: Vona még azt is felajánlotta neki, hogy felrakja a Jobbik listájára, ám szerinte még ez is rasszizmus.
No comment.
Szintén érdekes, hogy ha olyan nagyon cigányellenesek a nemzeti rendezvények, akkor vajon miként lehet az, hogy őt kivétel nélkül mindenhol szeretettel fogadták?
Csupa érdekfeszítő kérdés, amit talán október 23-án fel is lehet tenni neki, ha esetleg megint felbukkan valahol.
By SoDI
Kapcsolódó saját videó:
Avagy a nagy nyilacskás Gárda-rajz
Legközelebb majd cicát rajzolok a bíróságnak.
Miután tegnapelőtt átnéztem a Gárda-per iratait, rájöttem, hogy már olyan sokan vagyunk ebben a perben, hogy nem is akkora buli simán beavatkozónak lenni. Túl sokan csinálják. És akkor megtaláltam a megoldást: rajzolok valamit a bíróságnak, mert olyat rajtam kívül még nem csinált senki.
Így készült el az az ábra, ami nyilacskákkal ábrázolja, hogy miért is vagyok én közvetlenül érdekelt az ügyben. No persze ez azért is jól jön, mert a sok kereszthivatkozással és kiegészítéssel már szerintem is kezd picit átláthatatlan katyvasszá válni a fellebbezésem, így nem ártott végre egy áttekinthető keretbe rendezni az érvelésem menetét.
Aki lusta olvasni, a mai beadványom lényege tömören:
És ezzel most már a fellebbezésem abszolút befejezettnek tekinthető, tehát már tényleg nincs más hátra, mint türelmesen várni az elbírálásra.
FELADÓVEVÉNY:
FELLEBBEZÉS-KIEGÉSZÍTÉS:
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán
alperesi beavatkozóként, a jelen beadványom 1-es pontjában leírt okoknál fogva
törvényes határidőn belüla 24.P.26.453/2007/47-I számú végzés ellen
az alábbi
FELLEBBEZÉS-KIEGÉSZÍTÉST
nyújtom be:
1. Mint ahogyan azt a 2008. október 11-i keltezésű hiánypótlásom (továbbiakban: hiánypótlás) 8-as pontjában is kifejtettem: a Pp. 234. § (1) alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, és mivel a Tisztelt Bíróság csak a 70-es számú végzésével szüntette meg azt a jogszerűtlen állapotot, amit én többek között a 2008. július 21-én postázott írásbeli panaszomban (46-os számú bírósági irat) is megkifogásoltam, és így csak 2008. október 3-án, - mely napon az ezen, a Pp 119. § (1)–ben meghatározott eljárási jogokat jelen perben a beavatkozást kérők számára is biztosító 70-es végzést kézhez kaptam - állt elő minden olyan körülmény, mely feltétlenül szükséges a fellebbezésem alapos összeállításához, éppen ezért jelen beadványomat jogszerűen, az előírt törvényes, 15 napos törvényes határidőt betartva nyújtom be, kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy kezelje azt a fellebbezésem részeként.
2. A Tisztelt Bíróság a 47-I-es végzésében kimondja, hogy jelen perben csak akkor állapítható meg valamelyik fél közvetlen jogi érdekeltsége, ha rendszeresen végzett tevékenysége, vagy – jogi személyiség esetén – az alapszabálya a kereseti kérelemben nevesített társadalmi csoportok közvetlen védelmére irányul, és ennek alapján engedélyezte többek között az OCÖ, a MAZSIHISZ, és a Magyarországi Kisebbségek Pártjának a perbe lépését. A Pp. 56. § (3) alapján a beavatkozást megengedő határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Megállapítható tehát, hogy jelen perben a közvetlen jogi érdekeltség megállapításához az előbb leírt zsinórmérték szilárd axiómaként kezelendő. A 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés, 45-ös számú bírósági irat) 3-as pontjában leírtak alapján ennek természetes személyekre is érvényesnek kell lennie.
3. A Fővárosi Főügyészség kereseti kérelme nem taglalja külön a hazai zsidóság viszonyát a Magyar Gárdához, csupán a cigányságot nevezi meg konkrétan az alperesi egyesület tevékenysége által állítólagosan sértett csoportként, valamint általánosan hivatkozik a hazai faji és etnikai kisebbségek jogaira. Jelen beadványom előző, 2-es pontjában leírt axióma-értékű tényállásból tehát egyenesen következik az is, hogy jelen perben nem szükséges a közvetlen jogi érdek meglétéhez az, hogy a beavatkozó rendszeres tevékenysége által védett társadalmi csoport deklaratívan nevesítve legyen a kereseti kérelemben, elegendő csupán, ha az ott említett társadalmi csoportok (esetünkben magyarországi kisebbségek) egy szűkebb körét alkotja.
4. Ugyanolyan módon, ahogyan a MAZSIHISZ a Fővárosi Főügyészség kereseti kérelmében megjelölt nagyobb társadalmi körnek egy ott konkrétan nem nevesített részcsoportját alkotja csupán, az általam reprezentált, valamint képviselt független közírói kör is egy külön nem nevesített részcsoportja azoknak az embereknek, akik a véleménynyilvánítás szabadságának, és a nézetek szabad ütköztetésének jegyében rendszeresen élnek azokkal az alapvető emberi jogaikkal, melyeket a 2008. március 12-én postázott ellenkérelmében (5/A/2-es számú bírósági irat) az alperesi képviselő is veszélyeztetve érez. Bővebben ezt az előzetes fellebbezésem 5-ös pontjában részletezem.
5. Miután az 1997. évi LXVI. törvény 3. § alapján a bírák függetlenek, 10. § alapján pedig a bíróság előtt mindenki egyenlő, az alperesi ellenkérelemben hivatkozott érdekekhez kapcsolódó csoportok a közvetlen jogi érdekeltségük vonatkozásában jelen perben pontosan ugyanakkora relevanciával bírnak, mint azok a csoportok, akiknek a tágabb érdekeire a felperes kereseti kérelme utal. Mivel pedig jelen beadványom 2-es pontjában részletezett okoknál fogva az utóbbi mindenképpen közvetlen jogi érdekeltséget teremtő körülménynek számít ebben a perben, így ebből egyenesen következik, hogy ugyanennek az előbbire (az alperes által nevesített csoport érdekeire) is érvényesnek kell lennie.
6. A felperes kereseti kérelmének ismerete tehát még inkább megerősíti azt a személyes közvetlen jogi érdekeltségemet megalapozó gondolatmenetet, melyet az előzetes fellebbezésem 3-7 közötti öt pontjában részletesen is kifejtek, éppen ezért jelen beadványomban ezt részletesen már nem kívánom megismételni.
7. A közírói munkásságom alátámasztására korábban felsorolt, és igazolt tevékenységek mellett itt szeretném megemlíteni a naponta frissülő sodi.freeblog.hu weboldalamat is.
8. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az előzetes fellebbezésem 2-es pontjában, valamint a 2008. október 11-én benyújtott hiánypótlásom 7-es pontjában kifejtett okok alapján szíveskedjék megsemmisíteni a 47-I számú végzést, és folytasson le új eljárást, ha pedig ezt nem látja indokoltnak, a fellebbezésem részeként általam eddig benyújtott iratok alapján szíveskedjen a 2008. szeptember 13-án „végső formába öntött fellebbezés” címmel elpostázott beadványom (67-es számú bírósági irat) 11-es pontjában kért módon eljárni, azaz jelen perben a közvetlen jogi érdekeltségemet megállapítani, és a 47-I számú végzésben leírt döntéssel szemben az alperesi egyesület oldalán beavatkozóként szíveskedjen a perbelépésemet engedélyezni.
9. A beavatkozókról szóló korábbi bírósági határozatközlések egyedi jellege miatt (vagyis amiatt, hogy eltérő időben került sor a beavatkozókat érintő döntés szóbeli közlésére, és annak írásbeli indoklására, valamint csupán egy harmadik időpontban, a Tisztelt Bíróság 70-es számú végzésével állt helyre a beavatkozást kérők irat-betekintési jogosultsága, ami a fellebbezés alapos összeállításához elengedhetetlen) az eddig több részletben közölt fellebbezésem főbb logikai menetét – a kérelmem elbírálásának megkönnyítése érdekében – egy, a jelen beadványomhoz mellékelt ábrán foglalom össze.
10. A fellebbezésem részeként korábban benyújtott beadványok itt nem érintett pontjait változatlan tartalommal fenntartom.
Jelen beadványomat és a hozzá kapcsolódó ábrát 25 példányban csatolom.
Budapest, 2008. október 18.
Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
MELLÉKELT ÁBRA:
IRAT-IGÉNYLÉS:
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán
a bíróság 70-es számú végzésére reagálva, az abban megszabott 15 napos határidőn belül
az alábbi
IRAT-IGÉNYT
terjesztem elő:
A Tisztelt Bíróság a 70-es számú végzésében kérte, hogy a beavatkozást kérők a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjesszék elő iratigényüket, mert jelenleg nem lehet teljeskörűen megállapítani, hogy ki milyen iratokhoz jutott hozzá.
Közlöm ezért a Tisztelt Bírósággal, hogy a jelenleg birtokomban lévő iratok listája a következő:
1. 5/A/2-es sorszámmal Dr. Gaudi-Nagy Tamás ellenkérelme, és 18/A/1-as sorszámmal egy előkészítő irata
2. F/48-as sorszámmal „Gárda” feliratú DVD
3. F/46, F/47, F/49-F/51-es sorszámmal weblap képernyőképek
4. A Fővárosi Főügyészség P.C.7390/2007/16-II-es sorszámmal csatolt borítéka az ugyanezen sorszámú előkészítő irattal, F/18-F/45 sorszámú nyomtatott mellékletekkel, és az F/25 sorszámú DVD-vel
5. A Fővárosi Főügyészség P.C.7390/2007/20-I-es sorszámmal csatolt, 2008. május 28-ai keltezésű bizonyítási indítványa
6. 5-ös sorszámmal a 2008. március 12-ei, és 18-as sorszámmal a 2008. május 19-ei tárgyalási jegyzőkönyvek
7. Dr. Tóth Géza 2008. június 30-án csatolt irata (kifogási kérelem az eljáró bíró ellen, indítványok)
8. A Túlélés ’98 egyesület 2008. június 26-án csatolt panasza az iratbetekintés vonatkozásában
9. Gonda László 2008. június 30-án csatolt beavatkozási kérelme (41-es sorszámú bírósági irat)
10. Mónus Áron 2008. június 24-én csatolt iratcsomagja „iratok benyújtása” címmel.
Előadom, hogy iratbetekintés után azon iratok listája, melyekre igényt tartok, a következő:
1. A Fővárosi Főügyészség eredeti kereseti kérelme
2. A 2008. június 30-ai tárgyalás jegyzőkönyve
3. További 5 db, nevezetesen a 14, 18/F/B/1, 21, 25, valamint 60-as sorszámú iratok.
Kérem továbbá a Tisztelt bíróságot, hogy mostantól a Pp. 57. § (2) alapján valamennyi, a felekkel is közlendő iratot szíveskedjen megküldeni számomra is. (Ez a lépés pl. annál az iratnál, ahol a Bíróság megkérdezi a feleket arról, hogy van-e kifogásuk az új beavatkozást kérők, pl. Gonda László és a Szentendrei Nemzeti Konzervatív Kör perbe lépése ellen, elmaradt. Jómagam ebben a konkrét esetben nem éltem volna a kifogás lehetőségével, de elképzelhető, hogy a jövőben beérkező kérelmek vonatkozásában ez másként lesz, ezért igény tartanék minden hasonló iratra).
Kérem továbbá a Tisztelt Bíróságot, hogy az iratok kézbesítésének esetleges költségvonzatai alól engem a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásomhoz mellékelt költségmentességi kérelmem alapján szíveskedjen mentesíteni.
Jelen beadványomat 25 példányban csatolom.
Budapest, 2008. október 18.
Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
By SoDI
Korábbi saját iratok, időrendben:
Ha valaki nem tudná pontosan, hogy miről van szó:
Nos, miután legutóbb Pataki Bíró Úr hiánypótlásra szólított fel, a mai napon ennek eleget tettem.
Ha valaki esetleg lusta olvasni, a mai beadványom lényege röviden:
Itt az APEH-os papír amit kértetek, különben pedig nincsenek is formai hibák abban, amit beadtam, ja és jövő héten adnék be még valamit, úgyhogy engedjétek meg lécci-lécci, mert eddig ti rontottatok el jónéhány dolgot. xD
FELADÓVEVÉNY:
HIÁNYPÓTLÁS:
A CSATOLT JÖVEDELEMIGAZOLÁSOK
KÖZÜL KETTŐ:
Tisztelt Bíróság!
Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán
alperesi beavatkozó félként, a Pp. 95. § (5) alapján,
a 19.P.26453/2007/65-IX számú végzésre reagálva, az előírt 8 napos határidőn belül
az alábbi
HIÁNYPÓTLÁST
nyújtom be a 2008. szeptember 13-ai keltezésű fellebbezésem kiegészítéseként:
1. A Bíróság kérte tőlem a fellebbezésem illetékvonzatának rendezését, melynek a jelen beadványomhoz csatolt önkormányzati-, valamint adóhatósági igazolással ezúton is eleget teszek.
2. Ehhez személyes magyarázatként annyit tennék hozzá, hogy nappali tagozatos egyetemistaként <…>, diákhitelből, valamint az édesanyámtól havonta kapott kötelező tartásdíjból élek, mely utóbbihoz egy igazolást mellékelten csatolok.
3. További magyarázatként megjegyzem, hogy a 2008. június 30-ai tárgyalási napon szóban hozott bírói döntés kapcsán írt, és 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés) mellékleteként a közírói munkásságom egy részének igazolása végett csatolt, a Vidék Média Kft-vel kötött tudósítói keret-megállapodásom bár folyamatosan megújulásra kerül, és így a mai napig érvényben van, ez egyelőre nem jelent közvetlen pénzügyi kapcsolatot köztem és a cég között, mivel jelenleg a különféle utcai események, valamint a hozzájuk kapcsolódó sajtótájékoztatók dokumentálásával eddig elsősorban egy hamarosan elinduló közös projektünk alapjainak rám eső részét fektettem le az utóbbi hónapokban, melyből én egy szóbeli megállapodás értelmében nem közvetlen díjazás, hanem a későbbi reklámbevételből való jutalék formájában fogok vállalkozóként részesülni. Addig a céggel való kapcsolatom elsősorban hallgatói-gyakornoki munkaként értelmezendő.
4. A Tisztelt Bíróság a 65-IX számú végzésében felhívja a figyelmemet a fellebbezés néhány olyan formai követelményére, melynek annak az érdemi elbíráláshoz meg kell felelnie. Felhívja a figyelmemet például arra, hogy a Pp. 235. § (1) alapján „a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul”. Ezzel kapcsolatban előadom, hogy az előzetes fellebbezésemben erre nem volt lehetőségem, mivel akkor még a beavatkozásom elutasításáról szóló bírói döntés csak szóban hangzott el, így tehát nem állt rendelkezésemre olyan írásbeli határozat, melyre hivatkozhattam volna. A 2008. szeptember 13-án postára adott, végső formába öntött fellebbezésemben (továbbiakban: végső fellebbezés) valóban nem jelöltem meg konkrét határozatot, azonban, mivel legjobb tudásom szerint máig csupán egyetlen írásbeli végzés született a beavatkozók kérdésében, így pontos hivatkozás nélkül is egyértelműen megjelöltnek tekinthető, hogy ez a végső fellebbezésem melyik végzés ellen irányul. Ugyanakkor, hogy ne maradjon formai hiányosság, hiánypótlásként ezúton előadom, hogy a vonatkozó végső fellebbezésem a 24.P.26.453 /2007/47-I. számú végzés ellen irányul.
5. A Tisztelt Bíróság a 65-IX számon megküldött általános tájékoztatójában arra is figyelmeztet, hogy a Pp. 235. § (1) alapján „a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására”. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy Gonda László alperesi beavatkozó által a saját, 2008. június 30-án csatolt beavatkozási kérelmében előadott egyik fontos tény (nevezetesen hogy politikai tevékenysége, és az átlag magyar embernél sokkal erőteljesebben kifejtett véleményformáló munkássága nyomán olyan politikai –és sajtótámadások érték őt, mellyel egyesek hamisan próbálták összemosni személyét a Magyar Gárdával) csak az elsőfokú határozat szóbeli közlését követően jutott a tudomásomra. Ilyenformán tehát csak ezen elsőfokú szóbeli határozat meghozatalát követően jutott a tudomásomra az is, hogy a velem történt hasonló esemény (melyet az előzetes fellebbezésem 8-as és 9-es pontjában írok le részletesebben) nem elszigetelt eset volt, hanem egy jellemző jelenség autentikus példája, vagyis csak az elsőfokú ítélet után tudtam meg, hogy az ehhez kapcsolódó tények, és így az előzetes fellebbezésemhez hozzácsatolt bizonyítékok (A1-A3, B1-B3) jelen ügyben releváns körülményt jelentenek.
6. Ilyenformán azon körülménynek a releváns mivolta is csak Gonda úr történetének megismerését követően jutott a tudomásomra, hogy az, hogy korábban az előzetes fellebbezésemben hivatkozott kormányzati sajtótájékoztatóval (ottani B1-es melléklet) kirobbant ügy nyomán elvesztettem az mvpp.hu weboldallal kapcsolatos informatikai munkámat (melyet különben csak a legutóbbi időben szereztem vissza) jelen ügyben szintén releváns körülmény. Korábban ugyanis magam is csak elszigetelt esetnek gondoltam ezt, és csak Gonda úr személyes története nyomán döbbentem rá, hogy mindez egy általános jelenség tünete a Magyar Gárdával összemosott közgondolkodókkal kapcsolatban.
7. Előadom továbbá, hogy a Tisztelt Bíróság azzal, hogy a 19.P.26.453/2007/69-es számú végzésében a törvényi kötelezettségeinek eleget téve érdemben elbírálta dr. Tóth Gézának és a Túlélés ’98 Egyesületnek a felperes kizárására vonatkozó kérelmét, valóban egy súlyos mulasztását orvosolta, azonban ezzel együtt továbbra is fenntartom, amit az előzetes fellebbezésem 2-es pontjában is leírtam. Egy adott fél perképességének a vizsgálata, melynek a Pp. 50. § „az eljárás bármely szakaszában” helyt ad, valamint a BH1997. 544-ben ehhez rendelt bírósági kötelezettség ugyanis kizárja, hogy egy eljárást a perképességi kifogás elbírálása nélkül érdemben folytatni lehessen. Minekután viszont a beavatkozási kérelmek elbírálására időben a perképességi kifogás megfogalmazása és annak elbírálása között került sor, így azok továbbra sem tekinthető jogszerű körülmények között hozott határozatoknak, eljárási szabálytalanság okán tehát a Pp. 114. §-ában meghatározott jogomnál fogva előadom, hogy szerintem szükséges a beavatkozások kérdésében született elsőfokú döntések hatályon kívül helyezése, és helyette új elsőfokú döntések meghozatala.
8. A Tisztelt Bíróság a 19.P.26.453/2007/70-es számú végzésével ugyancsak korrigálta a korábbi eljárásvezetés egyik legnagyobb hiányosságát, melyet én a 2008. július 21-én postára adott kifogásomban, valamint a végső fellebbezésem 2-es pontjában is megpanaszoltam, azonban ez érdemben nem változtat azon a körülményen, hogy korábban egyáltalán nem volt lehetőségem az ehhez szükséges iratok ismeretében megfogalmazni a fellebbezésemet. Valójában tehát csak 2008. október 3-án (amikor a Tisztelt Bíróságnak a 19.P.26.453/2007/70-es számú végzését kézhez kaptam) álltak elő azok a feltételek, melyek birtokában a fellebbezésem részletes indokait elő tudom adni. Miután pedig a Pp. 234. § (1) alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, és esetemben erre vonatkozóan csupán 2008. október 3-án állt elő az eljárási jogszerűség, és így minden olyan körülmény, mely alkalmassá tehet engem a fellebbezésemnek a bírósági anyagok ismeretében történő alapos összeállítására, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy többek között az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. cikkelyének (tisztességes tárgyaláshoz való jog) érvényesülése érdekében 2008. október 18-ai határidővel biztosítson nekem lehetőséget a fellebbezésem iratmegismerést követő kiegészítésére.
9. A fellebbezésem jelen hiánypótlással nem érintett részeit változatlan tartalommal fenntartom.
Jelen beadványomat 25 példányban, a
(szociális helyzetemet érintő) mellékleteket
1 példányban csatolom.Budapest, 2008. október 11.
Tisztelettel:
Kiss Endre Farkas
A mellékletek közül kettő:
BÓNUSZ:
GONDA LÁSZLÓ HIVATKOZOTT
BEAVATKOZÁSI KÉRELME:
By SoDI
Kapcsolódó:
