Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Tévesen és valótlanul utaltam a szombati írásomban arra, hogy az Index fórumozói feltártak volna bizonyos összefüggéseket Tomcat (ex)barátnője családjának szerepéről a kakaóbiztos számítógépek állami beszerzése körüli botrányban.

Ez az állítás nem felel meg a valóságnak.

A félreértés oka az volt, hogy korábban az Index fórumozói egymástól függetlenül  rengeteg helyen emlegették a kakaóbiztos számítógépeket a családdal összefüggésben, anélkül, hogy erre bármiféle alapjuk lett volna. Annyiszor olvastam ezt tőlük, hogy meggyőződésemmé vált: tényekre alapozva teszik ezt. Pedig korántsem. (Saját elmondásuk szerint egyébként ők nem „hazudtak”, csupán egy másik ismert ügy jellegére utalva használták gyakorta a „kakaóbiztos” jelzőt.)

A valóságban ugyanis a Symantec vírusirtók beszerzéséről van szó, mely ügy idején - a sokak által tévesen vagy valósan Athina édesapjaként azonosított - Pogány Lászlót el is távolították a cég éléről.

A korábbi téves állításaimmal szemben - a Fidesz szerint - a tények az alábbiak (idézet a Fidesz.hu-ról, kiemelések tőlem):

Szintén szaporodnak a kérdőjelek a Symantec-vírusirtók beszerzése körül. Emlékezetes: márciusban több fideszes képviselő próbálta megtudni Magyartól, hogy miért vásárolt az OM bruttó 230 millió forintért - versenyeztetés nélkül - víruskergető szoftvereket a közoktatási és felsőoktatási intézményeknek; és ha már vásárolt, miért éppen 50 ezer darabot. A tárca vezetője szerint a vásárlás a központosított közbeszerzés szabályai szerint történt, s - a Symantec magyarországi irodavezetőjére, Pogány Lászlóra hivatkozva - leszögezte: az 50 ezer vírusirtó áráért valójában országlicencet kapott a tárca, vagyis az érintett oktatási intézmények munkaállomásain teljes körűen használható a szoftver. A Symantec Corporation központja ugyanakkor nem cáfolta értesülésünket, hogy az 50 ezres licencszám valójában nem jelentett országlicencet - az ennek az ellenkezőjét állító Pogányt viszont felmentették a magyarországi iroda vezetői székéből. Az ügy érdekessége, hogy a szoftverek az ugyancsak vitatott kimenetelű 2,5 milliárdos informatikai eszközbeszerzési pályázat egyik fő nyertesén, az Albacomp Rt.-n keresztül jutottak el az OM-hez. Egészen pontosan: az áru az Albacompon kívül átment egy másik haszonlefölöző cég, a HPComputer Kft. "kezén" is - mely társaságról a szakmán kívül a cégbíróság is tudni véli, hogy a Pogány család érdekeltségébe tartozik. (Mint írtuk: a Symantec a vírusirtóügy kirobbanásának idején menesztette Pogányt, s az Albacomp vezérigazgatóját, Kóródi Bálintot is távozásra késztette cége. A szakma nagyjai közül többeket meghökkentett, hogy Kóródi újabban a Sulinet-Közháló-tendert előkészítő informatikai tárca egyik háttérintézményének a főtanácsadójaként mutatkozik.)

Forrás: fidesz.hu

A Pogány családnak tehát semmi köze sincs a kakaóbiztos számítógépekhez.

Az ettől eltérő tájékoztatásért az érintettektől elnézést kérek.

By SoDI

Ui.: Ugyanakkor az Index munkatársainak személyes beszámolója szerint továbbra is tény, hogy Tomcat a Pogány családról írt dolgok miatt ment be az Indexhez reklamálni a róla szóló topik kapcsán. A különbség annyi, hogy nem az igazság feltárása, hanem valótlanságok, illetve a valós dolgokat félrevezető színben feltüntető utalások következetes hangoztatása miatt.

Úgy néz ki, ez a hájas gázkamratöltelék, a Macstappancsok éke nevű végbéllény már nem csak a nácikat irritálja.

Athinától is alaposan megkapja a magáét.

 Athina jól kiosztja Macst, a torz zsírkocát

Egyébként, ahogy beleolvastam a zsindexes fórumba, Macsnak az fáj, hogy szerinte Athina a közös cégen keresztül a Zyklon-B pólók nyereségéből is részesedik.

• Érdekes, az ilyesmi nekem inkább pozitívum! x)
  

Épp a hasonló motívumok miatt mondom én mindig, hogy nem szeretem az antiszemitákat, és ezért nem írnék le soha olyan mondatokat, melyeket a Partizáninfó hazug módon nekem tulajdonít. Elvégre több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes.

By SoDI

Na, miután látom, hogy a blogról szóló szavazáson a NEMZETI BULVÁR vezet, azt hiszem, úgy a helyes, ha máris kielégítem a kedves közönség igényeit.

A mai bulváranyagunkat a Macstappancsok éke nevű hájas zsidókoca szolgáltatja.

bulvááááár!

Váljék kedves egészségetekre.

By SoDI

Mint talán emlékeztek, tavaly októberben rendőrségi kihallgatáson jártam, ugyanis Trici (Balás Márk) feljelentést tett egy blog miatt. Akkor nem akartam elárulni a részleteket, mert úgy tudtam, hogy maguk az érintettek sem tették meg ezt, azonban - néhány hónapos késéssel - ma észrevettem, hogy Tomcat és Athina is a nyilvánosság elé tárta a történetet, így a továbbiakban nincs semmi okom arra, hogy titkolózzak.

Magáról az ügyről túl sokat nem írnék, akit mélyebben érdekel, hogy mi történt, az olvassa el Tomcat illetve Athina kihallgatásának a történetét. Én a magam részéről megmutatom a korábban itt csak agyoncenzúrázottan mutogatott iratokat, így mindenki kedve szerint elolvashatja, hogy én személy szerint hogyan kapcsolódok az ügyhöz.

Na jó, nagyon röviden: Arról van szó, hogy Trici barátunk régen közzétett egy panaszlevelet, amit a Lufthansa-nak írt. Miután Tomcat kimásolta onnan a lakcímét, Trici átírta a doksit, majd feljelentést tett Tomcat ellen személyes adatokkal való visszaélés miatt. Én pedig úgy kerültem a képbe, hogy hozzászóltam Blogin azon blogbejegyzéséhez, ahol írt az ügyről, és szintén linkelte a Lufthansa levél akkori eredetijét.

Kattints a megfelelő képre a nagyításhoz:
 

Kiegészítés:

Van ugyanakkor a rendőrségen elmondottaknak egy olyan szelete, amelyik talán bővebb magyarázatot igényel. Hosszasan fejtegetem a tanúvallomásomban, hogy abban az időben mennyire be voltam rágva Bloginra, és éppen ezért örömmel ugrottam volna bármire, amivel cikizni lehet őt. Nos, ez mára már egy erősen túlhaladott történet (értsd: "most már tökmindegy"), de azért a könnyebb érthetőség kedvéért elmesélném, hogy miről is van szó.

A blogszféra néha amúgy is amolyan szappanoperás jelleget ölt. Emberek haragudnak meg egymásra, ismerkednek meg, vesznek össze, jelentgetik fel egymást, ezért ezzel is szeretném szolgálni azokat, akik a Barátok közt mellett a valós élet Berényi Miklósairól is imádnak olvasgatni. :)

Annyi a sztori, hogy Blogin még a régi blogján írt rólam egy hosszabb lélegzetvételű cuccot, amiben kiírta a polgári nevemet. Egészen addig az ostoba Partizáninfósok nem voltak képesek arra, hogy a blogomra feltett egyetemi dolgozataimból kihámozzák, ki is vagyok én, ezért csak úgy hivatkoztak rám, mint "a sodi álnevű szélsőséges bloggerre", azonban közvetlenül Blogin írása után már elkezdték ők is a polgári nevemet használni. Én a magam részéről tisztességtelennek éreztem, hogy bárhol is össze legyen keverve a közírói tevékenységem a kizárólag a tanulmányaimmal kapcsolatban közzétett polgári nevemmel (melyet jelen blogon kívül akkor még más nem kötött össze). Azért volt a harag, mert valahol ennek köszönhető, hogy ha valaki rám keres a Google-on, akkor erősen túlsúlyba kerülnek a politikai írásaim, annak ellenére, hogy a Szetey-montázs kapcsán írt sajtóközleményem előtt nem nagyon írtam saját nevem alatt politikai témákról. (Akkor is kizárólag azért, mert a Népszabadság korábban - a Partizáninfó nyomán -  már lehozta , hogy ki vagyok.)

Ez volt az tehát, aminek akkoriban nagyon nem örültem.

De - mondom - ez mára tényleg erősen a "tök mindegy" kategória. :)

By SoDI

Kapcsolódó anyagok:

• SoDI: Trychydts, a fasz
• Blogin SoDI-ról
• Tomcat: DROID-712 (Trychydts feljelentése)
• Athina: Mese a zsernyákról, aki...
• Trychydts: Lufthansa panasz (átírt verzió)

Nekem, mint akit elhurcoltak, megvertek, és meggyanúsítottak a mindent olvasás nélkül (!) aláíró (< kattints a részletekhez) rendőrök október 23-án, illene igencsak sarkos véleményen lennem az '56-os ünnepségeket vérbe fojtó rendőrterroristák ámokfutása, és az ennek nyomán elindult koncepciós eljárások kapcsán, most mégis arra teszek kísérletet, hogy megtaláljam az arany középutat, mely valahol félúton van a Gergényi -és a Morvai-féle vonal között. Lássuk először a gonoszokat, utána a jókat,végül pedig engem, a konzervatív realistát.

A Gergényi-féle vonal

1. Gergényi álláspontja szerint minden az előírások szerint történt, senkinél nem volt vipera, akinek pedig mégis egyedi panasza lenne, az forduljon bizalommal az ügyészséghez. (Ez nyilván a legcinikusabb, a legsötétebb kommunista időket idéző megközelítés.)
2. Gyurcsány szerint a rendőrség "összességében" helyesen járt el, és megnyugtatással tölti el, hogy ilyen gyorsan visszaállították a rendet. Hozzátette még, hogy a jövőben is hasonló határozottságot vár el.
3. A legújabb a nyomozó ügyészség álláspontja. Eszerint a Fidesz-nagygyűlés résztvevői október 23-án maguk vállalták a kockázatot, hogy a jogellenes tüntetők közé keverednek, és emiatt a rendőrség erőszakot alkalmaz velük szemben. Bizony.

Röviden összefoglalva, aki aznap az utcán sétált, az tudatosan vállalta a kockázatot, maradt volna otthon a forradalom 50-edik évfordulóján, mint egy rendes nyárspolgár, minden a legnagyobb rendben folyt, nincs itt semmi látnivaló.

A Morvai-féle vonal

1. A rendőrség többnyire nem is tüntetőket, hanem ártatlan járókelőket vert véresre, nyomorított -és gyanúsított meg. Az eredmény: végleg megmaradó nyomok, és a koncepciós perek miatt derékba tört életek. Ezért a politikai felelősök megtalálása mellett a legjobb megoldás a közkegyelem, az eljárások azonnali beszüntetése.
2. A legújabb dolog Athina tervezett alapítványa, melynek célja azon emberek segítése lenne, akiket ez a diktatúrába hajló rendszer a 'szabad véleménynyilvánításuk miatt kikezd, és a politikailag átszínezett rendőrség, illetve más hatalmi szervek asszisztálása mellett megpróbál elhallgattatni, ellehetetleníteni, állásától, vagyonától, végső esetben pedig személyes szabadságától megfosztani', tehát azok mellé állna, akiket  'atrocitások értek', akiket 'szabadságuktól, állásuktól, tanulási lehetőségüktől, önbecsülésüktől megfosztottak'.
   Ez nyilván annyival lenne több dr. Gaudi-Nagy Tamás NJA Alapítványánál, hogy ő elsősorban gyülekezési jogot érintő perekre koncentrál, és így Tomcat-et már nem is vállalta.

Ahogyan SoDI látja

Hibák a Gergényi-féle vonalban

1. Azt, hogy mi történt az utcán, kár letagadni, mindenki pontosan látta. Gergényi Ceaucescu-módi falhoz állítást érdemelne egy rendes nemzeti rendszerváltás alkalmával, Gyurcsány pedig hasonló nyilvános népbírósági pert, mint amilyenben anno Szálasit részesítették a komcsik.
2. Semmiképpen sem beszélhetünk a sebesültek és az elhurcoltak kapcsán osztott felelőségről, elvégre ezek az emberek elsősorban a magyar kormány meghívását fogadták el akkor, amikor utcára mentek. Az, hogy csatlakoztak a legnagyobb ellenzéki párt gyűléséhez is, teljesen természetes. Mindkét esetben ugyanis a rendőrségnek lett volna feladata , hogy garantálja ezeknek az embereknek a biztonságát, ők viszont homlokegyenest ennek ellenkezőjét tették.
3. Hogy ez mennyire nem volt európai megoldás, jól jelzi, hogy Bene irányítása alatt teljesen más volt az oszlatás módja. (Bár március 15-én is történtek túlkapások, elég csak megnézni, hogyan rohant le az erőszakos rendőrhorda egy ártalmatlan biciklistát. A juj.hu-n a "bicikli" szóra rákeresve érhető el erről egy videó).

Hibák a Morvai-féle vonalban

1. A közkegyelem, és az eljárások azonnali beszüntetése nagyon rossz megoldás, mert nem nyújt lehetőséget arra, hogy egyenként tisztázni lehessen az ügyben érintettek személyes szerepét. Egy igazi úriember nagyon érzékeny arra, ha folt esik a becsületén, velünk pedig pontosan ez történt! Én lennék a legjobban felháborodva, ha amnesztia keretében, vagy bizonyíték hiányában szüntetnék meg a büntetőeljárást, ugyanis bár ez azt jelentené, hogy nem kell a törvényi szankciótól tartanom, de a szégyenfolt örökre rajtam maradna. Ha így történne, rögtön fellebbeznék, és kérném a vizsgálat rendes lefolytatását. Ne merjék az ellenem folyó eljárást csak úgy megszüntetni! Miután gyanúba kevertek, a legkevesebb, hogy végigviszik az ügyet, és megállapítják a bűncselekmény hiányát! Még egy állami szerv sem teheti meg, hogy besároz valakit! Tessék megnyugtatóan tisztázni a nevemet, ne pedig kidobni azzal, hogy "bocs, nem biztos, hogy így volt", meg különben is "zavaros napok voltak".  Morvai néni azt akarja elérni, hogy minket ilyen válaszokkal sértsenek meg, én pedig ezt felháborítónak tartom! Ez nem csak jogi folyamat, hanem a mi emberi tisztességünkről is szól, éppen ezért a jogi rész lezárásával még rajtunk marad a szégyen, én pedig egy ilyen helyzetet soha nem tudnék elfogadni! Ezért NEM kell amnesztia, és NEM kell az eljárások beszüntetése sem!
2. Atthina sötét országképével szemben én nem érzem úgy, hogy a hétköznapokban bármilyen hátrány ért volna október 23 miatt. Nem tapasztaltam, hogy bárki meg akarna fosztani a tanulástól, vagy rám szálltak volna a vállalkozásom miatt. Miután néhány gyakorlatról már túl sokat hiányoztam volna a rendőrségi őrizetem miatt, az üggyel kapcsolatos irataimat leadtam az ELTE kari tanulmányi osztályán, és néhány tanárnál is. Kicsit sem nehezítették meg a dolgomat! SŐT! Nem csak hogy nem toltak ki velem, de kivételesen kedvesnek, és segítőkésznek mutatkoztak mind!
   Az ellenem folyó büntetőeljárás során sem tapasztaltam azt, hogy a blogom miatt hátrány érne, pedig nyilván ráálltak a nyomozók, miután a polgári nevemre rákeresve az első helyen dobja ki a Google ezt a helyet, és (konkrét visszajelzések alapján) azóta is lett néhány magasrangú rendőr olvasóm, hogy elkezdtem mindenféle beadványokkal baszogatni a BRFK-t a Kossuth téri kordon ügyében.
   Ilyenformán nem feltétlenül érzem hiánypótlóan szükségesnek egy, a politikai meghurcoltak segítségét zászlajára tűző alapítvány gondolatát, mert saját tapasztalataim alapján a legkevésbé sem tűnik úgy, mintha Magyarországon tartani kellene ilyesmitől. (Tomcat-et kivétel nélkül mindig akkor vitték el, amikor tüntetésen dobált, verekedésbe keveredett, más tüntetését igyekezett ellehetetleníteni, vagy ha - egyértelmű jelek szerint - éppen ilyesmire készült. Ez szerintem még nem a szólásszabadság sérülése.)

Szóval - mint mindig - az igazság valahol az egymással szembenálló álláspontok között van. 

By SoDI

Na kérem, rendhagyó módon kezdjük a mostani bejegyzést.

Szeretnék megkérni mindenkit, hogy mondjon el egy egyperces imát azért, hogy Berta kutyának rendben legyen a kolleszterin szintje, és adjon a gazdája neki elég lehetőséget arra, hogy lemozoghassa a sok drága bélszínt, aminek a fedezetét Könnyű Károly volt olyan kedves előzékenyen Tomcat számára adományozni. (Erről bővebben itt személyesen Tomcat tollából).

Kívánjunk továbbá neki idén március 15-re is még sok erőszakos zsidajt, nehogy kifogyjon a finom kajából.

Mielőtt valaki betámadna: miután a mai napig nincs hír arról, hogy Könnyű Károly meggondolta volna magát, vagy Tomcat felajánlotta volna a kérdéses összeget valamilyen más, karitatív, esetleg nemzeti ügy javára, így egészen addig a pillanatig amíg ilyesmi legalább olyan formában nem jut a tudomásunkra, hogy Tomcat ír róla a blogjában, teljesen helyénvaló úgy tekiteni, mintha a pénz egyenlő arányban oszlana meg Tomcat napi kiadásaiban, így többek között a kutyaeledelben is.

Na és akkor Athina...

Úgy tartja a vélekedés, hogy a világ minden táján vannak olyan témák, melyekről illik hallgatni, melyek érinthetetlen dogmának számítanak.

Muzulmán országokban ilyen, ha valaki Mohamed prófétát gyalázza. Ha ezt teszed, elvágják a torkodat.

Nyugati országokban ilyen, ha kételkedsz a Holokauszt 6 milliós zsidó áldozatában. Ha ezt teszed, hosszú évekre börtönbe zárnak.

Magyarországon pedig ilyen, ha rosszat írsz Athináról. Ha ezt teszed, "úgy tényleg nagyon meg leszel verve" és "ez alatt azt kell érteni, hogy se közben, se utána nem fogod tudni hívni a rendőrséget." (idézet forrása: tomcat).

Tomcat-nek ugyanis nagyon kezd elege lenni abból, hogy mindenki "körülötte szaglászik", amikor "semmi köze sincs a dolgaihoz". És nagyon feldühíti, amikor emiatt a szerelmét érik támadások. Nem érti, hogy miért csinálják ezt. A mai bejegyzésemben erre a miértre adom meg a választ. 

Kezdjük azzal, hogy magát Tomcat-et miért támadják, és ezután kanyarodjunk rá a barátnőjére. Azért itt kezdjük, mert erre a legkönnyebb választolni: Támadják őt, mert ezt akarja.

Ennyi. Pont.

Ha nem játszana arra, hogy minél nagyobb legyen körülötte a figyelem, akkor nem lennének ennyien olyanaok, akik kritikával illetik. Sőt, ha nem keverné lépten-nyomon a magánéletét közéleti kérdésekkel (pofozkodó zsidó és személyes anyagiak), akkor a tömeg se örülne boldogan a feldobott labdának.

Személyes példám: október 23-án rémesen fel voltam háborodva, hogy miért támad meg az egyik rohamrendőr csak azért, mert rögzítem, hogy közterületen közfeladatot ellátó közszolgaként miként végzi a munkáját. Felháborító, ugyanis ezt neki el kell tűrnie. Ugyanígy mindenki másnak is, aki közfigyelmet von magára. Rohamrendőr elvtárs menjen csirkegyári munkásnak, és akkor garantálom, hogy senki se lesz kíváncsi a munkájára. Ugyanígy ha Tomcat nem szeretne egy tízezer fölötti napi látogatottságú blogot, akkor nem lenne neki tízezer fölötti napi látogatottságú blogja tele olyan emberekkel, akiknek megvan a véleményük.

De nem, szerinte azért támadják őt, mert valamit képvisel. Ezért írja királyi többesben, hogy ilyenek ezek, akik támadnak "minket", és szaglásznak "utánunk".

Ezzel kapcsolatban csak Tóta W. Árpád egyik blogbejegyzésére tudok hivatkozni, amit Orbán Viktorról egy nyilatkozata kapcsán írt, tudniillik, hogy az Elnök Úr vajon miért azonosítja magát egy nagy közösséggel. Tessék a szavait Orbán helyett Tomcat-ra vonatkoztatni, tökéletesen igazak maradnak.

Ugyanis amikor valami balliberális félkegyelmű támadja Tomcat-et a magánélete miatt, én nem érzem úgy, hogy egy személyben engem is támadás ért volna. És ha ettől hirtelen rossz magyarrá válok, hát azt hiszem, ezt vállalnom kell.

Ami pedig Athinát illeti

Abban természetesen kiegyezhetünk, hogy óriási bunkóság Athinát a párja politikai megnyilatkozásai miatt támadni.

Ha például valaki arról kezdene el cikkezni, hogy az édesanyám ügyvédi tevékenysége mennyire összeegyeztethetetlen az én politikai megnyilatkozásaimmal, akkor az az illető nagyon hamar szembe találná magát minden, az erőszakon kívül rendelkezésemre álló retorziós eszközzel.

Mondom ezt azért, mert egymást szerető emberek közel sem biztos, hogy nincsenek esetleg homlokegyenest ellenkező véleményen. Édesanyám stabil MSZP szavazó. Úgyanígy Athina se nagyon radikális.

Ha valaki esetleg kételkedne ebben olvassa el Athinától magától. 

Sőt, még egy példa annak, aki ezt életszerűtlennek gondolja: Baló György felesége fideszes. Ez tehát így teljesen természetes állapot, éppen ezért visszataszító, amit Balás Márk művelt Athinával a Rács mögött a fasiszta disznó (saját google cache türközés) című írásában.

"Miért enged fasiszta gennyládát az ágyába" kérdi, és nem fogja fel, hogy ezzel az ótvar judeonáci stílussal sokkal mélyebbre ássa magát a normális emberek előtt, mint amilyen mélyre Tomcat valaha is áshatja magát a legerőszakosabb szélsőliberális fröcsögők szemében. Ilyen ócska gyűlöletirodalmat kizárólag zsidó ember lehet képes papírra vetni. Süt belőle a Mózes öt könyvének minden lapjáról hasonló intenzitással sugárzó, alantas erőszakosság.

Azért érdemes stilisztikailag kielemezni ezt, és a Fasiszta disznó naplója (szintén mirror) förmedvényt is, mert mindkettő a legkiválóbb bizonyítéka annak, hogy Balás Márk valóban hazudik, amikor azt állítja, hogy blogja cikkjeit "újságírói módszerekkel" állítja össze.

Bár ítt egy apró kitérő erejéig érdemes megemlíteni, hogy

• Engem is elvittek a rendőrök
• Engem is bent tartottak
• Ellenem is eljárás indult
• Én is írtam beszámolót
• Én is jobboldali vagyok

Így ezt a fasiszta disznózást akár még én is magamra vehetném. :)

Ha megfigyeljük, milyen visszataszító módon rakja egymás hegyére-hátára a negatív, mocskolódó jelzőket Tomcat-re vonatkoztatva, és egyben ezzel Athimát is gyalázva, levonhatjuk a következtetést, hogy ilyet csak egy valódi szemita trágyaember képes papírra és blogra vetni. Egy normális újságíró komoly hangvételű írásban SOHA DE SOHA nem használna negatív jelzőket személyekre vonatkoztatva.

Ez szakmai alapelv!

Lehet írni arról, hogy valaki hülyeségeket csinál, hülyeségeket beszél, de azt, hogy hülye soha nem írjuk le senkiről. Ez még ennyit se képes betartani. Ebből is látszik, hogy ő nem újságíró, csak egy fröcsögő félkegyelmű.

Mi tagadás, az embernek tényleg kinyílik a bicska a zsebében, és meg tudja érteni, hogy Tomcat is ideges emiatt.

Azonban...

Óriási különbség köztem és Tomcat között, hogy én politikai témák kapcsán, például itt a blogon , sose nevezem meg édesanyámat,  nem keverném bele még áttételesen se a politikai vitáimba.  Ő viszont Athina elleni támadásra motivál sokakat azzal, hogy ilyen bejegyzések szomszédságában ír róla.

Így, ha azt olvasnám valahol az Interneten, hogy valahol édesanyámat a munkájával kapcsolatban támadnák, akkor nem fenyegetném megveretéssel, vagy perrel az illetőt, és nem állítanám be, mintha ez egy politikai támadás lenne a személyemen keresztül a nemzeti oldal ellen.

Athina érett felnőtt nő, így nyilvánvalóan képes megvédeni magát azon felmerülő kritikákkal szemben, melyek a Tomcat-tel való kapcsolatától függetlenül születnek meg. Én magam nem ismerem Athina tevékenységét, nem tudom, hogy lenne-e okom politikai, vagy bármilyen más oldalról támadnom őt, éppen ezért nem is teszem.

De ha lenne ilyen ok, és tényleg nem lenne kapcsolatban Tomcat-tel, akkor bizony teljesen jogos lenne akármilyen őszintén is leírni róla a véleményemet, és ennek megfelelően gondolkodás nélkül meg is tenném, mert ez így természetes.

Így szerintem az egyetlen ember, aki lejáratja Athinát az maga Tomcat, amikor rosszul felfogott lovagiasságból még az ilyen témákban is befenyíti azokat, akik véleményt mernének mondani.

Megint csak a személyes hasonlattal: Ha én édesanyám esetleges (valóságban különben nem létező) szakmai kritikusait politikailag betámadnám, akkor azzal pont én lennék az, aki lejáratnám őt.

A másik különbség az előszakhoz való hozzáállásunkban van. 

Rólam tudni kell, hogy nagyon erősen pacifista vagyok, elhatárolódom az erőszak minden formájától. Vallom például, hogy egy embernek semmilyen körülmények között sincs joga kioltani egy másik ember életét. Így természetesen elítélem az abortuszon keresztül a halálbüntetésen át az eutanáziáig az összes gyilkosságot.

Az életemben is azt vallom, hogy kivétel nélkül mindent le lehet rendezni békés úton.

Éppen ezért tartom óriási hibának, és felelőtlenségnek, hogy  Tomcat a szavaiban szinte sose zárkózik el vitás ügyei ilyetén rendezésétől.

Ezzel az erőszak-propagandával pedig nem csak magát, hanem egyben környezetét is megbélyegzi.

Vagyis leszögezhetjük: valóban akadnak politikai fröcsögések, azonban fontos látnunk azt, hogy Tomcat saját maga az, aki akarva-akaratlan generálja ezeket a támadásokat, Athina ellen is.

Ezt ő is pontosan tudja, éppen ezért röhejes, amikor kifakad, hogy miért nem szállnak le róla.  

Elvégre csak azt kapja, amit rendelt.

By SoDI