Befutott, kérem szépen, egy érdekes észrevétel, amit azt hiszem, érdemes kicsit hosszabban is kommentálnom, ugyanis szinte elmondhatatlan, hogy mennyire távol áll az én szemléletemtől.
Egy szaktársad:
2007. 08. 27. 14:55
Légyszi ne égesd az egyetemed, és a szakod ilyen bloggal. Megköszönném, ha leszednéd az első írásod, és az összes olyat, ahol a tanulmányaid helyére utalsz.
Kezdjük azzal, hogy talán a rendőrtiszti képzéstől eltekintve nincs olyan szakma, ahol valakinek a konkrét politikai véleménye összeférhetetlenséget jelenthetne. Nem hiszem, hogy bárkiben is akár csak egy cseppnyi megrendülést okozna a felismerés, hogy egy adott képzésen belül is igen széles skálát ölel fel az ott tanulók politikai szimpátiája, egyúttal kicsiben leképezve a társadalom egészének kényszerű, ugyanakkor az egyéniségek személyes kibontakozása folytán mégis gyönyörködtető sokszínűségét. Ebből a szempontból tehát tökéletesen indifferens, hogy egy konkrét személy milyen politikai véleményen van.
Ha arra gondolsz - és nyilván arra gondolsz -, hogy egy fajgyűlölő, fasiszta beállítottságú ember nem való egy tanári képzésre, akkor azt kell mondjam, hogy tökéletesen igazad van, ezért is hatalmas szerencse, hogy ezek egyike sem illik rám.
Egy tanártól minimálisan is elvárható, hogy megértő, toleráns, és segítőkész legyen az elesett kisebbségekkel szemben, és határozottan elutasítson minden fajta etnikai alapú kirekesztést, sőt, ahol csak tud, tegyen az ilyen megnyilvánulások ellen. Szerencsére ez is tökéletesen illik rám, ugyanis nem olvashatsz tőlem egyetlen sort sem, ahol rasszista megnyilvánulásokat tennék - beleértve ezen a blog egészét. Sőt, határozottan ki meren jelenteni, hogy szívből gyűlölöm, és megvetem a rasszistákat.
Ugyanez igaz az antiszemitizmussal kapcsolatban is, ami önmagában egy sehova sem vezető, értéktelen, ócska hozzáállás. Egy antiszemita ember világlátása végletesen beszűkül, megkeseredett, mindenhol ellenséget látó szánalmas futóbolonddá válik. Tény, hogy a keresztény kultúrkör gyökerei a zsidó kultúrából erednek, éppen ezért egy épelméjű embernek nem az elutasítás, hanem az őszinte tisztelekt és csodálat irányából kell megközelíteni a zsidóság kultúráját.
Mint ahogy (a rasszizmustól, és antiszemitizmustól, vagyis minden szélsőségtől mentes) politikai véleményalkotás mindenki elidegeníthetetlen joga, ugyanígy semmiféle választott szakmával, vagy tanulmánnyal sem lehet ellentétes az, ha kijelölök az országban jelen lévő politikai palettáról olyan eszméket, melyeket a saját értékítéletem szempontjából az ellenérdekelt kategóriába sorolok be.
Ilyen, általam elítélt politikai eszme a szélsőliberalizmus, ami a gyakorlatban keresztényellenességet, hagyománygyalázást, drogkultúrát, és a családi értékek szétzúzását jelenti. Egy 1100 éve keresztény országban semmi szín alatt nem számíthat bűnnek a kereszténység, a család, a nemzeti hagyományok, és a család eszméjének ápolása, valamint a közéleti (közírói) szerepvállalással történő elkötelezett védelme.
A liberalizmusnak hazudott libertarianizmus mellett van még egy másik politikai eszme is, melyet elítélek. Ezt az ENSZ 1975-ben elfogadott határozata a "rasszizmus és a faji megkülönböztetés egyik formájaként" határozta meg. Úgy érzem, hogy a tanárjelöltként vallott toleráns világnézetem, és a rasszizmus határozott elítélése melletti elkötelezettségem miatt nem sorolható az elítélendő kategóriába, ha a különböző etnikumok békés együttélésének jegyében szembe helyezkedem minden fajta kirekesztő, fajgyűlölő irányzattal. Ezért vagyok a cionizmus ellen.
És, mint ahogy ezeket az eszméket elítélem, ellene vagyok az őket követő embereknek. Ez szerintem így természetes. Vagy szerinted nem kell elítélni a fajgyűlölőket?!
Harmadikként itt lenne megemlíthető, hogy a politikai tér jobb, vagy baloldalára sorolom-e magam, de miután 2007-ben ez nem merülhet föl se előnyként, se pedig kifejezett hátrányként, így azt hiszem, erre nem is érdemes sok szót vesztegetni.
Lehetne talán még kifogást emelni az általam megütött hangnem miatt is, de ehhez szeretném figyelmedbe ajánlani, hogy egyszerre több helyes is folytatok tanulmányokat, mely során igen mélyen magamba szívtan a marketingstratégiák elemzésének, és megtervezésének szenvedélyes szeretetét. Ennek jegyében, azt hiszem, jó úton haladok afelé, hogy a különböző célok, és környezeti körülmények pontos felmérésével képes legyek mindig a leghatékonyabb üzeneteket megalkotni. Aki ismeri a hazai közéletet, főleg annak a blogszférában megjelenő részét, az tisztában van vele, hogy ez egy olyan médiaszegmens, ahol meglehetősen magasan van az ingerküszöb, következésképpen az ehhez igazított stílusom sokszor nem öncélú fröcsögés, hanem szakmailag indokolható, éppen ezért szerintem a maga nemében helyénvaló, és igazolható eszközválasztás.
Legvégül pedig engedd meg, kedves szaktárs, hogy ide másoljam azt, amit elsőként választoltam a reakciódra:
Szia "szaktárs".
Ha megfigyeled, különös figyelmet fordítok arra, hogy itt a blogon élesen elkülönüljenek egymástól a szakmai tevékenységemmel, a tanulmányaimmal, a magánéletemmel, és a közélettel kapcsolatos bejegyzések.
Miután nem keverem a politikai tartalommal se a webprogramozó munkáimról, se az ELTÉ-ről, se pedig Corvinus-ról (ahol a nappali tagozat mellett levelezőn tanulok) szóló írásokat, így nem hiszem, hogy bárki fejében is összekeverednének az egymáshoz nem kapcsolódó dolgok.
Ennek jegyében kérem válaszom szíves tudomásulvételét. :)
By SoDI
Na, végre a rendőrségünk is kezd konszolidálódni, ugyanis amíg eddig következetesen eljárás alá vonták a tojással dobáló embereket - sőt, tavaly Szalma Lászlót még 
Ha nem lennék az egyetem hallgatója, itt talán - a feljelentés nyomán - nagyon csendben megjegyezném, hogy bizony még Mészáros Tamást is szabad dobálni, azonban, mivel aktív hallgató vagyok, így természetesen eszem ágában sincs ilyet mondani, sőt, mindenkitől, aki esetleg a Rektor Úrra gondolva mostanában a tűző napon kezdene záposítani néhány tojást, ezúton is szeretnék a lehető legkeményebben elhatárolódni. ;)
Na, ma ismét megerősítést nyert az életigazság, miszerint aki lusta, az megszenvedi ennek az árát.
A webfejlesztők szempontjából ez a sok "apró" eltérés úgy jelenik meg, hogy a munka nagy része nem egy adott böngésző alatti működőképességre koncentrálódik, hanem a lassan könyvtárnyi terjedelmet elfoglaló, teljesen értelmetlen különbözőségek menedzselésére. Így egy széleskörűen működőképes kód úgy néz ki, hogy egy rakás try - catch blokk, illetve egyéb hibakezelési megoldások vannak egymásba ágyazva, abban a reményben, hogy akármilyen egzotikus dzsunga böngészőt is használ a júzer, a sokadik kivételkezelés után csak lesz egy pont, ahol nála is hajlandó működni a cucc.
Ilyet szól: neonáci egyetemista! LOL!
