Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Megy a nagy siránkozás a kalocsai elmebeteg ügyében, aki ketté vagdosta a barátnőjét, hogy utána horogkeresztes zászlóval takargassa be. A tömeggyilkos Likud testvérpártjaként működő Fidesz azon nyomban neki is kezdett az eszeveszett ajvékolásnak.

„A szélsőséges ideológia tetten érhető abban, hogy a tettes horogkeresztes zászlóval takarta be áldozatát. Az eset rávilágít a szélsőséges eszmék, és az általuk eltorzított egyéniség veszélyeire.”

Fidesz közlemény

/ forrás /

Pedig, ha utánaolvasunk, akkor láthatjuk, hogy itt egészen máshol kell keresni az okokat és az indítékokat.

„A hentesként a kalocsai húsüzemben dolgozó fiatalembernek nem okozott gondot a kivégzés”

Bors cikk

/ forrás /

Nos, kezdjük egy rövid történelmi kitekintéssel...

A nyilaskeresztes mozgalom kezdeti szakaszában nagyon ügyelt rá, hogy elsősorban az emberi kvalitásra helyezze a hangsúlyt segítői toborzása során. Éppen ez volt az oka annak, hogy a nyilaskereszt jelképe egyet jelentett az intelligenciával, és finom műveltséggel vegyült szilárd politikai akarattal.

Tudvalevő ugyanis, hogy a radikális eszmék társadalomjobbító ereje elsősorban megfelelő intellektus birtokában hasznosítható a nemzet javára. Vad, ösztönszerű szinten élő, és ehhez hasonló napi rutint űző embereknél ugyanis a nem megfelelő mélységben kifejtett jobbító gondolatok ahelyett, hogy letisztáznák az alapvető igazságokat, meghagyják őt egy állati szinten, annyi kiegészítéssel, hogy mindehhez onnantól már hivatkozási alappal is rendelkezik az illető.

Tisztán kell látnunk, hogy egy olyan emberben, aki nem rendelkezik megfelelő alapokkal a valóság, és a tényszerű összefüggések befogadására, nyomtalanul tűnhet el az egyébként gyönyörködtető igazságokat megcsillantó információk valóságos özöne is. Mindannyian tudjuk, hogy a felszínről szemlélve szűk az átmenet a romboló kommunista, valamint a szintén szociális igazságosságot hirdető nemzetiszocialista elvek között, és a helyes út megtalálásában, vagyis a pusztító frusztráltság, és a nemzetjobbító alkotás közötti éles határvonal felismerésében elsősorban az intellektus segítheti az embert.

Erre pedig elsősorban egy bölcs, és határozott, válogatott kemény mag lehet képes. A tiszta magot nem mérgezheti ocsú.

Számomra már eleve furcsa, hogy egy 22 éves fiatal miért nem tanul, vagy vállalkozik, ugyanis a szememben egy huszonéves embernek az alábbi négy normális állapota képzelhető el.

1. Tanul
2. Legalább BSc fokozatú diplomás
   
3. Vállalkozást vezet
4. Súlyos százezreket kereső mesterember (professzionális minőségben dolgozó asztalos, stb...)

Ebből az utolsó két pont jelenthet felmentést arra, ha az ember egyáltalán nem kíván tanulmányokat folytatni, elvégre ha valaki olyan szinten képes hasznosítani az alkotó energiáit, hogy abból megfelelő társadalmi haszon realizálódik, az ezzel kivált az életéből minden száraz, akadémiai tudást. Mielőtt valaki félreértene: a többiektől sem az értelmiségi létet várom el, elvégre egy BSc képesítés birtokában még senki nem válik értelmiségivé: az csupán a néhány évtizeddel ezelőtti érettséginek felel meg.

Látnunk kell viszont, hogy ez a gyilkos nem szélsőjobboldali volt, hanem egy mélyen frusztrált ostoba lumpen, akit éppen ezért hatalmas hiba volt olyan jobbító szándékú szervezetek közelébe engedni, mint a Gárda, ahol egyszerre van szükség az igazság felismerésére, és annak a folyamatos tudatosítására, hogy mindez csak fokozatonként, vagyis eleinte szalonképes külsőségekkel népszerűsíthető. Az ilyen komplikált összefüggések ugyanis a primitívebb embereket önmagukban is összezavarhatják, és frusztrálhatják.

Ha mást nem is, legalább egy egyszerű érettségit, és mellé aktuális tanulmányokat igazoló papírt, vagy mesteremberi minősítésű szakmunkás végzettséget igenis meg kellene követelni mindenkitől, aki csatlakozni akar. És így nem kerül be a szemét.

Ne engedjük be a lumpenprolikat a nívós mozgalmakba!

By SoDI

Ez a harc lesz a végső,
Csak összefogni hát!

Győzelemre visz majd a nyilaskereszt,
Szálasi Ferenc!

By SoDI

TÖRTÉNELMI ROVATUNKAT LÁTTÁK

By SoDI

Egyelőre diplomatikusan elvonatkoztatva attól a kérdéstől, hogy egyetértek-e mindezzel, vagy sem, nem érintve tehát, hogy kíséri-e kifejezett szimpátiám a mozgalmat, vagy sem, egyvalamit mindenképpen el kell ismernünk:

Ez egy profi, hangulatos toborzó videó. :)

By SoDI

Amikor az átlagember a második világháború jobboldali rendszereiről hall, legtöbbször valamilyen rasszista, gyűlölettől átitatott eszmét képzel el, melytől még az sem állt távol, hogy ártatlan zsidók ezreit lövesse a zajló Dunába. (Hogy mi az igazság ezekről az „ártatlan” zsidókról, arról már volt szó itt néhány napja, lásd ezt a rövid videót).

Ehhez képest igen zavaró ellentmondásba ütközhet az ember, ha veszi a fáradtságot, és áttanulmányozza a cionista körök által előszeretettel „vészkorszaknak” nevezett évek ideológiai alapjait képező műveket.

Az olyan tapasztalatlan olvasó számára, aki a cionliberális hazugságiparosok filmjein, és hamisított történelemkönyvein szocializálódott, leginkább az lehet a meglepő, hogy az állítólagos öncélú gyűlöletnek, és ártatlan emberek halálát elfogadó közönynek a nyomát sem találhatjuk meg ezekben az eredeti forrásokban.

• Épeszű ember elítéli a gyűlölködést? Persze!
• Annyi apró gond van csak ezzel, hogy még Szálasi Ferenc sem volt rasszista, mint ahogy azt már itt a blogon is tisztáztuk!

Mit találunk ehelyett? Építő, nemzeterősítő, emberséges, egészségesen magyar gondolatokat. A legjobb az egészben, hogy ennek felismeréséhez nem kell mást tennünk, mint megpróbálni mindenféle torz előítélet nélkül utánaolvasni a történelmi tényeknek.

SF ebbe kezdett bele minden eddiginél nagyobb lendülettel, melyről mostantól folyamatosan kíván beszámolni nektek, és bár azzal a stílussal, amivel mindezt megfogalmazza, még bőven van módja közeledni egy valódi, olvasmányosra szerkesztett irodalmi előadásmódhoz, azonban ennek ellenére is jó szívvel ajánlható minden jó érzésű magyar embernek.

Én magam csak annyit tennék hozzá, hogy ha értelmes gondolatok helyett faji alapú gyűlölködés, és sehova nem vezető sovinizmus lenne az alábbi link túloldalán, eszem ágában se lenne ajánlani, hanem elsőként határolódnék el tőle.  Így viszont, hogy ilyesmiről szó sincs, csak azt tudom mondani: tessék nyugodtan kattintani!

 SF: Miért pont hungarizmus

By SoDI

Gyerekek, lehet, hogy ezt elborzasztó cuccnak szánták a szocik, de valójában irgalmatlanul klassz, és hangulatos videóra sikeredett. :DD

Ha attól az apró hazugságtól eltekintünk, amit a végén ábrázolnak, nevezetesen hogy a Dunába lőtt civilek faji alapon kiválasztott asszonyok és ártatlan kislányok lettek volna (nem pedig többségükben a szovjet hadseregnek információkat kijuttató dezertőrök és szabotőrök), nincs is semmi baj a cuccal. :)

tessék kattintani:

By SoDI

Ha a túloldalról jönne az a rágalom, ami Szálasi Ferencet a náci fajelmélet valamely reformirányzatának követőjeként írja le, akkor nem győznék a szerzővel kapcsolatban sértő jelzők sűrű használata mellett szitkozódni. Mivel azonban már sokadjára olvashatjuk Tomcat tollából azt az apró pontatlanságot, amit egy balliberális író tollából gondolkodás nélkül orbitális baromságnak, és aljas hazudozásnak titulálnék, érdemes végre tiszta vizet önteni a pohárba.

• Tomcat: Ne védekezzünk? - válasz Kovács Gézának

Szálasi, aki értelmetlen háborút szabadított az országra? Aki a rasszista fajelméletet követte? Aki soviniszta volt? Aki gyenge kezű volt, és ezért nem tudta megvédeni a zsidóságot a nevében tomboló bűnözőktől? Micsoda pontatlanságok / (hazugságok - ha éppen balról jönnek)!

Mielőtt bárki is szélsőségességgel vádolna, szeretném leszögezni, hogy elítélem a rasszizmust, az antiszemitizmust, a sovinizmust, és a karlengetve gyűlölködő bőrfejűeket. Ezt világosan leírtam a Szetey-montázs ügyében született tavaly őszi sajtóközleményemben is.

• SoDI: Sajtóközlemény a Szetey montázs ügyében

Ha valaki bővebben is kíváncsi arra, hogy miért ítélem el a hasonló dolgokat, az elolvashatja az alábbi néhány összefoglalómban.

• SoDI: Szélsőségek?
  (antiszemitizmus, homofóbia, rasszizmus, neonácik)
• SoDI és a világ
  (drogok, zsidók, rasszizmus, buzik, neokon gazdaságpolitika, Orbán, Tóta, hungarizmus, halálbüntetés, stb...)

De különben azt, hogy az ideológiailag nem kellően felkészült bőrfejűektől miért érdemes megfelelő távolságot tartani, Blogin fogalmazza meg a legjobban.

• Blogin: Mi a bajom a magyar szélsőjobbal?
  „én magam csak attól határolódom el, amit maga Hitler vagy Szálasi is megvetett volna ebben a szubkultúrában.”

Abban minden normális ember egyetért, hogy az értelmetlen vakbuzgóságot, a rasszizmust, a nacionalista sovinizmust, és a pogromot bátorító antiszemitizmust el kell ítélni. Keresztény, európai emberként ez a minimum. Ez a kulturáltság legalapvetőbb mércéje.

A valóság viszont az, hogy Szálasi Ferencre az imént felsorolt bűnök egyike sem volt jellemző!

Szálasi nem volt soviniszta, mint ahogy gyűlölködő rasszista sem! Aki ezt tagadja, az vagy tanulatlan (amennyiben jobboldali, akkor jóindulatúan: téved), vagy aljas.  

Úgy gondolom, hogy bár Németberta Péternek Bloginhoz címzett válasza jó kísérlet arra, hogy helyre tegye a fejekben uralkodó zavart, azonban túlságosan bő lére eresztette a gondolatait, és így egy külső szemlélő szemében ijesztő lehet pont itt kezdeni az ismerkedést.

• Németberta Péter: Nyílt levél Sipos Zoltánnak (Blogin)

Ebből a szempontból némileg jobb megközelítéssel áll neki az összefoglalásnak L. György, aki szintén Németberta úrhoz hasonló céllal ragadott tollat, azonban ő is elköveti azt a súlyos hibát, hogy a csúfnevén hitlerista fajelméletet összemossa Szálasi hungarizmusának konstruktív fajvédelmével (erről bővebben lejjebb).

•  Győzelem vagy halál – levél egy nemzetiszocialistától

Jelen írásomban többek közt ezt a zavart igyekszem eloszlatni, és egyben szeretnék megsemmisíteni néhány hasonló közkeletű hazugságot, illetve tévedést is.

Vegyünk sorba tehát néhány tévhitet...

• Tévhit: Szálasi Ferenc tett keresztbe Horthy békekötésének.
• A valóság: Szálasi Hungarista mozgalma önmagában nem lett volna képes megakadályozni, hogy Horthy szovjeteknek tett ajánlata az államapparátus minden szintjén érvényesüljön. A magyarországi békekötést ilyenformán nem ő, hanem a német hadsereg jelenléte hiúsította meg. Ezen a tényen szemernyit sem változtat, hogy Szálasi - felismervén azt, hogy a Harmadik Birodalom szoros nyomása alatt még akkor sem állna reális alapokon Horthy próbálkozása, ha különben elfogadható lenne -, ebben a helyzetben magára vállalta azt az irányító szerepet, amit különben nélküle is betöltött volna valaki más. Ezt már csak azért sem vethetjük a szemére, mert tisztában volt vele, hogy ehhez ő rendelkezik a legalaposabb felkészültséggel, és kidolgozott ideológiai alappal.

• Tévhit: Szálasi Ferenc rasszista módon a fajelmélet pártján állt.

• A valóság: Szálasi határozottan elutasította a fajelméletet, melyről az alábbi népbírósági jegyzőkönyvi részlet is tanúskodik:

• Szálasi: A hungarizmus erkölcsi elvei egyáltalában nem a fajelméleten alapszanak. Meglehet, hogy a német nemzetiszocializmus gyakorlata ezt csinálta, de nekünk egyáltalán nem ez volt az elvünk.
  
  Elnök: Nincs alacsonyabbrendű és magasabbrendű faj. Hogy Önt hova vitte a fajelmélet, mutatja, hogy elfogadták a magyar­ság másodrendű fajiságát a germánság után.
  
  Szálasi: Egyáltalában nem. Én tudom, hogy a hungarizmus mit tartalmaz.
  
  Elnök: Én is tudom, hogy a német hitlerizmus mit tartalmaz.
  
  Szálasi: Semmi közünk nincs hozzá. A hungarizmus nem hitle­rizmus.

• Szálasi tehát nem a fajelméletben, hanem a fajvédelemben, vagy ha úgy tetszik, a fajnemesítésben hitt. Ez viszont nem rasszizmus, nem más rasszoknak a gyűlölete. Olyan védelem csupán, ami nem más rasszok ellen irányul, hanem ehelyett konstruktív módon törekedett a sajátja bizonyos jellegzetességeinek hosszú távú megőrzésére. Tehát a fajvédelem NEM az ember és ember közötti társadalmi egyenlőséget tagadja, ez hatalmas félreértés, ehelyett csupán a fajok belső integritását igyekezett megőrizni. A fajkeveredés ellen volt, ez igaz, viszont ez még nem jelent fajgyűlöletet.
• A - hangsúlyozottan - pozitív eugenika nem rasszizmus!

• Tévhit: Szálasi Ferenc soviniszta volt. (Ha úgy tetszik: szélsőségesen nacionalista).
• A valóság: Semmi sem áll olyan közel a Szentkorona-tan szellemiségéhez, mint Szálasi Ferenc konnacionalizmusa!
• Ha valaki nem tudná, miről van szó: 
• István király Imre herceghez intézett Intelmei alapján az ú.n Szent Korona jelképezi az országot mint területet, az ország polgárait, a közigazgatási rendszert, (...) az ország védelmét és az országban lakó, együttélő, vendégként befogadott idegen népeket.
• Wikipedia, innen
• A konnacionalizmus a Kárpát-medencében élő nemzeteknek (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) egységesítését tüzte ki célul (Magyar Szent Korona Országai). A térségben élő népek egyenlő és (kon)föderativ, tehát nemzeti társországokra (az etnikai határok figyelembevétele) tagolodó egységesítését kívánja elérni, azaz nem a magyar nemzet kizárólagos vezetése alatti történelmi jogra támaszkodik (pl: első világháború előtti társadalmi közigazgatási politikai viszonyok teljes visszaállítása), ami a 20-as 30-as évek politikusainak legfőbb célja volt.
• Wikipedia, innen
• Ha belegondolunk, a fentiek alapján valójában a Horthy-féle revizionista irredentizmus volt az, amelyik elszakadt a Szentkorona-tantól azzal, hogy a Kárpát-medence sorsát szimpla nemzetiségi kérdéssé degradálta. Ilyenformán pedig a mai autonómiatörekvések azok, melyek a valóságban is realizálható módon visszakanyarodnak a Szentkorona-tanhoz, ugyanis nem kandúrhugyozásos-területi vetületben, hanem a Kárpát-medencében élő népek békés életközösségének az ezeréves értékek mentén történő, a közigazgatásban is megjelenő érvényesülésében gondolkodnak.
• Mindezzel persze nem azt mondom, hogy a területi revízió gondolata ördögtől való dolog, csupán azt, hogy ezt kizárólag a társadalmi homogenitás jegyében ösztönözni nem feltétlenül a Szentkorona-tan szellemiségéhez illő gondolat. Ha már feltétlenül a Szent koronára hivatkozunk ugye... A részleges területi revíziónak is lehet létjogosultsága, amennyiben a Szentkorona-tan szellemiségével összhangban történik, de kizárólag ennek tükrében, nem pedig belebolondulva az etnikai homogenitás mániájába, mint ahogyan ezt sok revizionista teszi.

• Tévhit: Szálasi Ferenc antiszemita volt.
• A valóság: Szálasi nem gyűlölte a zsidókat. Valaminek a gyűlölete feltételezi, hogy a gyűlöletnek a tárgya folyamatosan, érinthető közelségben jelen van, vagy jelen lehet. Szálasi Ferenc aszemitizmusa, mely szemléletében ezt a jelenlétet iktatta ki a társadalmi számítások során figyelembe veendő tényezők sorából, nem gyűlöletből táplálkozott, hanem csupán abból a felismerésből, hogy a Szentkorona-tan egyéb népekkel szembeni megértését nyilvánvalóan csak a Kárpát-medence életközösségébe szervesen integrálódni hajlandó körökre szűkítve  lehet értelmezni.
  Izrael megalapítását megelőzően az önálló zsidó állam gondolata különben a klasszikus cionizmus elveivel volt összhangban. Mindkettő, a hungarista aszemitizmus, és a Herzl Tivadar féle cionizmus, egyaránt a diaszpóra felszámolásában gondolkodott. Az olyan eszme viszont, ami az eredeti cionizmust erősíti, nyilvánvalóan nem lehet antiszemita, így Szálasi Ferenc sem volt az.

• Tévhit: Szálasi Ferenc gyengekezű, alkalmatlan vezető volt, mert nem tudta megakadályozni, hogy a nevében elkövessék azokat a szörnyűséges bűntetteket, melyek megtizedelték a budapesti zsidóság sorait.
• A valóság: Az ugye mindenki előtt evidencia, hogy Szálasi Ferenc nem tudott a zsidók ellen elkövetett erőszakról, sőt, a leghatározottabban elítélte a hasonló cselekedeteket.
• Szálasi maga így nyilatkozott erről:
  „Eljáró rendőrtisztnek arra a kérdésére, hogy a zsidók elleni atrocitásokat miért a Nyilaskeresztes Párt tagjainak rétegéből követték el, azt felelem, hogy erről elsősorban nem tudok és ebben nem hiszek, ... Feltevésem az, hogy a nyilaskeresztes párttagok közé beszüremlettek ... olyan elemek, akik a zűrzavart egyéni haszonlesés szempontjából ki akarták használni. ... Azokról a tényekről, amelyeket eljáró rendőrtiszt elembe tárt, miszerint az egyes pártszervezeteimből ... zsidókat vittek volna le a Dunához, vagy egyébként köztereken vagy utcákon kivégeztek, vagy esetleg a pártszervezetben megkínoztak, nincsen tudomásom. ... Meg vagyok arról győződve, hogy ... megdöbbenti és elítéli a magyar nép velem együtt ezeket a kilengéseket ....”
• Bővebben: SF: ez is rágalom
• Kilengések különben minden időben voltak, még Horthy Miklós alatt is.
• Elég csak azt az esetet említeni, amely miatt bűnbakként Wass Albert haláláig háborús bűnösnek számított a román fennhatóság alatt álló területeken. Amikor a magyar hadsereg bevonult Észak-Erdélybe, akkor Cege falu határában két román parasztot, és két zsidó lányt magyar katonák lőttek agyon. (Wass Albertet felbujtóként hozták kapcsolatba a történésekkel).
• Önmagában tehát az a tény, hogy elvétve bűncselekmények is előfordulnak az irányítása alá tartozó területen, nem tesz bűnössé egyetlen ország-irányítót sem. A korábbi túlkapások, és a '44 végén történtek közötti különbség mindössze annyi, hogy háborús időkben sokkal nehezebb kontrollálni az egyes eseményeket, mint békés körülmények között. Arról már nem is beszélve, hogy Szálasi Ferencnek igen kevés ráhatása volt arra, hogy megakadályozza némely nyilas ruhába öltözött zsidó bűnözők irtózatos ámokfutását.
• Bővebben: SF: Zsidók öltöztek nyilasnak
• Ráadásul TÉNY, hogy a Dunába lövések nem is ezen túlkapások kategóriájába tartoztak, hanem egy hadban álló ország kormányának részéről teljesen normális, indokolt, elfogadható, és helyes intézkedések voltak!

Bővebben lásd erről az alábbi videót:

• Az Eichmann féle deportálások nyomán fellépő emberveszteségért ugyanígy nem tehető felelőssé Szálasi, elvégre a németek árnyékában kényszerhelyzet állt elő, ráadásul az szovjet hadsereg közeledtével neki is elemi érdekében állt volna, hogy a német hadiüzemekben ne ne legyen munkaerőhiány. Ennek ellenére a közkedvelt hazugságokkal szemben Szálasi végig azon volt, hogy a zsidókat lehetőség szerint Magyarországon tartsa, itthon dolgoztassa, avagy kicserélje őket magyar hadifoglyokra.
• Sőt, még ha egy pillanatra esetleg el is fogadjuk azt a cionista hazugságot, mely szerint Szálasinak oka lett volna feltételezni, hogy a külső munkaszolgálatra begyűjtött zsidók élete és testi épsége nem feltétlenül garantált, akkor sem vethető a szemére a német deportálások egyetlen sajnálatos hatása sem, hiszen tudjuk, hogy korábban az 1944 áprilisában kezdődő deportálások leállítása is több hónapjába telt Horthynak, Szálasinak viszont az őszi deportálások idején igen kevés ideje jutott ugyanerre.
• Ennek ellenére az elhurcolások kezdetétől számítva sokkal gyorsabb tempóban annál, mint ahogyan Horthy ugyanazon év tavaszán tette, Szálasi Ferenc már hatalomra jutása után alig egy hónappal, 1944 novemberében képes volt leállítani a deportálásokat! Méghozzá a határozott német nyomással szemben!
• Forrás: Echo TV interjú (YouTube) 
• (Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy amikor a munkatáborokban elviselhetetlenek lettek az életkörülmények, Németország szerte a polgárság is hasonló gondokkal küszködött a szövetségesek által szétbombázott ellátási útvonalak miatt).

A magam részéről kiemelkedően hasznosnak tartom, hogy végre beindult egyfajta értelmes párbeszéd a hungarizmusról és a nemzetiszocializmusról, mert nyilvánvalóan csak ez nyitja meg a lehetőséget arra, hogy előbb-utóbb anélkül lehessen beszélni ezekről az eszmékről, hogy az embereknek elsőként a fent tisztázott cionista hazugságok ugorjanak be először.

Fontosnak tartom ugyanakkor azt is, hogy mindig kiemeljük a német nemzetiszocializmus, és a magyar hungarizmus közti különbségeket, ugyanis nem lehet eléggé hangsúlyozni - mint ahogyan ezt Szálasi is tette -, hogy a német gyakorlat és elmélet hibáiért a magyarság, illetve a hungarizmus nem tud felelősséget vállalni.

By SoDI

Felmerült ma egy vitában, hogy a keresztény hit, és a krisztusi erkölcs ellentétben áll-e azzal, ha valaki a nemzeti célok védelmének kérdésében védekező álláspontra helyezkedik azon társadalmi rétegekkel szemben, akik folyamatosan a magyarság ellen áskálódnak.

Pontosan tudom, hogy sokak szemében igen erősen szalonképtelen mozzanatnak tűnhet Szálasi Ferencre hivatkozni, de mivel az ő népbírósági tárgyalásán is felvetődött ez a téma, a legjobb, ha egy pillanatra elvonatkoztatunk a személyéhez kötött vélt vagy valós képzetektől, és önmagukban az adott kérdéssel kapcsolatos gondolatait vetjük górcső alá.

Elnök: (...) Tudatában van Ön a krisztusi tanoknak?

Szálasi: Úgy vélem, hogy igen.

Elnök: Mit szólt volna Krisztus az Önök faji elméletéhez?

Szálasi: Krisztus tanával egyáltalán nem áll ellentétben a faj­nemesítés.

Elnök: Krisztus nem a fajra helyezte erkölcstanának alapjait és nem arra, hogy megkülönböztetést tegyünk faj és faj között, hanem azt mondotta: szeresd felebarátodat.

Szálasi: A felebaráti szeretet arra vonatkozik, aki mint feleba­rát viselkedik, de nem arra, aki nem akarja tudomásul venni, hogy felebaráti kötelességei vannak. (Zaj.) A hungarizmus erkölcsi elvei egyáltalában nem a fajelméleten alapszanak. Meglehet, hogy a német nemzetiszocializmus gyakorlata ezt csinálta, de nekünk egyáltalán nem ez volt az elvünk.

Elnök: Nincs alacsonyabbrendű és magasabbrendű faj. Hogy Önt hova vitte a fajelmélet, mutatja, hogy elfogadták a magyar­ság másodrendű fajiságát a germánság után.

Szálasi: Egyáltalában nem. Én tudom, hogy a hungarizmus mit tartalmaz.

Elnök: Én is tudom, hogy a német hitlerizmus mit tartalmaz.

Szálasi: Semmi közünk nincs hozzá. A hungarizmus nem hitle­rizmus.

• Forrás: Népbírósági jegyzőkönyv, innen

Mint látható, hatalmas baromság Hitler fajelméletét összemosni a hungarista építkezéssel, vagy akár a magyarságért tenni nem kívánó elemek külön kategóriaként való kezelésével. (Ez teljesen egyértelmű, elvégre ebben a kérdésben nyilvánvalóan a legkompetensebb ember szólal meg a fenti szövegben.) Valamint ugyanígy végletesen felületes szemlélődésre vall, ha valaki összeférhetetlenséget lát a józan önvédelmi mozzanatok, és a kereszténység tanításai között, hiszen aki a magyarság érdekeinek szolgálatában cselekszik, az a keresztényi szeretet jegyében joggal érdemli ki, hogy nemzetünkhöz tartozónak tekintsük őt.

By SoDI

Ajánlok egy kis olvasnivalót.

Hatvankettő éve, 1946. február 5. és március 1. között zajlott Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető, valamint Beregfy Károly, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, Szöllőssi Jenő és Vajna Gábor nyilas vezetők koncepciós tárgyalása, akiket háborús bűntettekkel és hűtlenséggel vádoltak. A tárgyalás a fűtetlen Zeneakadémián folyt, a pincéből előmászó vérittas zsidók hatalmas érdeklődése mellett.

A teljes írás a hunhir.hu oldalon, ide kattintva.

By SoDI

Mindennapi hungarista videónkat add meg nekünk ma...

A mai elítélendőSzélsőség-adagunk ütős darab, ezért feltétlen respect az alkotónak.

Bár a "Jézust kinyírta a bűnös nép, de Isten újra elküldte a fényt, Szálasi Ferencet" felütés első blikkre még nekem is erősnek tűnik, de ettől még jó anyag. :)

A lényeg az, tetszik tudni, hogy ne legyen ateista. ;) 

By SoDI

Ez a duma nekem nagyon tetszik:

"Mi tudjuk és hisszük, hogy a természet örök törvényei szerint az új élet véráldozatot követel még az anyától is."

Éppen ezért nem tudok a legkevésbé sem egyetérteni azokkal, akik elítélik a tavalyi MTV ostromot, vagy annak bármely mozzanatát.

Most ne tessék azzal jönni, hogy ez csupán egy háborús bűnös 'fasiszta' uszítása, ugyanis nem a véren van a hangsúly, hanem az új életen, a kivirágzáson, és a tömegek hosszú távú boldogulásán.

A harc nem más, mint üdvözítő konszolidáció, utóhatásában pozitív tendenciákat szolgáló mozzanat.

Én szilárdan hiszek ebben a gondolatban, és ezért tisztelem mélyen Emmanuel Todd professzor urat. Mert bár minden normális ember mélyen pacifista, de ez nem kell, hogy demagógiát jelentsen, elvégre aki nyitott szemmel jár, annak látnia kell az egyensúlyi folyamatokat is. (Ez egyben pozitív szemléletet is jelent, éppen ezért nem tudom komolyan venni azokat a közeli világvégéről prédikáló Jehova tanúit, akikkel viccből néha elbeszélgetek. Aki az MTV-nél égő autókon sipákol, az pont ugyanilyen pesszimista, mindent túldramatizáló vészmadár.)

By SoDI

Miután úgy látom, hogy rengeteg súlyos félreértés él a fejekben arról, hogyan is működik a globális kereskedelem, úgy érzem, érdemes tisztáznunk néhány dolgot.

Ebben az eszmefuttatásban helyenként kénytelen leszek a neoliberális megközelítés felöl szemlélni az eseményeket, szemben a jobboldali narratíva lokális jelentőségeket sokszor felülbecsülő álláspontjával, de ezt kizárólag azért teszem, hogy a valóságtól elrugaszkodott álproblémák ne vonhassák el a figyelmünket a valódi kérdésektől.

Kakukktojás a szemétdombon 

Elsőként egy nagy tabut szeretnék ledönteni. Valamelyik este rádöbbentem arra, hogy még a Gyurcsány kormányban is akad olyan miniszter, aki jó helyen van a helyén. (Ettől függetlenül a többit továbbra is egyenként kéne a Dunába lőni, de ez most részletkérdés. :-)) Gráf József az egyetlen olyan kormánytag, akit hallgatva nem nyílik ki a bicska az ember zsebében, elvégre látszik rajta, hogy nem zárkózik el a szakmai szervezetekkel való széleskörű egyeztetésektől, nem veszi semmibe a gazdatársadalom különböző rétegeinek érdekeit, így pedig egy olyan kormányzati politikát testesít meg, mely egy népszolgálatot komolyan gondoló vezetőtől valóban elvárható.

Feltehető persze a kérdés, hogy ha ilyen kiváló agrárminiszterünk van, akkor őszre miért várható az élelmiszerárak egekbe emelkedése. Nos, amikor valaki (pl. Tomcat) azzal jön, hogy a tavaszi fagykár, és a múlt havi hőség csak egyik komponens a sok közül, és ez még önmagában nem indokol drasztikus drágulást, akkor tökéletesen igaza van. A probléma ott kezdődik, hogy aki ilyen véleményen van, általában itt pontot is tesz a mondat végére, és a többi szempont vizsgálatára már egyáltalán nem pazarol energiát.

Bioetanol - kukorica az autóba

Pedig az összes valamirevaló szakember megmondta, hogy elsődlegesen az amerikai bioetanol-gyártásnak köszönhető az áremelkedés. Egymás után nőnek ki odaát a földből a gyárak, melyek üzemanyagot állítanak elő a kukoricából, így megindult egy szükségszerű folyamat, aminek a hatására a kukorica ára nagyon lassan a kőolajéhoz kezdett igazodni. (Az, hogy valaha megközelíti, egyelőre csupán utópisztikus rémlátomásnak tűnik, de még ez sem teljesen kizárt.)

Hogy nekünk ehhez mi közünk, amikor egyrészt Amerika nagyon messze van, másrészt pedig  - ahogy Mária Terézia is megmondta - évszázadokon keresztül mi voltunk Európa éléskamrája?

Nos, mindkét felvetésre ugyanaz a válasz. Annyi 'a közünk', hogy amikor még Amerika messze volt, és amikor még valóban mi voltunk 'az éléskamra', akkor nem volt olyan fejlett a logisztika, mint manapság. Megfelelő mennyiségen túl nem számított elenyésző kiadásnak egy terményt a világ másik részén értékesíteni. Mindenki, aki kizárólag a helyi adottságokról beszél, nagyvonalúan elfelejti, hogy a mai világgazdaság nagy részben az olcsó szállításra épül.

Hülye lesz a magyar gazda itthon fillérekért túladni a kukoricán, ha jobban megéri exportálni.

És a kenyér?

Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy 'ez csak a kukorica', de mi köze van mindennek a sertéshús árához. Nos, a disznó kukoricát eszik, tehát az árába beépül a kukorica ára. Ezt szerintem bármelyik 10 éves kisgyerek képes belátni. :)

A kenyér árában pedig ott jelenik meg mindez, hogy a piacnak kutya kötelessége kompenzálni a búzatermelőt amiatt a közvetett veszteség miatt, ami abból fakad, hogy annak ellenére is hajlandó búzát termelni, hogy különben hülyére keresné magát a kukoricán.

Ha nem akarunk éhen dögleni, vagy kenyér híján belefulladni a kukoricába, akkor láthatjuk, hogy nem kerülhető meg ennek a haszonáldozati költségnek a fedezése. Szerintem ez is pofonegyszerű összefüggés, felesleges sokat magyarázni.

Hol ebben a piacgazdaság?

A másik felvetés (szintén többek között Tomcat-től), hogy ha valahol központi ármeghatározás van, akkor az nem valódi piacgazdaságra, hanem szocialista tervgazdaságra hajaz. Pedig a valóságban nincs központi ármeghatározás. Az égvilágon semmi se tiltja a parasztnak, hogy az uniós intervenció szabta szint alatt értékesítse a terményeit. Ha hülye akar lenni, lehet hülye is. :)

Ennek persze az a hátránya, hogy hiába vannak tele a magyar raktárak, a bennük tárolt termény nem a mi tulajdonunk, hanem az Unióé. Így fordulhat elő az a skandalum, hogy román gazdák vásárolnak be a magyarországi készletekből, mely végső soron ősszel nálunk fog árufelhajtó hiányt eredményezni. Azt azonban, hogy ez mennyire egyoldalú hátrány, mégsem lehet a pillanatnyi helyzet alapján megítélni, elvégre ha az ő intervenciós raktáraik lennének tele, akkor abból fordított helyzetben mi elégíthetnénk ki a saját igényeinket.

Ráadásul ez az "elrabolják a kajánkat a szőröstalpúak" demagógia már csak azért sem állja meg maradéktalanul a helyét, mert bár - mint már említettem - manapság viszonylag tényleg alacsonyak a szállítási költségek, ugyanakkor nekünk ezzel együtt is jobban megéri a saját készleteinkből bevásárolni, mint bárhol máshol. Ezt is képes bármelyik 10 éves gyermek belátni: mivel nem kell szállítani a cuccot, helyben olcsóbb. Itt jön be a képbe Gráf miniszter úr kompetenciája, így talán megelőlegezhetünk neki annyi bizalmat, hogy hajlandó lesz költségvetési keretből lekötni a hazai raktárak tartalmának nagy részét.

"Ezért volt szar belépni az EU-ba!"

Ez azért nem ennyire egyszerű. A világgazdaság vérkeringésének az EU nélkül is része lennénk, így a gazdáink akkor sem lennének hülyék a világpiaci ár töredékével beérni. Tetszik, nem tetszik, a valódi klasszikus piacvédelem ma már csak Észak-Koeához hasonló, a külvilágtól tökéletesen elzárt rendszerekben képzelhető el, minden más berendezkedés feltételezi a globális tendenciák hol nagyobbrészt, hol kevésbé előnyös hatásainak érvényesülését.

- És a nemzetiszocializmus? -

Itt persze, ha nem vagyunk teljesen belehülyülve a neolib terminológiákba, érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy mennyiben jelenthet megoldást a Hungarizmus gazdaságpolitikájának modern kori aktualizálása. Ezzel kapcsolatban a fő dilemma, hogy egy belső rendszer kialakításával a nemzetközi zsidóság irányítása alatt lévő külvilág rosszallása - az ipari együttműködés tudatos szabotálása útján - okoz-e nagyobb kárt, mint  amennyi előnyt a lokális szocializmus bevezetése jelenthet.

Ez egy nagyon bonyolult kérdés, én bevallottan kevés vagyok a megválaszolásához, bár kétség kívül érdekfeszítő téma, így kiváló vitaindító lehet.

Mindenesetre, amíg erre nincsenek kikristályosodott válaszok (mely alatt nem a 60 évvel ezelőtti viszonyok önmagában való elemzését, hanem a jelenre vetítését értem), sajnos kényszerű meghatározottságnak tűnik, hogy ha Texas-ban bioetanol-gyár épül, akkor "Kecskeméten drágább lesz a vaj".

By SoDI

Keserű a szolgák földje,
Szűk a koporsó.
Törj át a túlra,
Ez a harc az utolsó!

Idegen az érdek, tetves a kipa. 

By SoDI