Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Többen is megszóltak engem az elmúlt napokban, mondván: gyáva vagyok. Úgy néz ki, ezek az emberek alaposan félreértik a blog címében szereplő „pereket provokál maga ellen” kitételt, éppen ezért alább nagyon röviden megmagyaráznám, hogy pontosan mit is jelent ez.

Nos, miként az a Cég című Tom Cruise film egyik kulcsjelenetében is elhangzik: eszem ágában sincs törvényt sérteni, de elmegyek a törvényesség legvégső határáig.

Kicsit bővebben ez a gondolat azt takarja, hogy bátran megírom mindenkiről az igazságot, és rávilágítok a hazugságaira, de mindeközben kizárólag annyira teszem ezt durván, amennyire az illető nemzeti gondolat elleni szóban forgó támadása ezt okvetlenül megköveteli, és igazán erős jelzőket is kizárólag olyan emberekkel szemben alkalmazok, akik az aktuális írásom megszületésének pillanatában vagy nagyon alaposan rászolgáltak az arányosan teljes joggal élesebb megfogalmazásra (ehhez lásd Tomcat "...egy választásom maradt: hogy tényleg áruló legyek" mondatát), vagy a megemlítésükkor kellően nagy emberek ahhoz, hogy ne blamálják magukat egy ehhez hasonló, viszonylag mérsékelt (napi stabil 1100-1500 egyedi látogató) olvasottságú blog által (lásd ehhez a Szetey-montázs esetét).

Ugyanakkor nem fér bele a blogba az, hogy jogi öngyilkosságot kövessek el magam ellen. Éppen ezért, ha tudomásomra jut, hogy véletlenül egy tényszerűen pontatlan állítást fogalmaztam meg, és ezt az érintettek zokon veszik, akkor azonnal korrigálom magamat. Ugyanígy, az érintettek külön kérésére szintén kivétel nélkül törlök minden olyan súlyosan becsületsértő tartalmat, vagy olvasói kommentárt, melynek a felszólítás ellenére való érintetlenül hagyása nyilvánvalóan jogilag védhetetlen helyzetet teremtene. Én ugyanis nyerni szoktam.

Hogy mi számít ezzel szemben jogilag védhető helyzetnek? Például egy intézkedő rendőr arcának a közzététele. Ha ugyanis pusztán emiatt érne engem jogi inzultus, akkor pontosan tudom, hogy nem csak az NJA, de vélhetően a balliberális TASZ is hathatós védelmet nyújtana a számomra. (Ilyen esetben poénból éppen ezért nem is a Nemzeti Jogvédőkhöz, hanem a zsidójogászokhoz fordulnék pro bono védelemért, ugyanis ők azok, akik nemrég hivatalos állásfoglalást tettek közzé arról, hogy a rendőrség semmiképpen sem lehet egy arctalan tömeg, éppen ezért az egyéni arcképek nyilvános közzététele is abszolút törvényes eljárás). Ez tehát azt jelenti, hogy akármilyen felszólítást is kapnék valamely rendőr arcának az eltávolítására, pont magasról szarnám le. Még akkor is, ha ezzel pereket provokálnék ki magam ellen.

Remélem, így már minden tiszta és érthető.

By SoDI

By SoDI

Íme a Nemzeti Jogvédő Alapítvány legújabb sajtótájékoztatója, melyet most szerdán tartottak a Nemzeti Kávézóban 2006. október 23-ról.

Alul a megfelelő sorra kattintva nyílik meg a megfelelő videó.

A felvételért köszönet Hermán Péternek és az NJA-nak!

By SoDI

Update: A bejegyzés alján a rendőrségi dokumentummal frissítve!

BRAVÓ!

Ismét bebizonyosodott, hogy kettős mérce van.

Nincs jogbiztonság, nincs semmiféle jog, éppen ezért holnap ha de jure nem is, de erkölcsileg mindenképpen okkal lehet ez a hazafiak cselekedeteit meghatározó zsinórmérték.

Az előzményekről:

Szombat du. 4-re egy tüntetést jelentettem be a rendőrségen az Oktogon közepére. Ebben leírtam, hogy mivel aznap amúgy is ott lesznek a buzik kordonjai, így nem lehet semmilyen akadálya annak, hogy fél órával utánuk mi is ugyanott tüntessünk.

Elmondtam, hogy az Alkotmány és több nemzetközi egyezmény értelmében tilos a hazafiakat hátrányosan megkülönböztetni a buzikkal szemben.

Ha nekik szabad az Andrássy út közepén tüntetniük, akkor nekünk is.

Nos, az imént kaptam azt a telefonos felvilágosítást, hogy Budapest Rendőrfőkapitánya a bejelentésemmel kapcsolatban megállapította a hatásköre hiányát, mivel az általam megjelölt terület nem közterület.

Ha a buzik akarnak ott demonstrálni, akkor közterület, ha a magyar hazafiak, akkor nem.

Kurva jó. Szkennelt doksit majd este kaptok, előbb még át kell vennem.

Ezért most nem fogok bemászni a Teve utcába. Megmondtam nekik, hogy hozzák házhoz.

• Update: Házhoz is hozták.

Holnap pedig legyünk sokan, hazafiak!

By SoDI

Kapcsolódó:

• Enyimét is megtiltották
  (SoDI Rudolf Hess tüntetése)
  

Tomcat a jogi tények ellen próbál érvelni.

Szerinte juszt sem közszereplő. Pedig juszt is az. :)

Csak néhány gondolatot emelek ki.

Különös döntés, mondhatni, jogtörténeti mérföldkő, hiszen ez az első eset, hogy egy magánembert a bíróság önkényesen a politikusok sorába emel, mégpedig úgy, hogy az nem politikus.

Nem, ez nem az első eset.

Legalább a második eset. Áprilisban a marcali bíróság egyszer már kimondta ugyanezt. Tomcat akkor is pert vesztett, pontosan ugyanezért.

Tehát pusztán vélemény az, ha a Hollán Ernő utcai tüntetés okán "újfasiszta mocsoknak" nevez bennünket - titeket is! - egy cionista politikus

HA HA!

Ügyes csúsztatás, mert bevonja az olvasóközönséget is. Egyetlen apró probléma, hogy ebből  a felháborodott toporzékolásból egy árva szó sem igaz. Pataki bíró úr tegnap nem ezt mondta. Az igazság a tegnapi cikkben kereshető meg:

Deutsch az "újfasiszta mocsok" kitételt nem ránk alkalmazta, hanem "csak úgy, általában".

/ forrás /

Azért - valljuk be - átolvasva Deutsch nyilatkozatát logikailag és nyelvtanilag ez az érvelés valahol rendben is van, elvégre a szélsőségesezés tényleg csupán általánosságban lett megemlítve - még akkor is, ha azok, akik politikai népszerűséget várnak bizonyos jelenségektől - úgy mint Tomcat és Gyurcsány - külön is nevesítve lettek.

A bíróság ítélete ezáltal azt jelenti: hogy ki vagyok, azt nem én mondom meg, s ha holnaptól bűnözőnek neveznek ország világ-előtt, az is rendben van, akkor is, ha soha életemben nem követtem el bűncselekményt

Baromság.

Konkrét tényállítást, ha az nem felel meg a valóságnak, még közszereplőről sem lehet tenni. Tehát bizonyíték híján még Tomcatről sem állítható olyasmi, hogy bűncselekményt követett volna el, mert ez továbbra is rágalmazásnak számít, és nincs olyan bíróság, aki ne ítélne el érte.

Annak ellenére, hogy a 2003. évi 3. törvény 1. § (1) bekezdés 13. pontja pontosan leírja, ki a közszereplő

HA HA HA! :D

Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem cikkeznének folyton a témáról hosszú publicisztikákban a jogi szakemberek. Tessék szépen átolvasni a vonatkozó szakirodalmat. Ha nem tetszik tudni, merre kell keresgélni, remek támpont lehet a tegnap esti írásom.

Ha ez kevés lenne, az ott felsorolt jogi szakirodalmak mellett megemlítem a bírói döntvénytár vonatkozó részét is.

BDT1999. 4

Közszereplő az, aki nyilvánosan a közszereplés igényével lép fel. A nyilvános helyen munkáját végző személy a közszereplés szándékának hiányában nem tekinthető közszereplőnek. 

/ forrás: Complex jogi adatbank /

Lám, az írott bírói gyakorlat is Pataki bíró urat erősíti.

No de ki "befolyásolja a közvéleményt"? Ha az én esetemből indulunk ki, akkor minden blogger. 

Hát, a blog mellett ott vannak még a szervezett tüntetések, a tévényilatkozatok, sajtótájékoztatók, politikai performanszok, fórumozók ellen indított perek, a hetente jelentkező rádió, miegymás. Ne tegyünk úgy, mintha itt csak a blogolásról lenne szó, mert ez egyszerűen nem igaz.

Magyarán bárki, aki egyszer is leírt nyilvánosan olyan mondatot, hogy "szerintem Orbán Viktor monnyon le", vagy "mekkora szemétség, hogy emelik a benzin árát", az közszereplőnek tekintendő, és szabadon le lehet róla írni például a Népszabadságban, hogy újfasiszta nézeteket terjeszt.

Ez nem igaz.

Egyrészt ettől még senki nem lesz közszereplő, mivel nincs meg benne a közszereplés igénye, másrészt ilyesmit alaptalanul még közszereplőkről sem lehet terjeszteni.

Hiszen a bíróság indoklása nem tartalmazza sem azt, hogy milyen politikai vélemény az, ami közszereplővé tesz - nyilvánvalóan bármilyen - és azt sem, milyen mennyiségű megnyilatkozás szükséges ehhez - feltehetőleg egy is elég, ha nyilvánosság előtt hangzik el.

Persze, hogy nem tartalmazza.

A magyar ítélkezésben ugyanis minden eset egyedi, így a bíróságnak joga van a szabad mérlegelésre. Pataki bíró úr számba vette a tévészerepléseket, a politikai akciókat, a kvázi parlamenti jelöltséget, a többi hasonló dolgot, és ez alapján döntött

Nos, ezért fogok fellebbezni. Pataki Árpád bíró úr nem egyszerűen rólam döntött, hanem az internetes szólásszabadság burkolt megszüntetéséről

Miért csorbítaná ez a szólásszabadságot? Szerintem inkább kiterjeszti.

és a balliberális sajtó pitbulljainak szabadjára eresztéséről. 

Azért ez kölcsönös. Mi is ugyanígy leírhatunk róluk minden szart. :)

Ha a blogger közszereplő, akkor tessék pontosan meghatározni és törvénybe foglalni, hogy hány bejegyzéstől, milyen közlésektől és hány olvasótól válik azzá, és miben különbözik egy blogban közölt politikai vélemény egy fórumon közölttől. 

Rendben, akkor most SoDI elregél egy mesét a törvényalkotásról.

Amikor a parlamenti bácsik úgy döntenek, hogy valamilyen kérdést törvényben kellene szabályozni, nagy vonalakban felvázolják gondolataikat a jogászoknak, akik szépen leülnek gondolkodni. Ezek az emberek pontosan tudják, hogy akkor minőségi egy törvény, ha amellett, hogy nehezen kijátszható, kellően absztrakt ahhoz, hogy külön felsorolás nélkül is érvényes legyen minden olyan jelenségre, amit szabályozni akar.

Mondok egy konkrét példát. Ott van ugye a Btk. azon módosítása, melyet Gaudi-Nagy Tamás következetesen csak „lex tojás” törvényként emleget. Ebben azt akarták szabályozni, hogy a továbbiakban ne lehessen szabadon tojással dobálózni. Nos, ebbe konkrétan beleírhatták volna, hogy élelmiszer nem dobálható, de akkor a hazafiak fáradt olajjal töltött zacskóval próbálkoztak volna. És ha kilométer hosszú lett volna a felsorolás, akkor is megtalálták volna a tüntetők azt a dobálni valót, ami kimaradt a törvényből. Éppen ezért került be a törvénybe pontos felsorolás helyett az az általános megfogalmazás, hogy erőszaknak minősül a testi épséget nem veszélyeztető, azonban támadó jellegű fizikai ráhatás.

De a törvényalkotás mellett ugyanez a mechanizmus érvényes akkor is, amikor bírói jogegységi határozatok születnek (például a közszereplőkről szóló, fentebb már említett  BDT1999. 4 számú döntvény).

Ugyanezért van, hogy a közszereplők minősítésénél még ott sincs konkrétan leírva, hogy 99 blogbejegyzés megírása után még nem számít közszereplőnek az ember, de a századik megírása pillanatában már igen, mert ennél sokkal profibb megfogalmazás az, miszerint közszereplő az, aki nyilvánosan a közszereplés igényével lép fel.

Ilyen nagyon egyszerű ez.

Egyébként milyen érdekes, hogy két éve Tomcat még saját magát nevezte közszereplőnek, nem? Azóta ugyan mi változott?

By SoDI

Tomcat nemrég elveszített egy indexzsidós vénasszony elleni bírósági ügyet.

Ebben az eljárásban így nyilatkozott a rosszarcú sunyi júdené, akit Drága Polgár úr beperelt:

– Egyébként a tárgyalásnak volt még egy számomra érdekes része is, mikor Tomcat kijelentette, hogy ő nem közszereplő. A bíróság megállapította ennek ellenkezőjét – folytatta Naplovas.

/ forrás /

Tomcat ezt akkor a Marcali Városi Bíróság hibájának tudta be, azonban ma egy budapesti bíróságon is világosan bebizonyosodott, hogy igenis közszereplő, aki így magasabb ingerküszöbbel kénytelen élni az átlagemberhez képest.

Politikai közszereplőnek számít a Tomcat néven publikáló blogger, erre hivatkozva a Fővárosi Bíróság hétfőn első fokon, nem jogerősen elutasította a Polgár Tamás által Deutsch Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselővel szemben benyújtott keresetet.

A felperes a tevékenysége során tudatosan törekszik a közvélemény befolyásolására, saját véleményének a terjesztésére. Számolnia kell tehát azzal, hogy adott esetben, ha ő élesen fogalmaz, akkor vele szemben is ilyen megfogalmazásokkal élhetnek.

/ forrás /

Én folyamatosan ezt magyarázom, de nem képes felfogni. Úgy viselkedik, mintha nem lenne teljesen természetes pontosan ugyanolyan intenzitással és ugyanolyan hangnemben foglalkozni a személyével amilyen intenzitással és hangnemben ő foglalkozik más közszereplőkkel. Vagyis semmi oka sincs emiatt felháborodni.

A felületes jogi tájékozottságának kiváló gyöngyszeme az alábbi eszmefuttatás, ami remekül mutatja, hogy az okoskodó jogászkodás milyen gyakran csupán a laikusoknak szóló hatásvadász parasztvakítás.

- A közszereplők jogállását a 2003. évi III. törvény 1. § (1) bekezdés 13. pontja szabályozza. Eszerint közszereplő az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította. Én soha nem gyakoroltam közhatalmat, nem is jelöltek ilyen tisztségre (mivel hivatalos választási jelölésem sohasem történt meg), a közvéleményt pedig nem feladatszerűen alakítom. Alkotmányos szólás- és véleményszabadságommal, illetve a gyülekezési jog szabadságával élek, amikor blogot írok vagy tüntetést szervezek, de pusztán ez és személyem ismertsége nem jelenti, hogy közszereplő lennék. A közszereplői mivolt ilyen korlátlan kiterjesztése azt jelentené, hogy az alkotmányos jogukat gyakorló személyek, vagy azok, akik csak egyetlenegyszer is megjelenik (helyesen: megjelennek - SoDI) a médiában, büntetlenül mocskolhatóak, rágalmazhatóak nyilvánosan. Különben meg mit jelent az, hogy valaki a "közvéleményt" alakítja?

/ forrás /

Na gyerekek, akkor most felvilágosító órát tartunk.

Minden jogi analfabéta kedvéért, aki olvassa. A többiek pedig ne vegyék magukra. ;P

Elsőként egy idézet következik.

2003. évi III. törvény 1. §

(2) E törvény alkalmazásában:

13. közszereplő:  ...

Miről is szól a törvény?

az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról

Rendben. Vajon egy polgári perben a történeti levéltárakról szóló törvény belső szóhasználatát magyarázó rész a relevánsabb, vagy esetleg a Polgári Törvénykönyv? Hát bizony az utóbbi.

Na akkor nézzük, mit mond a Ptk. kommentárja a közszereplőkről.

Közszereplésnek az a megnyilvánulás minősül, amely „befolyásolja a szűkebb vagy a tágabb társadalom életét. A társadalom tagjai igénylik, hogy a közéleti szereplők közéleti tevékenységét megismerjék, ezért a közszereplés elválaszthatatlan a nyilvánosságtól.”

(Törő Károly A személyiség jogi védelme, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1992.)

/ forrás /

Ennyi tehát a lényeg,kedves gyerekek.

Nyilvánvalóan nem csupán a közhatalmat birtokló, politikai közszereplőket tekinti ilyennek, mivel megemlíti a „művészi, tudományos, illetve irodalmi működés körén kívül eső, így tehát az »egyébként« közszereplést vállaló személy” esetét is. Ebből arra következtethetünk, hogy a művész, az irodalmár stb. is közszereplőnek minősül, és ehhez képest vannak „egyéb” közszereplők.

/ forrás /

Ráadásul erre bárki rájöhet, akinek van annyi esze, hogy ne úgy induljon el a bíróságra, hogy minimális mértékben sincs tisztában a jogi szakirodalommal, illetve az ítélkezési gyakorlattal.

Már persze ha nem akarja direkt köznevetség tárgyává tenni magát. Akkor tényleg nem szükséges magát ilyesmivel fárasztania.

By SoDI

By SoDI

Egy kedves olvasóm hívta fel a figyelmem egy apró érdekességre.

Mint tudjátok, Magyarországon sokáig tilos volt a buziknak 18 éven aluli gyerekeket megrontaniuk. Ezt a rendelkezést azonban az Alkotmánybíróság mára eltörölte, így beleegyezés esetén napjainkban már semmi akadálya sincs annak, hogy egy 60 éves buzi akár minden nap más 14 éves fiúgyermeket basszon meg.

A rendszerváltozás után a meleg és jogvédő szervezetek - együtt és külön-külön is - rendszeresen követelték a diszkriminatív helyzet megszüntetését. Először 1993-ban három meleg szervezet (Lambda, Homérosz, Keshergay) indítványozta az Alkotmánybíróságnál az alkotmányellenes helyzet felszámolását. A beadványt dr. Morvai Krisztina készítette.

/ forrás /

By SoDI

„Magyar”országon „magyar” bíróság tiltja meg,
hogy Trianonról beszélni merjünk

Oké.

Kijelenthetjük, hogy Dr. Dabis Erzsébet,
szegedi bírónő egy magyarellenes nőszemély.

Ha szerinte mégsem a magyarság ellen van, tessék engem beperelni.

- A határozat alapján Ön törvénytelennek bélyegez egy érettségi tételt, ami szó szerint az első pontban szerepel.
Kérem, ha törvénytelen, jelezze az oktatási tárcának is!

- Ön törvénytelennek minősítette a békeszerződéssel kapcsolatos tudományos-ismeretterjesztő kiadványok kiadását.
Kérem Önt, intézkedjen az eddig elkészült kiadványok megsemmisítésére!

Csak azért nem idegesítem fel magam még ennél is jobban, mert ez elsőfok, így az Ítélőtábla nyilván egy toll legyintéssel fogja helyre tenni azt a szakmai dilettantizmustól sugárzó faszságot, amit Dabis bírónő a fentebb linkelt végzésben összehozott.

By SoDI

Ma megint kaptam egy szép vastag gárdistás borítékot.

Részben a saját irataimból küldtek vissza nekem egy-egy példányt, részben pedig néhány olyan irat lapul benne, mely már régóta a birtokomban van. Akad viszont egy-két újdonság is. Alább ezeket tekintem át időrendben.

• 2008. december 26.
• Reiner Péter fellebbezésének ügyvédi fedlapja
  (maga a fellebbezés itt olvasható)
  
• 2009. január 21.
• A Magyarországi Kisebbségek Pártjának fellebbezés-kiegészítése
• 2009. január 26.
• Reiner Péter fellebbezésének indoklása:
• fedlap, 1. oldal, 2. oldal
• 2009. március 13.
• Külön értesítés SoDI-nak, hogy még bent van a perben
• Száva Vince fellebbezésének elutasítása
• Dr. Tóth Géza fellebbezésének elutasítása

Ma különben együtt ebédeltem az NJA-s Gyurta Tibor ügyvéd úrral, aki elmesélte, hogy a hosszú lére eresztett beadványaim nem csak az ellenség, hanem az ő szórakoztatásukat is biztosítja. Mondtam neki, hogy bocs, de így legalább biztos, hogy nem felejtettem ki semmi fontosat. xD

A mai csomagban egyébként a külön kérésemre a perbeli jogviszonyomról kiállított egyedi értesítés az igazán fontos, mert ez azt jelenti, hogy van értelme elmennem ahhoz a hazafi ügyvéd nénihez, akivel megbeszéltem, hogy segít nekem az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletben. Ezt már valószínűleg holnap meglépem.

By SoDI

Ui.: Az összes többi Gárda-peres irat továbbra is a GARDAPER.FREEBLOG.HU oldalon érhető el. 

A baromságnak nincs határa.

Olyan őrült tévképzetek terjengenek, miszerint most már akár egy papírgalacsin eldobásáért is elvihet minket a rendőr. Pedig ez ökörség.

A fejekben lévő zavar elsősorban a nem kellő alapossággal összeállított sajtóhírekből ered. A Magyar Nemzet például ezt a hülyeséget írja:

Jogilag erőszaknak számít a más személyre gyakorolt fizikai jellegű ráhatás, még akkor is, ha az nem alkalmas a testi sértés okozására.

...

két évig terjedő szabadságvesztést kaphat az, aki más személyére úgy gyakorol fizikai jellegű ráhatást, hogy az nem alkalmas testi sérülés okozására

forrás

Nos, ha ez így lenne, akkor ebbe valóban beleszámítana akár a papírgalacsin is. Vagy akár Budaházy hógolyózása. De nem számít bele. Hogy miért nem? Azért nem, mert a törvény valójában így szól:

erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására

forrás

Látjuk a különbséget? Nem? Akkor segítek.

Kérem szépen, ott van feketén-fehéren: a fizikai ráhatásnak támadó jellegűnek kell lennie! Hógolyózni mindenki szokott, ez nem lehet támadó jellegű. Ugyanígy a papírgalacsin sem lehet támadás eszköze, feltéve mondjuk, hogy nem erőszakosan dobod, hanem lágyan. :o)

A tojás már az lehet, igen. Sajnos az már belefér a definícióba. :(

De a hógolyó, és a kisebb papírgalacsin továbbra is szabad játékszer kell, hogy legyen. :)

By SoDI

Na szóval.

• A hír igaz, valóban született egy olyan kerethatározat, ami voltaképpen arról szól, hogy 2010 november 28-ig a holokamu-cáfolást büntethetővé kell tenni az egész EU-ban.
• Valóban van benne egy olyan kitétel, miszerint lehetőség lesz ezt úgy átültetni a nemzeti jogba, hogy csak akkor legyen bűncselekmény, ha „a közrend megzavarására alkalmas vagy fenyegető, gyalázkodó vagy sértő jellegű”.
• Valóban igaz, hogy lesz lehetőség arra is, hogy csak az olyan népirtás bagatellizálása legyen büntethető, melyet az adott ország annak tekint. Ilyen módon tehát az a megállapítás is igaz, miszerint kizárólag a nácizmus elítélése lehet egységes.

AZONBAN
A lényeg NEM itt van. :)

Érdemes volt az előző szemeszterben Halmai Gábor 'kommunikációs jogok' című, specifikusan témába vágó kurzusára járnom, mert így pontosan tudom, hogy mindez miért nem veszélyeztet bennünket.

(Most egy kicsit vonatkoztassunk el attól, hogy a hazai közéletben ki is ez az ember, mert az alkotmányjogászi szakmai tudása teljesen független kérdés attól, hogy emberi minőségét tekintve amúgy értékesebb-e Morzsi kutyámnál.)

Számunkra kizárólag az alábbi bonyolult mondat lényeges.

(Alatta megmagyarázom, hogy pontosan mit jelent)

Kiemelés tőlem.

Ez a kerethatározat semmilyen tekintetben nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek ellentétesek az egyesülési szabadságra és a véleménynyilvánítási szabadságra, így különösen a sajtószabadságra, illetve az egyéb médiumokon keresztüli véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó alapvető elvekkel, ahogyan azok az alkotmányos hagyományokból vagy a sajtó, illetve egyéb médiumok jogaira, kötelezettségeire és eljárási biztosítékaira irányadó, a felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályokból erednek. 

Na, ha ez így hosszú, akkor tessék figyelni.

Én sem érteném, ha nem magyarázta volna el Halmai tanár úr.

Így viszont értem.

Összefoglalom öt rövid szóban:

Nem kötelező
emiatt alkotmányt módosítani! :)

Bumm.

1. A holokamu-cáfolás büntethetősége Magyarországon alkotmányellenes. Ezt már ezernyi alkalommal megtudhattuk.
2. A Fidesz akármennyire is a Likud testvérpártja, soha nem fog beleegyezni egy szólásszabadságot csorbító alkotmánymódosításba, mint ahogyan eddig sem tette.

Végkövetkeztetés: Magyarországon nem fog változni semmi. :)

Nyugodtan le lehet írni tehát 2011-ben is egy olyan mondatot, hogy mondjuk „holokauszt nem volt, hanem lesz, szemét kis tetvek”. :)

By SoDI

„Az itt kifejtett okfejtés színvonalas módon és részleteiben mutatott rá annak az okfejtésnek a helyességére, amelyet az alperes is már képviselt az ügyben.”

Dr. Gaudi-Nagy Tamás SoDI első bírósági beszédéről

Mint megszokhattátok, én kivétel nélkül minden egyes állításomat videókkal, vagy dokumentumokkal tudom alátámasztani. Éppen ezért van bőségesen szkennelt iratokkal telepakolva a Gárda-per mellett a lakásmaffia-ügyemmel, és az október 23-i ügyemmel foglalkozó valamennyi bejegyzés.

Most sem lesz ez másként. A friss, keddi Gárda-peres beadványommal kapcsolatban, melyben új elsőfokú eljárás lefolytatását kérem a bíróságtól, érkezett egy meglehetősen támadó hangnemű olvasói kommentár.

sodi - biztos, hogy ebbe neked be kell avatkoznod?

Amennyire a pofátlan cigányoknak, és zsidóknak be „kell”, pontosan ugyanannyira igen, nekem is be „kell”.

Miert? Nem gondolod, hogy akik ehez ertenek vegzik a dolgukat? Csak azert kerdezem, mert te latvanyosan nem ertesz hozza.

Nos, ha a hozzáértés alatt azt értjük, hogy át tudnék-e menni egy komolyabb jogi kollokviumon, akkor a válasz nyilvánvalóan az, hogy nem. Ugyanakkor az is sziklaszilárd meggyőződésem, hogy ugyanez az egyébként gépészmérnök végzettségű Kroko tanár úrról is ugyanígy igaz, mégis sorra nyeri a pereit. Ha tehát a hozzáértést ennek megfelelően akként értelmezzük, hogy képes vagyok-e szándékaimnak megfelelő jogi hatást elérni, akkor már igenis kimondhatjuk, hogy értek hozzá.

Erre csak egy konkrét példát hoznék fel. Volt ugye egy vitás ügyem a Fővárosi Bíróság polgári kezelőirodájával, amikor megtagadták tőlem az iratbetekintést a Gárda ügyében, azt hazudva, hogy erre csak a már engedélyezett beavatkozóknak van lehetőségük. Én ezt egy részletes, és rengeteg pontos jogszabályhelyet megjelölő beadványban még aznap este megkifogásoltam. És láss csodát: az alaposságom meghozta a gyümölcsét: Pataki bíró úr kedvezően bírálta el a panaszomat, és ennek nyomán hozott egy olyan végzést, ami a beavatkozók mellett a beavatkozást kérők körét is konkrétan nevesítette akként, mint akik jogosultak iratbetekintésre. Ennyit tehát a hozzáértés kérdéséről.

De idézzünk csak még egy gondolatot ettől a kötekedőtől.

hidd el vannak, akik nalad 'jobban belelatnak az ugyekbe'.

Ezzel kapcsolatban nézzük csak meg a per 2008. június 30-i jegyzőkönyvét, ami szóról szóra tartalmazza a tárgyaláson elhangzottakat. (Ennek a jegyzőkönyvnek különben az a különlegessége, hogy a benne szereplő mozzanatokról egyáltalán nem érhető el videófelvétel, miután a bíró az első 15 perc után megtiltotta a további filmezést mindenkinek - így pedig én is kizárólag a szünetben történteket tudtam később megmutatni nektek.)

Gárda-per, 2008. június 30-i tárgyalási jegyzőkönyv:

• Oldalak...
  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83

Nos, amint láthatjuk, a bíróság a 31-ik oldal alján kér fel engem, hogy adjam elő indokaimat a beavatkozáshoz. A következő oldalon közlöm a bírósággal, hogy a beavatkozási kérelmemben csak vázlatszerűen írtam le ezeket az indokokat, és kb. 10 percet igényelne a részletes kifejtés. A 35-ik oldal aljáig olvasom fel a bírósági beszédemet, majd pedig Reiner Péter következik, aki a 39-ik oldalig beszél. Ezt követően Gaudi ügyvéd úr kap szót, aki kér egy példányt az elmondott beszédemből, majd szó szerint ekként fogalmaz vele kapcsolatban (a 39-ik oldal alján):

„Tehát az ismertetett nyilatkozattal kapcsolatban csak annyit szeretnék a jegyzőkönyvben rögzíteni az alperes részéről, hogy az itt kifejtett okfejtés színvonalas módon és részleteiben mutatott rá annak az okfejtésnek a helyességére, amelyet az alperes is már képviselt az ügyben, tehát ilyen értelemben helytálló amit mondott és így jogi érveket hallottunk ugye a felperesi kereset alaptalanságáról.”

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

(Vesd össze ezt az antifasiszta szövetség ügyvédjének „de jure nem bizonyítok semmit”-féle SoDI-ellenes fröcsögésével.)

Arra a kérdésre tehát, hogy miért nem hagyom dolgozni a hozzáértő embereket, a válasz a következő: még szerintük is nem csak hogy hagyom őket, de a „részletes és színvonalas okfejtéseimmel” segítem is a munkájukat.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha én valamit papírra vetek - márpedig a június 30-i tárgyaláson elmondott beszédemet a többi beadványommal együtt előre megírtam - akkor az nagyon üt. Ezzel együtt persze ha úgy állok fel, hogy nem tervezek meg előre semmit, csak improvizálok, az kevésbé hat összeszedetten (lásd a perbeszédemet), de ez mindössze csak annyit jelent, hogy jobb mindent időben leírnom, mert előre lefektetett koncepció nélkül, saját kútfőből még nem mennek zökkenőmentesen a nyilvános előadásaim. :)

Zárásként pedig vegyünk még egy gondolatot az engem támadó emberkétől:

a multkor nagyon kirohogtek. Nem en! hanem masok rohogtek rajtad, akik a meletted ultek a targyalason.

Kedves jóképességű, ha nem vetted volna észre, a végén már mindenki egységesen röhögött mindenkin - méghozzá minden oldalon. Lásd ehhez Gonda László perbeszédét, vagy azt a videót, melyen a Dániel Zoltán nevű antifasiszta ügyvéddel és a nagyon értetlen Száva Vincével kiabál a Pataki bíró úr. Na, az volt az igazi kabaré. :)

By SoDI

• Az összes többi birtokomban lévő szkennelt Gárda-irat a GARDAPER.freeblog.hu oldalon tekinthető meg.

Kapcsolódó:

• SoDI: Vissza első fokra!
  (Bírósági beadvány)

Elég sok vita folyik arról, ki a tisztességes, becsületes ember a hazai közéletben.

Még engem is gyakorta szoktak támadások érni ebben a témában, annak ellenére, hogy tiszta lapokkal játszom, és nem próbálom meg eltitkolni ellenségeim egyik hazugságát sem. Ennek megfelelően ugyanúgy olvashattátok itt az engem erőszakos bűncselekmény elkövetésével rágalmazó rendőrök jelentését, mint ahogyan a cionista zsidók azon bírósági tanúvallomását is, melyben azzal rágalmaztak engem, hogy hamisan tanúztam, őket pedig valótlan jognyilatkozatok kicsikarása végett az ügyvédemmel fenyegettettem. De a személyemet pocskondiázó ballib cikkeket sem rejtem véka alá, sőt, jelen blogban külön kategória alatt gyűjtöm őket.

Most viszont még tovább emelem a tétet, bizonyítandó, hogy tiszta lapokkal játszom. Olyasmit teszek, amit még az országgyűlési képviselők, vagy miniszterek sem.

Publikálom az adóbevallásomat!

Mostantól tehát egyértelműen kimondhatjuk, hogy minden egyes kötekedő paraszt elveszítette az erkölcsi jogát ahhoz, hogy pocskondiázzon engem, egészen addig, amíg ugyanígy közzé nem teszi a saját bevallását.

Amolyan FAQ szerűen előre válaszolok néhány fröcsögésre:

• Én adózok is!
• Én úgyszintén. Az adózás az az adóbevallási -és befizetési kötelezettség maradéktalan betartását jelenti.
• De én többet adózok!
• Ha az emberi érték fokmérője az adózás konkrét összegszerűsége, akkor Gyurcsány Ferenchez képest te szar ember vagy. Ugye nem vagy az?

Hogy a régi MIÉP szlogent idézzem: „Csak a tiszta kéz lehet erős.”

Az én kezem tiszta. És a tiéd?

By SoDI

Avagy a nagy nyilacskás Gárda-rajz

Legközelebb majd cicát rajzolok a bíróságnak.

Miután tegnapelőtt átnéztem a Gárda-per iratait, rájöttem, hogy már olyan sokan vagyunk ebben a perben, hogy nem is akkora buli simán beavatkozónak lenni. Túl sokan csinálják. És akkor megtaláltam a megoldást: rajzolok valamit a bíróságnak, mert olyat rajtam kívül még nem csinált senki.

Így készült el az az ábra, ami nyilacskákkal ábrázolja, hogy miért is vagyok én közvetlenül érdekelt az ügyben. No persze ez azért is jól jön, mert a sok kereszthivatkozással és kiegészítéssel már szerintem is kezd picit átláthatatlan katyvasszá válni a fellebbezésem, így nem ártott végre egy áttekinthető keretbe rendezni az érvelésem menetét.

Aki lusta olvasni, a mai beadványom lényege tömören:

• Gyönyörű nyilacskákkal rajzolom le nektek, hogy ha a zsidóknak szabad pereskedni, akkor bizony nekem is, bibibiii. :)

És ezzel most már a fellebbezésem abszolút befejezettnek tekinthető, tehát már tényleg nincs más hátra, mint türelmesen várni az elbírálásra.

FELADÓVEVÉNY: 

FELLEBBEZÉS-KIEGÉSZÍTÉS:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi beavatkozóként, a jelen beadványom 1-es pontjában leírt okoknál fogva
törvényes határidőn belül

a 24.P.26.453/2007/47-I számú végzés ellen

az alábbi

FELLEBBEZÉS-KIEGÉSZÍTÉST

nyújtom be:

1.       Mint ahogyan azt a 2008. október 11-i keltezésű hiánypótlásom (továbbiakban: hiánypótlás) 8-as pontjában is kifejtettem: a Pp. 234. § (1) alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, és mivel a Tisztelt Bíróság csak a 70-es számú végzésével szüntette meg azt a jogszerűtlen állapotot, amit én többek között a 2008. július 21-én postázott írásbeli panaszomban (46-os számú bírósági irat) is megkifogásoltam, és így csak 2008. október 3-án, - mely napon az ezen, a Pp 119. § (1)–ben meghatározott eljárási jogokat jelen perben a beavatkozást kérők számára is biztosító 70-es végzést kézhez kaptam - állt elő minden olyan körülmény, mely feltétlenül szükséges a fellebbezésem alapos összeállításához, éppen ezért jelen beadványomat jogszerűen, az előírt törvényes, 15 napos törvényes határidőt betartva nyújtom be, kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy kezelje azt a fellebbezésem részeként.

2.       A Tisztelt Bíróság a 47-I-es végzésében kimondja, hogy jelen perben csak akkor állapítható meg valamelyik fél közvetlen jogi érdekeltsége, ha rendszeresen végzett tevékenysége, vagy – jogi személyiség esetén – az alapszabálya a kereseti kérelemben nevesített társadalmi csoportok közvetlen védelmére irányul, és ennek alapján engedélyezte többek között az OCÖ, a MAZSIHISZ, és a Magyarországi Kisebbségek Pártjának a perbe lépését. A Pp. 56. § (3) alapján a beavatkozást megengedő határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Megállapítható tehát, hogy jelen perben a közvetlen jogi érdekeltség megállapításához az előbb leírt zsinórmérték szilárd axiómaként kezelendő. A 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés, 45-ös számú bírósági irat) 3-as pontjában leírtak alapján ennek természetes személyekre is érvényesnek kell lennie.

3.       A Fővárosi Főügyészség kereseti kérelme nem taglalja külön a hazai zsidóság viszonyát a Magyar Gárdához, csupán a cigányságot nevezi meg konkrétan az alperesi egyesület tevékenysége által állítólagosan sértett csoportként, valamint általánosan hivatkozik a hazai faji és etnikai kisebbségek jogaira. Jelen beadványom előző, 2-es pontjában leírt axióma-értékű tényállásból tehát egyenesen következik az is, hogy jelen perben nem szükséges a közvetlen jogi érdek meglétéhez az, hogy a beavatkozó rendszeres tevékenysége által védett társadalmi csoport deklaratívan nevesítve legyen a kereseti kérelemben, elegendő csupán, ha az ott említett társadalmi csoportok (esetünkben magyarországi kisebbségek) egy szűkebb körét alkotja.

4.       Ugyanolyan módon, ahogyan a MAZSIHISZ a Fővárosi Főügyészség kereseti kérelmében megjelölt nagyobb társadalmi körnek egy ott konkrétan nem nevesített részcsoportját alkotja csupán, az általam reprezentált, valamint képviselt független közírói kör is egy külön nem nevesített részcsoportja azoknak az embereknek, akik a véleménynyilvánítás szabadságának, és a nézetek szabad ütköztetésének jegyében rendszeresen élnek azokkal az alapvető emberi jogaikkal, melyeket a 2008. március 12-én postázott ellenkérelmében (5/A/2-es számú bírósági irat) az alperesi képviselő is veszélyeztetve érez. Bővebben ezt az előzetes fellebbezésem  5-ös pontjában részletezem.

5.       Miután az 1997. évi LXVI. törvény 3. § alapján a bírák függetlenek, 10. § alapján pedig a bíróság előtt mindenki egyenlő, az alperesi ellenkérelemben hivatkozott érdekekhez kapcsolódó csoportok a közvetlen jogi érdekeltségük vonatkozásában jelen perben pontosan ugyanakkora relevanciával bírnak, mint azok a csoportok, akiknek a tágabb érdekeire a felperes kereseti kérelme utal. Mivel pedig jelen beadványom 2-es pontjában részletezett okoknál fogva az utóbbi mindenképpen közvetlen jogi érdekeltséget teremtő körülménynek számít ebben a perben, így ebből egyenesen következik, hogy ugyanennek az előbbire (az alperes által nevesített csoport érdekeire) is érvényesnek kell lennie.

6.       A felperes kereseti kérelmének ismerete tehát még inkább megerősíti azt a személyes közvetlen jogi érdekeltségemet megalapozó gondolatmenetet, melyet az előzetes fellebbezésem 3-7 közötti öt pontjában részletesen is kifejtek, éppen ezért jelen beadványomban ezt részletesen már nem kívánom megismételni.

7.       A közírói munkásságom alátámasztására korábban felsorolt, és igazolt tevékenységek mellett itt szeretném megemlíteni a naponta frissülő sodi.freeblog.hu weboldalamat is.

8.       Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az előzetes fellebbezésem 2-es pontjában, valamint a 2008. október 11-én benyújtott hiánypótlásom 7-es pontjában kifejtett okok alapján szíveskedjék megsemmisíteni a 47-I számú végzést, és folytasson le új eljárást, ha pedig ezt nem látja indokoltnak, a fellebbezésem részeként általam eddig benyújtott iratok alapján szíveskedjen a 2008. szeptember 13-án „végső formába öntött fellebbezés” címmel elpostázott beadványom  (67-es számú bírósági irat) 11-es pontjában kért módon eljárni, azaz jelen perben a közvetlen jogi érdekeltségemet megállapítani, és a 47-I számú végzésben leírt döntéssel szemben az alperesi egyesület oldalán beavatkozóként  szíveskedjen a perbelépésemet engedélyezni.

9.       A beavatkozókról szóló korábbi bírósági határozatközlések egyedi jellege miatt (vagyis amiatt, hogy eltérő időben került sor a beavatkozókat érintő döntés szóbeli közlésére, és annak írásbeli indoklására, valamint csupán egy harmadik időpontban, a Tisztelt Bíróság 70-es számú végzésével állt helyre a beavatkozást kérők irat-betekintési jogosultsága, ami a fellebbezés alapos összeállításához elengedhetetlen) az eddig több részletben közölt fellebbezésem főbb logikai menetét – a kérelmem elbírálásának megkönnyítése érdekében – egy, a jelen beadványomhoz mellékelt ábrán foglalom össze.

10.  A fellebbezésem részeként korábban benyújtott beadványok itt nem érintett pontjait változatlan tartalommal fenntartom.

Jelen beadványomat és a hozzá kapcsolódó ábrát 25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. október 18.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

MELLÉKELT ÁBRA:

IRAT-IGÉNYLÉS:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

a bíróság 70-es számú végzésére reagálva, az abban megszabott 15 napos határidőn belül

az alábbi

IRAT-IGÉNYT

terjesztem elő:

A Tisztelt Bíróság a 70-es számú végzésében kérte, hogy a beavatkozást kérők a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjesszék elő iratigényüket, mert jelenleg nem lehet teljeskörűen megállapítani, hogy ki milyen iratokhoz jutott hozzá.

Közlöm ezért a Tisztelt Bírósággal, hogy a jelenleg birtokomban lévő iratok listája a következő:

1.       5/A/2-es sorszámmal Dr. Gaudi-Nagy Tamás ellenkérelme, és 18/A/1-as sorszámmal egy előkészítő irata

2.       F/48-as sorszámmal „Gárda” feliratú DVD

3.     F/46, F/47, F/49-F/51-es sorszámmal weblap képernyőképek

4.      A Fővárosi Főügyészség P.C.7390/2007/16-II-es sorszámmal csatolt borítéka az ugyanezen sorszámú előkészítő irattal, F/18-F/45 sorszámú nyomtatott mellékletekkel, és az F/25 sorszámú DVD-vel

5.      A Fővárosi Főügyészség P.C.7390/2007/20-I-es sorszámmal csatolt, 2008. május 28-ai keltezésű bizonyítási indítványa

6.      5-ös sorszámmal a 2008. március 12-ei, és 18-as sorszámmal a 2008. május 19-ei tárgyalási jegyzőkönyvek

7.      Dr. Tóth Géza 2008. június 30-án csatolt irata (kifogási kérelem az eljáró bíró ellen, indítványok)

8.      A Túlélés ’98 egyesület 2008. június 26-án csatolt panasza az iratbetekintés vonatkozásában

9.      Gonda László 2008. június 30-án csatolt beavatkozási kérelme (41-es sorszámú bírósági irat)

10.   Mónus Áron 2008. június 24-én csatolt iratcsomagja „iratok benyújtása” címmel.

Előadom, hogy iratbetekintés után azon iratok listája, melyekre igényt tartok, a következő:

1.      A Fővárosi Főügyészség eredeti kereseti kérelme

2.      A 2008. június 30-ai tárgyalás jegyzőkönyve

3.      További 5 db, nevezetesen a 14, 18/F/B/1, 21, 25, valamint 60-as sorszámú iratok.

Kérem továbbá a Tisztelt bíróságot, hogy mostantól a Pp. 57. § (2) alapján valamennyi, a felekkel is közlendő iratot szíveskedjen megküldeni számomra is. (Ez a lépés pl. annál az iratnál, ahol a Bíróság megkérdezi a feleket arról, hogy van-e kifogásuk az új beavatkozást kérők, pl. Gonda László és a Szentendrei Nemzeti Konzervatív Kör perbe lépése ellen, elmaradt. Jómagam ebben a konkrét esetben nem éltem volna a kifogás lehetőségével, de elképzelhető, hogy a jövőben beérkező kérelmek vonatkozásában ez másként lesz, ezért igény tartanék minden hasonló iratra).

Kérem továbbá a Tisztelt Bíróságot, hogy az iratok kézbesítésének esetleges költségvonzatai alól engem a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásomhoz mellékelt költségmentességi kérelmem alapján szíveskedjen mentesíteni.

Jelen beadványomat 25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. október 18.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

Korábbi saját iratok, időrendben:

1. Beavatkozási kérelmem (június 19.)
2. Bírósági beszédem (június 30.)
3. Előzetes fellebbezésem (július 15.)
4. Panaszom, kifogásom (július 21.)
5. Végső fellebbezésem (szeptember 13.)
6. Hiánypótlásom (október 11.)

Ha valaki nem tudná pontosan, hogy miről van szó:

• Június közepén beavatkoztam a Gárda-perbe (kérelmem)
• A harmadik tárgyaláson ennek megfelelőem megjelentem (bírósági beszédem, szöveges beszámolóm, helyszíni videóm, kézhez kapott iratok)
• Miután a tárgyaláson elutasították a beavatkozásomat, ezt megfellebbeztem (fellebbezésem)
• Időközben megtagadták tőlem a további iratbetekintést, amit én megkifogásoltam (panaszom)
• Közben megkaptam az írásbeli értesítést a tárgyaláson csak szóban közölt elutasításomról (végzés)
• Ezt természetesen ismét megfellebbeztem (végső fellebbezés)
• Legutóbb pedig értesítettek róla, hogy a tárgyalás december 15-én lesz, valamint arról, hogy mégis betekinthetek az iratokba (sok új gárda irat)

Nos, miután legutóbb Pataki Bíró Úr hiánypótlásra szólított fel, a mai napon ennek eleget tettem.

Ha valaki esetleg lusta olvasni, a mai beadványom lényege röviden:

Itt az APEH-os papír amit kértetek, különben pedig nincsenek is formai hibák abban, amit beadtam, ja és jövő héten adnék be még valamit, úgyhogy engedjétek meg lécci-lécci, mert eddig ti rontottatok el jónéhány dolgot. xD

FELADÓVEVÉNY:

HIÁNYPÓTLÁS: 

A CSATOLT JÖVEDELEMIGAZOLÁSOK
KÖZÜL KETTŐ:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi beavatkozó félként, a Pp. 95. § (5) alapján,

a 19.P.26453/2007/65-IX számú végzésre reagálva, az előírt 8 napos határidőn belül

az alábbi

HIÁNYPÓTLÁST

nyújtom be a 2008. szeptember 13-ai keltezésű fellebbezésem kiegészítéseként:

1.      A Bíróság kérte tőlem a fellebbezésem illetékvonzatának rendezését, melynek a jelen beadványomhoz csatolt önkormányzati-, valamint adóhatósági igazolással ezúton is eleget teszek.

2.      Ehhez személyes magyarázatként annyit tennék hozzá, hogy nappali tagozatos egyetemistaként <…>, diákhitelből, valamint az édesanyámtól havonta kapott kötelező tartásdíjból élek, mely utóbbihoz egy igazolást mellékelten csatolok.

3.      További magyarázatként megjegyzem, hogy a 2008. június 30-ai tárgyalási napon szóban hozott bírói döntés kapcsán írt, és 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés) mellékleteként a közírói munkásságom egy részének igazolása végett csatolt, a Vidék Média Kft-vel kötött tudósítói keret-megállapodásom bár folyamatosan megújulásra kerül, és így a mai napig érvényben van, ez egyelőre nem jelent közvetlen pénzügyi kapcsolatot köztem és a cég között, mivel jelenleg a különféle utcai események, valamint a hozzájuk kapcsolódó sajtótájékoztatók dokumentálásával eddig elsősorban egy hamarosan elinduló közös projektünk alapjainak rám eső részét fektettem le az utóbbi hónapokban, melyből én egy szóbeli megállapodás értelmében nem közvetlen díjazás, hanem a későbbi reklámbevételből való jutalék formájában fogok vállalkozóként részesülni. Addig a céggel való kapcsolatom elsősorban hallgatói-gyakornoki munkaként értelmezendő.

4.      A Tisztelt Bíróság a 65-IX számú végzésében felhívja a figyelmemet a fellebbezés néhány olyan formai követelményére, melynek annak az érdemi elbíráláshoz meg kell felelnie. Felhívja a figyelmemet például arra, hogy a Pp. 235. § (1) alapján „a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul”. Ezzel kapcsolatban előadom, hogy az előzetes fellebbezésemben erre nem volt lehetőségem, mivel akkor még a beavatkozásom elutasításáról szóló bírói döntés csak szóban hangzott el, így tehát nem állt rendelkezésemre olyan írásbeli határozat, melyre hivatkozhattam volna. A 2008. szeptember 13-án postára adott, végső formába öntött fellebbezésemben (továbbiakban: végső fellebbezés) valóban nem jelöltem meg konkrét határozatot, azonban, mivel legjobb tudásom szerint máig csupán egyetlen írásbeli végzés született a beavatkozók kérdésében, így pontos hivatkozás nélkül is egyértelműen megjelöltnek tekinthető, hogy ez a végső fellebbezésem melyik végzés ellen irányul. Ugyanakkor, hogy ne maradjon formai hiányosság, hiánypótlásként ezúton előadom, hogy a vonatkozó végső fellebbezésem  a 24.P.26.453 /2007/47-I. számú végzés ellen irányul.

5.      A Tisztelt Bíróság a 65-IX számon megküldött általános tájékoztatójában arra is figyelmeztet, hogy a Pp. 235. § (1) alapján „a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására”.  Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy Gonda László alperesi beavatkozó által a saját, 2008. június 30-án csatolt beavatkozási kérelmében előadott egyik fontos tény (nevezetesen hogy politikai tevékenysége, és az átlag magyar embernél sokkal erőteljesebben kifejtett véleményformáló munkássága nyomán olyan politikai –és sajtótámadások érték őt, mellyel egyesek hamisan próbálták összemosni személyét a Magyar Gárdával) csak az elsőfokú határozat szóbeli közlését követően jutott a tudomásomra. Ilyenformán tehát csak ezen elsőfokú szóbeli határozat meghozatalát követően jutott a tudomásomra az is, hogy a velem történt hasonló esemény (melyet az előzetes fellebbezésem 8-as és 9-es pontjában írok le részletesebben) nem elszigetelt eset volt, hanem egy jellemző jelenség autentikus példája, vagyis csak az elsőfokú ítélet után tudtam meg, hogy az ehhez kapcsolódó tények, és így az előzetes fellebbezésemhez hozzácsatolt bizonyítékok (A1-A3, B1-B3) jelen ügyben releváns körülményt jelentenek.

6.      Ilyenformán azon körülménynek a releváns mivolta is csak Gonda úr történetének megismerését követően jutott a tudomásomra, hogy az, hogy korábban az előzetes fellebbezésemben hivatkozott kormányzati sajtótájékoztatóval (ottani B1-es melléklet) kirobbant ügy nyomán elvesztettem az mvpp.hu weboldallal kapcsolatos informatikai munkámat (melyet különben csak a legutóbbi időben szereztem vissza) jelen ügyben szintén releváns körülmény. Korábban ugyanis magam is csak elszigetelt esetnek gondoltam ezt, és csak Gonda úr személyes története nyomán döbbentem rá, hogy mindez egy általános jelenség tünete a Magyar Gárdával összemosott közgondolkodókkal kapcsolatban.

7.      Előadom továbbá, hogy a Tisztelt Bíróság azzal, hogy a 19.P.26.453/2007/69-es számú végzésében a törvényi kötelezettségeinek eleget téve érdemben elbírálta dr. Tóth Gézának és a Túlélés ’98 Egyesületnek a felperes kizárására vonatkozó kérelmét, valóban egy súlyos mulasztását orvosolta, azonban ezzel együtt továbbra is fenntartom, amit az előzetes fellebbezésem 2-es pontjában is leírtam.  Egy adott fél perképességének a vizsgálata, melynek a Pp. 50. § „az eljárás bármely szakaszában” helyt ad, valamint a BH1997. 544-ben ehhez rendelt bírósági kötelezettség ugyanis kizárja, hogy egy eljárást a perképességi kifogás elbírálása nélkül érdemben folytatni lehessen. Minekután viszont a beavatkozási kérelmek elbírálására időben a perképességi kifogás megfogalmazása és annak elbírálása között került sor, így azok továbbra sem tekinthető jogszerű körülmények között hozott határozatoknak, eljárási szabálytalanság okán tehát a Pp. 114. §-ában meghatározott jogomnál fogva előadom, hogy szerintem szükséges a beavatkozások kérdésében született elsőfokú döntések hatályon kívül helyezése, és helyette új elsőfokú döntések meghozatala.

8.      A Tisztelt Bíróság a 19.P.26.453/2007/70-es számú végzésével ugyancsak korrigálta a korábbi eljárásvezetés egyik legnagyobb hiányosságát, melyet én a 2008. július 21-én postára adott kifogásomban, valamint a végső fellebbezésem 2-es pontjában is megpanaszoltam, azonban ez érdemben nem változtat azon a körülményen, hogy korábban egyáltalán nem volt lehetőségem az ehhez szükséges iratok ismeretében megfogalmazni a fellebbezésemet. Valójában tehát csak 2008. október 3-án (amikor a Tisztelt Bíróságnak a 19.P.26.453/2007/70-es számú végzését kézhez kaptam) álltak elő azok a feltételek, melyek birtokában a fellebbezésem részletes indokait elő tudom adni. Miután pedig a Pp. 234. § (1) alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, és esetemben erre vonatkozóan csupán 2008. október 3-án állt elő az eljárási jogszerűség, és így minden olyan körülmény, mely alkalmassá tehet engem a fellebbezésemnek a bírósági anyagok ismeretében történő alapos összeállítására, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy többek között az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. cikkelyének (tisztességes tárgyaláshoz való jog) érvényesülése érdekében 2008. október 18-ai határidővel biztosítson nekem lehetőséget a fellebbezésem iratmegismerést követő kiegészítésére.

9.      A fellebbezésem jelen hiánypótlással nem érintett részeit változatlan tartalommal fenntartom.

Jelen beadványomat 25 példányban, a
(szociális helyzetemet érintő) mellékleteket 
1 példányban csatolom. 

Budapest, 2008. október 11.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

A mellékletek közül kettő:

• APEH jövedelemigazolás
  Jövedelemigazolás édesanyámtól

BÓNUSZ:

GONDA LÁSZLÓ HIVATKOZOTT
BEAVATKOZÁSI KÉRELME:

By SoDI

Kapcsolódó:

• SoDI: Gárda-per bejegyzés-kategória

Na, a Pataki bíró úr, aki Öcsödi nénitől vette át a Gárda-pert, nem tétlenkedik. Íme, ma is egy nagy adag iratot kaptam tőle.

Elsőként itt van egy idézés a december 15-ei tárgyalásra, és a hozzá tartozó tájékoztató.

IDÉZÉS:

Másrészt kér tőlem egy költségmentességi kérelmet (ha dolgozó ember lennék, vagy már rendesen működne a vállalkozásom, pénzt kérne, így viszont nyilván nem tudhatok 12 rongyot csak úgy elővarázsolni), valamint néhány formai hiányosság pótlására is felszólít.

HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS:

Harmadrészt, mint az utolsó, harmadik tárgyalásról írt szöveges beszámolómban is írtam, legutóbb komoly aggályok merültek fel az ügyészség perképességét illetően, vagyis annak vonatkozásában, hogy lefolytatható-e egyáltalán ez a per, vagy meg kell szüntetni. Nos, a bíróság szerint nem kell.

PER MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELUTASÍTÁSA:

Legvégül pedig örömhír, hogy a beküldött panaszom a jelek szerint pozitív elbírálásra talált, ugyanis Pataki bíró úr ehun közli velem, és minden más féllel, hogy ha szeretnénk iratokat nézegetni, hát hajrá.

TÁJÉKOZTATÓ AZ IRATBETEKINTÉSRŐL: 

Huj de jó.

By SoDI

Sorrendben az eddig benyújtott irataim:

1. Beavatkozási kérelem
2. Bírósági beszédem
3. Előzetes fellebbezés
4. Panasz, kifogás
5. Végső fellebbezés

valamint korábban:

• Rendőrségi beadványom a Gárda-per kapcsán

Saját anyagaim a harmadik tárgyalásról:

• Szöveges beszámolóm
• Helyszíni videóm

Friss hír, hogy megint kész van az új gyűlölettörvény, ami csak abból a szempontból pontatlan megfogalmazás, hogy ha az ember átnyálazza a Parlament előtt folyamatban lévő törvényjavaslatok sorát, akkor azt láthatja, hogy hivatalosan nem is egy, hanem egyszerre három (!) ilyen  függőben lévő ötletről tárgyalnak.

Az első a T/2785 sorszámú javaslat a gyalázkodás büntethetőségéről, amit még tavaly tavasszal nyújtott be néhány magyarellenes végbéllény. Bár rendben el is fogadták szeretett honatyáink  ezt a szart, az AB pedig ezután részben alkotmányellenesnek találta (lásd itt a 5982-ik oldalt), az Országgyűlés nyilvántartásában mégis a mai napig függő javaslatként szerepel. Persze ez nyilván csak adminisztrációs hiba, így túl sok szót nem érdemes vesztegetni rá.

Ami ennél sokkal érdekesebb, az Drazsé elvtárs két hete, szeptember 12-én benyújtott két agymenése.

Az elsőt röviden annyival lehet jellemezni, hogy nevetséges. Az egyik nagyon fontos változás például az, hogy a Btk 174/B § (1) pontját „nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak”-ról átnevezné „közösség tagja elleni erőszak”-ra, anélkül, hogy a tartalmában bármit is változtatna.

Mert kurva fontos ám, hogy mi a neve. Jáj.

Ezt követően külön alpontként nevesíti az erre való előkészületet, ami már csak azért is túlságosan tág mérlegelésre teret nyitó (következésképpen alkotmányellenes) baromság, mert ennyi erővel minden magyarellenesség elleni tüntetésre (buzi -avagy cigánybűnözés elleni demonstrációra) készülő magyar polgárt be lehetne gyűjteni, és eljárás alá lehetne vonni holmi ködös, és feltételezett „előkészület miatt” - mondjuk a szokásos formában megfogalmazott Budaházy-meghívó tartalma alapján. (Ha te ennek a meghívásnak teszel eleget, és mész ki tüntetni, nyilván éppen „előkészülsz”, ami persze ebben a formában a gyülekezési jog szabadságát súlyosan sértő feltételezés.)

Ugyanilyen felesleges ökörség tehát, hogy Drazsénk drága a „bántalmazás hivatalos eljárásban”, és a „kényszervallatás” tényállásában is külön pontba emelné ki az előkészületet. Hogy mi a fasznak, azt talán ő maga sem tudja. (Gumiszabály, mivel az ilyesmi nyilvánvalóan bizonyíthatatlan.)

Továbblépve, a jogszabályi priusz létrehozása szintén nettó faszság, mert azokat most is nyilvántartják, és hazugság lenne azt állítani, hogy ezt nem veszik figyelembe az újabb eseteknél. Annak sincs semmi értelme, hogy „hatóság eljárásának megzavarása” néven külön paragrafusban leírják a „garázdaság” egy minősített esetét, elvégre a „kihívóan közösségellenes, vagy erőszakos magatartás” már eddig is büntethető volt, ehhez újabb tényállást létrehozni szánalmas túlbuzgóság.

Az pedig, hogy a tojást külön beleírnák a Btk.-ba, szintén közröhej számba megy.

„ ...erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.”

Ez lenne a tojás kéremszépen... bezony... Viszont. Tessék mondani, ha ösztönszerűen hárítok egy rendőrségi ütést, ezek szerint az is erőszak? Csak azért kérdem, mert testi sérülés okozására totál alkalmatlan, viszont fizikai behatásnak számít. 2006. október 23 után ugye... Agyrém.

Végül pedig a rendezvény-megzavaró 174/C. §-sal kapcsolatban már túl sok mindent nem is kell elmondani. Egy olyan zagyva agyrém ugyanis, miszerint büntethető legyen még az is, ha fenyegetően hangzó mondatokat fogalmazol meg egy tervezett tüntetés résztvevőinek irányába (pl.: „majd meglátjuk, kié az utca, a magyaroké, vagy a cigány/buzi söpredéké”) nyilvánvalóan annyira egyértelműen alkotmányellenes, hogy az ember már előre azon röhög, az AB vajon mekkora nagy ívben fogja visszadobni ezt a vécépapír-minőségű fost. Salátatörvény a javából.

Ami pedig a friss hír, az új, a büntetőjog helyett a Polgári törvénykönyvön keresztül támadó törvényjavaslat.

1. §

(1) A csoport tagjának személyhez fűződő jogát sérti, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti, etnikai hovatartozás, a vallási meggyőződés vagy a szexuális irányultság által meghatározott csoportot sértő, céljában vagy hatásában megalázó vagy félelemkeltő magatartást tanúsít.

...

Nos, tudjátok, hogy mi a legviccesebb?

AZ, HOGY EZ ÁT FOG MENNI!

És tudjátok, hogy MIÉRT fog átmenni?

Nos, mint ismeretes, nemrégiben volt egy másik törvénytervezet, mely szerint mindenkiről le lehetne perelni a gatyáját, aki buzizik, vagy zsidózik. Ezt Sólyom előzetes normakontrollra küldte, az AB pedig kidobta a szemétbe a cuccot, mert véleménynyilvánító embereket nem lehet így ellehetetleníteni.

Igen ám, de az új verzió következő pontja most már így szól:

2. §

(1) Akit személyhez fűződő jogában az 1. § szerint megsértenek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 84. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja.

Na most az a)-d)-ig szűkítés nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az e) pontot nem kérheti a megsértett buzi, vagy zsidaj.

Hogy mi is az az e) pont?

e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

Vagyis pénzt NEM LEHET kérni a buzizásért.

Hogy akkor mit lehet kérni a bíróságtól?

• a buzizás vagy zsidózás megállapítását - HEHE, NA ÉS? :)
• elvi eltiltást a további jogsértésektől - HEHE, NA ÉS? :)
• hogy arányos módon kérjen bocsánatot a zsidajtól vagy a buzitól a magyar ember - HEHE, NA ÉS? :)
• a vonatkozó blogbejegyzés törlését - HEHE, NA ÉS? :)

Nem tudom, érthető-e.

Lesz valami szankcióféle a buzizásra, de lószar. Kérj bocsánatot, és töröld a bejegyzést / cikket a netről? EZ lenne a kemény zsidókéz, ami majd elhallgatja a magyar hazafiakat? Bruhaha. :)

Nos, az előbb azt mondtam, hogy ez így már nyilván át fog menni. De tudjátok, hogy mi az, ami még ennél is viccesebb?

AZ, HOGY CSAK MÁSODIK
KÖRBEN FOG ÁTMENNI. :)

Ugyanis úgy vannak meghatározva a törvényjavaslat mostani szövege szerint a határidők, hogy buzizásért, vagy zsidózásért 30 napon belül lehet pert indítani, és ezen 30 naptól számított újabb 15 napon belül meg kell tartani a tárgyalást is.

Vagyis ha egy buzizsidaj egy hónappal ezelőtti zsidózásért perel, akkor két hét múlva legkésőbb máris tárgyalják az ügyet. Na, ez így, ebben a formában egész biztos, hogy alkotmányellenes, mert 15 nap alatt ki sem lehet rendesen értesíteni a feleket. (Én a legutóbbi Gárda papíromat a keltezéstől számítva egy hónappal később vettem csak át, mert időt vesz igénybe a bírósági postára adás is, és bizony bőven van két hete az embernek a postán is átvenni a nevére érkezett leveleket).

A következő körbe viszont átírják a 15 napot mondjuk 60 napra, és úgy már hatályba tud lépni a cucc. És akkor például a Bombagyár kirak egy új, „helyreigazítások” menüpontot, ahova minden nap fog jutni tartalom.

Hű de kemény.

Hű de értelmetlen. :)

By SoDI

Ez csak egy sajtóhír, azonban, miután magam is részt veszek a perben, szerintem itt van a helye.

Decemberben folytatódhat a Gárda-per

Várhatóan december közepe előtt folytatják a Magyar Gárda feloszlatására indított pert a Fővárosi Bíróságon (FB) - értesült a Népszava.

Szebeni László általános elnökhelyettes a lapnak azt mondta, hogy az eljáró bíró még nem tűzte ki a következő tárgyalás napját, de "az bizonyosan még ebben az évben lesz." Úgy fogalmazott: "nem ülnek" az aktákon, az eljárási határidők betartása miatt azonban hosszabb időre van szükségük.

Az utolsó júniusi tárgyalás óta újabb féltucatnyi szervezet jelezte ugyanis, hogy beavatkozóként részt kíván venni a perben. Magát a feloszlatást a Fővárosi Bíróság tárgyalja, de a Fővárosi Ítélőtábla dönt azok fellebbezéséről, akik beavatkozni kívántak a perben, ám az ezzel kapcsolatos kérelmüket elutasították.

A Fővárosi Ítélőtáblán korábban azt közölték, hogy az ügy azért húzódik, mert az FB nem adott át minden iratot. A Fővárosi Bíróság erre úgy reagált, hogy minden érintett személyt ki kell értesítenie, és ez időbe telik.

(Híradó)

Ez azért szar, mert a jelek szerint mégsem Pataki bíró úr fogja elbírálni a végső fellebbezésemet, mint ahogyan azt eddig hittem.

Mitagadás, ez némileg rontja az esélyeimet. :( 

By SoDI

Na kérem, így kell ezt csinálni. :)

A tizenötödik nap végén, 10 perccel a postazárás előtt beadni a fellebbezést. (Ugye az eredeti végzést is az utolsó napon vettem át, mielőtt visszament volna, mert korábban Szigligeten voltam.) Semmit sem szabad elsietni. Ha már amúgy is csak rám várnak, és miattam nem tudják kitűzni az új tárgyalási napot ugye! xDD

Néhány, az iratban használt fordulatot különben Halmai Gábor tanár úrtól tanultam tegnap este. Például azt, hogy a bírósági ítéleteken keresztül kell a népet nevelni. Lám-lám, ez egy olyan tantárgy, amit azonnal fel lehet használni. Az más kérdés, hogy ellenkező előjellel teszem, elvégre ami a nemzeti oldallal szemben igaz, ugyanannak a nemzeti gondolatok védelmében is igaznak kell lennie.

Kicsit a marketinges tanulmányaimat is felhasználtam, amikor néhány gondolatot a száraz jogi forma helyett a reklámszövegírás gyakorlati fogásai alapján építettem fel. Ilyen például az, amikor arra bíztatom az eljáró bírót, hogy gondoljon bele, mekkora hatalmas felelősség van a vállán, és ezért próbáljon meg alaposan megfontolt, a saját helyzetét is mérlegelő döntést hozni. Ha Budaházynak bejött ez a duma az alkotmánydöntési perében, akkor nyilván érdemes élni vele. :)

Maga az érvelésem különben nagyjából arra épül, hogy közismert tény, miszerint nekem van igazam, ezért nem is akarok külön bizonyítani semmit. Aki részletesebben is kíváncsi rá, az alább elolvashat mindent.

• Ha valaki megnézné, mit is fellebbezek meg benne, katt ide!

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, …. … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 24.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2-án 19.P alá átsorolt), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi oldalon beavatkozó félként, a beavatkozási kérelmem elutasításáról szóló írásbeli döntés kapcsán, a Pp. 233. § alapján,

a megszabott 15 napos határidőn belül

az alábbi

(végleges formába öntött)
FELLEBBEZÉST

nyújtom be:

1)      2008. július 15-én már postáztam a Bíróság részére egy előzetes fellebbezést a június 30-ai tárgyaláson szóban közölt, a beavatkozási kérelmemet elutasító bírói döntésre reagálva, melyben jeleztem, hogy fellebbezésem részletes indokait csak az írásbeli indoklás kézhezvételét követően tudom megfogalmazni. Jelen beadvány keretein belül annak az előzetes iratnak mindössze rövid kiegészítését kívánom megtenni, ezért arra kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy e két beadványomat egyetlen anyagként kezelje, és a kérelmem jogerős elbírálásakor mindkét beadványomban megfogalmazott érveimet érdemben szíveskedjen vizsgálni.

2)      Továbbra is fenntartom, hogy esetemben az eljárás eddigi szakaszában nem érvényesültek maradéktalanul többek között az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. cikkelyében (tisztességes tárgyaláshoz való jog) megfogalmazott elvek, melyet azóta tovább súlyosbított az a tény, hogy a 2008. július 21-én a perrel kapcsolatban postázott külön kifogásomat a Bíróság a mai napig nem vizsgálta ki. Eddig ezzel kapcsolatban csak azért nem fogalmaztam meg újabb kifogást, mert elvesztettem a Bíróság Pp. 114. § alapján született beadványokért felelős munkatársainak a gyors elbírálásra vonatkozó jogalkotói szándék iránti elkötelezettségébe vetett hitemet. Mindazonáltal a Pp. 114/A (2) c) alapján, a tisztességes eljáráshoz való jogom védelmében, ezúton jelezni kívánom, hogy véleményem szerint már bőven eltelt „az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze”.

3)      A Bíróság a 2008. június 30-án keltezett, és általam augusztus 29-én kézhez vett végzésében arra utal, hogy én kizárólag személyes érdekeltséget jelöltem meg a beavatkozási kérelmem okaként. Ezzel szemben én már a 2008. június 19-én postára adott eredeti beavatkozási kérelmemben is úgy fogalmaztam, hogy „a személyes jogi érdekeltségem mellett (…) beavatkozási kérelmemet arra is alapozom, hogy jellemző reprezentánsukként mindazon közírók, valamint sajtómunkások érdekeinek képviseletében kívánok eljárni, akik jelen perrel veszélyben érzik a jogukat arra, hogy az egyes szociológiai problémákat az átlagnál határozottabb retorikával feldolgozó véleményüket nyílt színen, tetszőleges társadalmi szervezettel együttműködve népszerűsíthessék”. A 2008. június 30-ai tárgyaláson szóban előadott, és írásban is csatolt bővebb indoklásomban ismét csak nyomatékosítottam, hogy „saját magam mellett (…) az összes, hozzám hasonló, független, nemzeti értékek mentén élő közgondolkodó képviseletében [is] eljárni [kívánok]”.

4)      A Pp. 221. § (1) alapján a bírósági határozatban „utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte”. A Bíróság ezt a kötelezettségét elmulasztotta azzal, hogy a független közírói kör reprezentánsaként az ő képviseletükben való eljárásom jogosságának kérdését, illetve így nyilvánvalóan az ezen képviselettel kapcsolatban megfogalmazott érveimet elmulasztotta érdemben vizsgálni.

5)      A Bíróság az írásbeli végzésében azt is kifejti, hogy megítélése szerint „a per mikénti eldöntése nem érinti a sajtószabadság kereteit”. Véleményem szerint azzal, hogy a július 15-ei előzetes fellebbezésem 8-as pontjában egy olyan konkrét esetet említek meg, amikor a sajtószabadság kategóriájába tartozó művészeti (szatirikus írás, vagy karikatúra készítésére vonatkozó) személyes szabadságom kérdése olyan kontextusban jelent meg milliós nyilvánosság előtt, hogy az egyértelműen a Magyar Gárda tevékenységével lett összemosva, erre egy kiváló ellenpélda. Szintén kiváló ellenpélda az ugyancsak egyértelműen a szólásszabadság iránti elkötelezettsége miatt a sajtóérdeklődés reflektorfényében lévő Gonda Lászlónak a saját beavatkozási kérelmében megemlített esete, amikor egy taxisofőrrel való személyes konfliktusa a Magyar Gárda szerepének hamis felemlegetésével került tálalásra a sajtóban.

6)      A fenti példák egyértelműen megerősítik annak a némileg absztraktabb gondolatmenetnek a megállapításait is, amit a június 30-ai tárgyaláson szóban adtam elő, és aminek (a reményeim szerint a tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő) szó szerinti leiratát, ennek hiányában a külön csatolt írásbeli változatát - miután végig szinte csak az itt tárgyalt kérdést elemzem benne - szintén kérem teljes terjedelmében jelen fellebbezésem részének tekinteni.

7)      Ezen szóbeli indoklásomban hivatkozott társadalmi jelenségek leírásával kapcsolatban (például hogy az emberek élethelyzeteit nem kizárólag a deklarált törvényi passzusok befolyásolják, hanem többek között a különféle bírósági ítéletek által sugárzott, ha úgy tetszik ’népnevelő’ üzenetek is, éppen ezért egy a jelen perhez hasonló, közérdeklődésre számot tartó ügyben a Tisztelt Bíróságnak óhatatlanul is magára kell vállalnia egy kvázi szabályalkotói hatással együtt járó felelősséget) a Pp. 163. § (3) alapján nem kívánok külön bizonyítási indítványt tenni, illetve bizonyítékokat csatolni, ugyanis véleményem szerint ezek általános műveltség, illetve minimális jogszociológiai látókör birtokában köztudomásúnak tekinthető tények.

8)      Egy átlagos tájékozottságú újságolvasó ember szemével ugyanígy köztudomásúnak tekinthető, hogy több felperesi beavatkozó (így például a MAZSIHISZ és az OCÖ) is elégedetlen a szólásszabadság Magyarországon jelenleg érvényes, tág kereteivel, és éppen ezért szeretnék azt szűkebbre szabni. Az általuk gyakorta használt szófordulatok (pl. „harc a kirekesztő gondolatok ellen”, „a szélsőjobboldal visszaszorítása”, „gyűlöletbeszéd büntetése”), és az ennek érdekében rendszeresen kezdeményezett szigorító irányú törvényjavaslataik alapján ugyanis ez nem igényel külön bizonyítást.  Annál is inkább, mert mindezt ők maguk sem tagadták soha, sőt, sokszor büszkén vállalják fel a véleménynyilvánítás további korlátozásának a gondolatát.

9)      Szintén köztudomású, hogy e céljuk érdekében ezen beavatkozó szervezetek folyamatosan új és új eszközöket igyekeznek bevetni (büntetőjog után polgári jog, legutóbb pedig az egyenlő bánásmód jogintézményének magánemberekre, rendezvényekre való kiterjesztésének gondolata). Ráadásul nem kis részben – bár nem is kizárólagosan – ideológiai, politikai alapra visszavezethető ellenérzéseik vannak az alperessel szemben.

10)  Az pedig véleményem szerint mindebből egyenesen következik, hogy jelen per nem más, mint autentikus példa a fenti két pontban kifejtett, felperesi oldalon meglévő főbb indítékok szemléletes metszéspontjára, ami így a szólásszabadság kérdésének kereteit közvetett módon vitathatatlanul a Tisztelt Bíróság kezébe utalja; még akkor is, ha a per tárgya látszólag más jogterülethez áll közelebb.

11)  Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy felismerve jelen pernek az egyesülési jog keretein túlnyúló jellegét, és így a saját, a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó, elvitathatatlan normaalkotási felelősségét, szíveskedjen lehetőséget biztosítani nekem arra, hogy a Pp. 54. §-ában meghatározott, és az előzetes fellebbezésem mellékleteiben benyújtott okiratokkal külön igazolt közvetlen jogi érdekeltségem alapján, a szólásszabadság általam (illetve rajtam keresztül a részemről képviselt közírói kör által) jelenleg gyakorolt formáinak védelme érdekében jelen eljárásban beavatkozóként eljárhassak, az ezzel ellentétes, megalapozatlan elsőfokú végzést pedig szíveskedjék hatályon kívül helyezni.

Jelen beadványomat 20 példányban csatolom.

Budapest, 2008. szeptember 13.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

Az iratban hivatkozott korábbi anyagok:

• Beavatkozási kérelem (június 19.)
• Bírósági beszédem (június 30.)
• Előzetes fellebbezés (július 15.)
• Panasz, kifogás (július 21.)

• Különben a tegnapi után ma van a legutolsó nap, amikor ilyen szánalmas tartaléklángon üzemel a blog, ugyanis most már kezdem kitapasztalni, hogyan osszam be az energiáimat egy 10 órás egyetemi nap után. :) 
• Menni fog ez is... Ma van az utolsó nap, hogy még nem. :)

Jaj, hogy milyen rendesek ezek!

Külön levélben közlik velem, hogy Pataki bíró úrhoz került a Gárda ügy, pedig szerintem simán mondhatnák azt is, hogy 'az újságban már olvashattad, köcsög. :)

Nagyításhoz tessék kattintani ide és amoda: 

Maga az irat, ami benne volt:

Különben ebben az ügyben a valódi fellebbezésem határideje péntek, úgyhogy addig van idő jól összeszedni a végső indokaimat.

By SoDI

A bíróság nem akarta megvédeni Mónus Áront a gonosz amerikai zsidóktól.

Bár a javára szóljon, hogy ugyanez a bíróság néhány nappal később már a fejéhez kapva eszmélt rá, hogy „hopp, hiszen és valójában kurvára elfogult vagyok”. ;DD

Bizony, megjött az új papír a Gárda-per ügyében.

Ez különben még nem a jogerős végzés, csupán a tárgyaláson szóban közölt bírói döntés írásbeli indoklása. És bár 15 napra rá benyújtottam egy előzetes fellebbezést ellene, most újra van 15 napom részletesebben is megindokolni, miért is akarom megvédeni a Gárdát, vagyis hogy miért vagyok érdekelt az eljárásban. (A fenti végzés szerint már egyáltalán nincs időm, miután állítólag csak a szóbeli közlés időpontja számít, de ha nem biztosítják nekem a két hetes felkészülést, hát én nagyon morcos leszek).

Az előző fellebbezésem fél kilót nyomott, de a következővel majd megpróbálok egy kiló fölé menni. ;)) 

Különben ez a papír konkrétan egy hónapos, de hát ilyen a magyar rendszer. Két hét, amíg postázták és kézbesítették, majd még újabb két hét, amíg átvettem a postán.

Az irat érdekes finomsága, hogy Reiner Péter volt az egyetlen, aki külön kérte, hogy a lakcíme ne legyen nyilvános. Ehhez képest senki más címe nincs megemlítve a végzésben, de az övé juszt is. Naná. (Különben nem a Turulnál lakik, hanem tök közel hozzám: szinte szomszédom. De ennél többet nem mondok, mert Reiner úr nem akarná).

By SoDI

Kapcsolódó:

• SoDI-féle videó a harmadik Gárda tárgyalásról
• SoDI bírósági beszéde
• SoDI tárgyal: KÉP!

200 oldal, 100 telenyomtatott lap.

Ennyit küldtem ma be a bíróságra.

Nem tudom, hogyan állunk a beavatkozókkal, de gondolom, 20 példány csak elég lesz mindenre. És hogy mi 10 oldalas a fellebbezésemben? Nos, maga a beadványom csak 3 oldal, a maradék 7 oldalt a mellékletek teszik ki.

Hogy miféle mellékletek?

Fellebbezés:

Mellékletek:

A1-A3:

B1:

B2, B3:

/Szöveges leirat/

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (1119 Budapest, … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 24.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő, társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi oldalon beavatkozó félként a beavatkozási kérelmem elutasításáról szóló döntés kapcsán

a megszabott 15 napos határidőn belül

az alábbi

ELŐZETES FELLEBBEZÉST

nyújtom be:

1.       A Tisztelt Bíróság a 2008. június 30-i tárgyaláson szóban jelezte, hogy az elutasított beavatkozó felek számára részletes, írásbeli indoklást küld a beavatkozásukat érintő döntésről. Miután erre a mai napig nem került sor, így jelen fellebbezésemet csupán vázlatszerűen tudom előadni. Bővebben csak az írásbeli döntés kézhezvételét követően tudom részletezni fellebbezésem indokait. Kérem ezért a Tisztelt Bíróságot, hogy beavatkozásom kérdésében az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. cikkelyének (tisztességes tárgyaláshoz való jog) érvényesülése érdekében jogerős döntést csupán a későbbi, az elsőfokú döntés részletes, írásbeli indoklásának ismeretében előadott fellebbezésem alapján hozzon.

2.       Mindemellett vitatom a beavatkozásom kérdésében született elsőfokú határozat jogszerűségét is. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 50. § (1) alapján a felek perbeli jog- és cselekvőképességét, valamint a törvényes képviselőnek ezt a minőségét, ha ezek iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. BH1997. 544. szerint a peres felek perbeli jog- és cselekvőképességét a bíróságok az eljárás egész folyamata alatt - így a felülvizsgálati eljárásban is - hivatalból kötelesek vizsgálni. Miután Dr. Tóth Géza, illetve Hermán Péter alperesi beavatkozók a felperesi oldalon eljáró ügyészség kizárására vonatkozó indítványát, melyet technikailag az alperesi képviselő, Dr. Gaudi-Nagy Tamás is támogatott, a Bíróság a beavatkozók határozott kérésének ellenére is elmulasztotta a helyszínen hivatalból vizsgálni, és e nélkül folytatta le a tárgyalás további részét, így az ezt követően meghozott bírósági döntések nem tekinthetőek jogszerű körülmények között született, érvényes határozatoknak.

3.       A Tisztelt Bíróság a június 30-ai tárgyaláson szóban elhangzott magyarázatában mindemellett úgy fogalmazott, hogy az engedélyezett felperesi beavatkozó szervezetek esetében az volt a döntések sarokpontja, hogy ők az alapszabályzataikban meghatározott céljaik szerint olyan társadalmi csoportok érdekképviseletét látják el, mely csoportok jogsérelmére a felperesi ügyészség a keresetét alapította. Ennek alapján, álláspontom szerint, természetes személyként megjelenő beavatkozóknál - miután esetükben nem áll rendelkezésre semmiféle alapszabályzat - azon körülményeket kell vizsgálat tárgyává tenni, melyeket hivatásuk, vagy egyéb rendszeresen végzett tevékenységeik folytán az ő személyes (élet)céljaiknak tekinthetünk, vagyis ezeken a pontokon is szükséges megvizsgálni a konkrét jogi érdekeik meglétének kérdését.

4.       A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 3. § alapján a bírák függetlenek, 10. § alapján pedig a bíróság előtt mindenki egyenlő. Amennyiben tehát a felperesi keresetben megjelölt állítólagos jogsérelmek felsorolása alapot ad az ezekkel érintett csoportok bizonyos részét képviselő felperesi beavatkozók közvetlen jogi érdekeltségének megállapításához, ugyanígy relevánsnak kell lennie annak is, hogy az Alperes milyen csoportérdekeket jelöl meg a saját ellenkérelmében.

5.       Az alperesi képviselő 2008. március 12-én csatolt ellenkérelmének elvi bevezetőjében kifejti, hogy a civil társadalom életébe való állami beavatkozásnak a legminimálisabbnak kell lennie. Ugyanezen irat második oldalán hangsúlyozza, hogy a Magyar Gárda saját meghatározása szerint „felkiáltó jel akar lenni”, valamint, hogy céljának tekinti a társadalmi párbeszéd kezdeményezését. Az ellenkérelem 5-ödik oldalán Alperesi képviselő azt írja, hogy az egyesülési jog „a vélemény-nyilvánítási szabadsághoz szorosan kapcsolódó alapjog”. A 6-odik oldalon úgy fogalmaz, hogy minden „kockázat nagyságának minősítésénél mérlegelni kell azt a pozitív hatást, amit a nézetek vállalása és ütköztetése jelent, hiszen ez a demokrácia része, és a demokratikus közélet előfeltétele”. A 7-edik oldalon szinte végig csak a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjait elemzi. A 8-adik oldalon a tatárszentgyörgyi rendezvénnyel kapcsolatban szintén ezt az alkotmányos alapjogot említi, rávilágítva, hogy nem adhat alapot jogsértés megállapítására, ha valaki közhasznú tevékenység keretében köztéri rendezvényen hívja fel a figyelmet a „vidék tarthatatlan közbiztonsági viszonyaira”. A 9-edik oldalon kifejti: „természetes, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek folyó társadalmi vitában olyan véleményt hangoztatnak, amely valakiknek nem tetszik, vagy berzenkedést vált ki”. A 10-edik oldal alján az alperesi Egyesület főbb tevékenységei között említi „a társadalmat foglalkoztató létező problémák társadalmi vitájának elősegítését”.

6.       Megállapítható tehát, hogy az alperesi képviselő pontosan azokon a pontokon, és azon indokok alapján érzi jelen eljárással veszélyeztetve a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az ezekkel élő egyének jogait, mint amelyeket a beavatkozási kérelmemben, majd annak szóbeli indoklásában én magam is kifejtettem. Ezt megerősítette az alperesi képviselő későbbi előadása is, melyben alaposnak ítélte, és támogatta a beavatkozási kérelmemet. Miután pedig a Tisztelt Bíróság szerint a Felperes keresetében bizonyos társadalmi csoportok és érdekek konkrét nevesítése alapot teremt az ezeket képviselő beavatkozó felek jogi érdekeltségének megállapításához, a Bíróság függetlenségének és a tisztességes tárgyaláshoz való jog elvének a védelmében indokolt a közvetlen jogi érdek kérdésében ugyanennyire relevánsnak tekinteni az Alperes által megjelölt érdekcsoportoknak, illetve az azok képviseletében fellépő beavatkozóknak a szerepét is.

7.       Közírói tevékenységem, illetve a hozzám hasonló közgondolkodók képviseletében történő fellépésem ilyenformán tehát egyértelműen megteremti jelen perben a közvetlen jogi érdekemet. Közírói tevékenységem alátámasztására mellékelten csatolom a Vidék Média Kft-től kapott tudósítói megbízásom másolatát (A2-es melléklet), a sajtóigazolványom másolatát (A3-as melléklet), valamint a tulajdonomban lévő JobbStart.hu oldal domain-regisztrációs adatainak kivonatát (A1-es melléklet).

8.       Továbbá konkrét példával is tudom bizonyítani, hogy a Magyar Gárda elleni, politikai, illetve jogi támadások nem pusztán elvont, teoretikus lehetőségként hatnak ki rám, és közíróként a közvetlen jogi érdekeimre. Ezzel kapcsolatban hivatkozom egy 2007. augusztus 29-én megtartott kormányzati sajtótájékoztatóra, amelyen Gyurcsány Ferenc mellett valamennyi minisztere megjelent, hogy szolidaritásukat fejezzék ki Szetey Gáborral, akit megsértett egy paródiának szánt humoros fotómontázs, melyet én készítettem. A Népszabadság nyomtatásban is megjelenő cikke (NOL.hu verzió: B1-es melléklet) így tudósít az esetről: „A montázs Szetey Háromszög címmel továbbra is elérhető a neten. A ’sodi’ álnéven publikáló Kiss Endre Farkas töltötte föl ugyanis … blogjára július 5-én, paródia gyanánt…”
Miután a cikk kielemzi a személyemet, a Népszabadság újságírója saját maga emeli ki, hogy Gyurcsány Ferenc a humorosnak szánt karikatúrámat a Magyar Gárda Egyesület elleni hangulatkeltésre kívánta felhasználni.
„- ez…maga a fasizmus - mondta Gyurcsány. A kormányfő a történteket összekötötte a Magyar Gárda megalakulásával: ’Ma el lehet magyarázni, miért nem probléma, hogy a köztársasági elnök palotája előtti téren fasiszták grasszálnak’ - mondta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy az államfő nem szólalt meg az ügyben, csak a főosztályvezetőjével üzent.”
Tekintve, hogy e cikkben a nevem mellett közölték azt is, hogy hol, milyen egyetemi szakra járok, és hogy mi a munkahelyem, a történtekkel kapcsolatban kénytelen voltam egy sajtóközleményt (B2-es melléklet), majd ehhez kapcsolódóan egy nyílt levelet (B3-as melléklet) is kiadni, melyek ezután több helyen megjelentek a sajtóban.

9.       Látható tehát, hogy – mint ahogyan velem tavaly ősszel, vagy idén tavasszal Gonda Lászlóval is megtörtént (részletek az ő, június 30-án benyújtott alperesi beavatkozási kérelmében) – a függetlenül tevékenykedő, ám a Gárda Egyesület mellett szolidaritást vállaló emberek már most a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt bélyegződnek meg, és kompromittálódnak az antiszemitizmus, illetve egyéb szélsőségességek vádjával.

10.   Hivatkozom itt arra, hogy a fent leírt eset kapcsán elvesztettem a Magyar Vidék és Polgári Pártnál betöltött informatikusi megbízásomat, mivel Gyurcsány Ferenc 2007. augusztus 29-i nyilvános kormányülése megfélemlítően hatott rájuk, és így kénytelenek voltak megválni tőlem. Gondolom felesleges részletezni, hogy ez bizony konkrét anyagi hátránnyal járt a számomra. Mindez csak azért, mert Magyarország miniszterelnökének azon a délutánon éppen gyalázkodni támadt kedve a Magyar Gárdával kapcsolatban.

11.   Látható tehát, hogy amennyiben ez a per számomra kedvezőtlen kimenettel zárul, az – a jelen beadványomban, illetve a június 19-én postázott beavatkozási kérelmemben, valamint a június 30-i tárgyalás során általam szóban is részletezett indokok alapján – nagyon súlyosan sértené az alkotmányos jogaimat, illetve önálló közírói –és gazdasági sajtótevékenységem jelenleg érvényes kereteinek beszűkülése folytán a konkrét gazdasági érdekeimet is.

12.   Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy szíveskedjék engedélyezni számomra a perbelépést az Alperes oldalán, illetve méltóztasson várni a végső döntéssel, amíg az elsőfokú elutasító határozat részletes indoklásának ismeretében nem lehetek képes kellő részletességgel kifejteni a jelen beadványomban csupán vázlatszerűen, hiányos információk alapján összefoglalt indokaimat.

Budapest. 2008. július 15.

Tisztelettel:

 

Kiss Endre Farkas

Jelen beadványomat, és mellékleteit
20 példányban csatolom.

Mellékletek: A1-A3, B1-B3. Jelen beadvánnyal
együtt 5 lapon, vagyis 10 oldalon.

By SoDI

Kapcsolódó saját anyagok:

• SoDI: Beavatkozom
• SoDI: Bírósági beszédem
• SoDI: Mókás Gárda tárgyalás
• SoDI: Videó a harmadik Gárda tárgyalásról

Az anyagban hivatkozott mellékletek linkjei:

• A1, A2, A3, B1, B2, B3

• Az ÚDK értékes ingatlanokat adna bérbe
• Mónus Áronnak gyakran feltörik a sufniját
• A Jobbik köztéri rendezvényeken gondolkodik

Én pedig...

Nagyításhoz kattints:

Fővárosi Bíróság - 1055. Budapest, Markó u. 27. 

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (an: …, szigsz: …, 1119. Budapest,… … 3. alatti lakos)

a Fővárosi Bíróság előtt 24.P.26453/07 ügyszám alatt folyamatban lévő, a Fővárosi Ügyészség és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület között folyó, társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított per kapcsán, az alperes Magyar Gárda pernyertességének érdekében

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 54. § (1) bekezdése alapján,

az alábbi

BEAVATKOZÁSI KÉRELMET

terjesztem elő:

Tanulmányaim mellett közíróként tevékenykedek, részben sajtómegbízás alapján, részben pedig önállóan. Ennek keretében sokszor erős szóképek alkalmazásával igyekszem ráirányítani különböző társadalmi jelenségekre azon olvasók figyelmét, akik a bulvármédia hírözönében mára jóformán érzéketlenné váltak egyes honfitársaink mindennapos nehézségei iránt.

Úgy hiszem, hogy ezzel olyan felvilágosító munkába kezdtem bele, ami – együtt a hozzám hasonló megközelítéssel kommunikáló közírók tevékenységével – konstruktív módon járulhat hozzá a közéleti viták élénküléséhez, ezáltal pedig az így felvetett problémák mielőbbi, hatékony megoldásához közelítheti a magyar társadalmat.

A továbbiakban ezt a tevékenységemet érzem veszélyeztetve jelen eljárás által, az alperesi perveszteség ugyanis olyan gyakorlatot teremtene, mely egyértelműen túlhatna az alperes sorsán, és engem is konkrét érdeksérelemként érne közírói, valamint hosszas előkészítés után e hónapban indult önálló gazdasági sajtótevékenységem gyakorlásában, elvégre szűk korlátok közé szorítaná azt, hogy a gondolataimat milyen szervezeti környezetben ismertethetem.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Továbbiakban: Alkotmány) 61. § (1) pontja alapján a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.

Ennek a jognak álláspontom szerint magában kell foglalnia, hogy ez a véleménynyilvánítás tetszőlegesen megválasztott keretek között történhessen, mely elvnek a védelmét az Alkotmány 62. § (1) pontjában meghatározott gyülekezési jog is biztosítja.

Mint tudjuk, a felperesi oldalról eljáró Ügyészség nagyobb részt egy Tatárszentgyörgyön megtartott rendezvény beszédei alapján kívánja az alperes feloszlatását, ez pedig egyértelműen azt jelentené, hogy a Tisztelt Bíróság kedvezőtlen ítélete folytán a jövőben joggal számítana retorzióra minden olyan szervezet, mely a rendezvényein határozott társadalmi problémák megnevezésére kíván alkalmat biztosítani, ezáltal viszont úgyszintén sérülne mindazok joga is, akik hasonló rendezvényeken szeretnének felszólalni, illetve gondolataikat népszerűsíteni.

A Tisztelt Bíróság a május 20-i tárgyaláson két társadalmi szervezetnek, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (továbbiakban: MAZSIHISZ), valamint az Országos Cigány Önkormányzatnak (továbbiakban: OCÖ) engedélyezte a felperes oldalán történő beavatkozást.

BDT2006. 1316. alapján a beavatkozás törvényi feltételeként meghatározott jogi érdekkel nem azonosítható … az … hogy valaki – az őt ért hasonló sérelem miatt – azonosul a támogatni kívánt fél sorsával.

Ebből következően a Tisztelt Bíróság e két felperesi beavatkozó – a MAZSIHISZ és az OCÖ – beadványával kapcsolatban érdekeltségüket azon körülményből állapította meg, hogy esetükben a beavatkozásuk alapja túlnyúlik a puszta empátián.

Ezek a felperesi beavatkozók egyértelművé tették, hogy közvetlen jogi érdekeltségüket abból eredeztetik, miszerint a hazai zsidóság, illetve cigányság olyan részének nevében lépnek fel, akik – állítólagosan – fenyegetve, illetve megfélemlítve érzik magukat az alperes, pontosabban a vele azonosítani kívánt Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége által.

Tény ugyanakkor, hogy mindkét nevezett társadalmi csoportból – a hazai zsidóság és a cigányság – köréből egyaránt akadnak olyan emberek, akik elhatárolódnak a névlegesen nevükben fellépő felperesi beavatkozó szervezetektől. Miután pedig ezeknek, a felperesi beavatkozóktól elhatárolódó, ám az őáltaluk képviselni szándékozott kisebbséghez tartozó személyeknek a véleménye sokszor erősen megoszlik az alperes megítélésének tekintetében, ebből egyenesen következik, hogy – szervezeti kereteiktől függetlenül – az OCÖ és a MAZSIHISZ jogerősen már megállapított közvetlen jogi érdekeltségéhez jelenleg az a tény is elegendő, hogy még az alperessel szemben elítélő véleményen lévő kisebbségeiknek is csupán önkényes képviseletű reprezentánsai.

A fentiekre jó példa többek között a Judapest.org közösség, akik nem rokonszenveznek a Magyar Gárdával, ám – zsidó önazonosságuk dacára – sokszor ugyanígy a MAZSIHISZ-szel sem.

A már megszületett, beavatkozást engedélyező döntések alapján megállapítható tehát, hogy a jogi érdekeltséget megteremtő állapothoz jelenleg elégséges, ha a felperesi beavatkozó felek az ilyen attitűddel élő saját kisebbségeiknek – MAZSIHISZ esetén a Magyar Gárdával nem rokonszenvező zsidó embereknek, az OCÖ esetén pedig ugyancsak a Magyar Gárdával nem rokonszenvező cigány embereknek – mindössze kiragadott reprezentánsaként járnak el.

A fentiek alapján a személyes jogi érdekeltségem mellett jelen beavatkozási kérelmemet arra is alapozom, hogy jellemző reprezentánsukként mindazon közírók, valamint sajtómunkások érdekeinek képviseletében kívánok eljárni, akik jelen perrel veszélyben érzik a jogukat arra, hogy az egyes szociológiai problémákat az átlagnál határozottabb retorikával feldolgozó véleményüket nyílt színen, tetszőleges társadalmi szervezettel együttműködve népszerűsíthessék.

Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy kérelmemet kedvező elbírálásban részesítse.

· Jelen beadványomat 10 példányban csatolom.

Budapest, 2008. június 19.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

Kapcsolódó:

• SoDI menni rendőrség (Gárda per kapcsán)
• SoDI: Gárda per videók

Miután a reggeli tárgyalásra nem regisztráltam, el sem mentem rá.

Pedig miről maradtam le! :)

Kolompár Orbán az OCÖ elnöke
és Egri Oszkár a MAZSIHISZ ügyvédje

Viszont megkapjátok helyette az első tárgyalás anyagának lényegét, több részletben.

• A cigánybűbözésről a védőbeszéd 4. részében van szó.

YouTube videók, ha a VideoBomb haldoklana:

• Vádindítvány
• Védőbeszéd: 1. rész
• Védőbeszéd: 2. rész
• Védőbeszéd: 3. rész
• Védőbeszéd: 4. rész
• Védőbeszéd: 5. rész
• Ügyészi viszontválasz
• A tárgyalás vége

Vádindítvány:

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide, ide, vagy ide!

Védőbeszéd - 1. rész:

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide!

Védőbeszéd - 2. rész:

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide!

Védőbeszéd - 3. rész:

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide!

Védőbeszéd - 4. rész:
(cigánybűnözés)

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide!

Védőbeszéd - 5. rész:

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide!

Ügyészi viszontválasz:

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide!

A tárgyalás vége:

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide!

By SoDI

Kapcsolódó:

• Kuruc.info: Zajlik a Gárda per

Elkezdődött.

Lassan itthon is bevezetik a kétnyelvűséget.

• Kötelező lesz a hivatalokban a cigány nyelvtudás

A tanulság: az ember mostantól választhat. Vagy kapar, és akkor a zsidókkal kerül közös luxusgettóba, vagy lusta, és akkor a cigányokkal kerül közös nyomorgettóba. Hogy melyik a rosszabb, azt mindenki döntse el maga.

By SoDI

Na, megszületett a rendőrségi határozat arról a feljelentésről, amit a második Hollán Ernő utcai séta napján tettem.

Ha valaki nem emlékezne: valami hülye zsidó előző nap beírta ide a blogra, hogy ne merjek elmenni Tomcaték tüntetésére, mert ő egy kigyúrt ember, és ha meglát, a rendezvény után megver. Én úgy voltam vele, hogy engem nem fenyegethet senki, ezért másnap délelőtt első dolgom volt feljelentést tenni az illető ellen.

Most a rendőrség visszaírt, hogy szerintük ez a fenyegetés nem volt elég kemény ahhoz, hogy valóban megijedjek tőle.

Szóval azért nem bűncselekmény az erőszakos cionista hülyegyerek fenyegetőzése, mert én a Tisztelt Hatóság szerint is elég tökös vagyok ahhoz, hogy ne hagyjam magam megfélemlíteni, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy juszt is elmentem a Hollán Ernő utcába.

Na akkor játszunk el egy kicsit ezzel a gondolattal.

Vegyünk egy egyszerű idézetet.

„Eljött az idő, amikor ki lehet jönni az utcára és azt lehet mondani, nem félünk többet. Nem félünk, mert ebben az országban otthon vagyunk. Ti is otthon vagytok, mert ez mindannyiunk országa.”

Gyurcsány Ferenc

• Forrás: MSZP.hu, innen

A fenti mondatok a tavalyi Békelánc felvonuláson hangzottak el a Duna-parton. Azon a rendezvényen, melyet idén szintén ugyanabban az időpontban tartanak meg, ugyancsak a miniszterelnök részvételével.

Mint láthatjuk, Gyurcsány egyértelművé teszi, hogy nem fél, és akármi is történik, fontosnak érzi, hogy részt vegyen a pénteki megemlékezésen. Otthon van, ezért nem hagyja, hogy ráijesszenek.

Vagyis a fentiek alapján, ha valaki neadjisten írna neki mostanában egy fenyegető levelet, amiben az áll, hogy a drága miniszterelnök úr maradjon csak otthon kilencedikén, mert különben 'alaposan meg lesz rugdosva', az csak holmi ártatlan csínytevés lenne, komolytalan szórakozás, de semmiképp sem bűncselekmény. Ha születne egy ilyen levél, és Fletó ennek ellenére is elmondaná az idei beszédét, az szintén ezt bizonyítaná.

Saját kedvenc mondásom szerint egy tevékenység vagy tilos - ekkor büntessék meg -, vagy szabad, ez esetben viszont köszönjük az információt, mert haladéktalanul beépítjük az eszköztárunkba.

És bár természetesen távol áll tőlem, hogy ezt a szólást a fentebb leírt teoretikus eszmefuttatásra vetítsem rá - elvégre ez nyilván könnyelmű elhamarkodottság lenne a részemről - azonban azt hiszem, ennek ellenére is sikerült rávilágítanom, hogy milyen szempontok alapján fogom az elkövetkezendő napokban megfontolás tárgyává tenni, hogy fellebbezzek-e a mostani rendőrségi határozat ellen, vagy sem.

By SoDI

• SoDI: Feljelentést tettem 
• Gyurcsány Ferenc beszéde (2007-05-09)
• Kuruc.info: Önként vonulnak a Duna-partra!

Hát, úgy néz ki, idő előtt örültem tegnap. :(

Mégse zárult le a lakásmaffia-ügyem.

Az történt ugyanis, hogy a zsidók minden bizonnyal bementek iratbetekintésre a bíróságra, és kilopták onnan a tanár úr nevére szóló tértivevényt. Ma ugyanis a másodfokon eljáró tanács közölte, hogy hopp, bocsika, nem találja.

Jelen állás szerint tehát a tanár úrnak, miután nem is kapott írásbeli értesítést az elsőfokú ítéletről, mégis van joga fellebbezni, vagyis a bíróság korábbi végzése, mely szerint vele szemben már jogerős az elsőfokú ítélet, a mai nappal érvényét veszti.

Emiatt pedig érdemben most az após úr fellebbezését sem vizsgálták.

A helyzet tehát az, hogy a másodfokú tanács a mai napon visszaküldte a papírokat első fokra, hogy újra kipostázhassák a tavalyi ítéletet. Ezután lesz alkalma mindenkinek újra fellebbezni.

A dolgok jelenlegi állása szerint tehát ugyanott tartunk, mint tavaly március 22-én, amikor első fokon kihirdették a győzelmemet.

Így működik a Nagy Magyar Igazságszolgáltatás.

Kurva jó. :(

By SoDI

Történet egy parlamenti rosszalkodásról, és az ügyvédnőről, aki szerint sértő, ha valaki sábeszdeklit hord.

Úgy döntöttem, hogy a mai napon szabadnapot adok magamnak, ezért már reggel 9-kor a bíróságon kezdtem, ahol Hermán Péter szervezete, a Túlélés 98 Egyesület, és a zsírávós, Görényi Péter közötti háború utolsó ütközete zajlott.

A per tárgya birtokháborítás volt, ugyanis Hermán úr szerint neki magyar állampolgárként résztulajdona van a Kossuth téren, melytől így jogellenes módon zárta el őt a Gergényi vezette rendőrség. A bíróság végül úgy döntött, hogy a Kossuth téren nincs nekünk résztulajdonunk, legfeljebb részleges használati jogunk, ezért rövid úton el lett utasítva a kérelem.

Hermán Péter, mint felperes

A tárgyalás során felmerült, hogy a rendőrség diktatórikus módszerei még napjainkban is zajlanak, elég csupán arra a most pénteken történt esetre gondolni, amikor egy idős bácsit elhurcoltak a Parlament elől, mindössze azért, mert át merte lépni az ott kifeszített kötelet, pedig semmiféle tiltó jelzés, vagy felirat sincs elhelyezve, ami ezt megtiltaná.

A parlamenti védett kötél - Virágágyások közé rejtve

A tárgyalás után kint a folyosón rákérdeztem, hogy pontosan milyen kötélről van szó, mert erről most hallok először. Válaszul megkaptam a rémtörténetet arról, hogy valójában máig áll a kordon a Kossuth téren, csupán álcázzák. Ugyanis ha átléped azt a vonalat, ahol korábban ott volt, akkor rögtön hangos sípszót hallasz, és lerohan egy csapat ávós. Mondtam, hogy én ezt egyszerűen nem hiszem el, mert ha így lenne, akkor kiraknának oda valami tiltó táblát.

Hermán Péter a bírósági folyosón

Végülis abban maradt a csapat, hogy megmutatják nekem, bizony nem a levegőbe beszélnek. Felkerekedett tehát a tárgyalás egész hallgatósága - , és elsétáltunk a Parlamenthez.

Egy Göbl György és egy Parlament :)

Ha pedig már ott voltunk, és megbizonyosodtunk afelöl, hogy valóban nincs sehol kihelyezve olyan felirat, ami tiltaná a belépést, a társaság nagyobb része átvonult a kötélen túlra.

Göbl úr behatol ;P

Legnagyobb meglepetésemre hajszál pontosan ugyanaz történt, mint amit elmeséltek nekem. Füttyszó, riadt csapatkiáltás, mert itt kérem fennforgás van, és néhány másodperc alatt máris ott teremtek rendünk és rendetlenségünk hős védelmezői.

A hajókötél hősei hősiesen helytállnak

Idő közben Hermán Péter is csatlakozott a felderítő expedícióhoz, ami a biztonsági embereknek szintén nem tetszett.

Hermán úr és a zöldsapkás - Csííz! :)

A rendőr bácsik mindeközben Göbl úrnak próbálták elmesélni, hogy miért is kéne megérteni az olyan tiltó jelzést, ami nem létezik.

 
Göbl úr társalog

A háttérben sebesen elsuhanó Audiból persze sejteni lehetett, miért is nem szeretik a helyi biztonságiak, ha mindenféle magyarok sétálgatnak a Magyarország házánál. Mert az, kérem, autópálya, nem pedig túraútvonal. Már ezt is tudjuk.

Harman úr, zöldsapjkás, oroszlán, és Audi

Amikor arra terelődött a beszélgetés, hogy néhány, egymás mellé tolt virágvázát miért is kellene kerítésnek látni, a társalgáshoz csatlakozott a velünk tartó idős hölgy is. Ő egyébként egészen szomorú volt, hogy a „lányok közül” egyedül ő tartja a frontot, mindenki más otthon maradt.

Ez itt egy drótkerítés? Nem, ez itt egy virágváza. :)

Végülis arra jutottunk, hogy - mivel csak öten voltunk - nem időszerű elfoglalni a Parlamentet, így odébb álltunk. A mai forradalom is elmaradt. :o)

Távozóban a csapat

Mivel szépen sütött a nap, elsétáltunk mindannyiunk kedvenc sarló-kalapácsos emlékművéhez.Eközben azon gondolkodtam, hogy mivel ez tiltott önkényuralmi jelkép, vajon elkövetek-e valamit azzal, ha lefényképezem, és kirakom a netre.

Sarló-kalapács. Ezt valamiért szabad.

Mint kiderült, egész nap szünet nélkül, folyamatosan négy rendőr őrzi az szovjet falloszt - ahogy Gonda gyakorta nevezi ezt a fertelmet. Mert - mint köztudott - olyan biztonságos városban élünk, hogy rendőrségünk a felesleges kapacitás terhére még ezt is megteheti.

A szovjet fallosz őrei

Megkértük őket, hogy engedjenek már be a kordonon belülre, mert el szeretnénk olvasni az emléktábla feliratát. Közölték, hogy nekik ehhez nincs joguk, ha ilyesmit szeretnénk, fáradjunk el a kerületi rendőrkapitányságra, vagy az önkormányzathoz, és keressük az illetékes elvtársat.

Nem mehetsz be, mert csak

Idő közben valakinek eszébe jutott: mintha Kroko tanár úrnak is ma lenne néhány tárgyalása. Telefonon leegyeztettük vele, majd gyorsan rohantunk vissza a bíróságra.

 
Kroko tanár úr perel

Ott kiderült, hogy egyszerre két ügyét is tárgyalják. Az elsőt Orosz Jozefina ellen indította, mert a Klubrádió kontra című műsorában hazudozott, meg szemétkedett Krokoval. Többek között a Gyurcsány-fasisztás beszéd alapján (erről videó itt) azt hazudta, hogy Kroko követendő példaként állítja be a náci Németországot, holott az igazság az, hogy ő csupán gazdasági tényeket hasonlított össze szintén tényekkel. Márpedig tény, hogy a korabeli német gazdaság egy olyan csodát vitt véghez, melyet máig ámulva vizsgál a közgazdász szakma.

Hallgatóság

Pataki Árpád bíró úr ezen a ponton nem tudta megállni, hogy a tárgyalás menetén kívül ne tegye meg azt a személyes megjegyzést, miszerint bár ez valóban így van, de azért az emberiség történelme során nem ez az egyetlen gazdasági csoda. :))

Kroko tanár úr kamerát vizsgál :)

Orosz Jozefina második hazugsága az volt, amikor azt állította, hogy Kroko tanár úr weblapján egy olyan játék van elhelyezve, amiben jutalom jár a rendőrök agyonlövéséért. A valóság persze ezzel szemben az, hogy csak Gyurcsány kilövése a cél, ha pedig rendőrt talál el a lövedék, akkor azért súlyos pontlevonás jár. Hogy világos legyen, mi az igazság, Kroko leült a bírósági írnok gépéhez, és előkereste a játékot. (Ha valaki esetleg kíváncsi rá, ide kattintva játszhat vele.)

Kroko tanár úr netezik

Aztán vérszomjasan megmutatta a Tisztelt bíróságnak, milyen az, amikor Gyurcsány Ferencet lelövik, mint egy kutyát. :) Ekkor a Klubrádió ügyvédje Gyurcsány kipájára mutatott. Gyorsan megkért mindenkit, hogy kapcsoljuk ki a hangrögzítést, majd 10 másodperces hatásszünet után feltette a nagyon ütősnek szánt kérdést:

- Az ott rajta tényleg egy sábeszdekli?

Az ügyvédnőnek nem tetszik a kipa.
Az ügyvédnő tehát jó ember. ;P

Előadta, hogy ha egy képen valaki ilyet visel, az sértő lehet rá nézve. Hogy egy hivatalos MTI fotó közlése miért lenne sértő, azt nem igazán értette senki - talán még maga a tisztelt ügyvédnő sem.

A Klubrádió szerint sértő lehet, hogy Gyurcsány fején kipa van.
De a Klubrádió természetesen nem antiszemita...
(Hivatalos MTI fotó)

Ez a tárgyalás végül el lett halasztva, de fél óra szünet után következett a második.

Ebben Kroko tanár úr hivatalos adatok kiadása iránt perelt. Mint köztudott Sólyom László egy 2006-os interjúban úgy fogalmazott, hogy az országgyűlési választások előtt vele is hamis adatokat közölt a kormány. Kroko tanár úr azt szerette volna megtudni, hogy pontosan melyek voltak ezek a hamis adatok. A bíróság végülis elutasította a kérését, mondván - tessék kapaszkodni -, az adatkezelőtől csak adatok közlése kérhető, ennek adott szempontú csoportosítása (valós adat - hamis adat) nem!

 
Kroko tanár úr nem hisz a fülének

Kroko természetesen fellebbezni fog, elvégre az ítélet nem azokról az adatokról szól, amiket kért. (Az, hogy valami hamis adat-e, vagy sem, nem csoportosítási szempont, hanem maga az adat.) Ez szerinte teljesen olyan, mintha a mérgezett paprikát szándékosan a polcon hagynák a tiszta mellett, annak ellenére, hogy tudják, melyikben van a méreg.

Kroko tanár úr:
- Én nem ezeket az adatokat kértem.

Pataki Árpád bíró úrról különben annyit, hogy az általa hozott ítéleteket az esetek többségében Kroko tanár úr sikeresen szokta megfellebbezni.

Ez jó eséllyel most is így lesz.

By SoDI

• Kapcsolódó anyagok (vágatlan, letölthető videók):

Az utóbbi időben egyre több helyen látom azt, hogy még a nemzeti ellenállás legbevállalósabb tagjai sincsenek pontosan tisztában a jogaikkal, és a gondolkodásukat a hatalom öncélú ijesztgetése uralja.

Ez számomra azért is különösen döbbenetes, mert látom, hogy Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás milyen sok energiát fektetnek abba, hogy soha ne sérülhessenek az alapvető szabadságjogok, még olyan módon sem, hogy az alkalmazásuktól való félelem tartsa vissza tőlük a hazafiakat.

Éppen ezért nagyon röviden érdemes sorra venni, hogy melyek a legszélesebb körben elterjedt tévhitek, megemlítve, hogy a balliberális hazudozással szemben mi az igazság velük kapcsolatban.

TÉVHITEK:

• #1 TÉVHIT: Tilos eltakarni egy tüntetésen az arcunkat.

HAZUGSÁG, teljesen szabad!

A kormány tavaly márciusban valóban hozott egy ezzel ellentétes rendeletet, de ez ma már nincs hatályban, ugyanis saját maguk törölték el.

• #2 TÉVHIT: Tilos részt venni be nem jelentett tüntetésen, vagy vonuláson.

HAZUGSÁG, teljesen szabad!

Ilyesmihez nincs semmiféle szankció rendelve, ez önmagában nem valósít meg se bűncselekményt, se pedig szabálysértést. Sőt! Tekintve, hogy senkitől sem várható el, hogy ha lát az utcán egy rendezvényt, akkor el tudja dönteni, hogy az vajon bejelentett-e vagy sem, így alkotmányossági megfontolásból a jövőben sem várható ennek a magatartásnak a büntethetővé tétele.

2006 őszén a Nemzetbiztonsági Hivatal valóban riogatta azzal az embereket, hogy pszichikai bűnsegédi minőségben adott esetben azok is felelősségre vonhatóak, akik csupán passzív szemlélőként vannak jelen egy-egy erőszakosabb rendezvényen, ám azóta bebizonyosodott, hogy ez csupán egy nagyon ócska blöff volt a részükről, és meg is kapták a retorziójukat, amiért a hazudozásukkal túllépték a hatáskörüket, és Orwelli rémhírterjesztéssel próbálták eltántorítani az embereket attól, hogy éljenek az alapvető szabadságjogaikkal!

• #3 TÉVHIT: Tüntetésen tilos magamnál tartanom símaszkot, gázálarcot, vagy golyóálló mellényt.

HAZUGSÁG, teljesen szabad!

Nincs hatályban semmiféle jogszabály, ami ezt bűncselekménnyé, vagy szabálysértéssé nyilvánítaná. A saját testi épséged védelméhez mindenképpen jogod van.

• #4 TÉVHIT: Amikor élünk a gyülekezési joggal, akkor mindig figyelni kell, hogy ne sértsük meg más emberek jogait, ezt ugyanis a gyülekezési törvény is előírja.

Ez így ebben a formában HAZUGSÁG, a törvény ezen passzusát ugyanis másként kell értelmezni!

Az alapjogokat nem, vagy csak a legszükségesebb esetben, és a lehető legminimálisabb mértékben szabad korlátozni bármiféle másodlagos, virtuális polgári jog miatt. A gyülekezés nagyon fontos, alapvető emberi jog, éppen ezért hatalmas hiba lenne, ha mindig azt kezdenénk el vizsgálgatni, hogy bizonyos esetekben sérültek-e miatta egyéb, jelentéktelenebb jogok.

Hogy ezt pontosan miként kell érteni, azt nálam sokkal pontosabban Gaudi-Nagy Tamás magyarázza el az alábbi videón.

Ha nem megy a fenti videó, akkor kattints ide vagy ide!

Szóval, bajtársak, az a lényeg, hogy nem szabad megrettenni az ócska ballib hazugságoktól! Fontos, hogy azokat a testvéreinket is felvilágosítsátok a jogaikról, akik esetleg bedőltek a lakájmédia ócska hazudozásainak!

Nektek a fenti tettek mindegyikéhez alapvető, elidegeníthetetlen jogotok van, és a magyar szabadság védelmében, ha nem akarunk diktatúrába süllyedni, nagyon fontos, hogy minél többen, és minél gyakrabban éljünk is ezekkel a jogokkal!

ÉLJEN MAGYARORSZÁG!
ÉLJEN A SZABADSÁG!

KITARTÁS!

By SoDI

Kapcsolódó anyag:

• Gaudi-Nagy Tamás Rogán Antalról (videó)