Politikai szempontból számomra a mai nap két fontos tanulsággal zárult. Egyrészt - mint ahogy néhány órája SF egy kommentben nagyon találóan megfogalmazta - végre sikerült atombiztosan elhelyezni a Szélsőközépet. Ott, a legalján. Másrészt pedig megállapítottam, hogy bár úgy tűnik, hogy eddig még senki nem verte meg Trychydts-t, azonban ez egyre súlyosabb mulasztásnak bizonyul a jóérzésű magyarok részéről.
Orbán Viktor nagyon jól mondta a HírTV vele készült interjújában, hogy a legtöbb, ővele, és a konzervatív politikával kapcsolatos kritika szimplán tájékozatlanságra, és az európai folyamatok mulasztásból fakadó, vagy szándékos meg nem értésére vezethető vissza. Nem győzök visszautalni a Tusnádfürdőn elmondott szavaira, amelynek az ideológiára, és a közbeszédre vonatkozó részét szerintem nagyon találóan összefoglaltam a saját videómon.
A jövő nem a rombolásé, nem a családellenes korcsosításé, nem a bűntudatipar haszonélvezőié, és nem az istenkáromló materialistáké. Az ő uralmuk csupán egy apró hullámvölgy volt, egy néhány évtizedes félreértés, melyen mára jócskán túlhaladtunk, éppen ezért ezek a továbbiakban már nem előre, hanem éppen ellenkezőleg, a hátrahagyott völgy poshadt mélye felé vezetnek.
Nem a hazaszeretet, nem a családbarát szemlélet, nem a nemzetvédelem, és nem a vallásápolás a múlt, hanem ők azok! Ők azok, akiken túlhaladt a történelem, ők azok, akiknek a fertőző eszméiből kigyógyulóban van a társadalom, ők azok, akik visszahúznak minket a valódi haladástól!
A legkevésbé sem kell tehát csodálkoznunk, ha vesztüket érezve minden energiájukat arra fordítják, hogy ennek ellenkezőjét bizonygassák. De nem megy nekik. Ennek az oka pedig rém egyszerű: náluk csak az üres lózungok vannak, az egymásra hányt tárgyi tévedések, míg velük szemben a mi oldalunkon a kőkemény tényszerűség áll.
Trychydts Egy vassal se többet! címmel írt förmedvénye a legékesebb példája ennek a tévedésparádénak. Amikor kritikátlanul visszakárogja a szadesz 'az egyházakat tartsák el a hívek' tételmondatát, akkor elmulasztja a kérdést a valós körülmények oldaláról vizsgálni, ami pedig egy magát értelmiségiként meghatározó, filozófus újságírótól (LOL!) a legalább minimálisan elvárható lenne. Ha ugyanis megnézzük az egyház-finanszírozásról szóló hatályos szabályzatokat, akkor világosan látjuk, hogy nyitott kapukat dönget. Az egyházakat már ma is a hívek tartják el!
A finanszírozás alapja ugyanis az aktuálisan legutolsó népszámlálás adatai alapján történik meg, vagyis a katolikus egyház mindösszesen annak arányában részesül a hívei adóforintjaiból, amilyen arányban ők tudatosan római katolikusként határozták meg magukat.
Sok katolikus után sok pénz jár a katolikusoknak, kevés boszorkány után kevés pénz jár a boszorkányoknak. Nincs is itt állambácsi vérének elvtelen szivornyázása, és nincsenek luxusban dőzsölő papok (ez utóbbiak valóságára inkább a túlhajszoltság, és az alulfizetettség a jellemző, miután sok helyen 5-6 falu jut egyetlen papra, aki így reggeltől estig ténytelen dolgozni - misézni, temetni, miegymás).
A Szélsőközép egyházellenes fröcsögése már egy kicsit ravaszabb, mivel ők, ellentétben Trychydts-sel, legalább a tájékozottság látszatára próbáltak ügyelni. Azzal érvelnek, hogy aggasztó szemlélni a Vatikán fokozatos elfordulását a haladó szellemiségi II. Vatikáni zsinattól (mely különben többek között a zsidóság büntetlenségét is kimondja Jézussal kapcsolatban, tehát valójában az egyház egyik legsúlyosabb tévedése), egyre inkább visszacsempészve a középkor sötétjének keretét meghatározó Tridenti zsinat szellemiségét.
Veszélyben érzik az anyanyelvi misézést, amiért újabban opcionális lehetőségként engedélyezték a latint is. Veszélyben érzik a társadalmi párbeszédet, amiért XVI. Benedeknek végre volt bátorsága kimondani, hogy a református egyház egy csaló imposztor szellemi végterméke, éppen ezért nem tekinthető valódi vallásnak. Szerintük mindez a befelé fordulás, egyfajta szárnyait bontogató keresztény fundamentalizmus megszületésének az első jelei.
Itt van az óriási tévedésük, ugyanis nem képesek meglátni, hogy mindez valójában a Katolikus Egyház legvilágibb fordulata, amit csak el lehet képzelni. A dicséretesen vallásos jelleget mutató Amerika után végre Európa világi valóságának is kezd a részévé válni a nevében szabadelvű, de valójában a közösségellenes hazugságokra épülő pusztítás nyílt lerázása, és bölcs hátrahagyása. Azzal, hogy a sokak szemében - tévesen - a világtól elzárt, változásra képtelen mamutként megjelenő egyház bölcsen felismeri ezeket a világi tendenciákat, és élen jár bennük, az valójában nem a régi dogmák elvtelen restaurálása, hanem a leghaladóbb, legelőremutatóbb élenjárás. Amit látunk tehát, az nem a bezárkózás, hanem éppen ellenkezőleg, soha korábban nem látott korai nyitás a világi változásokra, és azok bölcs követése.
Mindezt persze Trychydts-nek, és a Szélsőközép szerkesztőinek is világosan kellene látniuk, ha egy pillanatig elszakadnának a hazai politikai közbeszéd másfél évtizede mindenféle változás nélkül való egyhelyben toporgásától, és hajlandóak lennének kitekinteni a nagyvilágra.
Őket viszont ez nem érdekli. Mit nekik a világ!
Fröcsögni a visszamaradott hazai posványban. Ennyi telik tőlük.
Ez, gyermekeim, még istenkáromlásnak is gyenge.
By SoDI
Kapcsolódó írások: