Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

A Jobbik köztéri White Partyján, ahol még én is fehérbe öltöztem, megalakult a Magyar Gárda 2.0.

Ha valami jogi zsidóskodás útján ezt is betiltják, nyomban fel fogja váltani a 3.0-ás verzió.

Alant a mai esemény videóanyagát töltöm fel folyamatosan, vágatlanul.

A remegő képért elnézést, de sajnos itthon felejtettem az állványomat.

Az alant látható menüben kattints rá arra a sorra,
amelyik videóra kíváncsi vagy!
(Alapból az első videó van nyitva)

By SoDI

Update a funkcionális analfabéták kedvéért:

• Itt nem a Gárdáról van szó.
• Nem a gárdistákról van szó.
• Nem a Mozgalomról van szó.
• Sőt, még csak nem is Neoról van szó.
• Neo egyetlen írásáról, és egyetlen sajtóközleményről van szó.
  

Hölgyeim és uraim!

Ezúton szeretnék gratulálni Baksai Károlynak, alias Neonak.

Minden hazafi szívéből szól, amikor így fogalmaz:

...pusztán a neved okán szólalsz fel, s vonsz kérdőre olyan embereket, akiknek –tessék jól kapaszkodni!- a cipőfűzőjüket sem vagy méltó megkötni!

Baksai Károly (Neo) Budaházy Györgyhöz intézett szavai

/ forrás /

Valamint szeretnék gratulálni annak a bátor és hős gárdistának is, aki az alábbi szavakat írta le a Gárda tegnapi közleményében:

A 2009. április 5-i megmozdulások nem a rendőrség által elkövetett jogsértésekről szóltak. Amennyiben valaki mégis ezt kívánta középpontba állítani, az további feszültséget kívánt szítani a hatóság és a nemzet között...

A Magyar Gárda Mozgalom közleménye Budaházy Györgyről

/ forrás /

Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy abszolút igazuk van. Ideje megkövetni Neot, elvégre az alább látható módon földre taszított fiatal lány is annak az egyértelmű jele, hogy a rendőrök tegnap „négyesre vizsgáztak kompromisszumkészségből”.

Tökéletesen igaza van a Gárda Mozgalom közleményét megszövegező úriembernek abban, hogy aki a Mélyen Tisztelt Tekintetes és Főméltóságú Hatóság eme eljárását kifogásolja, az csupán „feszültséget kíván szítani a hatóság és a nemzet között”.

Bizony, kedves gyerekek, a gárdisták cipőit csak az az ember méltó megkötni, aki az olyan, a „Magyar Gárda értékrendjével, jövőképével összeegyeztethetetlen gondolatokat”, mint amilyen egy ártatlan magyar lány Főméltóságú Hatóság általi szabályszerű összeverésének helytelenítése, soha sem merészel megfogalmazni.

Mindannyian tudjuk, hogy „a 2009. április 5-i megmozdulások nem a rendőrség által elkövetett jogsértésekről szóltak”, éppen ezért a Tekintetes és Nagytiszteletű Hatóság eme szabályos intézkedését kritizálni merészelő Budaházy György „meghalt, s nem támad fel soha”.

Éljen a Főméltóságú Tekintetes Hatóság, éljen a nemzet, és éljenek azok, akik méltóak a gárdisták cipőinek megkötésére!

By SoDI

Ui.: Természetesen az innen és innen kicenzúrázott véleményemet nem emelem vissza innen és innen a blogra, mert eszem ágában sincs támogatni az olyan „halott embereket”, akik az „erős négyesre” értékelhető intézkedések kritizálásával feszültséget merészelnek szítani a Főméltóságú Tekintetes Hatóság, és azok között, akik méltóak a gárdisták cipőinek megkötésére.

By SoDI

Ma megint kaptam egy szép vastag gárdistás borítékot.

Részben a saját irataimból küldtek vissza nekem egy-egy példányt, részben pedig néhány olyan irat lapul benne, mely már régóta a birtokomban van. Akad viszont egy-két újdonság is. Alább ezeket tekintem át időrendben.

• 2008. december 26.
• Reiner Péter fellebbezésének ügyvédi fedlapja
  (maga a fellebbezés itt olvasható)
  
• 2009. január 21.
• A Magyarországi Kisebbségek Pártjának fellebbezés-kiegészítése
• 2009. január 26.
• Reiner Péter fellebbezésének indoklása:
• fedlap, 1. oldal, 2. oldal
• 2009. március 13.
• Külön értesítés SoDI-nak, hogy még bent van a perben
• Száva Vince fellebbezésének elutasítása
• Dr. Tóth Géza fellebbezésének elutasítása

Ma különben együtt ebédeltem az NJA-s Gyurta Tibor ügyvéd úrral, aki elmesélte, hogy a hosszú lére eresztett beadványaim nem csak az ellenség, hanem az ő szórakoztatásukat is biztosítja. Mondtam neki, hogy bocs, de így legalább biztos, hogy nem felejtettem ki semmi fontosat. xD

A mai csomagban egyébként a külön kérésemre a perbeli jogviszonyomról kiállított egyedi értesítés az igazán fontos, mert ez azt jelenti, hogy van értelme elmennem ahhoz a hazafi ügyvéd nénihez, akivel megbeszéltem, hogy segít nekem az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletben. Ezt már valószínűleg holnap meglépem.

By SoDI

Ui.: Az összes többi Gárda-peres irat továbbra is a GARDAPER.FREEBLOG.HU oldalon érhető el. 

Ha tegnap nem olvasom, hogy esélyes a Gárda-per visszamászása első fokra, valószínűleg hagyom a francba az egészet, és nem adom be az alábbi iratot - ma, az utolsó jogvesztő határidő napján, vagyis 15 nappal a második beavatkozási kérelmem elsőfokú elutasítása után.

Miután viszont úgy alakult, hogy megcsillant egy apró reménysugár, gondoltam, jobb felpörögni, mert ha ezzel akár csak egy hangyányit is növelem annak a valószínűségét, hogy meg kelljen ismételni az elsőfokú eljárást, már megérte.

Elsőként nézzünk egy rövid FAQ-t.

• Az elsőfokú ítélet után van még lehetőséged érdemi beadványokat tenni az ügyben?

Fogalmam sincs, de a tegnapi Népszava cikk alapján miért ne lehetne rá lehetőségem? Elvégre pontosan amiatt kérdőjeleződött meg az elsőfokú eljárás jogszerűsége, mert a bíró nyíltan deklarálta, hogy nem kívánja figyelembe venni a beavatkozást kérők fellebbezéseit - ez pedig abszolút jogszabálysértő.

• De tudvalevő, hogy a beavatkozó csak az elsőfokú eljárás utolsó tárgyalásának berekesztési időpontjáig vehet részt az eljárásban.

Ez valóban így van, de most kellően zavaros lett a jogi helyzet ahhoz, hogy az ember „vak tyúk is talál szemet” alapon bepróbálkozzon. Ahogy ügyvéd édesanyám szokta mondani: csak egyféle beadványnál teljesen biztos, hogy elutasítják - annál, amelyiket be sem nyújtottak.

Ebben a perben amúgy is voltak olyan események, melyek megtörténtére senki sem mert volna fogadni. Ilyen volt a harmadik tárgyaláson az antifasiszták beavatkozási kérelmének az elutasítása, Reiner Péter beavatkozásának engedélyezése, vagy amikor december 15-én a MAZSIHISZ ki lett rúgva a perből, mellyel kapcsolatban másnap teljesen nyíltan is beismerték a vereségüket. Most pedig itt van az új elsőfokú eljárásról szóló sajtópletyka. Mi ez kérem, ha nem annak a jele, hogy itt bizony bármi előfordulhat?

Az alábbi beadvány II-es pontjában a Népszava által tegnap megemlített indokra hivatkozom, az I-es pontban egy teljesen más dologra hivatkozva kérem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a III-es pontban pedig a beavatkozásom elutasításának kérdésében is teszek egy érdemi nyilatkozatot, mert rend a lelke mindennek, és december 15-én amúgy is azt mondta nekem Pataki bíró bácsi, hogy 15 napon belül jogom van fellebbezni.

Egyébként az ügyben eddig benyújtott irataim listája a következő:

• Rendőrségi beadványom
• Perbeavatkozási kérelmem
• Bírósági beszédem
• Előzetes fellebbezésem
• Panaszom, kifogásom
• Végső fellebbezésem
• Hiánypótlásom
• Fellebbezés-kiegészítésem
• Tájékoztatásom
• Észrevételeim, indítványaim

Most pedig következzék a mai iratom:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi FőügyészségMagyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 15 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán,

az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt alperesi oldalon beavatkozást kérő félként

a Bíróság mulasztásaira és az eljárásvezetése során elkövetett szabálytalanságokra tekintettel indítványozom az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, új elsőfokú eljárás lefolytatását, valamint fellebbezést nyújtok be a 2008. december 15-én bejelentett beavatkozási kérelmem kérdésében hozott bírói végzés ellen

az indokaim a következőek:

I.

1. Első alkalommal a 2008. június 19-én postázott beavatkozási kérelmemben kérvényeztem a Pp. 54. § (1) alapján a perbeavatkozásomat. Ezt a Tisztelt Bíróság a 2008. június 30-i tárgyaláson hozott, szóban közölt döntésével, valamint később az ezt írásba foglaló 47-I számú végzésével elutasította. A Tisztelt Bíróság ezt a végzést anélkül hozta meg, hogy érdemben döntött volna dr. Tóth Géza, valamint a Túlélés ’98 Egyesület 2008. június 30-i tárgyaláson időben ezt megelőzően megtett indítványának kérdésében, melyben a felperes jogképességének vizsgálatát kérték a Bíróságtól. (Erre a döntésre csak jóval később, a szeptember 22-én kelt 69-es számú végzésben került sor).
2. Dr. Tóth Géza a 2008. június 30-i tárgyaláson figyelmeztette a Bíróságot arra, hogy a per folytatása ezen kérdés azonnali elbírálása nélkül „teljesen jogszabálysértő” (a tárgyalási jegyzőkönyv, vagyis a 40-es számú bírósági irat 74-ik oldalán). Később én a 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés) 2-es pontjában a Pp. 50. § (1)-re, és a BH1997. 544-re való hivatkozással kifejtettem, hogy véleményem szerint a kérdésben született érdemi döntés meghozatala nélkül az időben ezután hozott bírósági végzések nem tekinthetőek jogszerű körülmények között született, érvényes határozatoknak.
3. Miután később megszületett a felperes jogképességének kérdését elbíráló, szeptember 22-i keltezésű 69-es számú végzés, én a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásom (továbbiakban: hiánypótlás) 7-es pontjában ismét felhívtam a Bíróság figyelmét arra, hogy továbbra sem döntött abban a kérdésben, hogy jogszerűnek tekinthetőek-e a felperes kizárására vonatkozó indítvány megszületésének időpontja, és az annak elbírálása közötti időben (vagyis így áttételesen az ezek folyományaként időben ezt követően) született döntések, ezért ismételten kértem ennek a vizsgálatát. Később a 2008. október 28-án postázott fellebbezés-kiegészítésem (továbbiakban: fellebbezés-kiegészítés) 8-as pontjában ismét visszautaltam az előzetes fellebbezésem 2-es valamint a hiánypótlásom 7-es pontjára, immár harmadszorra kérve a Bíróságtól, hogy hozzon határozatot a felvetett kérdésben. Később ennek a vizsgálatára sem a dr. Tóth Géza 79-es sorszámmal benyújtott, az enyémmel nem egyező, de ahhoz hasonló tartalmú ismételt kérését elutasító 102-es végzésben, sem a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott, dr. Tóth Géza 2008. november 24-én csatolt alkotmányossági kifogásait elutasító III-as számú végzésben (126-os számú bírósági irat, 19-ik oldal) , sem pedig az Ítélőtábla 4.Pkf.26.977/2008/3-as végzésében nem került sor, melyet az Ítélőtábla azzal indokolt, hogy „a peres felek jog- és cselekvőképességére, valamint az eljárás szabálytalanságára tett kifogások a jelen másodfokú eljárás tárgyát nem képezhette”. Ebből egyenesen következik, hogy az eljárás fentebb részletezett szabálytalanságának kérdése az első fokon eljárt Bíróság hatáskörébe tartozott volna, azonban ott ennek elbírálására a 2008. december 16-án meghozott ítéletig egyáltalán nem került sor.
4. Miután tehát ez egy olyan elmaradt döntés, melynek meghozatalára négy alkalommal is hiába lett felkérve a Bíróság (dr. Tóth Géza részéről szóban a június 30-i tárgyaláson, valamint részemről az előzetes fellebbezésem 2-es, a hiánypótlásom 7-es, és a fellebbezés-kiegészítésem 8-as pontjában) szükséges az ügy visszautalása első fokra, hogy a Bíróságnak alkalma legyen korrigálni ezt a súlyos mulasztását.

II.

1. A 2008. december 15-i tárgyaláson, mielőtt a Bíróság határozott volna a beavatkozások kérdésében, a jegyzőkönyv tanúsága szerint (10-ik oldal) akként nyilatkozott, hogy „önmagában a beavatkozás tárgyában hozott döntés esetleges lezáratlansága nem akadálya a per érdemi tárgyalásának, sőt esetleges határozat hozatalnak sem”. A két napos tárgyalás folyamán, a későbbiek során a Bíróság azt is közölte a felekkel, hogy a 2008. december 16-i tárgyalási nap végéig le kívánja zárni az ügyet, vagyis egyértelműen jelezte, hogy határozathozatalában nem befolyásolják a fellebbezések.
2.  Ez különösen a 2008. június 30-án beavatkozását bejelentő Gonda László esetében aggályos, ő ugyanis csaknem fél évet várt arra, hogy beavatkozása kérdésében a Bíróság meghozza az elsőfokú határozatát, azzal tehát, hogy a többi beavatkozó mellett az ő esetleges fellebbezését is mellőzni kívánta a Bíróság a határozathozatal során, egyértelműen megsértette az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelyét (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdését (bírósághoz fordulás joga), és a Pp. 2. § (1) bekezdését (perek tisztességes lefolytatása), valamint a többi beavatkozó kérdésében is az övéhez hasonló a helyzet.
3. A fentiek miatt ugyancsak szükséges az elsőfokú eljárás hatályon kívül helyezése, és új elsőfokú eljárás lefolytatása.

III.

1. 2008. december 15-én a második beavatkozási kérelmemben előadtam (és a 125/A/B szám alatt ezt írásban is megerősítettem), hogy beavatkozásomat azért érzem jogosnak a perbe, mert a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagjai közé tervezek belépni.
2. A Tisztelt Bíróság a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott I-es számú, beavatkozási kérelmeket elutasító végzésében (126-os számú bírósági irat, 12-ik oldal) kifejti, hogy véleménye szerint „önmagában a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagsága jelen perben alperes és a beavatkozást kérők vonatkozásában jogviszonyt nem hoz létre. Ehhez képest a bíróság szerint konkrét jogi érdekről nincs szó, így beavatkozásnak nincs helye”. Ez azonban gyökeresen ellentmond a Bíróságnak a későbbi elsőfokú ítéletével, melyben az Egyesület és a Mozgalom viszonyát a „szimbiózis” szóval írta le.
3. A Pp. 54. § (1) mindössze meglévő „jogi érdeket” fűz a beavatkozás előfeltételéül, melyet a BH2004.444 közvetlen érdekeltséggé pontosít, azonban ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a közvetlen jogi érdek kizárólag konkrétan az alperes és a beavatkozók között egyértelműen megvalósult jogviszony keretében jöhetne létre.
4. Az Ítélőtábla a 4.Pkf.26.977/2008/3 számú végzésében ekként fogalmaz a beavatkozók kérdésében, melyre tekintettel jogerősen elutasította többek között az én első beavatkozási kérelmemet: „A jelen per tárgya az alperesi jogi személy létét érinti, miután a kereset megalapozottsága esetén a feloszlatással az Etv. 20. § alapján megszűnik. Így a jelen per személyállapoti pernek minősül, amelyben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. A személyi állapottal kapcsolatos perekben hozott mindenkivel szemben hatályos ítéletek, amelyek így a fellebbezőkre is kiterjednek, nem alapozzák meg a jogi érdek fennállását és így a beavatkozás lehetőségét. Ezért a jelen perbe történő beavatkozáshoz szükséges jogi érdek fennállása csak minderre tekintettel ítélhető meg. Mindebből következően önmagában az alperesi jogi személy létezéséhez, vagy megszüntetéséhez kívülálló harmadik jogi személynek jogi érdeke nem fűződhet.”
5. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy miután a Tisztelt Bíróság a Mozgalom és a vele konkrétan nem azonosítható Egyesület állítólagos „szimbiózisára” alapozta a 2008. december 16-án meghozott elsőfokú ítéletét, így ebből az ítéletben szereplő állításból egyenesen következik, hogy amennyiben ezt a megállapítást helytállónak tekintjük, úgy a Mozgalom tagjait nem lehet a valóban kívülálló harmadik fél magyar állampolgárokkal közös megítélés alá sorolni, a bíróság által megállapított állítólagos szimbiózis ugyanis az egyesülethez kötné őket. Következésképpen vagy teljesen hamis a szimbiózis létére tett megállapítás, melyre az elsőfokú ítélet épül, ebben az esetben pedig szükséges az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, vagy a másik esetben megalapozott ezen bírósági megállapítás, ez ugyanakkor a belépett pártoló tagokra, illetve azokra vonatkoztatva, akiknek éppen folyamatban van a csatlakozási eljárásuk, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy esetükben megalapozott a beavatkozási igényük, tekintve hogy nem tekinthetőek az ügyben független harmadik félnek, és így az én 2008. december 15-én megtett beavatkozási kérelmem is megalapozott. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy ezen két lehetőség közül szíveskedjék eldönteni, melyik a helytálló.
6. Kérem továbbá a Tisztelt Bíróságot, hogy fellebbezésem esetleges költségvonzataival kapcsolatban a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásomhoz mellékelt iratok alapján, mely folyományaként a Tisztelt Bíróság a 2008. november 5-én kelt 96-os számú végzésében az első beavatkozási kérelmem fellebbezéséhez teljes személyes költségmentességet ítélt meg számomra, szíveskedjen a 2008. december 15-i tárgyaláson benyújtott 125/A/B iratban leírtaknak, valamint a tárgyaláson ennek kiegészítéseként megtett magyarázatomnak megfelelően eljárni, vagyis szíveskedjen engem az illeték megfizetésének esetleges kötelezettsége alól mentesíteni.

Jelen beadványomat
25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. december 30.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

A „választási csalás” hangsúlyozottan idézőjelek között. ;)

Ezt ugyanis nem én mondom, hanem Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet publicisztája.

• „Emlékezetem szerint nem volt még példa mifelénk ilyen típusú választási csalásra. A helyi választási bizottság feljelentést tett: a nyilvánvalóan büntetőüggyé terebélyesedő visszaélés feltárása, a felelősök megnevezése innentől az igazságszolgáltatás feladata.”

Ferencváros, végállomás?

Méltó belpolitikai zárása az esztendőnek a ferencvárosi választási botrány. Kiderült, hogy a január 11-re kiírt időközi parlamentiképviselő-választáson indulni óhajtó jelöltek közül hárman hamis ajánlószelvények tömegével akartak a rajtvonalhoz állni. Alakilag érvénytelen kopogtatócédulák mindig akadnak egy ilyen pakkban, de a hírek most valami egészen másról, valami sokkal súlyosabbról: tudatos hamisítás megalapozottnak látszó gyanújáról szólnak.

Emlékezetem szerint nem volt még példa mifelénk ilyen típusú választási csalásra. A helyi választási bizottság feljelentést tett: a nyilvánvalóan büntetőüggyé terebélyesedő visszaélés feltárása, a felelősök megnevezése innentől az igazságszolgáltatás feladata. A politikai tanulságok levonásával azonban felesleges a hatóságokra várni. A rétestésztaként nyúló és egyre érdektelenebb agóniáját élő, a radikális térfélen a Jobbik által legyőzetett MIÉP jelöltjének vagy a zavaros hátterű és motivációjú, a Magyar Szociális Zöld Párt színeiben indulni próbáló Polgár Tamás – ő gyakorlatilag csak hamis ajánlószelvényeket adott le, ami vélhetőleg világrekord – lebukása önmagában még nem rengeti meg a közéletet.

Ám az a Dézsi Mihály is belekeveredett e szégyenteljes ügybe, akit egy parlamenti párt szeretett volna a törvényhozásba küldeni – az MDF-ről jó ideje pusztán olcsó poénkodás megjegyezni, hogy a normális Magyarország megteremtését tűzte a zászlajára. Méltó zárása ez az évnek, mert ahol tetszés szerint lehet kilóra kormánytámogató és frakciómentő képviselőket venni a parlamentben, ahol holt lelkek szavazataival, álküldöttek bevetésével vagy titkosszolgálati eszközök felhasználásával zajlik a belső tisztújítás amúgy alkotmányosan működő pártokban, ott nincs megállás a züllésben, mindig van lejjebb. Hol válság van, ott válság van: a miniszterelnöki székben terpeszkedő normanélküliség a közélet mind nagyobb felületeit fertőzi meg.

A mostani vircsaft kisszerűségében, pitiáner szánalmasságában is 2008 egyik szimbóluma. Egy akkora választókerületben, mint a ferencvárosi, különösen egyszerű feladat a képviselőjelöltséghez szükséges 750 ajánlás begyűjtése. Még egy kommunista formációnak és a humanistáknak is sikerült. Ha az MDF számára tiszta eszközökkel ez lehetetlen küldetés, akkor fel kell tennünk a kérdést: mi végre létezik még egyáltalán ez a szervezet? És már rég nem a lakiteleki sátorban vagy az antalli időkben megálmodott történelemformáló szerepet kérem számon, hanem a politikai ellentábor agytrösztjeiben szövögetett tervekre gondolok. 2006-ban, amikor az MDF minden leheletével a kormányváltást akadályozta – tegyük hozzá, nem rajta múlt –, sokan hittek abban, hogy a fórum lesz a harmadik erő, amelyik a saját térfelén üti ki a nyeregből a másodszor is vesztes Fideszt.

A választások első fordulója után így írt Dávid Ibolyáról az Index véleményvezére: „Semmi oka nincs épp most behódolni. Elég, ha leül egy csendes sarokba, és egy kosár nyugtatóval megvárja a Fideszről leváló tömegeket. (…) Hamarosan újraosztják a jobboldali piacot, amit épp a tönkrevert MDF alól halászott el a Fidesz tíz évvel ezelőtt. Dávid Ibolya elővásárlási joggal mehet shoppingolni a kiárusításra. Hazaviheti trófeának a zakót, amit Orbán túrt magának.”

Ez már akkor is csak a polgári szövetség legyőzése feletti öröm delíriumában született képzelgés volt. Az MDF mára azzal sem tud borsot törni a Fidesz orra alá, hogy jelöltet állít ellene. A morális rothadás bűze elriasztja a potenciális szavazókat. Hiába a törvénysértő kizárások, a szocialista mentőövek, a 2006-ban kölcsönkapott szavazók, a névbitorló alakulat lassan a helyére kerül.

Szerető Szabolcs - Magyar Nemzet

Na, lesznek még itt a jövő héten Gárda-peres videók (például saját felszólalások, vagy amikor Gaudi beszólt Egri úrnak, miért nem tiltakozik annak láttán, hogy Reiner Pétert Auschwitzba kívánja a hallgatóság egyik ballib oldalról odaültetett provokátor tagja).

Erre a hétre viszont lezárom a videófolyamot a per ítéletével, pontosabban annak néhány pillanatával. Ekkor már csontra kimerült az akkum, így csak foszlányokat tudtam rögzíteni, de a hangulat szerintem így is átjön. Gaudi, Vona, Morvai Krisztina, és Gonda véleménye közvetlenül az ítélet után.

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!

A decemberi tárgyalásokról eddig feltöltött egyéb saját videók:

• Gárda-per bohózat (idióta antifasiszták)
• Gaudi a vecsési magyarverésről
• Beavatkozói perbeszédek (7+1 db beszéd)
• SoDI perbeszéde
• Ügyészi perbeszéd
• Alperesi perbeszédek (Gaudi és Vona)
  

A legtöbb birtokomban lévő perirat pedig a GARDAPER.freeblog.hu címen érhető el.

By SoDI

Na, miután megmutattam az összes beavatkozói perbeszédet, alant azt is elolvashatjátok, hogy pontosan mi történt december 15-én, hétfőn.

• December 15-i tárgyalási jegyzőkönyv
• 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal, 6. oldal, 7. oldal, 8. oldal, 9. oldal, 10. oldal, 11. oldal, 12. oldal, 13. oldal, 14. oldal, 15. oldal, 16.oldal, 17. oldal, 18. oldal, 19. oldal, 20. oldal, 21. oldal, 22. oldal, 23. oldal, 24. oldal, 25. oldal, 26. oldal

A 14-ik oldal alján szól rám a MAZSIHISZ, hogy ne fotózzam már. :P

Apró megjegyzés: A 15-ik oldalon van egy olyan rész, ahol Gaudi leállít engem. (Ennek a jegyzőkönyvezéséhez külön a MAZSIHISZ ügyvédje ragaszkodott, mert gonosz).

Ehhez megemlítendő, hogy másnap Gaudi ügyvéd úr kérésére helyre tettem ezt a bíróság előtt, miután elmeséltem neki, hogy pontosan mit kell tudni a Dósa-féle szemétkedés technikai részleteiről.

Minderről ekként számolt be a Barikád.hu:

11.05 Az egyik beavatkozni szándékozó technikailag felvilágosította a bíróságot, hogy a kérdéses felvétel jelenleg egy külföldi fájlmegosztó rendszeren található meg, amely oldal arról nevezetes, hogy ott illegális tartalmakkal van telítve, tehát az ügyészség egy illegális oldalról szedte le a videót... Az alperesi oldalon állók mindegyike a zárt tárgyaláson történő teljes anyag levetítését preferálják, de csak abban az esetben, ha a bíróság feltétlenül ragaszkodik a vetítéshez. Dr. Gaudi reflektál a technikai felvilágosításra, miszerint ennek tudatában egyáltalán nem biztos, hogy eredeti felvételről van szó.

Forrás

Alant pedig az Ítélőtábla azon ítélete olvasható, melyben többek között az én fellebbezésemet is elutasítják, miután megállapítják, hogy ez egy személyi per, és így nincs értelme senki részéről a beavatkozásnak (utóbb a MAZSIHISZ is emiatt lett kirúgva):

• Az Ítélőtábla a beavatkozókról
•  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal. 5. oldal

Továbbá ne feledjétek, az összes többi irat, ami a birtokomban van a GARDAPER.freeblog.hu oldalon tekinthető meg.

By SoDI

Folyamatosan kerülnek fel ide a beavatkozói perbeszédek.

(Később Gaudi ügyvéd úr és az ügyész beszéde is, de azok csak utoljára, elvégre sokkal mókásabb az olyan előadás, ami kevésbé jogászkodó, hanem ehelyett amolyan szabad beszéd. :-)))

Az enyém már korábban felkerült. A többit időrendben közlöm.

Legfelül az időben legfrissebb.

Hermán Péter és Kalmár László

(Egyikük a Túlélés '98 elnöke, másikuk Kroko tanár úr)

Romlott ételek és romlott cionisták

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!

Reiner Péter

(Zsidó származású gárdista)

Az antiszemita-kártyáról

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!

Filó András

Szentendrei Nemzeti Kör

A választási csalásokról

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!

Gonda László

"Néptribun"

Laci bácsi exkluzív töriórája xD

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!

Ifj. Hegedűs Lóránt

Református lelkész

A félelemkeltő ügyészségről

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!

Száva Vince

(Cigány jogvédő, Kisebbségek Pártja)

Romákról, akik megbolondultak a Gárdától

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!

 Advocatus diaboli

(A pontos nevét nem vagyok hajlandó megjegyezni,
valamelyik kisebbségvédelmi szervezet ügyvédje.)

Tömény fasisztázás, sörpuccsozás, rasszistázás.

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide!

By SoDI

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a vecsési magyarverésről

Ha nem megy a fenti videó, kattints ide, vagy ide!

By SoDI

Most már semmi sem állíthatja meg a gárdistákat!

A bíróság a mai ítéletében egyértelműen szétválasztotta a Magyar Gárda Egyesületet a  Mozgalomtól. Megállapította ugyanis, hogy az utóbbival az égvilágon semmi tennivalója sincs.

Mostantól tehát nem korlátozza be semmilyen megfelelési kényszer a Gárda Mozgalom működését. Az Egyesülettel való szolidaritás jegyében ez eddig másként volt, de hát ugye... azt ma este első fokon feloszlatták. (Ahogy Gaudi mondja, mostantól a kutyatartók szövetségét is felszámolhatják, amiért sérti a macskatartók érdekeit, viszont én azt mondom: ha a hatalom diktatúrásat akar játszani, akkor a nemzeti oldal ellenállósdit fog. Semmi gond, ahogy rendelni tetszenek.)

Nagyon remélem, hogy a Gárda megfogadja Morvai Krisztina tanácsát, amit az ítélethozatal után fogalmazott meg. Mostantól még többet kell masírozni, minden eddiginél nagyobb tömegrendezvényeket kell tartani - melyre nincs is jobb alkalom, mint a felháborító vecsési eset.

Ami eddig volt, az remélhetőeg lószar ahhoz képest, ami ezután jön. Hogy ez valakinek tetszik? Bárkinek? Le van szarva. Tetszettek volna békén hagyni az Egyesületet... Bizony lehet, hogy vissza fogják még sírni. ;)

Mindenesetre egyelőre még a nagy rendezvények mellett is indokolt az önmérséklet. Elvégre a jövő kérdése, hogy milyen eredményt hoz a fellebbezés.

By SoDI

A Gárda-perben az utolsó 10 percben azért remegett a kamerám, mert majdnem eldobtam a röhögéstől. :)

Törpével Egri urat, a MAZSIHISZ ügyvédjét takarom ki, mert a jelek szerint rendszeres olvasója ennek a blognak, éppen ezért nem akar szerepelni rajta. :)

Ha nem megy a videó, kattints ide, vagy ide!

By SoDI

Na, mivel ma van a Gárda-per negyedik tárgyalása, adok nektek lehetőséget, hogy betekinthessetek az ügy irataiba. :-)

A jegyzőkönyveket, és a weblap-nyomtatásokat leszámítva az összes iratot megtaláljátok az alábbi blogon, mely jelenleg a birtokomban van. Az egyes bejegyzések időpontja az adott irat keltezéséhez igazodik.

Leginkább azt ajánlom, hogy elsőként a 'régi bejegyzések' között válasszátok ki azt a hónapot, melyre kíváncsiak vagytok, mert egyszerre az összes bejegyzés nem tud megjelenni a főoldalon.

http://gardaper.freeblog.hu/

Időrendben azok a dokumentumok, melyek teljesen újak ott (ezen a blogon még nem szerepeltek sehol):

• 2008. március 12.
• Dr Gaudi-Nagy Tamás ellenkérelme:
  Fedlap, 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal, 6. oldal, 7. oldal, 8. oldal, 9. oldal, 10. oldal, 11. oldal
• 2008. április 11.
• Az ügyészség előkészítő irata:
  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal, 6. oldal, 7. oldal, 8. oldal, 9. oldal, 10. oldal, 11. oldal, 12. oldal, 13. oldal, 14. oldal, 15. oldal, 16. oldal, 17. oldal, 18. oldal, 19. oldal, 20. oldal, 21. oldal, 22. oldal, 23. oldal, 24. oldal, 25. oldal, 26. oldal, 27. oldal, 28. oldal, 29. oldal, 30. oldal, 31. oldal,  32. oldal, 33. oldal, 34. oldal, 35. oldal, 36. oldal, 37. oldal, 38. oldal, 39. oldal
• 2008. május 19.
• Dr. Gaudi-Nagy Tamás előkészítő irata:
  Fedlap, 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal, 6. oldal, 7. oldal, 8. oldal, 9. oldal, 10. oldal, 11. oldal, 12. oldal, 13. oldal, 14. oldal, 15. oldal, 16. oldal, 17. oldal, 18. oldal, 19. oldal, 20. oldal, 21. oldal, 22. oldal, 23. oldal, 24. oldal, 25. oldal, 26. oldal
• 2008. május 19.
• Vona Gábor bírósági beszéde
• 2008. május 28.
• Az ügyészség bizonyítási indítványa:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008. május 30.
• Tejfalussy András beavatkozási kérelme (kép)
• Mellékletek: Talmud borító, Talmud részlet
• 2008. június 5.
• Hiánypótlási felhívás Tejfalussy Andrásnak
• 2008. június 24.
• Mónus Áron indítványa
  Fedlap, 1. oldal, 2. oldal
• Mellékletek: Újságcikk, Ügyészségi irat: 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal
• 2008. június 26.
• A Túlélés'98 Egyesület kifogása
• 2008. június 30.
• Értesítés Tejfalussy Andrásnak az iratokról
• 2008. június 30.
• Dr. Tóth Géza indítványa és kifogása:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008.június 30.
• Morvai Krusztina nyílt levele:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008. augusztus 23.
• Tejfalussy András fellebbezése
• A fellebbezéshez mellékelt fotó
• 2008.november 7.
• Az ügyészség a hazafias beavatkozók kizárásáról:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008. november 13.
• A Fővárosi Ítélőtábla kizárásának elutasítása:
  1. oldal, 2. oldal
• 2008. november 13.
• A MAZSIHISZ a hazafias beavatkozókról

Eredetileg csak néhány gondolatot terveztem papírra vetni, de aztán úgy alakult, hogy ez lett az eddigi leghosszabb beadványom a Gárda-perben.

Aki lusta olvasni, annak a lényeg:

1. Tóth Géza jól mondja, csomó minden alkotmányellenes. Ha tőle nem fogadják el, fogadják el tőlem. :)
2. A MEASZ elmegy a picsába. Gonoszak, de remélem, a bíróság inkább mellém áll. Orwell is ezt akarná.
3. Az ügyészség tök szánalmas, hogy a kormánybarátnő mellől hőbörgő Dósa István borszagú mondatain pattog. Neo-t meg be kell idézni, hogy miért ír faszságokat.
4. A kezelőirodán már megint baszakodnak velem. Kezdek nagyon berágni, ezért ha kurva gyorsan nem kapom meg a kért iratokat, mindenkit feljelentek a picsába.

A beadványban hivatkozott iratok:

• Dr. Tóth Géza alkotmányossági kifogásai
  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal
• Az ügyészség bizonyítékai
  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal, 4. oldal

Az ügyészségi beadványban hivatkozott weblapok:

F/52, F/53, F/54, F/55, F/56, F/57, F/58, F/59, F/60, F/61, F/62, F/63 (nyomtatott újság. Szkennelése: 1. oldal, 2, oldal, 3. oldal), F/64, F/65

A BEADVÁNYOM PEDIG:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi oldalon beavatkozást kérőként

a MEASZ 2008. november 13-i, dr. Tóth Géza 2008. november 24-i észrevételeivel, a felperes 2008. október 30-i bizonyítékaival, valamint a Bíróság 70-es számú végzésével kapcsolatban

az alábbi

ÉSZREVÉTELEKET,

INDÍTVÁNYOKAT ÉS KIFOGÁSOKAT

terjesztem elő:

Jelen beadványomban csak részlegesen tudom megjelölni az egyes iratok bírósági iktatószámát, tekintve, hogy a Bíróság egyes munkatársai rendre korlátozzák az iratokhoz való teljes körű hozzáférésemet, mellyel kapcsolatosan a jelen beadványom IV-es számú részében fejtem ki részletesebben is a kifogásomat. Ezt a kifogásomat a tárgyalásig hátralévő idő szűkös jellegére való tekintettel kérem lehetőség szerint rövid idő alatt elbírálni, melyhez a postai út mellett elektronikus úton is benyújtom jelen beadványomat.

I.

Dr. Tóth Géza alperesi beavatkozást kérő 2008. november 13-ai keltezésű beadványában (113-as bírósági irat) véleményem szerint méltányolható módon indokolta meg, hogy miért nem tett időben eleget a Tisztelt Bíróság 65-VII számú felhívásának. Miután egy elhúzódó betegség egyértelműen a gyors válaszadást hátráltató tényező, Tóth úr véleményem szerint alapos okkal kérhetné a Bíróság 105-ös számú végzésének hatályon kívül helyezését.

Mindemellett alaposnak és indokoltnak találom dr. Tóth Géza alkotmányossági kifogásait is, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy szíveskedjék ennek helyt adni, ezzel kapcsolatban a vonatkozó joghelyek Alkotmánybíróság felé történő felülvizsgálatát kezdeményezni, melynek elbírálása idejére szíveskedjen jelen peres eljárást felfüggeszteni.

Amennyiben a november 5-én kelt 105-ös számú végzés alapján a Tisztelt Bíróság esetleg úgy ítéli meg, hogy dr. Tóth Géza beavatkozási kérelmét a fellebbezése hivatalból történő elutasítása után a Pp. 56. § (3) alapján a beavatkozói státuszát tekintve jogerősen elbírált kérelmezőnek számít, és így ezt követően jelen perben érdemi jognyilatkozatot már nem tehet, úgy kérem, hogy a Tisztelt Bíróság tekintse akként, mintha Tóth úr fent említett alkotmányossági kifogásait én magam terjesztettem volna elő jelen beadványomban, változatlan tartalommal.

II.

A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (továbbiakban: MEASZ) a 2008. november 13-i keltezésű észrevételei között úgy fogalmaz a Bíróság 47-I számú végzése ellen több részletben benyújtott fellebbezésemmel kapcsolatban:

Kiss Endre Farkas négy beadványban, húsz oldalon 55 pontban sorolta fel az általa fontosnak tartott körülményeket, de egyetlen pontban sem nyilatkozott arról, hogy milyen jogi érdeke fűződik az alperes Egyesület fennmaradásához.

Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy a 2008. június 19-én postára adott eredeti beavatkozási kérelmemben (továbbiakban: beavatkozási kérelem) ekként fogalmazok:

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Továbbiakban: Alkotmány) 61. § (1) pontja alapján a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.

Ennek a jognak álláspontom szerint magában kell foglalnia, hogy ez a véleménynyilvánítás tetszőlegesen megválasztott keretek között történhessen, mely elvnek a védelmét az Alkotmány 62. § (1) pontjában meghatározott gyülekezési jog is biztosítja.

A Pp. 235. § (1) alapján a „fellebbezésben új tény állítására, … akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására”. Ebből egyenesen következik, hogy a fellebbezésben nem szükséges megismételni azon érveket, joghely-hivatkozásokat, és bizonyítékokat, melyek a megfellebbezni kívánt bírósági végzés által elbírált eredeti beadványban már megemlítésre kerültek, tekintve, hogy az ilyen fellebbezés az eredeti beadvány (esetemben a beavatkozási kérelmem) egyfajta kiegészítésének, megerősítésének, megvédésének tekinthető.

Amennyiben ez nem így lenne, a véleménynyilvánítás szabadsága, mint alapvető emberi jog, pontos jogszabályi hivatkozás nélkül akkor is konkrétan megjelölt jogi érdeknek számítana, tekintve, hogy széles körben közismert tény, hogy azt az Alkotmány, illetve nemzetközi emberi jogi egyezmények biztosítják Magyarországon, márpedig a Pp. 163. § (3) alapján jóhiszemű joggyakorlás folyamán alapos okkal feltételezhető, hogy a Bíróság a széleskörűen köztudomásúnak számító tényeket automatikusan valósnak fogadja el.

A teljesség igénye nélkül azok a pontok, ahol a beavatkozási kérelmemen kívül is konkrétan megnevezem a véleménynyilvánítás szabadságát, mint jogi érdeket:

A 2008. június 30-án a beavatkozásom szóban előadott indoklása (továbbiakban: bírósági beszédem), valamint ennek a tárgyaláson a Bíróság részére külön is csatolt írásbeli leirata, melyet a 2008. szeptember 13-ai keltezésű „végleges formába öntött fellebbezésem” (továbbiakban: végleges fellebbezés) 6-os pontjában kértem a fellebbezésem részének tekinteni:

Miután tehát beépülne a közélet önszabályozó mechanizmusai közé egy olyan korlátozó körülmény, mely rejtett cenzúratörvényként, írásba foglalás nélkül is szűkítené a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alapjogot, mindez egyértelműen sértené az én közvetlen jogi érdekemet is arra nézve, hogy a jövőben is az eddig megszokott módon, tetszőleges társadalmi szervezettel együttműködve népszerűsíthessem a gondolataimat.

A 2008. július 15-ei keltezésű előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés):

6-os pont:

Megállapítható tehát, hogy az alperesi képviselő pontosan azokon a pontokon, és azon indokok alapján érzi jelen eljárással veszélyeztetve a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve az ezekkel élő egyének jogait, mint amelyeket a beavatkozási kérelmemben, majd annak szóbeli indoklásában én magam is kifejtettem.

11-es pont:

Látható tehát, hogy amennyiben ez a per számomra kedvezőtlen kimenettel zárul, az nagyon súlyosan sértené az alkotmányos jogaimat…

A végleges fellebbezésem 11-es pontja:

Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy felismerve jelen pernek az egyesülési jog keretein túlnyúló jellegét, és így a saját, a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó, elvitathatatlan normaalkotási felelősségét, szíveskedjen lehetőséget biztosítani nekem arra hogy, … a szólásszabadság általam … jelenleg gyakorolt formáinak védelme érdekében jelen eljárásban beavatkozóként eljárhassak…

A 2008. október 18-ai keltezésű fellebbezés-kiegészítésem (továbbiakban: fellebbezés-kiegészítés):

…az általam reprezentált, valamint képviselt független közírói kör is egy külön nem nevesített részcsoportja azoknak az embereknek, akik a véleménynyilvánítás szabadságának, és a nézetek szabad ütköztetésének jegyében rendszeresen élnek azokkal az alapvető emberi jogaikkal, melyeket a 2008. március 12-én postázott ellenkérelmében (5/A/2-es számú bírósági irat) az alperesi képviselő is veszélyeztetve érez…

Ugyancsak a teljesség igénye nélkül azok a pontok, ahol a fentieken túl, az eredeti beavatkozási kérelmem mellett egyéb dokumentumokban szintén megemlítem azt is, hogy saját magam mellett az általam reprezentált független közírói kör képviseletében is eljárni kívánok:

A bírósági beszédem:

Azt pedig, hogy saját magam mellett minek alapján kívánok az összes, hozzám hasonló, független, nemzeti értékek mentén élő közgondolkodó képviseletében eljárni, úgy érzem, már kellő alapossággal kifejtettem

… Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy egyrészt saját, másrészt pedig az általam képviselni szándékozott körhöz tartozó sok … ezer ember közvetlen jogi érdekeinek védelmében engedélyezze számomra, hogy jelen eljárásban az alperesi egyesület pernyertességének érdekében beavatkozóként eljárhassak.

A végleges fellebbezésem 3-as pontjában hosszasan visszautalok a beavatkozási kérelmemnek a közírói képviseletemet taglaló pontjára, majd a 4-es pontban ezt írom:

A Bíróság … a független közírói kör reprezentánsaként az ő képviseletükben való eljárásom jogosságának kérdését, illetve így nyilvánvalóan az ezen képviselettel kapcsolatban megfogalmazott érveimet elmulasztotta érdemben vizsgálni.

Megállapítható tehát, hogy közel sem helytálló a MEASZ azon álláspontja, miszerint a fellebbezésem részeként benyújtott beadványokban elmulasztottam volna konkrétan nevesíteni a jogi érdekeimet.

A MEASZ a fentieken túl ekként véleményezi a fellebbezésemet:

Próbálkozik ugyan vele [mármint a jogi érdeke megjelölésével] a 2008. október 18-án kelt és a bíróságon 2008. október 21-én iktatott „Fellebbezés-kiegészítés” 3. oldalán egy teljesen zavaros ábrával, amelyből az tűnik ki, hogy a beavatkozást kérőnek fogalma sincs arról, miként kell a beavatkozáshoz szükséges jogi érdeket - de jure - bizonyítani.

Ezzel kapcsolatosan szeretném kiemelni, hogy az imént említett fellebbezés-kiegészítésemhez mellékelt ábrában egyáltalán nem kívántam új tényt előadni, csupán – a teljesség igénye nélkül – megpróbáltam röviden és áttekinthetően összefoglalni a fellebbezésem főbb logikai lépéseit, mely elsősorban a Tisztelt Bíróság ítélethozatalát hivatott segíteni.

Megemlítendő továbbá, hogy a MEASZ ekként fogalmaz több alperesi beavatkozó, köztük személyem vonatkozásában:

…az alperes érdekében beavatkozók (Mónus Áron, Kiss Endre Farkas, Kalmár László) … mentalitása, szélsőjobboldali tevékenysége és nézetrendszere - amellyel az alperes megszüntetését kívánják elkerülni - éppen az alperest minősítik, nevezetesen azt, hogy egy EU-hoz csatlakozott, független, demokratikus jogállamban egy ilyen egyesületnek nincs helye, azt feltétlenül meg kell szüntetni.

Kérem a Tisztelt Bíróságtól, hogy a MEASZ ezen nyilatkozatát szíveskedjék bizonyítékként tekinteni arra a korábbi beadványaimban számtalan ponton kifejtett körülményre nézve, miszerint jelen perben a felperesi oldalon eljárók legfőbb motivációja a véleménynyilvánítás jelenleg érvényes kereteinek, mint alapvető emberi szabadságnak a korlátozása, megnyirbálása - vagy ahogyan azt a 2008. június 30-ai tárgyaláson megfogalmaztam: elpusztítása.

Céljuk, hogy a saját álláspontjuk legyen az egyedüli legitim és legális érvrendszer, és minden, ami ezzel ütközik, az összes olyan gyülekezési, önszerveződési forma, mely nem az ő szolgálatuk végett jött létre, véglegesen el legyen törölve, hogy utána csak egy meghunyászkodott, sorsába beletörődő, a vélemények és gondolatok szabad ütköztetésének lehetőségétől örökre megfosztott, testileg és lelkileg megnyomorodott népen uralkodhassanak.

Hogy miért számítok okkal a Tisztelt Bíróság emberségére, bölcsességére, és arra, hogy ennek folytán nem kíván asszisztálni az emberi méltóság, és a szabadságjogok felperesi oldalon szorgalmazott eltiprásához, azt a következő szépirodalmi idézettel illusztrálnám:

„A hatalom a fájdalom és a megalázkodás előidézésében rejlik. ... Kezded már érteni, miféle világot teremtünk? … A félelem, árulás és fájdalom világát, az elnyomás világát, olyan világot, amely nem irgalmasabb, hanem könyörtelenebb lesz, ha kiforr. … De mindig meglesz - ezt ne felejtsd el, Winston - a hatalom mámora, amely állandóan növekedni fog, és egyre kifinomultabbá válik. S mindig, minden pillanatban meglesz a győzelem izgalma, az az érzés, hogy ellenségen taposunk, aki tehetetlen. Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos.”

Orwell, 1984

III.

A Fővárosi Főügyészség (továbbiakban: ügyészség) felperesnek a P.C 7390/2006/28-II számon benyújtott, 2008. október 30-ai keltezésű, bizonyítékokat felsoroló beadványával kapcsolatban a következőket adom elő:

Az ügyészség szerint az F/52-F/59 szám alatt csatolt anyagok annak ellenére bizonyítják az alperesi Egyesület és a Magyar Gárda mozgalom egyezőségét, hogy tartalmukban csupán egy nagyon szoros együttműködésről tanúskodnak. Az ezen túlmutató állítások mindössze a Dósa István által fémjelzett szakadár irányvonal sértődött vagdalkozásai, azonban, miután egyes sajtóértesülések szerint (http://kuruc.info/r/2/28630/, és http://kuruc.info/r/20/28707/) bizonyos állami hivatalnokok szándékos belső bomlasztása állhat a szakadárok szétválási döntése mögött (melyet az is megerősít, hogy az érintett állami tisztviselő hölgy a sajtó nyilvánossága előtt fényképekkel gondosan dokumentált kapcsolatokat próbál letagadni), így a tőlük származó kinyilatkoztatások a legkevésbé sem tekinthetőek hiteles információknak. Ezt a körülményt tovább súlyosbítják a Dósa úr korábbi alkoholproblémáiról, megbízhatatlanságáról szóló hírek (http://krokotanarur.hu/uj/MG.htm).

Talán szükségtelen részletezni, hogy ha tárgyilagos és igazságos képet akarunk kapni egy szervezetről, akkor nem az olyan volt tagokat érdemes megkérdezni, akik a szervezet morális tisztaságának megőrzése érdekében lettek fegyelmi úton eltávolítva onnan.

Az F/60-as dokumentummal kapcsolatosan fontosnak tartom, és ezért indítványozom Baksai Károly tanúkénti meghallgatását, hogy kielégítő magyarázattal szolgálhasson arról, vajon természetes személyt értett-e Dósa István „felettese” alatt, vagy a Mozgalomnak az azt alkotó közösség által egy fegyelmi témában nyilatkozattételre felkért csoportjának a megszemélyesítésére utalt inkább.

A F/61-es dokumentummal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az alperesi képviselő, Gaudi-Nagy Tamás már korábban egyértelműen tisztázta a Tisztelt Bíróság előtt, hogy a Magyar Gárdánál nincs egyenruha, csupán formaruha van. Ezen szemernyit sem változtat az a körülmény, hogy a mozgalom tagjai a belső szóhasználatban erre a jelképes formaruhára az egyszerűség kedvéért csak mint „egyenruha” utalnak. A magam részéről semmiféle kivetnivalót nem látok abban, hogy egy mozgalom tagjai összetartozásukat közös öltözködéssel is kifejezik, és ezt elvárják a közös munkában részt venni kívánó új csatlakozóktól is. Nem hiszem, hogy önmagában ez a mozgalmi jellegen túlmutató tényező lenne.

Az F/62-es dokumentummal kapcsolatban szeretnék rámutatni, hogy az ügyészség éppen a saját maga által csatolt, F/60-as dokumentummal bizonyítja, hogy a Mozgalmon belüli társai ekkor tájt egyre inkább kezdték vállalhatatlannak érezni Dósa István egyes megnyilatkozásait. Ez akkor is tény ha figyelembe vesszük, hogy az az ominózus gondolatsor, melyben az ügyészség mások jogainak sérelmét látja egyébiránt tényszerű igazságokat összegez.

Az F/63-as számmal csatolt újságcikkhez szeretném megjegyezni, hogy az ügyészség által kifogásolt kifejezések a tudósító szerint is valamelyik felszólaló szájából hangzottak el. Ezzel kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy a Magyar Gárda rendezvényein korábban is volt rá példa, hogy kívülálló személy szólalt fel, akinek a beszédét így nem tudhatta a Mozgalom részéről előre senki se kontrollálni. Elég csak a már sokat említett tatárszentgyörgyi esetet említeni, amikor egy cigány származású fiatalember szólalt fel a Gárda mozgalom rendezvényén. Vagy egy másik példaként felhozható Kalmár László, aki különféle rendezvényeken annak ellenére látható gyakran gárdisták társaságában, hogy ő maga nem tartozik közéjük, és így a Mozgalomból előzetesen senkinek sincs rálátása mondanivalójára (az Egyesületből pedig még kevésbé). Ezt szintén annak ellenére fontos megjegyezni, hogy tény: egyes gúnyos kifejezések használata még nem tesz jogsértővé, vagy mások jogait csorbító jellegűvé egyetlen olyan szervezetet sem, amelynek rendezvényén ilyesmi elhangzik.

Az F/64-es számú dokumentumhoz megemlíthető, hogy sem az Egyesület, sem pedig a Mozgalom semmilyen formában nem lehet felelős egy ingyenes tárhelyen elhelyezett ellenőrizhetetlen forrásból származó tartalomért. De még ha ez másként is lenne, az „erődemonstráció” kifejezés használata akkor is felfogható lenne egy ötletes képgaléria-elnevezésként, mely alatt nem érdemes semmilyen konkrét tartalmat keresni.

Az F/65-ös számú dokumentummal kapcsolatban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az abban hivatkozott kijelentések olyannyira közel estek Dósa Istvánnak az F/52-es számú dokumentumban bejelentett lemondásához, hogy a formális szétválás néhány héttel későbbi dátuma ellenére világosan kimondhatjuk: a 2008. szeptemberben Dósa úr részéről megfogalmazott állításokkal sem a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, sem pedig az eredeti Magyar Gárda Mozgalom (http://magyargarda.hu/) nem azonosítható, hanem ezek már sokkal inkább az általa frissen megalapított független, szakadár szervezetnek, a „Magyar Gárda Mozgalom Őrző szárnya” elnevezésű szerveződésnek (http://www.magyargardamozgalom.hu/) a saját, egyedi véleményeként tekintendőek.

IV.

Mint a bíró úr előtt ismeretes, nyáron, 2008. július 21-én megjelentem a Fővárosi Bíróság elsőfokú polgári kezelőirodáján, és megkíséreltem élni a Pp 119. § (1) pontban meghatározott irat-betekintési jogosultságommal. Ott azt a felvilágosítást adták nekem, hogy jelen perben erre csak a már jogerős beavatkozóknak van joguk, a beavatkozást kérőknek nincs. Én ezt egy még aznap postára adott iratban megkifogásoltam.

Vélhetően ezen beadványom pozitív elbírálására született meg a Tisztelt Bíróságnak azon, 70-es számú végzése, melyben a Bíróság az irat-betekintésre jogosultak között külön is nevesíti a beavatkozást kérők körét, valamint arra kéri a feleket, hogy 15 napon belül jelezzék iratigényüket. Én ennek a 2008. október 18-án, a fellebbezés-kiegészítésemhez csatolva (a hozzá tartozó ábra hátoldalán) egy „irat-igény” elnevezésű különálló beadványban tettem eleget a végzésben megszabott határidőn belül. Ebben én a Fővárosi Főügyészség eredeti kereseti kérelmére, a 2008. június 30-ai tárgyalás jegyzőkönyvére, valamint a 14, 18/F/B/1, 21, 25, és 60-as sorszámú iratokra jelentettem be az iratigényemet.

Ugyanezen beadványomban kértem a Tisztelt Bíróságot, hogy mostantól valamennyi, a felekkel is közlendő iratot szíveskedjen megküldeni számomra is, mely valóban ennek megfelelően történt, ezért tehát szeretném ezúton is hálás köszönetemet kifejezni.

Minekután viszont a tárgyalásra való felkészüléshez elengedhetetlenül szükségesek a korábban született iratok is, ezért azzal a céllal, hogy a Bírósági kérésnek megfelelően időben megigényelt iratokhoz hozzájuthassak, 2008. december 4-én ismét megjelentem az elsőfokú kezelőirodánál. Ott azonban azt közölték velem, hogy a Bíróság 70-es számú végzése csupán iratbetekintésre terjed ki, másolatkérés lehetőségére nem.

Ezt követően kezdeményeztem személyes egyeztetést Pataki Árpád bíró úrral, aki úgy tájékoztatott, hogy a kezelőiroda felé személyesen megteszi a végzés olyan irányú egyértelműsítését, hogy az iratmásolat kézhezvételére is kiterjedjen. Öt naptári és három munkanappal később, 2008. december 9-én ismét, immáron harmadik alkalommal kíséreltem meg élni a másolatkérési jogosultságommal.

Azt a felvilágosítást kaptam, hogy ők nem kaptak semmiféle egyértelműsítést a bíró úrtól. Arra a felvetésemre, hogy ez voltaképpen részletkérdés is, mert a 70-es számú végzés alapján e nélkül is kötelesek biztosítani számomra a kért eljárási jogokat, ugyanis a Pp 119. § (1) bekezdés együtt kezeli az iratbetekintés és a másolatkérés jogát, azt mondta az irodavezető hölgy, hogy ő ezzel tisztában van, de a bírói végzés akkor sem erről szól. Közöltem, hogy teljesen mindegy, milyen szóhasználatban fogalmazódott meg a bírói végzés, miután ez a két jog összetartozó, és így még a bírónak sincs joga ahhoz, hogy a törvényt felülbírálva szétválassza őket. Az ügyintéző következő válasza szerint a végzés 15 napon belüli iratigénylésről szól, így ezen határidőn belül kellett volna jelentkeznem. Miután közöltem, hogy ezt én természetesen megtettem, az volt a válasz, hogy akkor a bíró minden bizonnyal el fogja bírálni azt a beadványomat (!), és egy újabb végzésben fog határozni arról, hogy a kért dokumentumok közül melyekről kérhetek másolatot.

Az ügyintéző hölgy gesztusaiból, vagyis az alapján, hogy milyen hangsúllyal reagált arra, hogy ismét a „Gárda-perben” kívánok iratigényt támasztani, számomra egyértelművé vált, hogy határozott ellenszenvvel viseltetik a Magyar Gárda pernyertességének érdekében eljárókkal szemben, és ezért kíván engem az egyértelmű törvényi rendelkezések, és a bírói végzés tartalmával szemben jogszerűtlenül korlátozni az eljárási jogaimban.

Habár ez egy polgári peres beadvány, meg kívánom említeni, hogy véleményem szerint az ügyintéző fenti magatartása megvalósította az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban Btk.) 225. §-ában meghatározott a hivatali bűncselekmények sorába tartozó „hivatali visszaélés” nevű bűncselekményt, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A hivatalos személyek körét a Btk. 137. §-a határozza meg, ennek a j) pontjában van nevesítve a „bíróságnál … szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik”. Miután tehát a Polgári Kezelőiroda a Bíróság rendeltetésszerű működéséhez hozzátartozó részleg, így az ottani személyzet egyértelműen hivatalos személy.

Mindezek ellenére természetesen nem kívánok feljelentést tenni, amennyiben elhárul a bűncselekmény leírásánál meghatározott jogszerűtlen hátrány, vagyis ha elhárul annak a veszélye, hogy a cselekmény konkrét jogi kárt okozzon nekem. Álláspontom szerint ez elsősorban az iratigénylésemben előre meghatározott iratmásolatok rendelkezésemre bocsátásával tud megvalósulni.

Meg szeretném jegyezni továbbá, hogy miután a Polgári Kezelőirodán történő iratbetekintés önmagában nem teremti meg az alapos felkészülés lehetőségét, az ugyanis elsősorban iratmásolatok birtokában és megfelelő jogi forrásmunkák közelében lehetséges, valamint a Bíróság intézménye alatt nem csupán a bírókat, hanem a kiszolgáló személyzetet is bele kell érteni, így kimondhatjuk, hogy a Tisztelt Bíróság véleményem szerint azzal, hogy nem biztosította számomra maradéktalanul a Pp 119. § (1) bekezdésben részemre meghatározott eljárási jogokat, szándékosan megsértette az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelyét (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdését (bírósághoz fordulás joga), és a Pp. 2. § (1) bekezdését (perek tisztességes lefolytatása).

Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, hogy 2008. december 12-én pénteken délelőtt tanulmányi kötelezettségeimnek kell eleget tennem, így kérem, hogy ha jelen beadványommal megismételt iratigényemnek a Tisztelt Bíróság eleget kíván tenni, szíveskedjen a sodi21[kukac]freemail[pont]hu címre küldött értesítéssel megüzenni, hogy a személyes átvételre 2008. december 11-én délelőtt a Kezelőirodán, vagy 2008. december 15-én, a tárgyalás napján nyílik-e lehetőségem.

Egyben közlöm, hogy a 2008. december 6-án postázott „tájékoztatásomban” megemlített akadályoztatásom mára megnyugtatóan elhárult, éppen ezért bejelentem, hogy az abban valószínűsített helyzettel szemben a 2008. december 15-i tárgyaláson mindenképpen meg kívánok és meg fogok jelenni.

Jelen beadványom IV-es részét külön dokumentumként, a megfelelő mellékletekkel (a július 21-én postázott panaszommal, és az október 18-án postázott irat-igényemet az ezekhez tartozó postai feladóvevényekkel, valamint jelen per 70-es és a jelen perben számomra személyes költségmentességet engedélyező 96-os számú végzéseivel) a postai kézbesítés lassúságát kiküszöbölendő a Polgári Kollégium részére a fovarosi.birosag.hu weblapon megadott módon, valamint a sajto@birosag.hu, és a titkarsag@birosag.hu e-mail címre a mai napon szintén megküldöm.

Jelen beadványomat
25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. december 9.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

Az beadvány végén jelzett e-mail címekre elküldött szöveg:

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A mellékelt beadványom IV-es részében egy álláspontom szerint akár hivatali visszaélést is megvalósító cselekményt írok le, mellyel kapcsolatban a belőle fakadó joghátrány elhárítása érdekében kérem a mielőbbi együttműködésüket.

Ugyanezen dokumentum I-III-as szakaszai az adott ügy egyéb részeit érintik, azokkal kapcsolatban sürgősségi eljárást nem igénylek.

Az érdemi dokumentumokat külön mellékletként csatolom.

A beadványt ma este hagyományos postai úton is elküldtem a Tisztelt Bíróságnak.

Tisztelettel várva mielőbbi válaszukat:
Kiss Endre Farkas

Oszt meglátjuk, mi lesz. :)

By SoDI

Na kérem, a hajdani Partizánszövetség, mai nevén MEASZ (Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) kegyetlenül megírta rólam a véleményét. Ha valaki nem vágná, hogy pontosan kikről van szó: Kéri Edit újságírónő dicséretes kitartással tárta fel a „Kik lőttek 1956-ban a Kossuth téren?” című könyvében, hogy eredetileg nagyrészt az ottani vérengzőkből verbuválódott ez a brancs.

Szóval itt vannak ezek a rozoga vénemberek a tömegmészáros bolsevikok jogutódjaiként (illetve talán néhány mai tagjukon keresztül személyes képviselőikként), akiket még ma is az igaz magyar szó elfojtása éltet.

Imígyen fröcsögnek hozzá a Gárda-peres fellebbezésemhez:

Kiss Endre Farkas négy beadványban, húsz oldalon 55 pontban sorolta fel az általa fontosnak tartott körülményeket, de egyetlen pontban sem nyilatkozott arról, hogy milyen jogi érdeke fűződik az alperes Egyesület fennmaradásához. Próbálkozik ugyan vele a 2008. október 18-án kelt és a bíróságon 2008. október 21-én iktatott „Fellebbezés-kiegészítés” 3. oldalán egy teljesen zavaros ábrával, amelyből az tűnik ki, hogy a beavatkozást kérőnek fogalma sincs arról, miként kell a beavatkozáshoz szükséges jogi érdeket - de jure - bizonyítani. Véleményünk szerint a grafomániás beavatkozást kérő önmaga bizonyította beadványaival, miszerint a perbe beavatkozáshoz jogi érdeke nem fűződik.

Ha valaki kíváncsi, erről az ábráról van szó (pdf verzió itt).

Különben nem tudom pontosan, hogy vajon miként jött ki a 20 oldal és 55 pont, mindenesetre álljon itt időrendben a jelen ügyben született beadványaim sora. Hátha ti rájöttök a megoldásra.

1. Rendőrségi beadványom (március 31, nem bíróságra)
2. Beavatkozási kérelmem (június 19)
3. Bírósági beszédem (június 30)
4. Előzetes fellebbezésem (július 15)
5. Panaszom, kifogásom (július 21)
6. Végleges fellebbezésem (szeptember 13)
7. Hiánypótlásom (október 11)
8. Fellebbezés-kiegészítésem (október 18)
9. Tájékoztatásom (december 6)

De ezzel még nincs vége. Azt mondják hős antifáink, hogy Kroko, Mónus Áron, meg én olyan csúnya szélsőjobboldaliak vagyunk, hogy már az is elegendő ok a Gárda feloszlatására, ha mi mellé állunk.

Bizony.

Mindezekhez a MEASZ észrevétele: az alperes érdekében beavatkozók (Mónus Áron, Kiss Endre Farkas, Kalmár László) továbbá a végzésekben az ügyészség észrevételeiben írt beavatkozni kívánók mentalitása, szélsőjobboldali tevékenysége és nézetrendszere - amellyel az alperes megszüntetését kívánják elkerülni - éppen az alperest minősítik, nevezetesen azt, hogy egy EU-hoz csatlakozott, független, demokratikus jogállamban egy ilyen egyesületnek nincs helye, azt feltétlenül meg kell szüntetni.

Ez így csúnyán hangzik, de legalább háztetőről agyonlőni már nem tudnak minket. Azért mégis csak van valami előnye annak, hogy 2008-at írunk.

Ehun ni pedig a szkennelt írat:
 

Hogy mi a válaszom, azt majd holnap megtudjátok.

By SoDI

Mivel az egyetemen pont a Gárda-per idejére raktak egy fontos javítóZH-t, nem biztos, hogy odaérek a reggeli kezdésre.

Hogy ne legyen gond ebből, ezt gyorsan megírtam a bíróságnak.

Azt, hogy az előreláthatóan szót egybe kell írni, egy ELTÉ-s matektanár javította ki. :-))

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

az alábbi

TÁJÉKOZTATÁST

nyújtom be:

A Tisztelt Bíróság jelen per soron következő tárgyalását 2008. december 15 reggel 8:30 órára tűzte ki, melyre személyes megjelenésre idézett engem.

Tájékoztatom a Tisztelt Bíróságot, hogy a fenti időpontban valószínűleg tanulmányi kötelezettségeimnek kell eleget tennem az ELTE TTK-n. Ennek igazolására mellékelten csatolom … …nek, a kari Algebra és Számelmélet Tanszék tanárának igazolását.

Hogy a szóban forgó számonkérésen valóban szükséges-e megjelennem, az egyértelműen csak december 11-én derül ki, azonban akkor már nem lenne időm értesíteni a Bíróságot, ezért nyújtom be jóval korábban ezt a tájékoztatást.

Kérem ezért a Tisztelt Bíróságot, hogy amennyiben esetleg a 15-ei tárgyalási napon, a délelőtt folyamán jogkövetkezménnyel járó nyilatkozat megtételére kérné fel a feleket, azt személyemre vonatkoztatva szíveskedjék délutáni időpontra halasztani.

Amennyiben a reggeli kezdésen nem lesz módon megjelenni, a tárgyalásra még aznap, 13:00 óra körül várható az érkezésem.

Jelen beadványomat, miután az ügyben érdemi jognyilatkozatot nem teszek benne, és így a felek kiértesítése sem szükséges a tartalmáról, mindössze öt példányban, a hozzá tartozó igazolást pedig egyetlen, eredeti példányban nyújtom be.

Budapest, 2008. december 6.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

Az igazolás az én kézírásom, de - az itt természetesen kitakart - aláírás a tanár úré.

Különben a postán kivételesen kaptam nyugtát is, pedig ez eddig nem volt szokás. Csak nem rászállt az APEH még a postára is? :)

By SoDI

Na, itt van annak a Gárda-peres borítéknak a teljes tartalma, amiről tegnap meséltem (vagyis amelyiket, miután visszament a bíróságra, személyesen sikerült átvennem Pataki bíró úrtól).

Ez a visszaküldés különben azért történt meg, mert a postás szabálytalanul értesített, az erre szolgáló szelvényen ugyanis nem tüntette fel a második kézbesítési kísérlet dátumát, holott a jogszabályok szerint ez kötelező lenne.

Na tehát az iratok:

• Kroko tanár úr beavatkozási kérelme
  1. oldal, 2. oldal, 3. oldal
• Bírósági értesítés a feleknek erről a kérelemről
• Különféle felek jogerős kizárása a perből:
• Az '56-os Magyarok Világszövetségének kizárása
• A Jobbik Magyarországért Mozgalom kizárása
• Dr. Tóth Géza kizárása
• A Túlélés '98 Egyesület kizárása
• Az Új Demokratikus Koalíció kizárása
• SoDI költségmentességének engedélyezése
• Beavatkozói fellebbezések:
• Mónus Áron fellebbezése
  1. oldal, 2. oldal
• Az Antifasiszta Szövetség fellebbezése
  fedlap, 1. oldal, 2. oldal, 3. oldal
• Pataki Árpád bíró úr kizárásának elutasítása
  (Tejfalussy András kezdeményezte)
  1. oldal, 2. oldal
• Fellebbezésekről kér véleményt a bíróság egyes felektől
• Per megszüntetésének ismételt elutasítása
  (Dr. Tóth Géza kérte - megint)
• Kérelmek a nemzeti beavatkozók kizárásáról:
• A MAZSIHISZ kérelme a magyarok kizárásáról
• Az ügyészség kérelme a magyarok kizárásáról
  1. oldal, 2. oldal

Itt jegyzem meg, hogy szégyenteljes, amikor ügyészségünk a magyarfaló ármánnyal nyíltan farkasszemet néző hazafiak helyett inkább a gonosz cionisták oldalára áll.

By SoDI

• Linkekkel frissítve.

Közeleg december 15, a Gárda-per újabb fordulója. Mivel rendesen fel akarok készülni, gondoltam, átnézem, milyen irataim vannak.

Ennek nyomán tegnap hirtelen megláttam a régebbi leveleim között két postai értesítést olyan bírósági küldeményekről, melyeket elfelejtettem időben átvenni. Az egyiket még épp hogy sikerült aznap este kézhez kapnom a postán, azonban a régebbi, amelyik november 18-án érkezett, már nem volt ott. (Amit át tudtam venni, az egyrészt Tejfalussy András alperesi beavatkozó hivatalból való kizárásáról szólt, valamint egy elutasításról, melyben ő Pataki Árpád bíró úrat támadta be elfogultság címén).

Jó, mondom, semmi gond, bemászok a bíróságra, és megnézem az iratok között, vajon mi volt az a cucc, amit kihagytam. Nehogy már az legyen, hogy ki vagyok rúgva a perből, és úgy megyek oda 15-én, hogy nem is tudok róla.

Szerencsére erről szó sincs, a többieket (Jobbik, Tejfalussy András, ÚDK, stb...) azért zárták ki a perből, mert nem fizették be a 12 ezer forintos illetéket. Így szabályszerűen csak ketten fellebbeztünk az alperesi oldalon: én, aki szociális okokból költségmentességet kértem, és Mónus Áron, aki milliomos, ezért meg se kottyan neki az illeték.

Szóval ülök ott a kezelőirodán, és egyrészt fellélegzek, hogy még bent vagyok a perben, másrészt irogatom, hogy az új papírok közül mit szeretnék kézhez kapni. Erre viszont az ügyintéző közölte velem, hogy másolatkérésre nincs jogom, ugyanis Pataki bíró úrnak a beavatkozók mellett a beavatkozást kérőknek is iratbetekintést engedő végzése másolatkérés lehetőségére nem terjed ki.

Ekkor kérdeztem, hogy milyen lehetőségem van személyesen egyeztetni a bíró úrral. Közölték, hogy semmilyen, majd a tárgyaláson ott lesz. Személyesen csak velük beszélhetek.

Szerencsére emlékeztem, hogy hol szokott tárgyalni a bíró úr, így mégis sikerült találkoznom vele. Megígérte, hogy beszól a kezelőirodára, hogy adjanak másolatot nekem, ha még egyszer kérem, valamint odaadta azt a borítékot is, ami szerencsétlenül visszament a bíróságra. (Benne egy csomó új irat, majd este talán megkapjátok őket).

Pataki bíró úr kifogásolta viszont, hogy tőlem állandóan azzal jönnek vissza a levelek, hogy nem kerestem, meg ismeretlen helyre költöztem. Közöltem, hogy én eddig minden borítékot átvettem legkésőbb a második kézbesítési kísérlet után, az tehát, hogy mégis különféle üzenetek jönnek vissza a bíróságra, csak amiatt lehet, hogy már az első, vagy második kézbesítési kísérletről is küld nekik visszajelzést a posta, annak ellenére, hogy utána én még át tudom venni az adott küldeményt.

Azt is közölte a bíró úr, hogy a fellebbezésem most éppen az Ítélőtábla előtt van, tehát valószínűleg a tárgyaláson fogják csak ismertetni velem, hogy milyen jogerős ítélet született a beavatkozásom kérdésében.

By SoDI

Kapcsolódó:

• Panasz és kifogás a Gárda-perben

Molnár F. Árpád lapján, a Hírháttéren a minap megjelent egy nyílt levél melyben egy gárdista, név szerint Csiszér Róbert amiatt fejezi ki értetlenségét, hogy néhány ezres tagdíjhátraléka miatt kirúgták a Gárdából, pedig százezrekben kifejezhető kárt okozott neki a tagsága, miután elvesztette a munkáját.

Ebben a levélben Csiszér úr elmondja, hogy nehéz anyagi helyzete miatt sokáig nem jutott netközelbe, ezért az utóbbi időben nem tudta követni a híreket. No kérem, itt van a kutya elásva.

Egy kis utánajárással ugyanis kiderülhet, hogy az illető ellen nem a valódi Magyar Gárda Mozgalom adta ki a fegyelmi határozatot, hanem a szakadár Dósa István egyik kutyája, Szabó László, aki mindenféle legitim felhatalmazás nélkül nevezi magát a Magyar Gárda Mozgalom Fejér megyei kapitányának, annak ellenére, hogy a valódi Magyar Gárdához semmi köze, csupán a Dósa által frissen gründolt „Magyar Gárda Védő Szárnyainak Kutyapöcse” nevű gittegyletben hülyéskedik.

Csiszér Róbertnek tehát innen is üzenném, hog nyugodjon meg: ő bizony még mindig gárdista - ellentétben azokkal a zsidósegget nyaló megosztókkal, akik felhatalmazás nélkül szeretnének ítélkezni felette.

Amikor tehát Molnár F. Árpád a „Magyar Gárdáért csődbe, a csőd miatt kiközösítve” címet adja Csiszér úr levelének, akkor valójában nem a valódi Magyar Gárdát támadja be, hanem éppen ellenkezőleg: a Kiss Róbert főkapitány úr írányítása alatt lévő, eredeti Mozgalmat erősíti, elvégre remekül illusztrálja, hogy az őket és így a magyarságot eláruló szakadárok mekkora iszonyatos seggfejek is valójában.

By SoDI

• A valódi Magyar Gárda Mozgalom weblapja
• A Dósa-féle „Védőszárnyainak Kutyapöcse” Mozgalom weblapja

Ennek a hazafias klippnek gyönyörű a képi világa, a zenéhez meg nem értek. :)

By SoDI

Nincs mese, egyértelműen kimondhatjuk: tegnap a napnál is világosabban demonstráltam, hogy minden szélsőliberális és cionista rágalommal szemben valójában az általam is reprezentált nemzeti radikális oldal az, amelyik jóformán kizárólagosan képviseli azt a józan észt, és széleskörű ténylátást, ami egyedül minket tesz a magyar politikai térben valóban mindenféle szélsőségtől mentes réteggé.

Akkor pontról pontra összeszedtem azokat a főbb kérdéseket, melyeken keresztül előszeretettel bélyegeznek minket a magyarság ellenségei gyűlölködőnek, demagógnak, és szélsőségesnek, és demonstráltam, hogy egészen addig, amíg ezek a normalitást szolgálják, valójában a mi szemléletünk is minden egyes részletben meg tud egyezni az általuk is hangoztatott észérvekkel; valamint ezzel együtt arra is rávilágítottam, hogy bármiféle ellenérzés és tiltakozás csak azon a ponton lép be a részünkről, amikor a dolgok már a pusztulás, és az embertelenség irányába tolódnak el.

Világosan megmutattam tehát, hogy a zsidóknak a legtöbb probléma megnevezésében tökéletesen igazuk van, és mindössze a megoldásaik jellegét tekintve problémásak, gyalázatosak, és kíméletlenek az általuk felkínált alternatívák.

Azzal ugyanis, hogy a máskor bő nyállal fröcsögő cionisták és egyéb filoszemita aljanépek olvasva az általam kristálytiszta alapossággal feltárt tényszerűségeket, inkább a mély hallgatást választották, egyértelműen beismerték önnön vereségüket a nemzeti radikális oldal által megtestesített bölcs keresztény életigenléssel, emberséggel, és odaadó hazaszeretettel szemben.

Lehetne persze erre azt mondani, hogy amit tegnap leírtam, az mindössze az én személyes véleményem, és valóban előfordulhatnak eltérések jelentéktelen részletkérdésekben egynémely hazafi álláspontjához képest, azonban sziklaszilárd tény, hogy én a nemzeti radikális oldalon valóban rasszista, és szélsőséges állásponttal még nem találkoztam - ide értve a Kuruc.info oldalait is, akik minden ellenkező híreszteléssel szemben hozzám hasonlóan soha nem voltak antiszemiták, csupán anticionisták, és soha nem voltak rasszisták, csupán a normalitást, és a bűnözéstől mentes életmódot megkövetelő józan erkölcs- és nemzetvédő hazafiak.

Mint ahogy nemrégiben a „Miért vagyok nemzeti?” című írásomban is részletesen kifejtettem: valójában nem mi vagyunk a gyűlölködők, akik bőrszínre, nemre, és vallásra való tekintet nélkül tárt karokkal fogadunk mindenkit, aki tenni akar a magyar nemzetért, hanem helyettünk azokban él az - egyébként irántunk meglévő, kétezer éves - gyűlölet, akik folyamatosan támadják azokat a szent értékeket, amik ennek az országnak a központi megtartó erejét jelentették több mint ezer éven keresztül.

A mi politikai oldalunk a szeretet, a befogadás, és a modern gazdasági racionalitást a keresztény emberséggel párosító embereszmény oldala. És bár a Fidesz is ugyanezt hazudja magáról, de mi velük szemben ezzel együtt a kemény és határozott önvédelem eszménye is vagyunk.

Nem számít származás, vagy vallás: ha a magyarságért akarsz dolgozni, köztünk a helyed. De ha a magyarság ellen vagy, eltaposunk. Azért, mert mi nem csak nemzetinek mondjuk magunkat.

Soha nem leszünk erőszakosak, és soha nem fogunk gyűlölködni.

De erősek leszünk, és megvédjük magunkat.

Joggal retteghet tehát a magyarság minden ellensége.

By SoDI

Kapcsolódó saját írások:

• Miért vagyok nemzeti?
• Tanulni a zsidóktól?

Többet nem tudok mondani.

Kérem, kapcsolja ki.

By SoDI

A tegnapi nap folyamán sorra kergették egymást a ZsIndex blogajánlójában a különféle baloldali embertársaink aggódó írásai, akik mélyen megrökönyödtek amiatt, hogy a Gárda útjára indította - szavaik szerint - a Vonajugendet, vagyis az ifjú oroszlánkölyköket.

Valójában persze túl sok kommentárt nem igényelne a vérlibsi röfögésük, elvégre mindegyik ugyanabból a téves alapállásból indul ki - nevezetesen hogy a Magyar Gárdát holmi állítólagos gyűlölet vezérli, és a felelőtlen szülők ezt igyekeznek átragasztani a csemetéikre. Szellemi mérgezés, vagy - ahogyan azt a hétfői ELTÉ-s gyermekvédelmi kurzusom tanárnője mondaná a hasonló mechanizmusokról: itt voltaképpen akaratlanul is lelki bántalmazás történik.

Aki persze akár csak a legminimálisabb erőfeszítést is tette az utóbbi időben arra, hogy megismerje a Gárda valódi céljait, és tevékenységét, az nagyon pontosan tisztában lehet vele, hogy ez a mozgalom nem valami ellen, hanem valami védelmében jött létre. Ha viszont valaki úgy nyilatkozik, hogy neki a magyar érdekek következetes védelme és képviselete sérti az érdekeit, akkor az illető ezzel saját magát sorolja be a magyarság ellenségei közé. Ugyanígy, aki a szeretet és segítőkészség helyett a gyűlölet jelének látja azt, hogy a Gárda minden erővel igyekszik felhívni a figyelmet bizonyos vidéki térségek tarthatatlan közbiztonsági állapotára, az egyszerűen a káoszban látja örömét, és a magyar társadalom gerincét jelentő vidéki közösségek halálát kívánja. Vagyis végső soron a magyar lélek végső elkorcsosulását, majd gyökértelen világpolgárrá silányulását.

De vonatkoztassunk el egy pillanatra ezen kristálytiszta tényszerűségektől, és fogadjuk el igaznak az ellenségeink azon hazugságát, miszerint a Gárda bizonyos „rosszemlékű” történelmi korszakokkal próbál meg folytonosságot kiépíteni, és így minden mozzanatával visszautalni arra. Tekintsük tehát egy rövid kitérő erejéig helyénvalónak azt az igaztalan rágalmat, miszerint itt valójában a nemzetiszocialista értékrend fokozatos szalonképessé tétele, és tiszteletének elterjesztése a cél.

Nos, ha még így is lenne, az egyetlen kérdés, amit ez esetben feltehetnénk magunknak, a következő: NA ÉS?

Teljesen abszurd gondolat, hogy mindez bármilyen, emberi gyötrelmekkel járó történelmi jelenségek megismétlődése felé vezetne. Az egyik legfontosabb érv az ilyen ócska, demagóg rémisztgetések ellen nyilvánvalóan az, hogy a különféle szociológiai alapon (lásd Gulágra deportált kulákokat), vagy etnikai alapon (lásd USA területén táborokba zárt japánok esetét) létesített koncentrációs (gyengébbek kedvéért: a szó jelentése: gyűjtő) táborok létesítése ma már nem számít világszerte egyöntetűen elfogadott gyakorlatnak, így nyilván nem is kerülhetne sor rá egyetlen európai országban sem.

A másik fontos ellenérv pedig az, hogy a cionista vezetőknek ma már nincs szükségük arra, hogy hatalmuk megerősítése érdekében saját társaik tízezreit vessék oda bizonyos erőknek. (A Holokauszt-mítosz legendája ugyanis napjainkban enélkül is működésben van.)

Egyértelműen kimondhatjuk tehát, hogy bizonyos értékekhez, és gondolatokhoz való esetleges (ám jelenleg csupán hazug rágalomként felhozott) visszanyúlás még koránt sem jelentené azt, hogy azok az alapvető emberi jogi alapelvek, melyeket a XXI-ik században politikai hovatartozásától függetlenül minden épelméjű polgár sajátjának tekint, akár csak a legminimálisabb mértékben is sérülnének, vagy hogy bárki is ezek megsértésére törekedne.

Önmagában ugyanis az ezeréves hagyományok tisztelete nem irányulhat egyetlen kisebbség ellen sem. Különösen nem abban az országban, amelyik már az államalapítás, majd Szent István ezirányú intelmei óta Európa egyik leginkább vendégszerető népének számít. Azon egyszerű oknál fogva nem, hogy ez a két dolog kizárja egymást.

Megérkeztünk tehát oda, hogy aki a keresztényi értékeket, és keresztény gondolkodókat támadja (lásd például Gusztustalan Péter kirohanását Prohászka Ottokár ellen), az egész egyszerűen magát a kereszténységet támadja pontosan ugyanabból a kétezer éves gyűlölettől táplálkozva, amelyik anno Jézus Krisztus halálát is okozta. Látnunk kell, hogy a magyarfaló férgeknek az ég egy adta világon semmi más okuk nem lehet erre. Minden egészséges lelkületű, szívében minimálisan elvárható spirituális töltettel élő ember tudja ugyanis, hogy a racionalizmusnak csúfolt bolsevik materializmus nem más, mint a sátán legnagyobb hazugsága, amikor letagadja önmaga létezését.

Ugyanezért tehát az sem lehet elvetendő gondolat, és garantáltan nem hordoz magában cseppnyi társadalmi kockázatot sem, ha megtanulunk vesztes, és értelmetlenül halálba küldött szerencsétlenek helyett tiszteletreméltó nemzeti hősként gondolni azokra a magyar katonákra, akik annak idején az utolsó vérükig harcoltak az előretörő szovjet hordák ellen, megakadályozva, hogy a vörös veszedelem tőlünk nyugatabbra is megvethesse a lábát.

Még akkor is, ha esetlegesen egynémely korabeli ideológiai tartalommal a mai viszonyok között csak igen nehezen tudhatnánk egyetérteni, mindenképpen tudatosítanunk kell magunkban azt, hogy a magyarság jövőjéért büszkén és felemelt fejjel véráldozatot hozó eleink emléke egy gyönyörű, és csodálatos dolog, éppen ezért semmi okunk sincs arra, hogy pusztán a háború kedvezőtlen végkimenetele okán elvitassuk tőlük az őket méltán megillető megbecsülést.

Semmi okunk sincs arra, hogy az olyan politika- és ideológia-független, örökérvényű erényeket, mint a hazaszeretet, és a közösségi szellem, ne kezeljük a legdicsőbb dolgok között, és ne tanítsuk erre gyermekeinket is. Tessék megfigyelni: ugyanerre bizony a japánok is képesek, márpedig bizonyos történelmi fordulatok tükrében az ő kamikazéik áldozata sokkal inkább értelmetlennek tűnhet, mint azoké a Don-kanyarban elesett magyar bakáiké, akiknek Nyugat-Európában emberek milliói köszönhetik a több évtizedes szabadságukat.

(A lényeg 2:20-tól látható):

Ha a japánok képesek arra, hogy elvonatkoztassanak az akkori korszellem esetlegesen mai viszonyok között elfogadhatatlannak tetsző motívumaitól, és helyette a történések résztvevőinek elévülhetetlen érdemeinek tiszteletére (hősiesség, hazaszeretet, meghunyászkodás nélküli nemzeti önvédelem) neveljék a következő generációt, akkor ugyanezt és ugyanígy mi is megtehetjük.

Meg kell tanulnunk végre érdekek mentén gondolkodni. Akinek ugyanis a Gárda oroszlánkölykei bármilyen szempontból is bántják a szemét, az egész egyszerűen ellenérdekelt az egészséges attitűdökkel élő magyarság jövőjében, elvégre tudja, hogy az nem az ő jövője.

Ettől még persze nem kell haragudnunk rá, elvégre aki az érdekei ellen cselekszik, az egész egyszerűen elmebeteg. De harag nélkül is pontosan látnunk kell, hogy ezek az érdekek az ELLENSÉG ÉRDEKEI. Az ellenségre pedig nem haragudni illik.

Hanem harag nélkül legyőzni.

A jövő a küszöbön áll.

HAJRÁ OROSZLÁNKÖLYKÖK!

By SoDI

Avagy a nagy nyilacskás Gárda-rajz

Legközelebb majd cicát rajzolok a bíróságnak.

Miután tegnapelőtt átnéztem a Gárda-per iratait, rájöttem, hogy már olyan sokan vagyunk ebben a perben, hogy nem is akkora buli simán beavatkozónak lenni. Túl sokan csinálják. És akkor megtaláltam a megoldást: rajzolok valamit a bíróságnak, mert olyat rajtam kívül még nem csinált senki.

Így készült el az az ábra, ami nyilacskákkal ábrázolja, hogy miért is vagyok én közvetlenül érdekelt az ügyben. No persze ez azért is jól jön, mert a sok kereszthivatkozással és kiegészítéssel már szerintem is kezd picit átláthatatlan katyvasszá válni a fellebbezésem, így nem ártott végre egy áttekinthető keretbe rendezni az érvelésem menetét.

Aki lusta olvasni, a mai beadványom lényege tömören:

• Gyönyörű nyilacskákkal rajzolom le nektek, hogy ha a zsidóknak szabad pereskedni, akkor bizony nekem is, bibibiii. :)

És ezzel most már a fellebbezésem abszolút befejezettnek tekinthető, tehát már tényleg nincs más hátra, mint türelmesen várni az elbírálásra.

FELADÓVEVÉNY: 

FELLEBBEZÉS-KIEGÉSZÍTÉS:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi beavatkozóként, a jelen beadványom 1-es pontjában leírt okoknál fogva
törvényes határidőn belül

a 24.P.26.453/2007/47-I számú végzés ellen

az alábbi

FELLEBBEZÉS-KIEGÉSZÍTÉST

nyújtom be:

1.       Mint ahogyan azt a 2008. október 11-i keltezésű hiánypótlásom (továbbiakban: hiánypótlás) 8-as pontjában is kifejtettem: a Pp. 234. § (1) alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, és mivel a Tisztelt Bíróság csak a 70-es számú végzésével szüntette meg azt a jogszerűtlen állapotot, amit én többek között a 2008. július 21-én postázott írásbeli panaszomban (46-os számú bírósági irat) is megkifogásoltam, és így csak 2008. október 3-án, - mely napon az ezen, a Pp 119. § (1)–ben meghatározott eljárási jogokat jelen perben a beavatkozást kérők számára is biztosító 70-es végzést kézhez kaptam - állt elő minden olyan körülmény, mely feltétlenül szükséges a fellebbezésem alapos összeállításához, éppen ezért jelen beadványomat jogszerűen, az előírt törvényes, 15 napos törvényes határidőt betartva nyújtom be, kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy kezelje azt a fellebbezésem részeként.

2.       A Tisztelt Bíróság a 47-I-es végzésében kimondja, hogy jelen perben csak akkor állapítható meg valamelyik fél közvetlen jogi érdekeltsége, ha rendszeresen végzett tevékenysége, vagy – jogi személyiség esetén – az alapszabálya a kereseti kérelemben nevesített társadalmi csoportok közvetlen védelmére irányul, és ennek alapján engedélyezte többek között az OCÖ, a MAZSIHISZ, és a Magyarországi Kisebbségek Pártjának a perbe lépését. A Pp. 56. § (3) alapján a beavatkozást megengedő határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Megállapítható tehát, hogy jelen perben a közvetlen jogi érdekeltség megállapításához az előbb leírt zsinórmérték szilárd axiómaként kezelendő. A 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés, 45-ös számú bírósági irat) 3-as pontjában leírtak alapján ennek természetes személyekre is érvényesnek kell lennie.

3.       A Fővárosi Főügyészség kereseti kérelme nem taglalja külön a hazai zsidóság viszonyát a Magyar Gárdához, csupán a cigányságot nevezi meg konkrétan az alperesi egyesület tevékenysége által állítólagosan sértett csoportként, valamint általánosan hivatkozik a hazai faji és etnikai kisebbségek jogaira. Jelen beadványom előző, 2-es pontjában leírt axióma-értékű tényállásból tehát egyenesen következik az is, hogy jelen perben nem szükséges a közvetlen jogi érdek meglétéhez az, hogy a beavatkozó rendszeres tevékenysége által védett társadalmi csoport deklaratívan nevesítve legyen a kereseti kérelemben, elegendő csupán, ha az ott említett társadalmi csoportok (esetünkben magyarországi kisebbségek) egy szűkebb körét alkotja.

4.       Ugyanolyan módon, ahogyan a MAZSIHISZ a Fővárosi Főügyészség kereseti kérelmében megjelölt nagyobb társadalmi körnek egy ott konkrétan nem nevesített részcsoportját alkotja csupán, az általam reprezentált, valamint képviselt független közírói kör is egy külön nem nevesített részcsoportja azoknak az embereknek, akik a véleménynyilvánítás szabadságának, és a nézetek szabad ütköztetésének jegyében rendszeresen élnek azokkal az alapvető emberi jogaikkal, melyeket a 2008. március 12-én postázott ellenkérelmében (5/A/2-es számú bírósági irat) az alperesi képviselő is veszélyeztetve érez. Bővebben ezt az előzetes fellebbezésem  5-ös pontjában részletezem.

5.       Miután az 1997. évi LXVI. törvény 3. § alapján a bírák függetlenek, 10. § alapján pedig a bíróság előtt mindenki egyenlő, az alperesi ellenkérelemben hivatkozott érdekekhez kapcsolódó csoportok a közvetlen jogi érdekeltségük vonatkozásában jelen perben pontosan ugyanakkora relevanciával bírnak, mint azok a csoportok, akiknek a tágabb érdekeire a felperes kereseti kérelme utal. Mivel pedig jelen beadványom 2-es pontjában részletezett okoknál fogva az utóbbi mindenképpen közvetlen jogi érdekeltséget teremtő körülménynek számít ebben a perben, így ebből egyenesen következik, hogy ugyanennek az előbbire (az alperes által nevesített csoport érdekeire) is érvényesnek kell lennie.

6.       A felperes kereseti kérelmének ismerete tehát még inkább megerősíti azt a személyes közvetlen jogi érdekeltségemet megalapozó gondolatmenetet, melyet az előzetes fellebbezésem 3-7 közötti öt pontjában részletesen is kifejtek, éppen ezért jelen beadványomban ezt részletesen már nem kívánom megismételni.

7.       A közírói munkásságom alátámasztására korábban felsorolt, és igazolt tevékenységek mellett itt szeretném megemlíteni a naponta frissülő sodi.freeblog.hu weboldalamat is.

8.       Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az előzetes fellebbezésem 2-es pontjában, valamint a 2008. október 11-én benyújtott hiánypótlásom 7-es pontjában kifejtett okok alapján szíveskedjék megsemmisíteni a 47-I számú végzést, és folytasson le új eljárást, ha pedig ezt nem látja indokoltnak, a fellebbezésem részeként általam eddig benyújtott iratok alapján szíveskedjen a 2008. szeptember 13-án „végső formába öntött fellebbezés” címmel elpostázott beadványom  (67-es számú bírósági irat) 11-es pontjában kért módon eljárni, azaz jelen perben a közvetlen jogi érdekeltségemet megállapítani, és a 47-I számú végzésben leírt döntéssel szemben az alperesi egyesület oldalán beavatkozóként  szíveskedjen a perbelépésemet engedélyezni.

9.       A beavatkozókról szóló korábbi bírósági határozatközlések egyedi jellege miatt (vagyis amiatt, hogy eltérő időben került sor a beavatkozókat érintő döntés szóbeli közlésére, és annak írásbeli indoklására, valamint csupán egy harmadik időpontban, a Tisztelt Bíróság 70-es számú végzésével állt helyre a beavatkozást kérők irat-betekintési jogosultsága, ami a fellebbezés alapos összeállításához elengedhetetlen) az eddig több részletben közölt fellebbezésem főbb logikai menetét – a kérelmem elbírálásának megkönnyítése érdekében – egy, a jelen beadványomhoz mellékelt ábrán foglalom össze.

10.  A fellebbezésem részeként korábban benyújtott beadványok itt nem érintett pontjait változatlan tartalommal fenntartom.

Jelen beadványomat és a hozzá kapcsolódó ábrát 25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. október 18.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

MELLÉKELT ÁBRA:

IRAT-IGÉNYLÉS:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

a bíróság 70-es számú végzésére reagálva, az abban megszabott 15 napos határidőn belül

az alábbi

IRAT-IGÉNYT

terjesztem elő:

A Tisztelt Bíróság a 70-es számú végzésében kérte, hogy a beavatkozást kérők a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjesszék elő iratigényüket, mert jelenleg nem lehet teljeskörűen megállapítani, hogy ki milyen iratokhoz jutott hozzá.

Közlöm ezért a Tisztelt Bírósággal, hogy a jelenleg birtokomban lévő iratok listája a következő:

1.       5/A/2-es sorszámmal Dr. Gaudi-Nagy Tamás ellenkérelme, és 18/A/1-as sorszámmal egy előkészítő irata

2.       F/48-as sorszámmal „Gárda” feliratú DVD

3.     F/46, F/47, F/49-F/51-es sorszámmal weblap képernyőképek

4.      A Fővárosi Főügyészség P.C.7390/2007/16-II-es sorszámmal csatolt borítéka az ugyanezen sorszámú előkészítő irattal, F/18-F/45 sorszámú nyomtatott mellékletekkel, és az F/25 sorszámú DVD-vel

5.      A Fővárosi Főügyészség P.C.7390/2007/20-I-es sorszámmal csatolt, 2008. május 28-ai keltezésű bizonyítási indítványa

6.      5-ös sorszámmal a 2008. március 12-ei, és 18-as sorszámmal a 2008. május 19-ei tárgyalási jegyzőkönyvek

7.      Dr. Tóth Géza 2008. június 30-án csatolt irata (kifogási kérelem az eljáró bíró ellen, indítványok)

8.      A Túlélés ’98 egyesület 2008. június 26-án csatolt panasza az iratbetekintés vonatkozásában

9.      Gonda László 2008. június 30-án csatolt beavatkozási kérelme (41-es sorszámú bírósági irat)

10.   Mónus Áron 2008. június 24-én csatolt iratcsomagja „iratok benyújtása” címmel.

Előadom, hogy iratbetekintés után azon iratok listája, melyekre igényt tartok, a következő:

1.      A Fővárosi Főügyészség eredeti kereseti kérelme

2.      A 2008. június 30-ai tárgyalás jegyzőkönyve

3.      További 5 db, nevezetesen a 14, 18/F/B/1, 21, 25, valamint 60-as sorszámú iratok.

Kérem továbbá a Tisztelt bíróságot, hogy mostantól a Pp. 57. § (2) alapján valamennyi, a felekkel is közlendő iratot szíveskedjen megküldeni számomra is. (Ez a lépés pl. annál az iratnál, ahol a Bíróság megkérdezi a feleket arról, hogy van-e kifogásuk az új beavatkozást kérők, pl. Gonda László és a Szentendrei Nemzeti Konzervatív Kör perbe lépése ellen, elmaradt. Jómagam ebben a konkrét esetben nem éltem volna a kifogás lehetőségével, de elképzelhető, hogy a jövőben beérkező kérelmek vonatkozásában ez másként lesz, ezért igény tartanék minden hasonló iratra).

Kérem továbbá a Tisztelt Bíróságot, hogy az iratok kézbesítésének esetleges költségvonzatai alól engem a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásomhoz mellékelt költségmentességi kérelmem alapján szíveskedjen mentesíteni.

Jelen beadványomat 25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. október 18.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

Korábbi saját iratok, időrendben:

1. Beavatkozási kérelmem (június 19.)
2. Bírósági beszédem (június 30.)
3. Előzetes fellebbezésem (július 15.)
4. Panaszom, kifogásom (július 21.)
5. Végső fellebbezésem (szeptember 13.)
6. Hiánypótlásom (október 11.)

Ha valaki nem tudná pontosan, hogy miről van szó:

• Június közepén beavatkoztam a Gárda-perbe (kérelmem)
• A harmadik tárgyaláson ennek megfelelőem megjelentem (bírósági beszédem, szöveges beszámolóm, helyszíni videóm, kézhez kapott iratok)
• Miután a tárgyaláson elutasították a beavatkozásomat, ezt megfellebbeztem (fellebbezésem)
• Időközben megtagadták tőlem a további iratbetekintést, amit én megkifogásoltam (panaszom)
• Közben megkaptam az írásbeli értesítést a tárgyaláson csak szóban közölt elutasításomról (végzés)
• Ezt természetesen ismét megfellebbeztem (végső fellebbezés)
• Legutóbb pedig értesítettek róla, hogy a tárgyalás december 15-én lesz, valamint arról, hogy mégis betekinthetek az iratokba (sok új gárda irat)

Nos, miután legutóbb Pataki Bíró Úr hiánypótlásra szólított fel, a mai napon ennek eleget tettem.

Ha valaki esetleg lusta olvasni, a mai beadványom lényege röviden:

Itt az APEH-os papír amit kértetek, különben pedig nincsenek is formai hibák abban, amit beadtam, ja és jövő héten adnék be még valamit, úgyhogy engedjétek meg lécci-lécci, mert eddig ti rontottatok el jónéhány dolgot. xD

FELADÓVEVÉNY:

HIÁNYPÓTLÁS: 

A CSATOLT JÖVEDELEMIGAZOLÁSOK
KÖZÜL KETTŐ:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi beavatkozó félként, a Pp. 95. § (5) alapján,

a 19.P.26453/2007/65-IX számú végzésre reagálva, az előírt 8 napos határidőn belül

az alábbi

HIÁNYPÓTLÁST

nyújtom be a 2008. szeptember 13-ai keltezésű fellebbezésem kiegészítéseként:

1.      A Bíróság kérte tőlem a fellebbezésem illetékvonzatának rendezését, melynek a jelen beadványomhoz csatolt önkormányzati-, valamint adóhatósági igazolással ezúton is eleget teszek.

2.      Ehhez személyes magyarázatként annyit tennék hozzá, hogy nappali tagozatos egyetemistaként <…>, diákhitelből, valamint az édesanyámtól havonta kapott kötelező tartásdíjból élek, mely utóbbihoz egy igazolást mellékelten csatolok.

3.      További magyarázatként megjegyzem, hogy a 2008. június 30-ai tárgyalási napon szóban hozott bírói döntés kapcsán írt, és 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés) mellékleteként a közírói munkásságom egy részének igazolása végett csatolt, a Vidék Média Kft-vel kötött tudósítói keret-megállapodásom bár folyamatosan megújulásra kerül, és így a mai napig érvényben van, ez egyelőre nem jelent közvetlen pénzügyi kapcsolatot köztem és a cég között, mivel jelenleg a különféle utcai események, valamint a hozzájuk kapcsolódó sajtótájékoztatók dokumentálásával eddig elsősorban egy hamarosan elinduló közös projektünk alapjainak rám eső részét fektettem le az utóbbi hónapokban, melyből én egy szóbeli megállapodás értelmében nem közvetlen díjazás, hanem a későbbi reklámbevételből való jutalék formájában fogok vállalkozóként részesülni. Addig a céggel való kapcsolatom elsősorban hallgatói-gyakornoki munkaként értelmezendő.

4.      A Tisztelt Bíróság a 65-IX számú végzésében felhívja a figyelmemet a fellebbezés néhány olyan formai követelményére, melynek annak az érdemi elbíráláshoz meg kell felelnie. Felhívja a figyelmemet például arra, hogy a Pp. 235. § (1) alapján „a fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul”. Ezzel kapcsolatban előadom, hogy az előzetes fellebbezésemben erre nem volt lehetőségem, mivel akkor még a beavatkozásom elutasításáról szóló bírói döntés csak szóban hangzott el, így tehát nem állt rendelkezésemre olyan írásbeli határozat, melyre hivatkozhattam volna. A 2008. szeptember 13-án postára adott, végső formába öntött fellebbezésemben (továbbiakban: végső fellebbezés) valóban nem jelöltem meg konkrét határozatot, azonban, mivel legjobb tudásom szerint máig csupán egyetlen írásbeli végzés született a beavatkozók kérdésében, így pontos hivatkozás nélkül is egyértelműen megjelöltnek tekinthető, hogy ez a végső fellebbezésem melyik végzés ellen irányul. Ugyanakkor, hogy ne maradjon formai hiányosság, hiánypótlásként ezúton előadom, hogy a vonatkozó végső fellebbezésem  a 24.P.26.453 /2007/47-I. számú végzés ellen irányul.

5.      A Tisztelt Bíróság a 65-IX számon megküldött általános tájékoztatójában arra is figyelmeztet, hogy a Pp. 235. § (1) alapján „a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására”.  Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy Gonda László alperesi beavatkozó által a saját, 2008. június 30-án csatolt beavatkozási kérelmében előadott egyik fontos tény (nevezetesen hogy politikai tevékenysége, és az átlag magyar embernél sokkal erőteljesebben kifejtett véleményformáló munkássága nyomán olyan politikai –és sajtótámadások érték őt, mellyel egyesek hamisan próbálták összemosni személyét a Magyar Gárdával) csak az elsőfokú határozat szóbeli közlését követően jutott a tudomásomra. Ilyenformán tehát csak ezen elsőfokú szóbeli határozat meghozatalát követően jutott a tudomásomra az is, hogy a velem történt hasonló esemény (melyet az előzetes fellebbezésem 8-as és 9-es pontjában írok le részletesebben) nem elszigetelt eset volt, hanem egy jellemző jelenség autentikus példája, vagyis csak az elsőfokú ítélet után tudtam meg, hogy az ehhez kapcsolódó tények, és így az előzetes fellebbezésemhez hozzácsatolt bizonyítékok (A1-A3, B1-B3) jelen ügyben releváns körülményt jelentenek.

6.      Ilyenformán azon körülménynek a releváns mivolta is csak Gonda úr történetének megismerését követően jutott a tudomásomra, hogy az, hogy korábban az előzetes fellebbezésemben hivatkozott kormányzati sajtótájékoztatóval (ottani B1-es melléklet) kirobbant ügy nyomán elvesztettem az mvpp.hu weboldallal kapcsolatos informatikai munkámat (melyet különben csak a legutóbbi időben szereztem vissza) jelen ügyben szintén releváns körülmény. Korábban ugyanis magam is csak elszigetelt esetnek gondoltam ezt, és csak Gonda úr személyes története nyomán döbbentem rá, hogy mindez egy általános jelenség tünete a Magyar Gárdával összemosott közgondolkodókkal kapcsolatban.

7.      Előadom továbbá, hogy a Tisztelt Bíróság azzal, hogy a 19.P.26.453/2007/69-es számú végzésében a törvényi kötelezettségeinek eleget téve érdemben elbírálta dr. Tóth Gézának és a Túlélés ’98 Egyesületnek a felperes kizárására vonatkozó kérelmét, valóban egy súlyos mulasztását orvosolta, azonban ezzel együtt továbbra is fenntartom, amit az előzetes fellebbezésem 2-es pontjában is leírtam.  Egy adott fél perképességének a vizsgálata, melynek a Pp. 50. § „az eljárás bármely szakaszában” helyt ad, valamint a BH1997. 544-ben ehhez rendelt bírósági kötelezettség ugyanis kizárja, hogy egy eljárást a perképességi kifogás elbírálása nélkül érdemben folytatni lehessen. Minekután viszont a beavatkozási kérelmek elbírálására időben a perképességi kifogás megfogalmazása és annak elbírálása között került sor, így azok továbbra sem tekinthető jogszerű körülmények között hozott határozatoknak, eljárási szabálytalanság okán tehát a Pp. 114. §-ában meghatározott jogomnál fogva előadom, hogy szerintem szükséges a beavatkozások kérdésében született elsőfokú döntések hatályon kívül helyezése, és helyette új elsőfokú döntések meghozatala.

8.      A Tisztelt Bíróság a 19.P.26.453/2007/70-es számú végzésével ugyancsak korrigálta a korábbi eljárásvezetés egyik legnagyobb hiányosságát, melyet én a 2008. július 21-én postára adott kifogásomban, valamint a végső fellebbezésem 2-es pontjában is megpanaszoltam, azonban ez érdemben nem változtat azon a körülményen, hogy korábban egyáltalán nem volt lehetőségem az ehhez szükséges iratok ismeretében megfogalmazni a fellebbezésemet. Valójában tehát csak 2008. október 3-án (amikor a Tisztelt Bíróságnak a 19.P.26.453/2007/70-es számú végzését kézhez kaptam) álltak elő azok a feltételek, melyek birtokában a fellebbezésem részletes indokait elő tudom adni. Miután pedig a Pp. 234. § (1) alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, és esetemben erre vonatkozóan csupán 2008. október 3-án állt elő az eljárási jogszerűség, és így minden olyan körülmény, mely alkalmassá tehet engem a fellebbezésemnek a bírósági anyagok ismeretében történő alapos összeállítására, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy többek között az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. cikkelyének (tisztességes tárgyaláshoz való jog) érvényesülése érdekében 2008. október 18-ai határidővel biztosítson nekem lehetőséget a fellebbezésem iratmegismerést követő kiegészítésére.

9.      A fellebbezésem jelen hiánypótlással nem érintett részeit változatlan tartalommal fenntartom.

Jelen beadványomat 25 példányban, a
(szociális helyzetemet érintő) mellékleteket 
1 példányban csatolom. 

Budapest, 2008. október 11.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

A mellékletek közül kettő:

• APEH jövedelemigazolás
  Jövedelemigazolás édesanyámtól

BÓNUSZ:

GONDA LÁSZLÓ HIVATKOZOTT
BEAVATKOZÁSI KÉRELME:

By SoDI

Kapcsolódó:

• SoDI: Gárda-per bejegyzés-kategória

Na, a Pataki bíró úr, aki Öcsödi nénitől vette át a Gárda-pert, nem tétlenkedik. Íme, ma is egy nagy adag iratot kaptam tőle.

Elsőként itt van egy idézés a december 15-ei tárgyalásra, és a hozzá tartozó tájékoztató.

IDÉZÉS:

Másrészt kér tőlem egy költségmentességi kérelmet (ha dolgozó ember lennék, vagy már rendesen működne a vállalkozásom, pénzt kérne, így viszont nyilván nem tudhatok 12 rongyot csak úgy elővarázsolni), valamint néhány formai hiányosság pótlására is felszólít.

HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS:

Harmadrészt, mint az utolsó, harmadik tárgyalásról írt szöveges beszámolómban is írtam, legutóbb komoly aggályok merültek fel az ügyészség perképességét illetően, vagyis annak vonatkozásában, hogy lefolytatható-e egyáltalán ez a per, vagy meg kell szüntetni. Nos, a bíróság szerint nem kell.

PER MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELUTASÍTÁSA:

Legvégül pedig örömhír, hogy a beküldött panaszom a jelek szerint pozitív elbírálásra talált, ugyanis Pataki bíró úr ehun közli velem, és minden más féllel, hogy ha szeretnénk iratokat nézegetni, hát hajrá.

TÁJÉKOZTATÓ AZ IRATBETEKINTÉSRŐL: 

Huj de jó.

By SoDI

Sorrendben az eddig benyújtott irataim:

1. Beavatkozási kérelem
2. Bírósági beszédem
3. Előzetes fellebbezés
4. Panasz, kifogás
5. Végső fellebbezés

valamint korábban:

• Rendőrségi beadványom a Gárda-per kapcsán

Saját anyagaim a harmadik tárgyalásról:

• Szöveges beszámolóm
• Helyszíni videóm

Ez csak egy sajtóhír, azonban, miután magam is részt veszek a perben, szerintem itt van a helye.

Decemberben folytatódhat a Gárda-per

Várhatóan december közepe előtt folytatják a Magyar Gárda feloszlatására indított pert a Fővárosi Bíróságon (FB) - értesült a Népszava.

Szebeni László általános elnökhelyettes a lapnak azt mondta, hogy az eljáró bíró még nem tűzte ki a következő tárgyalás napját, de "az bizonyosan még ebben az évben lesz." Úgy fogalmazott: "nem ülnek" az aktákon, az eljárási határidők betartása miatt azonban hosszabb időre van szükségük.

Az utolsó júniusi tárgyalás óta újabb féltucatnyi szervezet jelezte ugyanis, hogy beavatkozóként részt kíván venni a perben. Magát a feloszlatást a Fővárosi Bíróság tárgyalja, de a Fővárosi Ítélőtábla dönt azok fellebbezéséről, akik beavatkozni kívántak a perben, ám az ezzel kapcsolatos kérelmüket elutasították.

A Fővárosi Ítélőtáblán korábban azt közölték, hogy az ügy azért húzódik, mert az FB nem adott át minden iratot. A Fővárosi Bíróság erre úgy reagált, hogy minden érintett személyt ki kell értesítenie, és ez időbe telik.

(Híradó)

Ez azért szar, mert a jelek szerint mégsem Pataki bíró úr fogja elbírálni a végső fellebbezésemet, mint ahogyan azt eddig hittem.

Mitagadás, ez némileg rontja az esélyeimet. :( 

By SoDI

Na kérem, így kell ezt csinálni. :)

A tizenötödik nap végén, 10 perccel a postazárás előtt beadni a fellebbezést. (Ugye az eredeti végzést is az utolsó napon vettem át, mielőtt visszament volna, mert korábban Szigligeten voltam.) Semmit sem szabad elsietni. Ha már amúgy is csak rám várnak, és miattam nem tudják kitűzni az új tárgyalási napot ugye! xDD

Néhány, az iratban használt fordulatot különben Halmai Gábor tanár úrtól tanultam tegnap este. Például azt, hogy a bírósági ítéleteken keresztül kell a népet nevelni. Lám-lám, ez egy olyan tantárgy, amit azonnal fel lehet használni. Az más kérdés, hogy ellenkező előjellel teszem, elvégre ami a nemzeti oldallal szemben igaz, ugyanannak a nemzeti gondolatok védelmében is igaznak kell lennie.

Kicsit a marketinges tanulmányaimat is felhasználtam, amikor néhány gondolatot a száraz jogi forma helyett a reklámszövegírás gyakorlati fogásai alapján építettem fel. Ilyen például az, amikor arra bíztatom az eljáró bírót, hogy gondoljon bele, mekkora hatalmas felelősség van a vállán, és ezért próbáljon meg alaposan megfontolt, a saját helyzetét is mérlegelő döntést hozni. Ha Budaházynak bejött ez a duma az alkotmánydöntési perében, akkor nyilván érdemes élni vele. :)

Maga az érvelésem különben nagyjából arra épül, hogy közismert tény, miszerint nekem van igazam, ezért nem is akarok külön bizonyítani semmit. Aki részletesebben is kíváncsi rá, az alább elolvashat mindent.

• Ha valaki megnézné, mit is fellebbezek meg benne, katt ide!

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, …. … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között a Fővárosi Bíróság előtt 24.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyamatban lévő (2008. szeptember 2-án 19.P alá átsorolt), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

alperesi oldalon beavatkozó félként, a beavatkozási kérelmem elutasításáról szóló írásbeli döntés kapcsán, a Pp. 233. § alapján,

a megszabott 15 napos határidőn belül

az alábbi

(végleges formába öntött)
FELLEBBEZÉST

nyújtom be:

1)      2008. július 15-én már postáztam a Bíróság részére egy előzetes fellebbezést a június 30-ai tárgyaláson szóban közölt, a beavatkozási kérelmemet elutasító bírói döntésre reagálva, melyben jeleztem, hogy fellebbezésem részletes indokait csak az írásbeli indoklás kézhezvételét követően tudom megfogalmazni. Jelen beadvány keretein belül annak az előzetes iratnak mindössze rövid kiegészítését kívánom megtenni, ezért arra kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy e két beadványomat egyetlen anyagként kezelje, és a kérelmem jogerős elbírálásakor mindkét beadványomban megfogalmazott érveimet érdemben szíveskedjen vizsgálni.

2)      Továbbra is fenntartom, hogy esetemben az eljárás eddigi szakaszában nem érvényesültek maradéktalanul többek között az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. cikkelyében (tisztességes tárgyaláshoz való jog) megfogalmazott elvek, melyet azóta tovább súlyosbított az a tény, hogy a 2008. július 21-én a perrel kapcsolatban postázott külön kifogásomat a Bíróság a mai napig nem vizsgálta ki. Eddig ezzel kapcsolatban csak azért nem fogalmaztam meg újabb kifogást, mert elvesztettem a Bíróság Pp. 114. § alapján született beadványokért felelős munkatársainak a gyors elbírálásra vonatkozó jogalkotói szándék iránti elkötelezettségébe vetett hitemet. Mindazonáltal a Pp. 114/A (2) c) alapján, a tisztességes eljáráshoz való jogom védelmében, ezúton jelezni kívánom, hogy véleményem szerint már bőven eltelt „az az ésszerű időtartam, amely elegendő volt arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze”.

3)      A Bíróság a 2008. június 30-án keltezett, és általam augusztus 29-én kézhez vett végzésében arra utal, hogy én kizárólag személyes érdekeltséget jelöltem meg a beavatkozási kérelmem okaként. Ezzel szemben én már a 2008. június 19-én postára adott eredeti beavatkozási kérelmemben is úgy fogalmaztam, hogy „a személyes jogi érdekeltségem mellett (…) beavatkozási kérelmemet arra is alapozom, hogy jellemző reprezentánsukként mindazon közírók, valamint sajtómunkások érdekeinek képviseletében kívánok eljárni, akik jelen perrel veszélyben érzik a jogukat arra, hogy az egyes szociológiai problémákat az átlagnál határozottabb retorikával feldolgozó véleményüket nyílt színen, tetszőleges társadalmi szervezettel együttműködve népszerűsíthessék”. A 2008. június 30-ai tárgyaláson szóban előadott, és írásban is csatolt bővebb indoklásomban ismét csak nyomatékosítottam, hogy „saját magam mellett (…) az összes, hozzám hasonló, független, nemzeti értékek mentén élő közgondolkodó képviseletében [is] eljárni [kívánok]”.

4)      A Pp. 221. § (1) alapján a bírósági határozatban „utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte”. A Bíróság ezt a kötelezettségét elmulasztotta azzal, hogy a független közírói kör reprezentánsaként az ő képviseletükben való eljárásom jogosságának kérdését, illetve így nyilvánvalóan az ezen képviselettel kapcsolatban megfogalmazott érveimet elmulasztotta érdemben vizsgálni.

5)      A Bíróság az írásbeli végzésében azt is kifejti, hogy megítélése szerint „a per mikénti eldöntése nem érinti a sajtószabadság kereteit”. Véleményem szerint azzal, hogy a július 15-ei előzetes fellebbezésem 8-as pontjában egy olyan konkrét esetet említek meg, amikor a sajtószabadság kategóriájába tartozó művészeti (szatirikus írás, vagy karikatúra készítésére vonatkozó) személyes szabadságom kérdése olyan kontextusban jelent meg milliós nyilvánosság előtt, hogy az egyértelműen a Magyar Gárda tevékenységével lett összemosva, erre egy kiváló ellenpélda. Szintén kiváló ellenpélda az ugyancsak egyértelműen a szólásszabadság iránti elkötelezettsége miatt a sajtóérdeklődés reflektorfényében lévő Gonda Lászlónak a saját beavatkozási kérelmében megemlített esete, amikor egy taxisofőrrel való személyes konfliktusa a Magyar Gárda szerepének hamis felemlegetésével került tálalásra a sajtóban.

6)      A fenti példák egyértelműen megerősítik annak a némileg absztraktabb gondolatmenetnek a megállapításait is, amit a június 30-ai tárgyaláson szóban adtam elő, és aminek (a reményeim szerint a tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő) szó szerinti leiratát, ennek hiányában a külön csatolt írásbeli változatát - miután végig szinte csak az itt tárgyalt kérdést elemzem benne - szintén kérem teljes terjedelmében jelen fellebbezésem részének tekinteni.

7)      Ezen szóbeli indoklásomban hivatkozott társadalmi jelenségek leírásával kapcsolatban (például hogy az emberek élethelyzeteit nem kizárólag a deklarált törvényi passzusok befolyásolják, hanem többek között a különféle bírósági ítéletek által sugárzott, ha úgy tetszik ’népnevelő’ üzenetek is, éppen ezért egy a jelen perhez hasonló, közérdeklődésre számot tartó ügyben a Tisztelt Bíróságnak óhatatlanul is magára kell vállalnia egy kvázi szabályalkotói hatással együtt járó felelősséget) a Pp. 163. § (3) alapján nem kívánok külön bizonyítási indítványt tenni, illetve bizonyítékokat csatolni, ugyanis véleményem szerint ezek általános műveltség, illetve minimális jogszociológiai látókör birtokában köztudomásúnak tekinthető tények.

8)      Egy átlagos tájékozottságú újságolvasó ember szemével ugyanígy köztudomásúnak tekinthető, hogy több felperesi beavatkozó (így például a MAZSIHISZ és az OCÖ) is elégedetlen a szólásszabadság Magyarországon jelenleg érvényes, tág kereteivel, és éppen ezért szeretnék azt szűkebbre szabni. Az általuk gyakorta használt szófordulatok (pl. „harc a kirekesztő gondolatok ellen”, „a szélsőjobboldal visszaszorítása”, „gyűlöletbeszéd büntetése”), és az ennek érdekében rendszeresen kezdeményezett szigorító irányú törvényjavaslataik alapján ugyanis ez nem igényel külön bizonyítást.  Annál is inkább, mert mindezt ők maguk sem tagadták soha, sőt, sokszor büszkén vállalják fel a véleménynyilvánítás további korlátozásának a gondolatát.

9)      Szintén köztudomású, hogy e céljuk érdekében ezen beavatkozó szervezetek folyamatosan új és új eszközöket igyekeznek bevetni (büntetőjog után polgári jog, legutóbb pedig az egyenlő bánásmód jogintézményének magánemberekre, rendezvényekre való kiterjesztésének gondolata). Ráadásul nem kis részben – bár nem is kizárólagosan – ideológiai, politikai alapra visszavezethető ellenérzéseik vannak az alperessel szemben.

10)  Az pedig véleményem szerint mindebből egyenesen következik, hogy jelen per nem más, mint autentikus példa a fenti két pontban kifejtett, felperesi oldalon meglévő főbb indítékok szemléletes metszéspontjára, ami így a szólásszabadság kérdésének kereteit közvetett módon vitathatatlanul a Tisztelt Bíróság kezébe utalja; még akkor is, ha a per tárgya látszólag más jogterülethez áll közelebb.

11)  Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot, hogy felismerve jelen pernek az egyesülési jog keretein túlnyúló jellegét, és így a saját, a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó, elvitathatatlan normaalkotási felelősségét, szíveskedjen lehetőséget biztosítani nekem arra, hogy a Pp. 54. §-ában meghatározott, és az előzetes fellebbezésem mellékleteiben benyújtott okiratokkal külön igazolt közvetlen jogi érdekeltségem alapján, a szólásszabadság általam (illetve rajtam keresztül a részemről képviselt közírói kör által) jelenleg gyakorolt formáinak védelme érdekében jelen eljárásban beavatkozóként eljárhassak, az ezzel ellentétes, megalapozatlan elsőfokú végzést pedig szíveskedjék hatályon kívül helyezni.

Jelen beadványomat 20 példányban csatolom.

Budapest, 2008. szeptember 13.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

Az iratban hivatkozott korábbi anyagok:

• Beavatkozási kérelem (június 19.)
• Bírósági beszédem (június 30.)
• Előzetes fellebbezés (július 15.)
• Panasz, kifogás (július 21.)

• Különben a tegnapi után ma van a legutolsó nap, amikor ilyen szánalmas tartaléklángon üzemel a blog, ugyanis most már kezdem kitapasztalni, hogyan osszam be az energiáimat egy 10 órás egyetemi nap után. :) 
• Menni fog ez is... Ma van az utolsó nap, hogy még nem. :)

Jaj, hogy milyen rendesek ezek!

Külön levélben közlik velem, hogy Pataki bíró úrhoz került a Gárda ügy, pedig szerintem simán mondhatnák azt is, hogy 'az újságban már olvashattad, köcsög. :)

Nagyításhoz tessék kattintani ide és amoda: 

Maga az irat, ami benne volt:

Különben ebben az ügyben a valódi fellebbezésem határideje péntek, úgyhogy addig van idő jól összeszedni a végső indokaimat.

By SoDI