Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

By SoDI

Nos, minden ellenszenvem dacára el kell ismernem: ez most egészen ügyes oltás volt a főcenzor részéről. xDD

Ha nem indul, kattints ide!

És igaza is van. A gyenge Horthyt elkergető Szálasi soha a büdös életben nem írta volna alá az országrablást.

Éljen Szálasi! ;PPP

By SoDI

Sajnos Hermán Péternek a Farkasréti temetőben rögzített felvétele nem olyan jó minőségű, mint amilyenek az enyémek szoktak lenni, ám ennek ellenére kirakom ide, hátha érdekel valakit.

42 perc megemlékezés a Rongyos Gárdáról.

Kapcsolódó Kuruc.info cikk itt.

By SoDI

EXKLUZÍV!

Videó elsőként CSAK ITT a SoDI blogon!

Ha nem indul, kattints ide!

A felvételért köszönet Hermán Péternek és Bognár Tibi bácsinak!

By SoDI

Hős rendőreink az 5-6 éves náciktól is megvédik a társadalmat. BRAVÓ!

(A videó nem az elejétől, hanem a vonatkozó résztől indul)

By SoDI

Tekintettel arra, hogy egyes balliberális elemek – példának okáért a macstappancsok éke néven ismeretes, héberül saját bevallása szerint is anyanyelvi szinten beszélő román zsírkoca – folyamatosan azt sulykolják, hogy a rendőrségnek a gyülekezési törvény értelmében még magánterületen is joga van tömeget oszlatni, azt hiszem, az lesz a legjobb, ha megnézzük, mit is mond erről a törvény.

Mikor oszlathat az ÁVÓ?

1989. évi III. törvény

14. § (1) [ha] … a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg

Ez remélhetőleg nem lesz így.

továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak

Nos, mivel bejelenteni csak közterületen tartandó rendezvényt kell (tehát esetünkben ez azért nem történt meg, mert nincs is rá szükség), és bárminemű hivatalos tiltó határozat csak ilyen bejelentés nyomán születhet, így a napnál is világosabb, hogy ez a feloszlatási ok sem áll fent.

Persze van még egy nagyon fontos eset, amikor ezeken kívül szintén oszlathatnak a sünök.

Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik

Nézzük tehát, mit is mond ki a kérdéses szakasz.

2. § (3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt

Nos, itt elvileg lehet bűncselekmény az egyesülési joggal való visszaélés, tehát például az, ha Kiss Róbert, vagy valamely más gárdakapitány egy jogerősen feloszlatott szervezet irányításában venne részt, mondjuk parancsokat adna ki azon régi Magyar Gárda Mozgalom tagjainak, melyet az Egyesülettel együtt szüntetett meg a bíróság.

Viszont jól tudjuk, hogy a gárdisták jogkövető magyar állampolgárokként elfogadták a független magyar bíróság akaratát, így természetesen mindannyian beletörődtek abba, hogy az a szervezet, melyhez eredetileg csatlakoztak, végérvényesen megszűnt létezni. Legjobb tudomásom szerint ennek megfelelően eszük ágában sincs bármilyen tevékenységet végezni az eredeti Magyar Gárda Mozgalom keretében.

Ők ehelyett már az újjáalakult Magyar Gárda Mozgalom, vagyis – ahogyan magukat nevezik – az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjai, mely nem jogutódja a réginek, tehát jogilag az égvilágon semmi köze hozzá. Tekintettel arra, hogy az Új Gárda sorsáról még semmilyen bíróság nem határozott, így ennek irányítása nem valósíthat meg büntetendő cselekményt.

vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást,

Erről szintén csak azt tudom mondani, hogy – remélhetőleg – nem fog előfordulni.

valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Ez az utolsó egy kicsit valóban kényes kérdés, ugyanis a bíróság éppen amiatt döntött a régi gárda feloszlatásáról, mert megítélése szerint a működése sértette a zsidók és cigányok jogait. A zsidókét azért, mert rossz dolgokra emlékeztette őket, a cigányokét pedig azért, mert szó volt róluk a Gárda tatárszentgyörgyi rendezvényén. Ebből sajnos egyenesen következik, hogy ha az Új Gárda ugyanazt csinálja, mint a régi, akkor jogokat sért, tehát még a magánterületen tartott rendezvénye is feloszlatható.

Nos, egy gárdista avatáson eddig nem igazán voltak jellemzőek a cigánybűnözésről szóló beszédek – pláne nem a tatárszentgyörgyiekhez hasonló hangnemben –, ráadásul most sem várható semmi ilyesmi, tehát a cigányok jogsérelme nem áll meg.

A zsidók jogsérelme kicsit bonyolultabb dolog. Az ő jogaikat a jelenleg érvényes állapot szerint többek között az utcán való masírozás sérti. Egy magánterület nem utca, tehát ezzel sem lesz semmi probléma.

A zsidók ezen túl állítólag a gárdisták ruhájától is félnek, azonban, mivel nemrég pontosan kiderült, hogy a rendőrség első jogértelmezésével ellentétben a gárdamellény mégsem jogsértő, így ezzel sem lehet probléma.

A harmadik bibi a gárdával, ami az ítélet szerint a zsidók jogait sérti, az a katonai alakzat. Nos, ilyen alakzat valóban lesz.

Vagyis ha a rendőrség oszlatni fog, akkor ezt csak és kizárólag azért fogja tenni, hogy szegény zsidók nehogy megijedjenek a katonai alakzattól.

A magyarok jogai pedig le vannak szarva.

Ha Te is így gondolod, NE gyere el délután Szentendrére. Ha szerinted helyes, hogy a zsidók művi viszketegsége fontosabb dolog legyen ebben az országban a magyar emberek legalapvetőbb emberi jogainál, akkor zokszó és ellenállás nélkül viseld el a rendőrség esetleges helyszíni oszlatását.

Mindenki döntse el, hogy alázatosan meg kíván-e hajolni néhány belvárosi zsidó szeszélyes ízlése előtt, vagy ehelyett inkább kiáll a szabadságért.

1848 és 1956 hősei reménykedve tekintenek ránk, hátha nem hozunk szégyent rájuk.

By SoDI

Öröm látni, hogy a nemzeti ellenállás milyen gyakran tesz keresztbe a rendezvénybiztosítási kérdésekben egyértelműen a hatalom ócska és törvényszegő csicskájává degradálódott rendőrségnek. Ezzel együtt az események azt is megmutatják nekünk, hogy teljesen értelmetlen ellentmondást keresnünk a rendpártiság igénye és a hazafiakat üldöző ávósok - nagyon helyes - pocskondiázása között. Aki magyar hazafiakat zaklat, az egytől egyik leköpni való aljadék féreg, ha viszont ehelyett ugyanez az ember a valódi rendvédelmi feladatok felé fordítja az erejét, akkor egy csapásra értékes szövetségesünkké válik. Éppen ez az a körülmény, ami miatt a majdan megalakuló csendőrség emberállománya is könnyűszerrel lesz feltölthető. Ahogyan Rákosi is lelkiismeretfurdalás nélkül hasznosította a kisnyilasokat, ugyanígy mi is örömmel fogjuk használni a jelenlegi rendőri állományt, elvégre köztudomású tény, hogy egy hierarchikus szervezetben elsősorban a szervezeti kultúra az, ami formálja tagjait.

A Rudolf Hess emlékmenet körüli kálvária világosan megmutatta nekünk, hogy a hatalom még a saját törvényeit sem veszi komolyan, a gárdisták egri kalandja pedig arra világított rá, hogy ha kellően sokan szarjuk le magasról a törvénytelen intézkedéseket, akkor a rendőrség tehetetlenné válik.

Úgy néz ki, a legújabb erőpróba szombaton várható. Egyes hírek szerint az ÁVÓ annak ellenére szeretné a gárdisták magánterületen megtartott avatását is feloszlatni, hogy ilyesmire az égvilágon semml jogalapja sincs.

Nos, ha ez megtörténne, azzal 2006. október 23 után ismét egy újabb tabu dőlne le azok közül, melyeket eddig csak 1989 előtt tapasztalhatott meg az elnyomott magyarság. Utoljára akkor volt szokás, hogy a kormány ízlésének nem tetsző rendezvényeket a karhatalom akár még magánterületen is szétverte.

2006. október 23-ával kapcsolatban én mindig elmondom, hogy ha még egyszer előfordul Budapest utcáin legalább olyan súlyos, viperás-szemkilövetős visszaélés, akkor az elkövető hordák közül erkölcsi kötelessége a hazafiaknak legalább egyet-kettőt megnyomorítani, vagy kórházba juttatni.

(Ez egy teljesen törvényes felvetés, elvégre nyilvánvalóan KIZÁRT, hogy ilyesmi szükségszerűsége még egyszer előálljon.)

Ugyanilyen gondolatmenet alapján mondom azt, hogy ha a rendőrség a hétvégén valóban tömegoszlatásba kezd egy magánterületen összegyűlt tömeg kárára, akkor (és CSAK akkor)

ÜTNI KELL!

És ez akármilyen erősen is hangzik, a valóságban a legkevésbé sem számíthat uszításnak, vagy hatósági intézkedéssel szembeni izgatásnak, ugyanis világosan kell látnunk, hogy ilyen súlyos törvénytelenség egyszerűen NEM FORDULHAT ELŐ 2009-ben.

Izgatást elkövetni fogalmilag csak létező és elképzelhető hatósági intézkedéssel szemben lehet.

Az viszont LEHETETLEN esemény,
hogy a rendőrség ilyesmire vetemedjen.

Vannak tabuk, melyeket nem szabad átlépni. Én biztos vagyok benne, hogy ezt a szentendrei rendőrök is így látják. Mert ha a lappangó diktatúra véletlenül nyílt formát öltene, akkor onnantól értelmetlenné válna a törvényes és törvénytelen cselekedetek művi szétválasztása. Akkor a jó erkölcs maradna az egyetlen zsinórmérték.

Egy törvénytisztelő hatóság megérdemli az engedelmességet, és a feltétlen tiszteletet.

A nyíltan és erőszakosan jogtipró rezsim viszont - ezernyi történelmi példa alapján - mindössze kemény ellenállást érdemel a tisztességes emberektől.

A magánterületen avató gárdistákat
békén KELL hagyniuk!

Aki hazafi, az szombaton ott lesz Szentendrén!

Szebb jövőt!

By SoDI

Hírként terjed az az ócska rágalom, miszerint Szegedi Csanád megszegte volna az Európai Parlament házszabályát azzal, hogy egyenruhában jelent meg az ülésteremben. Ez természetesen szemen szedett hazugság, ugyanis sem a Magyar Gárda Egyesületnek, sem pedig a Magyar Gárda Mozgalomnak nincs és soha nem is volt egyenruhája!

Az, amit sokan tévesen egyenruhának hisznek, valójában formaruha, mint ahogyan azt Gaudi-Nagy Tamás a Gárda-per folyamán több alkalommal is egyértelműen tisztázta.

Az ilyen félreértések elkerülése végett jobban tenné mindenki, ha átolvasná a per első fokú tárgyalási jegyzőkönyveit - főleg, ha újságírónak akarja nevezni magát. Én nemrégiben beszkenneltem, és a zárt tárgyalás anyagát leszámítva valamennyi részletét elérhetővé tettem az Interneten. Ide kattintva elolvasható mind a 159 oldalnyi jegyzőkönyv.

By SoDI

Kapcsolódó:

• SoDI bírósági fellebbezése a Gárda formaruhájáról

A Jobbik köztéri White Partyján, ahol még én is fehérbe öltöztem, megalakult a Magyar Gárda 2.0.

Ha valami jogi zsidóskodás útján ezt is betiltják, nyomban fel fogja váltani a 3.0-ás verzió.

Alant a mai esemény videóanyagát töltöm fel folyamatosan, vágatlanul.

A remegő képért elnézést, de sajnos itthon felejtettem az állványomat.

Az alant látható menüben kattints rá arra a sorra,
amelyik videóra kíváncsi vagy!
(Alapból az első videó van nyitva)

By SoDI

Ez a hazug bűnszervezet szemérmetlenül hazudik. Indokolatlanul hurcol meg olyan embereket, akik még az Ítélőtábla jogerős ítélete szerint is csupán a véleménynyilvánítási szabadságukkal élnek a gárdista egyenruha viselésével.

Ez a rendvédelmi szervnek, és hatóságnak álcázott ócska maffia eme nyílt jogtiprásával végérvényesen a jogi kereteken kívül helyezte magát, éppen ezért a továbbiakban nekünk sincs a leghalványabb okunk sem arra, hogy a jogszabályi rendelkezések által hagyjuk determinálódni a vele szembeni lépéseinket.

A köztörvényes bűnözők ellen minden tisztességes polgárnak kötelessége küzdeni!

HAZAFIAK, ELLENÁLLÁS!

„Arra is helyesen hivatkozik az alperes, hogy a vélemény-nyilvánítás joga a bíróság álláspontja szerint magában foglalja az egyenruha használatának a jogát is, még akkor is, ha az adott szimbólum egy olyan rendszerhez kötődő, amelynek felidézése másokban visszatetszést, kellemetlen érzéseket kelt, ugyanis ezek az ellenérzések önmagukban reális félelemként nem definiálhatók. Ezt a Vajnai-Magyarország című ügyben teljesen egyértelműen kifejtette a Bíróság.”

/ forrás /

By SoDI

Kapcsolódó:

• Tömény rendőri erőszak
  (SoDI videója)
  

Baszogatják a Gárdát.

Az előbb felhívtam telefonon Dr. Gaudi-Nagy Tamást. Elképesztőnek nevezte az alant leírt eljárást, hiszen egy tagtoborzás nem vezetői tevékenység, márpedig az Ítélőtábla eheti ítélete után mindössze az Egyesület további vezetői tevékenysége jelenthet némi problémát a törvény betűje szerint. - SoDI

Két hír.

Budaörsön, a Város Klubban tartott tagtoborzót a Magyar Gárda. A köztársaság kutyái azonban egyszer csak megjelentek és elvitték a civilben lévő, toborzót tartó, századparancsnok-helyettest. A helyszínen nem közölték az indokot.

A barikád információi szerint:

Ma Budaörsön a Magyar Gárda és a Jobbik közös toborzót tartott, melyen megjelent a rendőrség is, majd még négyautónyi rendőr és kérdezték ki a főszervező. Egyik gárdista közölte velük, hogy ő, mire válaszként előállították. Indokolás nélkül. Mellesleg a helyszínen EGYETLEN gárdista sem tartózkodott egyenruhában, az elhurcolt szervező is civil ruhát viselt.

Tegnapi nap a sündőrség közölte: eljárást indítanak a tagtoborzások miatt is.

/ forrás /

Illetve:

Az egyedi falunapon is lecsaptak a Gárdára

A Magyar Gárda és a Jobbik közös standot állított fel a falu engedélyével. A sünök megjelentek és terrorizálták a résztvevőket.

A dunántúli kis település falunapját egyszer csak megszállta a köztársasági pribékhad.

A Magyar Gárda és a Jobbik közösen, engedéllyel felállított standján szórólapozás és gyermekprogramok folytak, mint pl. kifestőzés.

Békésen és nyugodtan zajlott a falunap, mikor megjelent a köztársaság serege és letámadták a standot az ott játszó gyermekek nagy ijedtségére, a résztvevők terrorizálásával. Mivel egyetlen egy gárdista sem volt jelen egyenruhában, ezért a sünök azt a személyt kezdték el zaklatni, aki Gárda-pólóban volt. Megfenyegették, hogy előállítják garázdaság jogcímén, ha nem veszi le a pólóját, mire a gárdista közölte, hogy ehhez nincs joguk, így őt nem zaklatták. Azonban a standról el kellett tüntetni a Gárdista jelvényeket, szórólapokat.

A sünök semmilyen hivatalos papírt nem tudtak felmutatni, csupán arra a "köztudott tényre" hivatkoztak, amit a média is harsog pár napja: feloszlatták a Magyar Gárdát.

/ forrás /

By SoDI

Vona Gábor és Gaudi-Nagy Tamás a Gárda Egyesület néhány tagjával együtt egy bírósághoz közeli sörözőben beszélték meg a további tennivalókat. Amikor néhány percre beugrottam hozzájuk, látszott rajtuk, hogy nem feltétlenül erre a végkifejletre számítottak. Valóban mélyen elkeseredtek azután, hogy az Ítélőtábla jogerősen is feloszlatta a Gárdát.

Ami engem illet, nem igazán értem ezt a csalódott letargiát, elvégre az előzményeket szemlélve naivitás lett volna sok jóra számítani.

Az elsőfokú ítélet végigolvasása után már előttem is világossá vált, hogy bár az erkölcsi igazság kétséget kizáróan a mi oldalunkon áll, azonban a törvények paragrafusai annyira a zsidó elvárások mentén szerveződnek, hogy ez önmagában kevés a jogi győzelemhez.

Sajnos akár tetszik, akár nem, a hatályos jogszabályok alapján valóban megfelelő indok egy társadalmi szervezet feloszlatására az, ha - akár akaratlanul is - félelmet kelt. Az ítélet ellen benyújtott saját fellebbezésemben éppen ezért nem is az absztrakt jogi érvelést támadtam, hanem annak egyes konkrét ténymegállapításait vontam kétségbe. Kifejtettem például, hogy senki sem asszociálhat a gárdisták formaruhájáról nyilas egyenruhára, miután az előbbi sokkal inkább hasonlít a magyarok hagyományos népviseletére.

Az viszont igencsak érdekes, hogy Draskovics Tibor szerint mostantól börtönbe zárhatóak a gárdisták, elvégre az Ítélőtábla megállapítása alapján a feloszlatást elrendelő döntés a Mozgalomra is érvényes. Igencsak furcsa pereknek nézünk elébe, ha ilyen jogalappal a jövőben akár csak egyetlen gárdista ellen is büntetőeljárás indul.

Ha ez megtörténik - márpedig ettől a hatalomtól minden kitelik - az néhányak szemében kis szerencsével annak lesz a biztos jele, hogy időszerű megalapítani a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereget. Megalapítani, mert eddig nem létezett. Ha már illegalitásba kényszerül a nemzeti oldal, hát legyen nagyon ott.

Jogi keretek között az emberek szem előtt vannak. Jogi keret nélkül viszont nincs kontroll. Akárhogy is, a hatalom - szerencsére - maga alatt vágja a fát. Hiába örül most annyira az összes patkány, éppen a saját végső ítéletüket írják alá.

Ahogyan Vona Gábor fogalmaz:

Súlyos következményei lesznek a Magyar Gárda feloszlatásának.

Úgy legyen. Ámen.

By SoDI

(Videó nem lesz, mivel a lényegről lekéstem.)

Terjed a hír, miszerint a kalocsai gyilkos a Magyar Gárda tagja.

Ez természetesen szemen szedett hazugság.

Az illető ugyanis nem a valódi Magyar Gárda, hanem a Dósa-féle szakadár csoport, az úgynevezett „Őrző szárny” tagja. Update: Állítólag már ők is kirúgták.

Nem kéne megint hazudozni, nyomorult ballib férgek!

By SoDI

Nesztek, beérett Dósa faszsága.

Most mindenki azt hiszi, hogy a Jobbik nácul.

Kurva jó.

Gusztos:
„magyarellenes politikát folytat
a neonáci Jobbik és a Gárda”

Nem hiába reklámozta ezt a rendezvényt oly lelkesen még Tomcat is.

Kapcsolódó:

• SoDI: Dósa, az antiszemita

By SoDI

Vajon mi a francnak van nekünk Magyar Távirati Irodánk, ha még azt sem tudják, hogy az Őrző Szárny az nem az eredeti Gárda? Mit ér egy olyan hírszolgáltató, ahol ilyen súlyos szinten nincsenek tisztában a hazai közélettel?

Azt írják: „Dósa István, a Magyar Gárda főkapitánya”. Bravó.

Erről azért meghallgatnám Kiss Róbert véleményét is. :)

• Bővebben az Indexen

By SoDI

Update a funkcionális analfabéták kedvéért:

• Itt nem a Gárdáról van szó.
• Nem a gárdistákról van szó.
• Nem a Mozgalomról van szó.
• Sőt, még csak nem is Neoról van szó.
• Neo egyetlen írásáról, és egyetlen sajtóközleményről van szó.
  

Hölgyeim és uraim!

Ezúton szeretnék gratulálni Baksai Károlynak, alias Neonak.

Minden hazafi szívéből szól, amikor így fogalmaz:

...pusztán a neved okán szólalsz fel, s vonsz kérdőre olyan embereket, akiknek –tessék jól kapaszkodni!- a cipőfűzőjüket sem vagy méltó megkötni!

Baksai Károly (Neo) Budaházy Györgyhöz intézett szavai

/ forrás /

Valamint szeretnék gratulálni annak a bátor és hős gárdistának is, aki az alábbi szavakat írta le a Gárda tegnapi közleményében:

A 2009. április 5-i megmozdulások nem a rendőrség által elkövetett jogsértésekről szóltak. Amennyiben valaki mégis ezt kívánta középpontba állítani, az további feszültséget kívánt szítani a hatóság és a nemzet között...

A Magyar Gárda Mozgalom közleménye Budaházy Györgyről

/ forrás /

Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy abszolút igazuk van. Ideje megkövetni Neot, elvégre az alább látható módon földre taszított fiatal lány is annak az egyértelmű jele, hogy a rendőrök tegnap „négyesre vizsgáztak kompromisszumkészségből”.

Tökéletesen igaza van a Gárda Mozgalom közleményét megszövegező úriembernek abban, hogy aki a Mélyen Tisztelt Tekintetes és Főméltóságú Hatóság eme eljárását kifogásolja, az csupán „feszültséget kíván szítani a hatóság és a nemzet között”.

Bizony, kedves gyerekek, a gárdisták cipőit csak az az ember méltó megkötni, aki az olyan, a „Magyar Gárda értékrendjével, jövőképével összeegyeztethetetlen gondolatokat”, mint amilyen egy ártatlan magyar lány Főméltóságú Hatóság általi szabályszerű összeverésének helytelenítése, soha sem merészel megfogalmazni.

Mindannyian tudjuk, hogy „a 2009. április 5-i megmozdulások nem a rendőrség által elkövetett jogsértésekről szóltak”, éppen ezért a Tekintetes és Nagytiszteletű Hatóság eme szabályos intézkedését kritizálni merészelő Budaházy György „meghalt, s nem támad fel soha”.

Éljen a Főméltóságú Tekintetes Hatóság, éljen a nemzet, és éljenek azok, akik méltóak a gárdisták cipőinek megkötésére!

By SoDI

Ui.: Természetesen az innen és innen kicenzúrázott véleményemet nem emelem vissza innen és innen a blogra, mert eszem ágában sincs támogatni az olyan „halott embereket”, akik az „erős négyesre” értékelhető intézkedések kritizálásával feszültséget merészelnek szítani a Főméltóságú Tekintetes Hatóság, és azok között, akik méltóak a gárdisták cipőinek megkötésére.

By SoDI

Íme két oldalon összefoglalva SoDI Gárda-peres aktivitása!

Két A4-es oldalt mindenki el tud olvasni. :)

Kattints:

Miután hirtelen fontossá vált, hogy valakinek röviden összefoglaljam a Gárda-perben eddig megtett jogi lépéseimet, alább megpróbálom ezt lehetőségekhez képest tömören és lényegre törően megtenni.

A szöveg egyes részeiben a [blog] jelölés (hivatkozás) az adott iratnak a jelen blogon történő tálalását jelenti, az [irat] jelölés pedig ugyanennek személyes kommentárok nélküli verzióját.

A perbeli szerepem két fő szakaszra oszlik. Van egy első beavatkozási kérelmem, melyet 2008. decemberében bíráltak el jogerősen, illetve van egy második, melyről még a mai napig nem döntött az Ítélőtábla. (Különben - az alább részletesen kifejtett okokból - hozzávetőlegesen április 11-ig, vagyis jövő szombatig van időm benyújtani az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésemet.)

• 2008. június 19. - Bejelentem a beavatkozásomat a Gárda-perbe ([blog],[irat]). Arra hivatkozom, hogy a Gárda feloszlatása rossz üzenet lenne a civil szféra felé, mert öncenzúrára kényszerítené őket, ami a hozzám hasonló, szabad szájú közírók mozgásterét is beszűkítené, így pedig sérülnének a személyes véleményszabadsághoz fűződő jogaim.
• 2008. június 30. - A bírósági tárgyaláson jó 20 percen keresztül részletezem a beavatkozási indokaimat ([blog],[irat]). Előadom, hogy a beavatkozásomra elsősorban az OCÖ és a MAZSIHISZ perbe lépése miatt volt szükség, mert ők soha nem rejtették véka alá, hogy a hazai szólásszabadság erős megnyirbálására törnek. Ezen a napon egy szóbeli végzéssel elutasítják a beavatkozási kérelmemet.
  
• 2008. július 15. - Benyújtok egy előzetes fellebbezést a beavatkozási kérelmem elutasítása ellen. ([blog],[irat]) Ebben megkifogásolom, hogy a bíróság anélkül folytatta le a június 30-i tárgyalás második részét, hogy érdemben elbírálta volna a felperes ügyészség kizárására vonatkozó indítványokat (annak ellenére, hogy ez kötelessége lett volna), valamint egy Népszabadságban - nyomtatásban is - megjelent cikkel igazolom a jogi érdekeimet, mely cikk arról számol be, hogy személyes tevékenységemet egy alkalommal maga Gyurcsány Ferenc mosta össze a Magyar Gárda tevékenységével. (újságcikk itt)
  
• 2008. július 21. - Egy panasz nyújtok be a bíróságra, ugyanis a polgári kezelőirodán megtiltották nekem, hogy betekintsek az iratokba, ami a jogaim súlyos megsértését jelenti. ([blog],[irat])
• 2008. szeptember 13. - Benyújtom a végleges formába öntött fellebbezésemet. ([blog],[irat]) Ebben megkifogásolom, hogy a perből való kizárásom indoklása során a bíróság elmulasztotta megvizsgálni az összes általam korábban hivatkozott körülményt.
• 2008. október 11. - A jövedelmi viszonyaimról nyújtok be igazolást, és megigényelem a személyes költségmentességet ([blog],[irat]), valamint megismételem néhány korábbi eljárásjogi kifogásomat, emlékeztetve a bíróságot, hogy azokat már régen el kellett volna bírálnia. A költségmentességet egyébként később rendben megkapom. (végzés itt)
• 2008. október 18. - Benyújtok egy kiegészítést a fellebbezésemhez. ([blog],[irat]) Ebben hivatkozom arra, hogy - miután sokáig nem tudtam hozzájutni a per irataihoz - indokolható a későbbi benyújtási időpont. Emellett részletesen kifejtem, hogy nálam is fennállnak ugyanazok a beavatkozási okok, mint a már engedélyezett OCÖ-nél és MAZSIHISZ-nél (ők is csupán egy bizonyos részcsoportját képviselik annak a társadalmi körnek, melynek a képviseletében eljárnak), ezért indokolt az én beavatkozásom engedélyezése is. Emellett felhívásra jelzem a bíróságnak az irat-igényemet is ([irat]).
• 2008. december 6. - Értesítem a bíróságot, hogy valószínűleg nem tudok elmenni a soron következő tárgyalásra. ([blog],[irat]) (Végül mégis el tudtam menni)
• 2008. december 9. - Egy hosszú beadványt készítek, melyben négy témakört érintek. ([blog],[irat]). (1) jelzem a bíróságnak, hogy én is megalapozottnak tartom az egyik alperesi beavatkozó alkotmányossági kifogásait (2) cáfolom az Antifasiszta Szövetség azon állítását ([irat]), miszerint korábbi beadványaimban nem jelöltem volna meg a pontos jogi érdekeimet (3) vitatom, hogy az ügyészség benyújtott bizonyítékai bármit is igazolnának (4) bűncselekményeket emlegetve megkifogásolom, hogy a polgári panasziroda ismét megtagadta tőlem az iratmásolatokat.

• 2008. december 15. - Kézhez kapom az Ítélőtábla végzését arról, hogy közíróként jogerősen is ki vagyok lőve a perből. ([irat]). Ekkor én új beavatkozást jelentek be azzal az indoklással, hogy a Gárda pártoló tagjai közé kívánok lépni. A bíróság előtt hivatkozom pedagógusi tanulmányaimra, melynek során felismertem, hogy bizonyos gyermekvédelmi feladatokat érdemes a Gárdára bízni ([blog],[videó]). Ezt a beavatkozást szóban elutasítják - az összes többi beavatkozási kérelemmel együtt.
• 2008. december 16. - Perbeszédben összegzem a per tanulságait, és a lényegesebb érveket. ([videó]).
• 2008. december 30. - Kérem az elsőfokú ítélet ([videó],[irat]) hatályon kívül helyezését a beavatkozók kizárásának szabálytalan volta miatt. ([blog],[irat]) Emellett egyrészt eljárásjogi szabálytalanságok miatt indítványozom a per visszautalását első fokra, másrészt megfellebbezem a második beavatkozási kérelmem elutasítását, tekintettel arra, hogy a bírósági ítéletben a Gárda Egyesület és a Gárda Mozgalom közötti viszony vonatkozásában megállapított állítólagos „szimbiózis” olyan erős köteléket kellene, hogy jelentsen, ami a tervezett mozgalmi tagságom okán már mindenképpen megalapozza a beavatkozáshoz szükséges jogi érdekemet.
• 2009. február 13. - Határidő-hosszabbítást kérek a január 25-én kézhez kapott elsőfokú ítélet végleges megfellebbezéséhez, ugyanis a kezelőirodán február 5-én azt mondták nekem, hogy már nem vagyok bent a perben, ám erről semmilyen hivatalos értesítést nem kaptam ([blog],[irat]). Emellett megemlítem, hogy a magyar közéletben egyre többször esik szó a cigánysághoz köthető bűnözésről, hiszen Széles Gábor után már Orbán Viktor is erről beszél.
• 2009. február 28. - Megírom a bíróságnak, hogy még mindig nem kaptam iratokat arról, hogy tényleg ki vagyok-e rúgva a perből. ([blog],[irat]) Leírom, hogy így nem tudom megfogalmazni a fellebbezésemet. Közlöm ugyanakkor a bírósággal, hogy ettől függetlenül elkezdek ügyvédet keresni az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviselethez.
• 2009. március 26. - Kapok egy külön a nevemre szóló végzést arról, hogy még bent vagyok a perben, és átvehetem az eddig hiányolt iratokat a kezelőirodán. ([blog][irat]) Másnap rendben át is veszek mindent személyesen Pataki bíró úr kezéből.

A jelenlegi helyzet tehát az, hogy miután február 5-étől kezdve a bíróság (konkrétan az annak részét képező polgári kezelőiroda) folyamatosan abban a tévhitben tartott engem, miszerint már nem tehetek a perben érdemi jognyilatkozatokat, egészen mostanáig nem lehettem képes szabályszerű fellebbezést benyújtani. Miután március 26-án a bíróság egyértelműsítette a helyzetet, és így másnap megszűnt ez a számomra erősen hátrányos, jogszerűtlen állapot, a saját jogértelmezésem szerint ekkor indult el az a 15 nap, melyen belül be kell nyújtanom a fellebbezésemet.

Vagyis április 10-ig (esetlegesen 11-ig, a megfelelő iratok kézhezvétele utáni tizenötödik napig) még van lehetőségem a törvényes határidőn belül érvényes fellebbezést benyújtani. Ehhez csupán egy ügyvédi ellenjegyzésre lesz szükségem a jövő héten.

By SoDI

Gonda László szerint nem jogi, hanem erkölcsi ítélet született a Gárda-perben. Pataki bíró úr kikéri magának.

Ha nem indul, kattints ide, vagy ide!

By SoDI

Ma megint kaptam egy szép vastag gárdistás borítékot.

Részben a saját irataimból küldtek vissza nekem egy-egy példányt, részben pedig néhány olyan irat lapul benne, mely már régóta a birtokomban van. Akad viszont egy-két újdonság is. Alább ezeket tekintem át időrendben.

• 2008. december 26.
• Reiner Péter fellebbezésének ügyvédi fedlapja
  (maga a fellebbezés itt olvasható)
  
• 2009. január 21.
• A Magyarországi Kisebbségek Pártjának fellebbezés-kiegészítése
• 2009. január 26.
• Reiner Péter fellebbezésének indoklása:
• fedlap, 1. oldal, 2. oldal
• 2009. március 13.
• Külön értesítés SoDI-nak, hogy még bent van a perben
• Száva Vince fellebbezésének elutasítása
• Dr. Tóth Géza fellebbezésének elutasítása

Ma különben együtt ebédeltem az NJA-s Gyurta Tibor ügyvéd úrral, aki elmesélte, hogy a hosszú lére eresztett beadványaim nem csak az ellenség, hanem az ő szórakoztatásukat is biztosítja. Mondtam neki, hogy bocs, de így legalább biztos, hogy nem felejtettem ki semmi fontosat. xD

A mai csomagban egyébként a külön kérésemre a perbeli jogviszonyomról kiállított egyedi értesítés az igazán fontos, mert ez azt jelenti, hogy van értelme elmennem ahhoz a hazafi ügyvéd nénihez, akivel megbeszéltem, hogy segít nekem az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletben. Ezt már valószínűleg holnap meglépem.

By SoDI

Ui.: Az összes többi Gárda-peres irat továbbra is a GARDAPER.FREEBLOG.HU oldalon érhető el. 

SZAVAZÁSSAL!

Felháborító, kérem szépen, hogy ebben a faluban több, mint fél órát kell utazni ahhoz, hogy az ember szombat este 10-kor nyitva tartó postát találjon. :)

A mostani különben a tizenegyedik postára adott gárdás iratom.

Az előző 10 sorrendben így nézett ki:

1. Első beavatkozási kérelem
2. Előzetes fellebbezés
3. Panasz, kifogás
4. Végső fellebbezés
5. Hiánypótlás
6. Fellebbezés-kiegészítés
7. Tájékoztatás
8. Észrevételek, indítványok
9. Visszakérés első fokra
10. Észrevételek az ítéletről

És még nincs vége. :)

A mai bírósági beadványom rövid összefoglalása:

Nem írtok semmit, így pedig nem tudom, mi van.

Mindegy, úgy veszem, hogy bent vagyok a perben.

Keresek ügyvédet. Addig várjatok.

Bizony keresnem kell.

Update: Azért kell, mert az Ítélőtábla előtt, ahova most került az ügy, kötelező a jogi képviselet. Ügyvédkényszer van, így oda már nem lehet egyedül menni.

Édesanyám ehhez azért nem jó ügyvédnek, mert ő inkább akadályozni szeret engem ebben a perben. :) A kollégái pedig főleg a komolyabb ügyeimben szoktak segíteni (lakásmaffia-ügyem, 2006. október 23-i büntetőügyem, illetve nemsokára a BRFK-elleni kártérítési perem), azonban közel sem biztos, hogy egy ilyen politikai, gárdás játék-perben is hajlandóak lennének a közreműködésre.

Na mindegy, meglátjuk. Beadvány alant.

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … köz 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 16 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán

a 2009. február 13-án postázott beadványom (továbbiakban: „új előzetes iratom”) kiegészítéseként

az alábbi

INDÍTVÁNYOKAT, KÉRÉSEKET, ÉS KIFOGÁSOKAT

terjesztem elő:

I.

1. Az új előzetes iratom I-es szakaszában részletesen kifejtettem, milyen körülmények között taszított engem a Fővárosi Bíróság elsőfokú polgári kezelőirodája kétségek közé azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy hozott-e az Ítélőtábla jogerős döntést a 2008. december 15-én bejelentett második beavatkozási kérelmem (továbbiakban: „második kérelmem”) vonatkozásában, vagy sem.
2. Tekintettel arra, hogy a Pp. 57. § (2) alapján a „féllel közlendő határozatokat és iratokat a beavatkozóval is közölni kell”, és 2009. január 31 óta semmiféle értesítést nem kaptam a Bíróságtól, a továbbiakban azzal az előfeltételezéssel élek, miszerint jelen per vonatkozásában ez idő alatt nem született semmilyen érdemi határozat, vagyis jelenleg a második kérelmem még elbírálás alatt van. Ez pedig azt jelenti, hogy a kezelőiroda tájékoztatásával szemben – jogerősen el nem utasított beavatkozást kérőként – jelenleg is lehetőségem van érdemi jognyilatkozatokat tenni jelen perben.
3. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy jelen beadványomat abban az esetben is tegye érdemi vizsgálat tárgyává, ha esetleg idő közben jogerős döntés született volna a második kérelmem vonatkozásában, tekintettel arra, hogy én mindvégig azzal a feltételezéssel éltem a Tisztelt Bíróság felé, miszerint amennyiben érdemi döntést hozna az indítványaim kérdésében, arról haladéktalanul értesítene engem, valamint hogy – a szervezetileg a Tisztelt Bíróság részét képező – polgári kezelőiroda valószínűleg ezen esetleges döntésekkel konzisztens felvilágosítást nyújtana a számomra. Úgy érzem, a magam részéről azzal, hogy feltételeztem: az eljárás jelenlegi szakaszában már maradéktanul érvényesül az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelye (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdése (bírósághoz fordulás joga), valamint a Pp. 2. § (1) bekezdése (perek tisztességes lefolytatása), mindent megtettem, ami a jóhiszemű joggyakorlás vonatkozásában tőlem elvárható volt.
4. A fentiek értelmében – abból a vélelemből kiindulva, hogy még nem került jogerősen elbírálásra a második kérelmem, a Pp 114. § alapján kifogásolom, hogy a Bíróság nem tett eleget a jelen perben született 135-ös számú végzésnek, vagyis nem biztosította számomra a Pp 119. § (1) pontjában meghatározott másolatkérési jogosultságomat a 2008. december 16-ai tárgyalás zárt részéről készült jegyzőkönyv vonatkozásában. Ennek nyomán kérem a Tisztelt Bíróságtól, hogy a 135-ös számú végzést szíveskedjen mielőbb egyértelműsíteni a kezelőiroda előtti ügyintézéshez olyan módon, hogy lehetőség szerint taxatív felsorolással nevesíti rajta az egyes perben részt vevő jogosultakat, vagy – amennyiben ennek eljárási akadályai vannak – ezek pontos körét (úgy, mint beavatkozók, jogerősen el nem bírált beavatkozást kérők, stb.).

 

 

II.

1. Az új előzetes iratom I-es szakaszában 15 napos határidőt kértem a Tisztelt Bíróságtól, hogy ez idő alatt legyen alkalmam megbizonyosodni afelől, hogy érdemes-e gondoskodnom az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletemről, vagy sem. Miután ez idő alatt máig nem kaptam a Bíróságtól – a kezelőiroda által nyújtott tájékoztatás alapján várható – ellenkező irányú értesítést, ma, a 15 nap elteltével úgy látom, hogy érdemes.
2. Kérem ezért a Tisztelt Bíróságot, hogy a jogbiztonság elveinek, vagyis a jelen beadványomban fentebb említett követelmények (úgy, mint bírósághoz fordulás, valamint perek tisztességes lefolytatása) érvényesülése érdekében szíveskedjen biztosítani számomra, hogy ezen információk birtokában alkalmam legyen megfelelő jogi képviselet után nézni, és az elsőfokú ítélet (126-os számú bírósági irat) elleni végleges fellebbezésemet ennek megfelelően jogi képviselővel együttműködve összeállítani.
3. Miután úgy vélem, hogy a jelen beadványomban részletesen kifejtett körülmények okán esetemben nem érvényesültek maradéktalanul a peres eljárás szabályszerűségét biztosító jogi garanciák, úgy érzem, hogy amiként a jogi képviselet szükségességének felismerésére indokolt volt 15 napos határidő-hosszabbítást kérnem a Tisztelt Bíróságtól, most ugyanígy indokolt ezen jogi képviselet biztosítására ismételt 15 napos haladékot kérnem.
4. Amennyiben a Tisztelt Bíróság mindezt mégsem látja indokoltnak, abban az esetben továbbra is kérem, hogy az új előzetes iratom III-as szakaszát szíveskedjék az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésemként elbírálni.

 

 

 

Jelen beadványomat 26 példányban csatolom.

Budapest, 2009. február 28.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

Élő közvetítés...

Update: A bejegyzéshez újra lehet kommentelni. Én rontottam el valamit, ami miatt nem lehetett. Elnézést kérek mindenkitől. :(

17:54 - Itt vagyok a Nemzeti Kávézóban, ahol hatkor elkezdődik a Magyar Gárda előadása.

17:56 - A falra kikerült a nemzeti lobogó. Egy vendég pedig egy összecsavart árpádsávos zászlóval érkezett, ami egy kávézóban eléggé furcsa dolog.

18:05 - Pál Marci egy érdekes játékra hív titeket. Egy szemgyakorlat. Aki megmondja, hogy ez hányas számú villamos, ez nyer egy csokit.

Megfejtéshez tessék kattintani.

Ti hazamennétek vele?

• update 20:49-kor: Pál Marci üzeni a jelen sorok írásakor nemmel szavazó 6 baromnak, hogy ők másfajta csokit érdemelnek. Ez is barna, kicsit büdösebb, de az ízét nem ismerjük.
  

18:12 - Megérkezett Gonda László is.

18:13 - Nem jött meg a hangosítás. Megpróbálnak kérni a Magyarok Házából.

18:31 -  Murányi Levente elkezdi az előadást. Hangosítás nélkül. 1956-os emlékeiről beszél.

18:33 - Elmeséli, hogyan tanulta meg kezelni a géppisztolyt, hogy "73 lőszerrel ritkítsa a kommunistákat".

18:36 - Meggyőződése, hogy a háttérhatalom létezik, és az akkori eseményekhez is köze volt. Tudja, hogy forradalmár-társai mérgesek rá, amiért ezzel a kijelentésével elveszi a forradalom spontán jellegének varázsát. Pedig szerinte ez nincs így, ugyanis ez az információ csupán jobban segít megérteni a történéseket.

18:40 - A szovjet hadsereg vérben tapicskolva, és asszonyok kiáltásain keresztül nyomta el ezt az országot.

18:41 - 1956-ban a szabadság lándzsájával megtalálták ennek a szörnyetegnek az Achilles-sarkát, és sebet ejtettek rajta: kicsit, de maradandót.

18:48 - 1848-ban is a Lucifer-imádó Illuminátus-rendek tették tönkre a Kossuth-bankó vásárlóerejét.

18:53 - A Nagy Francia Forradalomnál a Bastille-ben nem is voltak politikai foglyok. A történelmi források csupán egy arisztokratát említenek név szerint, rá ma azt mondanánk, hogy pedofil. Az ekkor elszabadult liberalizmus rombolta le a konzervatív-keresztény értékrendet.

18:55 - Ekkor léptek az ún. 'emberi jogok' az isteni jogok elé, ez pedig hatalmas társadalmi váltást, a vallásos, és erkölcsös értékrend visszaszorulását jelentette.

18:59 - A 'kommunizmus' kifejezést az 1800-as évek végén használták először egy amerikai Illuminátus rendezvényen.

19:01 - "A melegágya a kommunizmusnak a köztársaság." - Murányi úr hozzáteszi, hogy ő royalista, tehát királypárti. A kommunizmus csak a köztársaságban tudta megvetni a lábát. A köztársaság a prolik tobzódása. Az emberi lét természetes közege a királyság.

19:02 - Angliában van nemzeti akarat. Meg is akadályozták, hogy bárki is éket verjen a nép és az uralkodó közé.

19:05 - Sajnos mégis van Európában olyan uralkodói osztály, amelyik az Illiminátus rend legnagyobb támogatói közé tartozik.

19:07 - A magyarok miért nem élhetnek egy hazában? Ez miért csak a többi nép joga? Ez fontos kérdés, fel kell tenni.

19:13 - Murányi úr a szabadkőműves rendek történetéről beszél. Már nagyon rég ők határozzák meg, hogy melyik országnak hol legyen a határa.

19:14 - Az IRA bizonyos ágai legalább ellenálltak az elnyomásnak. /Az az ág - ezt már én, SoDI teszem hozzá -, aminek a magyar fordítása 'mi magunk' - megegyezően Toroczkai hazai szervezetének nevével/

19:19 - Itt mindig gazdasági nehézségek vannak. 1982-ben is emiatt jött az IMF. El kell gondolkodni azon, hogy ez egyáltalán egy életképes ország-e. Elvégre Trianon után a csodát csak Horthy tudta megcsinálni.

19:24 - A szabadkőműves erők mindig is olyan dolgokat erőltetnek rá az emberekre, melyek károsak az egészségre. Nem véletlen tehát, hogy a génkezelt dolgokat (pl. Monsanto kukorica, amit egyik kertészeti Corvinus egyetemi előadóm "moszat"-nak nevez, nyilván a Mosad-ra utaló szójátékként - SoDI) rá akarják erőltetni az EU-ra. 

19:28 - SoDI megjegyzése:

EZ NEM VICC. Ma hétfőn ez tényleg így hangzott el a Corvinus-os növénytermesztés előadáson:

Tanár: Van ugye ez a cég, aki gyártja ezeket... Moszát kukorikák, vagy mi... Moszát. Nem Moszát?

Hallgató: Monsanto.

Előadó: Á, igen. Köszönöm szépen.

xDD

19:34 - Nem tudni, hogy a háttérhatalom mit akar a mostani válsággal, ugyanis Drábik János világosan elmondta, hogy már több vagyona van, mint a világ össze államának együttvéve.

19:36 - Előadás vége. Kérdések következnek.

19:37 - "A cigánymaffia az a vágóél, aminek fel kell darabolnia ezt a nemzetet" ... "és ezt is a háttérhatalom irányítja."

19:39 - A gazdákat azért akarják ellehetetleníteni, hogy később "kakiért-pisiért adja el a földjét, és költözzön fel a hülye fiához a panelba".

19:42 - Murányi úr elmondja, hogy ő utálja a a telet. Ha zsidó lenne, biztos nem ide akarna költözni. Mégis ide akarnak, mert Palesztinában sokáig már nem maradhatnak. Különben itt már Izrael van, ez már csak egy skanzen.

19:43 - Pál Marci felszólal, és elmondja: a Rózsadombi paktum valójában nem is volt titkos.

19:46 - Pál Marci elmondja, hogy a hazafiak annak idején azért mentek bele a kommunisták vagyonátmentésére épülő egyezségbe (ő maga is ott volt), mert mindenki arra számított, hogy amikor kimennek az oroszok, fel lesz rúgva. Senki sem gondolta volna, hogy a kommunisták betartják a megállapodást. (Update: Marci helyesbítése: A mondat helyesen úgy hangzik: senki sem gondolta volna, hogy az akkor ellenzékiek - úgy mint Fidesz, MDF, stb. - valóban betartják a kommunistáknak tett ígéretüket.)

19:59 - Hosszabb ideje Gonda beszél. Elmondja, hogy Németországban a napelemes fogyasztói energia-visszatáplálás magasabb egységáron működik, mint amennyiért a hálózatról megvásárolható az áram. Ráadásul ezt az árat - és így a megtérülést - az állam 20 évig garantálja a fogyasztók számára. Németország ezért világelső a napelemekben.

20:02 - Gonda az is elmondja, hogy a pénzmennyiség 1954 óta, de különösen most exponenciálisan növekszik, mert a FED csak így tud hatni a folyamatokra.

20:03 - Gonda egy másik hallgató megjegyzésére reagálva megjegyzi: jó tisztában lenni a világfolyamatokkal, hogy tudjuk, melyik nyelvet érdemes megtanulni. A hébert, vagy a kínait?

20:10 - Murányi szerint idén vagy jövőre biztosra vehető a polgárháború, hacsak valaki nem tesz ellene. A Fidesz nem képes erre, mert - ahogy Murányi úr szokta mondani - ők a "fékezett habzású nemzeti öntudat".

20:14 - Murányi szerint a párt-ellenesség gondolata baromság. Ha az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen 100-an összegyűlnek, az már pártoskodás.

20:15 - Gonda kiabál. A német állapotokról beszél. Van ott olyan bank, melynél több száz milliárd euró fedezetlen hitel van. Gonda mindenkinek azt tanácsolja, hogy mindenki tartson otthon készpénzt (lehetőleg aranypénzt), mert a válság oda fog vezetni, hogy nem fogunk pénzhez jutni.

20:23 - A hallgatóságból egy férfi szerinti jelképesen választani kellene egy királyt. Gonda szerint jó ötlet, csak sajnos mindig van egy szétválasztó és szétdumáló - lám, Takács is pereskedik vele.

20:27 - Vége a rendezvénynek. Himnusz.

20:33 - Gonda elmondja: a Der Spiegel már két hete megírta, hogy a dollár, majd utána az Euró is össze fog omlani, ugyanis hosszú távon államilag garantált eszközökkel nem finanszírozható a fedezetlen kibocsátások hatalmas mértéke. Első körben a USA mentőcsomagját sem szavazták meg, csak másodjára, mert egyesével bárki megvehető. Ez az egész erre megy ki: az Európai Central Bank mai napig a Rotschildek kezében van. A végeredmény pedig az lesz, hogy emberek millióinak semmisül meg a megtakarítása.

20:36 - Hangos a terem, sok ember beszélget, vitatkozik. A leghangosabb Gonda hangja.

20:37 - Én most befejezem a közvetítést. Pál Márci még viccesen megkérdezi Gondától, hogy mennyibe került neki az elmúlt három év, mert korábban egy félmondatában kifogásolta, hogy ezt még senki nem kérdezte meg tőle. :)

By SoDI

Egy maihoz hasonló hosszú nap után, amikor reggeltől este kilencig jóformán megszakítás nélkül egyetemi órákon ülök, erősen ki tudok merülni. Ilyenkor nagyon pofán tudnám verni azokat a marhákat, akik azt merik állítani, hogy én nem csinálok semmit, nem dolgozom - miközben a tanulás is van olyan megerőltető szellemi munka, mint bármi más.

Na mindegy. Éppen ma van 15 napja, hogy átvettem a Gárda-per első fokú ítéletének szöveges indoklását, ezért gyorsan toltam valamit a bíróságra, nehogy kiessek a folytatás lehetőségéből.

A beadványom rövid összefoglalása:

Nem dolgoztok rendesen. A kezelőirodán sem.

Közben meg egyre több a cigánybűnöző.

Orbán Viktor és Széles Gábor szerint is.

Beadvány alant.

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi Főügyészség felperes, és a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 16 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári pernél

az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt alperesi oldalon beavatkozást kérő félként, a jogbiztonság érvényesülése érdekében kérem

I.         az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó határidő meghosszabbítását

II.      új indokok alapján ismételten indítványozom az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, új elsőfokú eljárás lefolytatását

III.    valamint – amennyiben a fentieket a Bíróság nem látja indokoltnak – új körülmények felmerülése okán indítványozom az ügyben másodfokú tárgyalás megtartását.

Az indokaim a következőek:

I.

1. 2009. február 5-én megjelentem a Fővárosi Bíróság elsőfokú polgári kezelőirodáján abból a célból, hogy a Bíróság 135-ös számú végzése alapján éljek a Pp 119. § (1) pontban meghatározott másolatkérési jogosultságommal, és átvegyem a 2008. december 16-i tárgyalás zárt részéről készült jegyzőkönyvet, azonban ott azt a felvilágosítást kaptam, hogy erre nincs jogosultságom, ugyanis az Ítélőtábla kizárt engem a perből.
2. Nekem máig kizárólag az Ítélőtábla 2008. december 9-én keltezett, 4.Pkf.26.977/2008/3-as számú végzéséről van tudomásom, melyben a 2008. június 19-én postára adott első beavatkozási kérelmem kérdésében született egy jogerős elutasító döntés.
3. A 2008. december 15-én bejelentett második beavatkozási kérelmem aznapi elutasítása ellen 2008. december 30-án adtam postára a fellebbezésemet, melynek a jogerős elbírálásáról a mai napig nem kaptam kézhez semminemű értesítést. Nem tudható tehát, hogy a kezelőiroda az első, 2008. június 19-ei keltezésű, vagy a második, 2008. december 15-én bejelentett beavatkozási kérelmemmel kapcsolatban utalt-e előttem jogerős elutasításra.
4. Miután az így kialakult helyzetben nem lehetek biztos benne, hogy továbbra is van-e lehetőségem érdemi jognyilatkozatokat tenni az ügyben, illetve hogy érdemes-e gondoskodnom az Ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletemről, ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy méltóztasson számomra 15 napos haladékot biztosítani az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésem benyújtásához, mely idő alatt az Ítélőtábla újabb határozatának megérkezése vagy elmaradása alapján biztossá válhat számomra ez a kérdés.
5. Amennyiben a Bíróság nem látja indokoltnak a határidő-hosszabbítást, kérem, szíveskedjen jelen beadványomat az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésemként elbírálni.

II.

1. A 2008. december 9-én „észrevételek, indítványok, és kifogások” tárgyban postára adott beadványom IV-es részében részletesen előadtam, hogy aznap délelőtt milyen körülmények között próbáltam sokadjára hozzájutni a per bizonyos irataihoz. Miután csak igen rövid idő volt hátra a december 15-ére kitűzött tárgyalásig, az alapos felkészülésem körülményeinek megteremtése érdekében kértem a Bíróság mielőbbi intézkedését.
2. A Pp. 114. § alapján ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.
3. Konkrétan a fenti kifogásom ügyében sem a december 15-i, sem pedig a december 16-i tárgyalási napon nem született határozathozatal.
4. Tehát miután az elsőfokú eljárást befejező határozat (elsőfokú ítélet) megszületéséig a Bíróság elmulasztott érdemben dönteni ebben a függőben lévő kérdésben, szükséges az eljárás visszautalása első fokra, hogy legyen mód pótolni ezt az eljárási mulasztást.

III.

1. Bár a Bíróság a tárgyalások során többször hangsúlyozta, hogy elsősorban jogszabályok alapján egy jogi alapokra helyezett ítéletet kíván hozni, azonban a per tárgyának egyedi jellege miatt az első fokú ítélet írásbeli indoklásában mégis több helyen szubjektív értékítéletre kényszerült, elvégre annak eldöntése, hogy a - Bíróság szerint a Magyar Gárda Egyesülettel szimbiózisban lévő (a valóságban tőle erősen függetlenedett) - Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége alkalmas-e a cigányság, és így rajtuk keresztül egyes cigányok jogainak sérelmére, óhatatlanul is egy társadalmi értékítélet visszatükrözését kívánta meg.
2. A tárgyalás óta eltelt bő két hónap alatt Magyarországon erősen megváltozott a közbeszéd az úgynevezett cigánybűnözés témájában. Egyre szélesebb társadalmi és politikai kör fogalmazza meg azokat a tényszerű gondolatokat, melyek felvállalása okán eddig a Magyar Gárda szélsőségesnek és félelemkeltőnek volt bélyegezve. A miskolci rendőrkapitány után immáron a legnagyobb ellenzéki, egyben a közvélemény-kutatási adatok alapján Magyarország legnépszerűbb pártjának elnöke, dr. Orbán Viktor a Sólyom László köztársasági elnök úrral folytatott megbeszélést követően a sajtó nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy az országban érezhetően, napról napra növekszik a cigány bűnelkövetők ARÁNYA. Ezzel együtt az eddig a problémát következetesen takargató sajtótermékek és szakemberek is minden korábbinál őszintébben kezdtek beszélni a problémáról. Mindezzel együtt a baj gyökerére rávilágító őszinte írások létjogosultságát bizonyítandó Széles Gábor, a szélsőségességgel nem vádolható iparmágnás jelen beadványom keltezése napján tart népes utcai demonstrációt.
3. A Pp. 163. § (3) alapján mindez a Bíróság által is ismert, köztudomású ténynek tekinthető.
4. A fentiek okán, annak érdekében, hogy az ítélethozatal óta jelentősen megváltozott társadalmi közhangulat jelen ügyben releváns vonatkozásait a Bíróságnak alkalma legyen érdemi vizsgálat tárgyává tenni, mindenképpen szükséges, hogy jogerős ítéletre kizárólag másodfokú tárgyalás megtartását követően kerüljön sor.

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy jelen beadványom esetleges költségvonzatai alól a korábban már számomra engedélyezett személyes költségmentesség alapján szíveskedjen engem mentesíteni.

Jelen beadványomat 26 példányban csatolom.

Budapest, 2009. február 13.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

A Gárda-per bírája elmondja: tud a cigánybűnözésről, és arról, hogy a börtönökben nagyon sok a cigány.

Az általa meghozott ítéletből mégsem ez olvasható ki.

By SoDI

Csütörtök este ismét kaptam egy szép vastag borítékot a Gárda-perhez.

Végre elolvasható, hogy pontosan miért oszlatták fel az Egyesületet.

• A december 16-i tárgyalás nyilvános részének jegyzőkönyve:
• 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19
• Az ítélet:
• 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31
• Reiner Péter fellebbezése:
• 1, 2, 3, 4
• Dr. Tóth Géza fellebbezése:
• 1
• A Fővárosi Bíróság kizárásának elutasítása:
• 1, 2
• Némely beavatkozók jogerős kizárása:
• 1
• Végzés a zárt tárgyalás jegyzőkönyvéről:
• 1
• Végzés Tejfalussy András indítványainak jogerős kizárásáról:
• 1

By SoDI

Kapcsolódó:

•  Gárda-per irat-blog!

(A mai bejegyzés előtt egy apró megjegyzés: folyamatosan kerülnek fel újabb videók Gőbl Gyuri tegnapi tárgyalásáról ide. Jó 5 órányi anyagom van, amiből eddig még csak kicsivel több, mint 1 óra érhető el, de mostantól gyorsul a tempó, ígérem. :))

Na, miután olyan nagy sikere volt a Gárda-perben elmondott perbeszédemről készült videónak, álljon itt az azt megelőző napon előadott második beavatkozási kérelmem is.

Nagyon röviden összefoglalva az előzményeket:

Nyáron beavatkoztam a Gárda-perbe. A harmadik tárgyaláson felolvastam egy 20 perces beszédet, ami Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás szerint is nagyon jól sikerült. A kérelmemet mégis elutasították, amit én 15 napon belül megfellebbeztem. Arra hivatkoztam, hogy közíróként veszélyben érzem a jogaimat, mert a felperesi oldal valójában a szólásszabadságot igyekszik eltiporni. Később egy kifogást is benyújtottam, mert nem tudtam hozzájutni az ügy fontos irataihoz. Idő közben megérkezett a beavatkozási kérelmem írásbeli elutasítása, melyre én egy tovább részletezett beadványban reagáltam. A bíróság ennek nyomán formai okokból hiánypótlásra szólított fel, aminek rögtön eleget tettem. Később a korábbi panaszom nyomán mégis be tudtam tekinteni az iratokba, így ezek birtokában készítettem egy fellebbezés-kiegészítést. Legvégül pedig egy előkészítő irat-féleséget küldtem be a bíróságnak, melyben többek között az Antifasiszta Szövetség rólam írt véleményére reagáltam. (Plusz később az ítéletet is megfellebbeztem, de ez most mellékes.)

Ilyen előzmények után került sor arra, hogy a bíróság a december 15-i tárgyalás elején közölte, hogy a beavatkozási kérelmem jogerősen is el lett utasítva, ezért a továbbiakban csak hallgatóságként vehetek részt a perben. Ekkor súgta oda nekem dr. Tóth Géza, hogy van lehetőségem rögtön új kérelmet előterjeszteni. Sajnos ez elég hirtelen ért, nem készültem rá, így nem igazán sikerült túlságosan összeszedettre az előadásom. (Alig 10 percem volt megírni a hivatalos kérelmet, így a beszédem megtervezésére szinte egy másodperc sem jutott, mielőtt szólított volna a bíró.)

Mondjuk szerintem ahhoz képest nem is gáz. A lényeg, hogy ha valamit előre megírok, akkor az nagyon hatásos. Minden más mellékes, elvégre nem akarok én rögtönzőművész lenni. :)

Megjegyzés: A tárgyalási jegyzőkönyvben (8-ik oldal közepe) a pedagógiai rendszer hiányossága szerepel, pedig erről valójában szó sem esett, helyette én egyértelműen a gyermekvédelmi rendszerről beszéltem, csak aztán elfelejtettem kijavítani a bíró urat, amikor ezt lediktálta.

A szóbeli kérelmemben hivatkozott újságcikk itt olvasható el.

Ha nem indul a videó, kattints ide!

By SoDI

Kapcsolódó:

• Gárda-per IRAT-blog!

„Az itt kifejtett okfejtés színvonalas módon és részleteiben mutatott rá annak az okfejtésnek a helyességére, amelyet az alperes is már képviselt az ügyben.”

Dr. Gaudi-Nagy Tamás SoDI első bírósági beszédéről

Mint megszokhattátok, én kivétel nélkül minden egyes állításomat videókkal, vagy dokumentumokkal tudom alátámasztani. Éppen ezért van bőségesen szkennelt iratokkal telepakolva a Gárda-per mellett a lakásmaffia-ügyemmel, és az október 23-i ügyemmel foglalkozó valamennyi bejegyzés.

Most sem lesz ez másként. A friss, keddi Gárda-peres beadványommal kapcsolatban, melyben új elsőfokú eljárás lefolytatását kérem a bíróságtól, érkezett egy meglehetősen támadó hangnemű olvasói kommentár.

sodi - biztos, hogy ebbe neked be kell avatkoznod?

Amennyire a pofátlan cigányoknak, és zsidóknak be „kell”, pontosan ugyanannyira igen, nekem is be „kell”.

Miert? Nem gondolod, hogy akik ehez ertenek vegzik a dolgukat? Csak azert kerdezem, mert te latvanyosan nem ertesz hozza.

Nos, ha a hozzáértés alatt azt értjük, hogy át tudnék-e menni egy komolyabb jogi kollokviumon, akkor a válasz nyilvánvalóan az, hogy nem. Ugyanakkor az is sziklaszilárd meggyőződésem, hogy ugyanez az egyébként gépészmérnök végzettségű Kroko tanár úrról is ugyanígy igaz, mégis sorra nyeri a pereit. Ha tehát a hozzáértést ennek megfelelően akként értelmezzük, hogy képes vagyok-e szándékaimnak megfelelő jogi hatást elérni, akkor már igenis kimondhatjuk, hogy értek hozzá.

Erre csak egy konkrét példát hoznék fel. Volt ugye egy vitás ügyem a Fővárosi Bíróság polgári kezelőirodájával, amikor megtagadták tőlem az iratbetekintést a Gárda ügyében, azt hazudva, hogy erre csak a már engedélyezett beavatkozóknak van lehetőségük. Én ezt egy részletes, és rengeteg pontos jogszabályhelyet megjelölő beadványban még aznap este megkifogásoltam. És láss csodát: az alaposságom meghozta a gyümölcsét: Pataki bíró úr kedvezően bírálta el a panaszomat, és ennek nyomán hozott egy olyan végzést, ami a beavatkozók mellett a beavatkozást kérők körét is konkrétan nevesítette akként, mint akik jogosultak iratbetekintésre. Ennyit tehát a hozzáértés kérdéséről.

De idézzünk csak még egy gondolatot ettől a kötekedőtől.

hidd el vannak, akik nalad 'jobban belelatnak az ugyekbe'.

Ezzel kapcsolatban nézzük csak meg a per 2008. június 30-i jegyzőkönyvét, ami szóról szóra tartalmazza a tárgyaláson elhangzottakat. (Ennek a jegyzőkönyvnek különben az a különlegessége, hogy a benne szereplő mozzanatokról egyáltalán nem érhető el videófelvétel, miután a bíró az első 15 perc után megtiltotta a további filmezést mindenkinek - így pedig én is kizárólag a szünetben történteket tudtam később megmutatni nektek.)

Gárda-per, 2008. június 30-i tárgyalási jegyzőkönyv:

• Oldalak...
  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83

Nos, amint láthatjuk, a bíróság a 31-ik oldal alján kér fel engem, hogy adjam elő indokaimat a beavatkozáshoz. A következő oldalon közlöm a bírósággal, hogy a beavatkozási kérelmemben csak vázlatszerűen írtam le ezeket az indokokat, és kb. 10 percet igényelne a részletes kifejtés. A 35-ik oldal aljáig olvasom fel a bírósági beszédemet, majd pedig Reiner Péter következik, aki a 39-ik oldalig beszél. Ezt követően Gaudi ügyvéd úr kap szót, aki kér egy példányt az elmondott beszédemből, majd szó szerint ekként fogalmaz vele kapcsolatban (a 39-ik oldal alján):

„Tehát az ismertetett nyilatkozattal kapcsolatban csak annyit szeretnék a jegyzőkönyvben rögzíteni az alperes részéről, hogy az itt kifejtett okfejtés színvonalas módon és részleteiben mutatott rá annak az okfejtésnek a helyességére, amelyet az alperes is már képviselt az ügyben, tehát ilyen értelemben helytálló amit mondott és így jogi érveket hallottunk ugye a felperesi kereset alaptalanságáról.”

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

(Vesd össze ezt az antifasiszta szövetség ügyvédjének „de jure nem bizonyítok semmit”-féle SoDI-ellenes fröcsögésével.)

Arra a kérdésre tehát, hogy miért nem hagyom dolgozni a hozzáértő embereket, a válasz a következő: még szerintük is nem csak hogy hagyom őket, de a „részletes és színvonalas okfejtéseimmel” segítem is a munkájukat.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha én valamit papírra vetek - márpedig a június 30-i tárgyaláson elmondott beszédemet a többi beadványommal együtt előre megírtam - akkor az nagyon üt. Ezzel együtt persze ha úgy állok fel, hogy nem tervezek meg előre semmit, csak improvizálok, az kevésbé hat összeszedetten (lásd a perbeszédemet), de ez mindössze csak annyit jelent, hogy jobb mindent időben leírnom, mert előre lefektetett koncepció nélkül, saját kútfőből még nem mennek zökkenőmentesen a nyilvános előadásaim. :)

Zárásként pedig vegyünk még egy gondolatot az engem támadó emberkétől:

a multkor nagyon kirohogtek. Nem en! hanem masok rohogtek rajtad, akik a meletted ultek a targyalason.

Kedves jóképességű, ha nem vetted volna észre, a végén már mindenki egységesen röhögött mindenkin - méghozzá minden oldalon. Lásd ehhez Gonda László perbeszédét, vagy azt a videót, melyen a Dániel Zoltán nevű antifasiszta ügyvéddel és a nagyon értetlen Száva Vincével kiabál a Pataki bíró úr. Na, az volt az igazi kabaré. :)

By SoDI

• Az összes többi birtokomban lévő szkennelt Gárda-irat a GARDAPER.freeblog.hu oldalon tekinthető meg.

Kapcsolódó:

• SoDI: Vissza első fokra!
  (Bírósági beadvány)

Ha tegnap nem olvasom, hogy esélyes a Gárda-per visszamászása első fokra, valószínűleg hagyom a francba az egészet, és nem adom be az alábbi iratot - ma, az utolsó jogvesztő határidő napján, vagyis 15 nappal a második beavatkozási kérelmem elsőfokú elutasítása után.

Miután viszont úgy alakult, hogy megcsillant egy apró reménysugár, gondoltam, jobb felpörögni, mert ha ezzel akár csak egy hangyányit is növelem annak a valószínűségét, hogy meg kelljen ismételni az elsőfokú eljárást, már megérte.

Elsőként nézzünk egy rövid FAQ-t.

• Az elsőfokú ítélet után van még lehetőséged érdemi beadványokat tenni az ügyben?

Fogalmam sincs, de a tegnapi Népszava cikk alapján miért ne lehetne rá lehetőségem? Elvégre pontosan amiatt kérdőjeleződött meg az elsőfokú eljárás jogszerűsége, mert a bíró nyíltan deklarálta, hogy nem kívánja figyelembe venni a beavatkozást kérők fellebbezéseit - ez pedig abszolút jogszabálysértő.

• De tudvalevő, hogy a beavatkozó csak az elsőfokú eljárás utolsó tárgyalásának berekesztési időpontjáig vehet részt az eljárásban.

Ez valóban így van, de most kellően zavaros lett a jogi helyzet ahhoz, hogy az ember „vak tyúk is talál szemet” alapon bepróbálkozzon. Ahogy ügyvéd édesanyám szokta mondani: csak egyféle beadványnál teljesen biztos, hogy elutasítják - annál, amelyiket be sem nyújtottak.

Ebben a perben amúgy is voltak olyan események, melyek megtörténtére senki sem mert volna fogadni. Ilyen volt a harmadik tárgyaláson az antifasiszták beavatkozási kérelmének az elutasítása, Reiner Péter beavatkozásának engedélyezése, vagy amikor december 15-én a MAZSIHISZ ki lett rúgva a perből, mellyel kapcsolatban másnap teljesen nyíltan is beismerték a vereségüket. Most pedig itt van az új elsőfokú eljárásról szóló sajtópletyka. Mi ez kérem, ha nem annak a jele, hogy itt bizony bármi előfordulhat?

Az alábbi beadvány II-es pontjában a Népszava által tegnap megemlített indokra hivatkozom, az I-es pontban egy teljesen más dologra hivatkozva kérem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a III-es pontban pedig a beavatkozásom elutasításának kérdésében is teszek egy érdemi nyilatkozatot, mert rend a lelke mindennek, és december 15-én amúgy is azt mondta nekem Pataki bíró bácsi, hogy 15 napon belül jogom van fellebbezni.

Egyébként az ügyben eddig benyújtott irataim listája a következő:

• Rendőrségi beadványom
• Perbeavatkozási kérelmem
• Bírósági beszédem
• Előzetes fellebbezésem
• Panaszom, kifogásom
• Végső fellebbezésem
• Hiánypótlásom
• Fellebbezés-kiegészítésem
• Tájékoztatásom
• Észrevételeim, indítványaim

Most pedig következzék a mai iratom:

Tisztelt Bíróság!

Alulírott Kiss Endre Farkas (111.. Budapest, … … 3. alatti lakos) a Fővárosi FőügyészségMagyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület alperes között 2008. december 15 előtt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.26.453/2007 ügyszám alatt folyt (2008. szeptember 2. előtt 24.P alá tartozó), társadalmi szervezet feloszlatása iránt indított polgári per kapcsán,

az elsőfokú tárgyalás berekesztése előtt alperesi oldalon beavatkozást kérő félként

a Bíróság mulasztásaira és az eljárásvezetése során elkövetett szabálytalanságokra tekintettel indítványozom az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, új elsőfokú eljárás lefolytatását, valamint fellebbezést nyújtok be a 2008. december 15-én bejelentett beavatkozási kérelmem kérdésében hozott bírói végzés ellen

az indokaim a következőek:

I.

1. Első alkalommal a 2008. június 19-én postázott beavatkozási kérelmemben kérvényeztem a Pp. 54. § (1) alapján a perbeavatkozásomat. Ezt a Tisztelt Bíróság a 2008. június 30-i tárgyaláson hozott, szóban közölt döntésével, valamint később az ezt írásba foglaló 47-I számú végzésével elutasította. A Tisztelt Bíróság ezt a végzést anélkül hozta meg, hogy érdemben döntött volna dr. Tóth Géza, valamint a Túlélés ’98 Egyesület 2008. június 30-i tárgyaláson időben ezt megelőzően megtett indítványának kérdésében, melyben a felperes jogképességének vizsgálatát kérték a Bíróságtól. (Erre a döntésre csak jóval később, a szeptember 22-én kelt 69-es számú végzésben került sor).
2. Dr. Tóth Géza a 2008. június 30-i tárgyaláson figyelmeztette a Bíróságot arra, hogy a per folytatása ezen kérdés azonnali elbírálása nélkül „teljesen jogszabálysértő” (a tárgyalási jegyzőkönyv, vagyis a 40-es számú bírósági irat 74-ik oldalán). Később én a 2008. július 15-én postázott előzetes fellebbezésem (továbbiakban: előzetes fellebbezés) 2-es pontjában a Pp. 50. § (1)-re, és a BH1997. 544-re való hivatkozással kifejtettem, hogy véleményem szerint a kérdésben született érdemi döntés meghozatala nélkül az időben ezután hozott bírósági végzések nem tekinthetőek jogszerű körülmények között született, érvényes határozatoknak.
3. Miután később megszületett a felperes jogképességének kérdését elbíráló, szeptember 22-i keltezésű 69-es számú végzés, én a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásom (továbbiakban: hiánypótlás) 7-es pontjában ismét felhívtam a Bíróság figyelmét arra, hogy továbbra sem döntött abban a kérdésben, hogy jogszerűnek tekinthetőek-e a felperes kizárására vonatkozó indítvány megszületésének időpontja, és az annak elbírálása közötti időben (vagyis így áttételesen az ezek folyományaként időben ezt követően) született döntések, ezért ismételten kértem ennek a vizsgálatát. Később a 2008. október 28-án postázott fellebbezés-kiegészítésem (továbbiakban: fellebbezés-kiegészítés) 8-as pontjában ismét visszautaltam az előzetes fellebbezésem 2-es valamint a hiánypótlásom 7-es pontjára, immár harmadszorra kérve a Bíróságtól, hogy hozzon határozatot a felvetett kérdésben. Később ennek a vizsgálatára sem a dr. Tóth Géza 79-es sorszámmal benyújtott, az enyémmel nem egyező, de ahhoz hasonló tartalmú ismételt kérését elutasító 102-es végzésben, sem a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott, dr. Tóth Géza 2008. november 24-én csatolt alkotmányossági kifogásait elutasító III-as számú végzésben (126-os számú bírósági irat, 19-ik oldal) , sem pedig az Ítélőtábla 4.Pkf.26.977/2008/3-as végzésében nem került sor, melyet az Ítélőtábla azzal indokolt, hogy „a peres felek jog- és cselekvőképességére, valamint az eljárás szabálytalanságára tett kifogások a jelen másodfokú eljárás tárgyát nem képezhette”. Ebből egyenesen következik, hogy az eljárás fentebb részletezett szabálytalanságának kérdése az első fokon eljárt Bíróság hatáskörébe tartozott volna, azonban ott ennek elbírálására a 2008. december 16-án meghozott ítéletig egyáltalán nem került sor.
4. Miután tehát ez egy olyan elmaradt döntés, melynek meghozatalára négy alkalommal is hiába lett felkérve a Bíróság (dr. Tóth Géza részéről szóban a június 30-i tárgyaláson, valamint részemről az előzetes fellebbezésem 2-es, a hiánypótlásom 7-es, és a fellebbezés-kiegészítésem 8-as pontjában) szükséges az ügy visszautalása első fokra, hogy a Bíróságnak alkalma legyen korrigálni ezt a súlyos mulasztását.

II.

1. A 2008. december 15-i tárgyaláson, mielőtt a Bíróság határozott volna a beavatkozások kérdésében, a jegyzőkönyv tanúsága szerint (10-ik oldal) akként nyilatkozott, hogy „önmagában a beavatkozás tárgyában hozott döntés esetleges lezáratlansága nem akadálya a per érdemi tárgyalásának, sőt esetleges határozat hozatalnak sem”. A két napos tárgyalás folyamán, a későbbiek során a Bíróság azt is közölte a felekkel, hogy a 2008. december 16-i tárgyalási nap végéig le kívánja zárni az ügyet, vagyis egyértelműen jelezte, hogy határozathozatalában nem befolyásolják a fellebbezések.
2.  Ez különösen a 2008. június 30-án beavatkozását bejelentő Gonda László esetében aggályos, ő ugyanis csaknem fél évet várt arra, hogy beavatkozása kérdésében a Bíróság meghozza az elsőfokú határozatát, azzal tehát, hogy a többi beavatkozó mellett az ő esetleges fellebbezését is mellőzni kívánta a Bíróság a határozathozatal során, egyértelműen megsértette az Emberi Jogok és Szabadságok Védelméről szóló egyezmény 6. Cikkelyét (tisztességes tárgyaláshoz való jog), a Magyar Köztársaság Alkotmányának 57. § (1) bekezdését (bírósághoz fordulás joga), és a Pp. 2. § (1) bekezdését (perek tisztességes lefolytatása), valamint a többi beavatkozó kérdésében is az övéhez hasonló a helyzet.
3. A fentiek miatt ugyancsak szükséges az elsőfokú eljárás hatályon kívül helyezése, és új elsőfokú eljárás lefolytatása.

III.

1. 2008. december 15-én a második beavatkozási kérelmemben előadtam (és a 125/A/B szám alatt ezt írásban is megerősítettem), hogy beavatkozásomat azért érzem jogosnak a perbe, mert a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagjai közé tervezek belépni.
2. A Tisztelt Bíróság a 2008. december 15-i tárgyaláson hozott I-es számú, beavatkozási kérelmeket elutasító végzésében (126-os számú bírósági irat, 12-ik oldal) kifejti, hogy véleménye szerint „önmagában a Magyar Gárda Mozgalom pártoló tagsága jelen perben alperes és a beavatkozást kérők vonatkozásában jogviszonyt nem hoz létre. Ehhez képest a bíróság szerint konkrét jogi érdekről nincs szó, így beavatkozásnak nincs helye”. Ez azonban gyökeresen ellentmond a Bíróságnak a későbbi elsőfokú ítéletével, melyben az Egyesület és a Mozgalom viszonyát a „szimbiózis” szóval írta le.
3. A Pp. 54. § (1) mindössze meglévő „jogi érdeket” fűz a beavatkozás előfeltételéül, melyet a BH2004.444 közvetlen érdekeltséggé pontosít, azonban ebből egyáltalán nem következik, hogy ez a közvetlen jogi érdek kizárólag konkrétan az alperes és a beavatkozók között egyértelműen megvalósult jogviszony keretében jöhetne létre.
4. Az Ítélőtábla a 4.Pkf.26.977/2008/3 számú végzésében ekként fogalmaz a beavatkozók kérdésében, melyre tekintettel jogerősen elutasította többek között az én első beavatkozási kérelmemet: „A jelen per tárgya az alperesi jogi személy létét érinti, miután a kereset megalapozottsága esetén a feloszlatással az Etv. 20. § alapján megszűnik. Így a jelen per személyállapoti pernek minősül, amelyben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. A személyi állapottal kapcsolatos perekben hozott mindenkivel szemben hatályos ítéletek, amelyek így a fellebbezőkre is kiterjednek, nem alapozzák meg a jogi érdek fennállását és így a beavatkozás lehetőségét. Ezért a jelen perbe történő beavatkozáshoz szükséges jogi érdek fennállása csak minderre tekintettel ítélhető meg. Mindebből következően önmagában az alperesi jogi személy létezéséhez, vagy megszüntetéséhez kívülálló harmadik jogi személynek jogi érdeke nem fűződhet.”
5. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy miután a Tisztelt Bíróság a Mozgalom és a vele konkrétan nem azonosítható Egyesület állítólagos „szimbiózisára” alapozta a 2008. december 16-án meghozott elsőfokú ítéletét, így ebből az ítéletben szereplő állításból egyenesen következik, hogy amennyiben ezt a megállapítást helytállónak tekintjük, úgy a Mozgalom tagjait nem lehet a valóban kívülálló harmadik fél magyar állampolgárokkal közös megítélés alá sorolni, a bíróság által megállapított állítólagos szimbiózis ugyanis az egyesülethez kötné őket. Következésképpen vagy teljesen hamis a szimbiózis létére tett megállapítás, melyre az elsőfokú ítélet épül, ebben az esetben pedig szükséges az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, vagy a másik esetben megalapozott ezen bírósági megállapítás, ez ugyanakkor a belépett pártoló tagokra, illetve azokra vonatkoztatva, akiknek éppen folyamatban van a csatlakozási eljárásuk, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy esetükben megalapozott a beavatkozási igényük, tekintve hogy nem tekinthetőek az ügyben független harmadik félnek, és így az én 2008. december 15-én megtett beavatkozási kérelmem is megalapozott. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy ezen két lehetőség közül szíveskedjék eldönteni, melyik a helytálló.
6. Kérem továbbá a Tisztelt Bíróságot, hogy fellebbezésem esetleges költségvonzataival kapcsolatban a 2008. október 11-én postázott hiánypótlásomhoz mellékelt iratok alapján, mely folyományaként a Tisztelt Bíróság a 2008. november 5-én kelt 96-os számú végzésében az első beavatkozási kérelmem fellebbezéséhez teljes személyes költségmentességet ítélt meg számomra, szíveskedjen a 2008. december 15-i tárgyaláson benyújtott 125/A/B iratban leírtaknak, valamint a tárgyaláson ennek kiegészítéseként megtett magyarázatomnak megfelelően eljárni, vagyis szíveskedjen engem az illeték megfizetésének esetleges kötelezettsége alól mentesíteni.

Jelen beadványomat
25 példányban csatolom.

Budapest, 2008. december 30.

Tisztelettel:

Kiss Endre Farkas

By SoDI

Mai hír, hogy könnyen visszamászhat még első fokra a Gárda-per.

Ha így lesz, természetesen én is visszamászok beavatkozni. :)

Ismét első fokon tárgyalhatják a Magyar Gárda ügyét

Lapinformációk szerint visszakerülhet első fokra a Magyar Gárda megszüntetésére indított per bírósági tárgyalása. Jogi szakértők szerint ez azért történhet meg, mert a december 15- i és 16-i tárgyaláson a bíró kizárta a perbe beavatkozni kívánó feleket, és közölte, hogy határozathozatalában nem befolyásolják a fellebbezések.

Pataki Árpád két nap alatt meghozta ítéletét, amely szerint fel kell oszlatni a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesületet, a mozgalom azonban tovább működhet - írja a Népszava. A lap úgy tudja: bírósági körökben is felmerült az első fokra visszaküldés lehetősége. A bíró írásbeli indoklásán azonban nagyon sok múlhat. A gárda jogi képviselője egyébként fellebbez a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítélete ellen a Fővárosi Ítélőtáblán.

(hírTV)

Közben pedig kezdem lassan kiegészíteni a GARDAPER.freeblog.hu irat-blogot a hiányzó jegyzőkönyvekkel. Ma a március 12-i tárgyalás anyaga került fel.

• Március 12: tárgyalási jegyzőkönyv
• 1. oldal, 2, oldal, 3. oldal, 4. oldal, 5. oldal, 6. oldal, 7. oldal, 8. oldal, 9. oldal, 10. oldal, 11. oldal, 12. oldal, 13. oldal, 14. oldal, 15. oldal, 16. oldal, 17. oldal, 18. oldal, 19. oldal, 20. oldal, 21. oldal, 22. oldal, 23. oldal, 24. oldal, 25. oldal, 26. oldal, 27. oldal, 28. oldal, 29. oldal, 30. oldal, 31. oldal

A fenti tárgyalásról készített videós összeállításom itt, a tárgyalóterem előtti dulakodásról készült anyagom pedig itt tekinthető meg.

Az összes többi, eddig feltöltött irat pedig továbbra is a GARDAPER.freeblog.hu oldalon érhető el.

By SoDI