Oszlathatnak-e?
Az áldást sodika küldte 2009. augusztus 22., szombat - 7:36-korCímkék: eroszak garda magyar garda rendorallam tomegoszlatas
41 komment
Tekintettel arra, hogy egyes balliberális elemek – példának okáért a macstappancsok éke néven ismeretes, héberül saját bevallása szerint is anyanyelvi szinten beszélő román zsírkoca – folyamatosan azt sulykolják, hogy a rendőrségnek a gyülekezési törvény értelmében még magánterületen is joga van tömeget oszlatni, azt hiszem, az lesz a legjobb, ha megnézzük, mit is mond erről a törvény.
Mikor oszlathat az ÁVÓ?
1989. évi III. törvény
14. § (1) [ha] … a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg
Ez remélhetőleg nem lesz így.
továbbá ha bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak
Nos, mivel bejelenteni csak közterületen tartandó rendezvényt kell (tehát esetünkben ez azért nem történt meg, mert nincs is rá szükség), és bárminemű hivatalos tiltó határozat csak ilyen bejelentés nyomán születhet, így a napnál is világosabb, hogy ez a feloszlatási ok sem áll fent.
Persze van még egy nagyon fontos eset, amikor ezeken kívül szintén oszlathatnak a sünök.
Ha a gyülekezési jog gyakorlása a 2. § (3) bekezdésében foglaltakba ütközik
Nézzük tehát, mit is mond ki a kérdéses szakasz.
2. § (3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt
Nos, itt elvileg lehet bűncselekmény az egyesülési joggal való visszaélés, tehát például az, ha Kiss Róbert, vagy valamely más gárdakapitány egy jogerősen feloszlatott szervezet irányításában venne részt, mondjuk parancsokat adna ki azon régi Magyar Gárda Mozgalom tagjainak, melyet az Egyesülettel együtt szüntetett meg a bíróság.
Viszont jól tudjuk, hogy a gárdisták jogkövető magyar állampolgárokként elfogadták a független magyar bíróság akaratát, így természetesen mindannyian beletörődtek abba, hogy az a szervezet, melyhez eredetileg csatlakoztak, végérvényesen megszűnt létezni. Legjobb tudomásom szerint ennek megfelelően eszük ágában sincs bármilyen tevékenységet végezni az eredeti Magyar Gárda Mozgalom keretében.
Ők ehelyett már az újjáalakult Magyar Gárda Mozgalom, vagyis – ahogyan magukat nevezik – az Új Magyar Gárda Mozgalom tagjai, mely nem jogutódja a réginek, tehát jogilag az égvilágon semmi köze hozzá. Tekintettel arra, hogy az Új Gárda sorsáról még semmilyen bíróság nem határozott, így ennek irányítása nem valósíthat meg büntetendő cselekményt.
vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást,
Erről szintén csak azt tudom mondani, hogy – remélhetőleg – nem fog előfordulni.
valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
Ez az utolsó egy kicsit valóban kényes kérdés, ugyanis a bíróság éppen amiatt döntött a régi gárda feloszlatásáról, mert megítélése szerint a működése sértette a zsidók és cigányok jogait. A zsidókét azért, mert rossz dolgokra emlékeztette őket, a cigányokét pedig azért, mert szó volt róluk a Gárda tatárszentgyörgyi rendezvényén. Ebből sajnos egyenesen következik, hogy ha az Új Gárda ugyanazt csinálja, mint a régi, akkor jogokat sért, tehát még a magánterületen tartott rendezvénye is feloszlatható.
Nos, egy gárdista avatáson eddig nem igazán voltak jellemzőek a cigánybűnözésről szóló beszédek – pláne nem a tatárszentgyörgyiekhez hasonló hangnemben –, ráadásul most sem várható semmi ilyesmi, tehát a cigányok jogsérelme nem áll meg.
A zsidók jogsérelme kicsit bonyolultabb dolog. Az ő jogaikat a jelenleg érvényes állapot szerint többek között az utcán való masírozás sérti. Egy magánterület nem utca, tehát ezzel sem lesz semmi probléma.
A zsidók ezen túl állítólag a gárdisták ruhájától is félnek, azonban, mivel nemrég pontosan kiderült, hogy a rendőrség első jogértelmezésével ellentétben a gárdamellény mégsem jogsértő, így ezzel sem lehet probléma.
A harmadik bibi a gárdával, ami az ítélet szerint a zsidók jogait sérti, az a katonai alakzat. Nos, ilyen alakzat valóban lesz.
Vagyis ha a rendőrség oszlatni fog, akkor ezt csak és kizárólag azért fogja tenni, hogy szegény zsidók nehogy megijedjenek a katonai alakzattól.
A magyarok jogai pedig le vannak szarva.
Ha Te is így gondolod, NE gyere el délután Szentendrére. Ha szerinted helyes, hogy a zsidók művi viszketegsége fontosabb dolog legyen ebben az országban a magyar emberek legalapvetőbb emberi jogainál, akkor zokszó és ellenállás nélkül viseld el a rendőrség esetleges helyszíni oszlatását.
Mindenki döntse el, hogy alázatosan meg kíván-e hajolni néhány belvárosi zsidó szeszélyes ízlése előtt, vagy ehelyett inkább kiáll a szabadságért.
1848 és 1956 hősei reménykedve tekintenek ránk, hátha nem hozunk szégyent rájuk.
By SoDI