Egy egyetemista srác pereket provokál maga ellen. .

Mostanában minden, a szólásszabadság hazánkban jelenleg érvényes kereteit veszélyben érző hazafi rettegve figyeli, hogy mit kotyvaszt a parlamenti egypárt a holokauszt-vallás eretnekei ellen. Sokan attól tartanak, hogy nálunk is az a német modell honosodhat meg, mely még olyan jelentéktelen részletkérdések vizsgálata esetén is, mint az áldozatok konkrét száma, vagy a megsemmisítést szolgáló gázkamrák léte vagy nem léte, szigorú szankciókkal, nem egyszer börtönbüntetéssel sújtja a tényeket elemző hivatásos, vagy autodidakta történészeket.

Ahogyan én látom, ettől szerencsére nem kell félni.

Hogy miért nem? Ennek megértéséhez kezdjük az elején...

Elsőként tudnunk kell, hogy a cionista lobbi által két vállra fektetett gyáva európai bábállamok a saját szabályozásukban jelentős súlyt fektetnek arra, hogy a holokauszt-tagadás mellett egyes történelmi ideológiákkal, illetve személyiségekkel szembeni pozitív hozzáállás is büntetést vonjon maga után. Kiváló példája ennek a szlovák tolvajállam, ahol törvényileg még a „szélsőséges eszmékkel és szervezetekkel való szimpátiát” is büntetni rendelik.

Nos, a seregnyi szocialista képviselő által május 4-én benyújtott alkotmánymódosítási törvényjavaslat pontosan ugyanezt szeretné megvalósítani itthon is. Ennek kapcsán az alábbiakat szeretnék beleírni a hazai alaptörvénybe:

A véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a sajtószabadságnak a gyakorlása nem irányulhat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére, a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék hangoztatására, terjesztésére, valamint a személyeket vagy a személyek egyes csoportjait életüktől, emberi méltóságuktól, szabadságuktól megfosztani kívánó, politikai, katonai vagy katonai jellegű szervezet, csoport támogatására, dicsőítésére, népszerűsítésére, védelmezésére.

A gyülekezési jog gyakorlása nem irányulhat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére, a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék hangoztatására, terjesztésére, valamint a személyeket vagy a személyek egyes csoportjait életüktől, emberi méltóságuktól, szabadságuktól megfosztani kívánó, politikai, katonai vagy katonai jellegű szervezet, csoport támogatására, dicsőítésére, népszerűsítésére, védelmezésére.

Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy mostantól tilos lenne a hungarista ideológia valós arcának bemutatása, mely után kizárólag a hazug, tömeggyilkos, antiszemita, és rasszista rémkép terjedhetne el róla az emberek körében, annak ellenére, hogy a korabeli kivégzésekkel kapcsolatban ezernyi nyitott kérdés van (voltak-e a kollaboráns árulók mellett ártatlan civil áldozatok is, volt-e köze mindehhez a Hungarista Pártnak, nem lehet-e szó nyilasoknak öltözött zsidó bűnözők szándékos provokációjáról, stb...). A továbbiakban ugyanígy nem lehetne beszélni arról a tényről sem, hogy Szálasi Ferenc állítólagos antiszemitizmusa valójában „aszemitizmus” volt, vagyis annak világos felismerése, hogy egyetlen népnek sem természetes állapota a diaszpóra, mely korabeli viszonyok között zsidógyűlölet helyett valójában hagyományos értelemben vett cionista gondolatnak számított. De talán még azt is kötelező lenne elhallgatni, hogy a nemzetvezető a népbírósági kihallgatása során egyértelműen elhatárolódott a náci fajelmélettől, elvégre az efféle igazság kimondása könnyedén számíthatna diktátorok dicsőítésének.

Szerencsére a jelek szerint a Fidesz, akármennyire a nemzet érdekeire magasról tevő, kokárdás mázba burkolt hazaárulók gyülekezete, világosan felismerte, hogy ez mennyire visszás helyzetet teremtene, éppen ezért már a legelső ponton meggáncsolta az ötletet, az Alkotmányügyi Bizottság ugyanis csak 15 igen, és 13 nem szavazat mellett támogatta a szocialista szájkosártörvény vitára bocsátását. Ez mindössze 53%-os támogatottságot jelent, vagyis azt, hogy a fideszes delegáltak egyértelműen elutasították a kezdeményezést. Ha a bizottsági állásfoglalás eredményét előre vetítjük a várható parlamenti szavazásra, akkor világosan látszik, hogy ez bizony igen távol áll az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmadtól.

Ennyi természetesen kevés lenne ahhoz, hogy megnyugodjunk, azonban vannak egészen konkrét jelei is annak, hogy az egész törvényalkotási folyamat végül a szabadságjogok eltiprása helyett a legrosszabb esetben is olyan irányba fog elmozdulni, ami sokkal több mozgásteret enged nekünk a magyarságot gyalázó zsidók és kommunisták jogi eszközökkel való kikezdésére, mint amennyi akadályt a mi nemzeti harcunkban jelenthet.

Ugyebár szerdán született meg Répássy Róbertnek az az önálló irományként benyújtott módosító indítványa, ami megfosztaná a szocialisták eredeti verzióját a hungarista ideológia szabad terjesztését tilalmi zónába helyező szakaszoktól, és helyette kizárólag ezt a szövegrészt hagyná meg belőle:

Tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése.

Ez még önmagában akár veszélyesnek is tűnhet ránk nézve, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy amikor az Alkotmánybíróság véleményez egy törvényt, akkor az alaptörvény vele érintett szakaszát nem csupán tartalma, hanem a törvényalkotó szándéka szerint is vizsgálja. Vagyis ha a vonatkozó alkotmánymódosítás hatályba lépne, rá hivatkozva nem lehetne olyan törvényt hozni, mely szellemiségében ellentétes lenne az alkotmánymódosításhoz fűzött részletes indoklással.

Répássy indítványának indoklása pedig egy ilyen eszes csavart akar eme indirekt módon a vonatkozó jövőbeli alkotmányossági vizsgálatok sarokkövévé tenni. Márpedig ebben az indoklásban egyenlő súllyal kezeli az összes háborús, vagy békeidős kilengést, illetve népirtást. Az alábbi módon fogalmaz, utalva különböző jogforrásokra:

Az Alkotmánybíróság határozataiban ... kifejezetten megerősítette, hogy nem hozható fel alkotmányossági kifogás [az] önkényuralmi rendszerek azonos megítélése és együttes kezelése ellen.

... egyébként is kivihetetlen és az emberi méltósággal ellentétes ..., hogy pl. a náci haláltáborban elszenvedett halálért más kárpótlás járhatna, mint a szovjet lágerben, vagy az ÁVH pincéjében megölt ember életéért.

... a törvény együtt kezeli a volt állambiztonsági szervezet tagjait és az információk felhasználóit, a nyilaskeresztes párt volt tagjait és azokat, akik 1956-57-be karhatalmi alakulatban szolgáltak.

A demokratikus átalakulást megelőző évtizedekben kizárólag a fasiszta, nyilas jelképek terjesztését, használatát üldözték a büntetőjog eszközeivel. Ugyanakkor a kommunista eszméket megtestesít ő jelképek használatát a politikai berendezkedés jellegéből adódóan természetszerűleg nem hogy nem büntették, hanem éppen ellenkezőleg: büntetőjogi úton védték. Ebből a szempontból a törvény hatása tehát éppen az, hogy megszünteti az önkényuralmi (eszmék) korábbi kezelésében mutatkozó indokolatlan különbségtételt.

Mint láthatjuk tehát, Répássy javaslata alkotmányos szinten kezelné egy kalap alatt a zsidókat Dunába lövő állítólagos nyilas alakulatok cselekedeteit, és az 1956-os, Horn Gyula-féle pufajkások aljas nemzetárulását, ami ugyan első látásra tisztességtelen megsértése az 1944-ben a haza védelmében a szovjet előrenyomulás támogatóival bátran leszámoló hősök emlékének, de ha belegondolunk, hogy kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a jog eszközével léphessünk fel azon fajilag vagy szellemi rassz tekintetében a zsidósághoz tartozó aljadék emberek ellen, akik a nácizmus esetleges túlkapásait nagyobb bűnnek tartják a kommunisták embertelen vérengzésénél, akkor már ráébredhetünk: sokkal inkább lenne okunk lelkesedésre a közelgő változtatásokat szemlélve, mint sem elkeseredésre, vagy haragra.

Az egyetlen szépséghibája a bolsevik népirtókat védelmezni próbáló rohadékok elleni jövőbeli fellépés lehetőségének, hogy a fenti gondolatmenetet nyilván a zsidók is világosan átlátják, éppen ezért sem saját pártjukon keresztül ők maguk, sem pedig áttételesen, az általuk dróton rángatott Szocialista Párton keresztül nem fogják támogatni Répássy javaslatát. Nekünk persze így is jó, elvégre ez azt jelenti, hogy minden marad a régiben, és továbbra is tetszőleges formában ismertethetjük a holokamu-cáfolás témájában raklapszámra elérhető történelmi bizonyítékok részleteit.

Igaz ugyan, hogy szerdán néhány balliberális végbéllény már a holokauszt-tagadás konkrét büntethetőségéről szóló törvénytervezetet nyújtott be a Parlamenthez, de túl sok veszélyt ez sem jelent, legfeljebb arra alkalmas, hogy pontos listánk legyen róla, egy esetlegesen bekövetkező hivatalos hatalomátvétel után kiket kell elsőként falhoz állítani, erőltetett menet után tarkón lőni, vagy mondjuk Duna-parti cipőlevételre felszólítani. Esetleg ezek tetszőleges kombinációja, ízlés szerint. ;)

Ugyanis szinte még meg sem száradt a tinta a férgek beadványán, Répássy pajtás máris egy újabb módosító indítványt csatolt hozzá, melyben kezdeményezte, hogy a zsidó ötlettel szemben ne a „holokauszt” szó kerüljön be a Btk-ba, hanem helyette a következő megfogalmazás: „az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiségelleni cselekmények”.

Ha belegondolunk, ez egészen vicces helyzetet teremtene. Mert ha teszem azt én itt a blogon „a nácik egyes történészek szerint akár 6 millió, és a kommunisták 350 millió” áldozatáról beszélek, akkor rögtön bíróság elé citálható az első anarchista punk faszkalap, aki kétségbe meri vonni ebből a 350 milliós számot. Ugyanígy feljelenthető lesz az összes koszvadék cionista zsidaj, aki szerint az ávós terror kevésbé súlyos az elődeikkel megesett esetleges történelmi visszaélések bármelyikéhez képest. :)

Jelen állás szerint tehát nem lesz ebből az egészből semmi, mert a zsidók nem akarnak a saját csapdájukba esni. Pontosan tudják, hogy amíg mi meg fogjuk találni a Répássy által kezdeményezett verzió mellett is annak az útját, hogy a továbbiakban is zavartalanul terjeszthessük a holokauszt-revizionista nézeteinket, elvégre konkrét részletkérdések elemzése, és megfelelően ravaszul megfogalmazott kérdések felvetése nyilvánvalóan a jövőben sem számíthatna bűncselekménynek, addig remek eszközt kapnánk a kezünkbe a kommunisták áldozatait mocskoló, illetve a velük történteket jelentéktelen színben feltüntető végbéllények elleni küzdelemhez.

Annál is inkább, mert ezek után talán a napjaink holokausztját végrehajtó gójfaló démonok hazai fajtársai sem tehetnék meg többé, hogy letagadják a napnál is világosabb párhuzamot saját vérszomjuk, és az általuk ebből kivetített mesés mítoszok között.

Már persze, ha nem akarnak börtönbe kerülni. :)

By SoDI

Kapcsolódó:

• SoDI: Magyarország kivétel!
  (Nálunk nem kötelező alkotmányt módosítani a holokauszt-cáfoláshoz)
• Tomcat, Gyurcsány, holokamu (videó)
  (Két ember személyi kultusza a holokamu-rendezvényen)
• SoDI: Holokauszt napon jártam
  (Megnéztem a belvárosi Holokauszt emlékközpontot)
• SoDI a zsidókollaboránsokról
  (Néhány tény a nemzeti oldalról, és a holokamuról)

Elfogadták!

Még néhány nap, és tilos lesz szidni a taknya-nyála egybefolyó tetves zsidókat, no meg a beteg állat buzeráns geciket.

Gyalázkodás

181/A § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt olyan - különösen önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló - testmozdulatot tesz, amely alkalmas a magyar nemzet, vagy lakosság egyes csoportjai, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagjai becsületének csorbítására, avagy emberi méltóságának megsértésére .

(3) Nem büntethető, aki politikai párttal, vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban közszereplésükkel összefüggésben

a) olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a lakosság e csoportjához tartozó tagok becsületét, vagy emberi méltóságát megsértse,

b) a (2) bekezdésben meghatározott magatartást tanúsít.

• A törvény adatlapja
• A törvény teljes szövege (pdf)

Rövid konklúzió:

A tetves cionistákat ezután is lehet szidni, ugyanis a cionista szövetség egy "politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezet".

Ezután is leírható egy közszereplőről, hogy zsidó, amennyiben erre nem mint különleges adatra, hanem mint köztudomású tényre hivatkozunk. Az, hogy éppen olyan vonatkozásban említjük meg ezt a tényt, hogy az illető magyarirtó dolgokat tett, vagy mondott, még bőven belefér.

Miután senkitől nem várható el, hogy visszamenőlegesen átnézze több év anyagát, a blog a helyén marad. Jogilag annyi lesz a változás, hogy a törvény hatályba lépése után az egyenként és konkrétan megkifogásolt, régebbről származó, sarkosabb írásait kénytelen lesz mindenki egyenként külföldre költöztetni. Tessék csak, legfeljebb lesz egy olyan rovat, hogy „akadékoskodó köcsögök felszólításai”. ;P

Az pedig, hogy betiltják a karlendítést is, egy vicc. Senki se használta eddig se! :)) 

By SoDI

A minap egy újabb területen ismerhettük meg, hogy is zajlik az, amit a Fidesz saját belső szóhasználatában az új arisztokrácia ámokfutásaként jellemez. Petrétei elvtárs ugyanis gondolt egyet, és megtalálta annak a módját, miként lehetne a gyülekezési törvény szövegébe áthatolhatatlan szociális gátat csempészni.

Csóró, ne tüntess!

Amíg a baloldali médiában (nem médiumokban, most nem halottat látunk, a média eleve többes szám) minden bizonnyal beindul a gumicsont csócsálása azon, elvárható-e a tüntetőktől, hogy még napszemüveget se viseljenek, vagy hogy fontosabbak-e a buszok, mint az emberek, addig a szabadságjogok legsúlyosabb lábbal tiprását jelentő passzust ezekben a vitákban legfeljebb egy-egy félmondat erejéig, mellékesen fogják érinteni, nehogy valaki mélyebben elgondolkodjon rajta.

"A rendezvény szervezője a rendezvény befejezését követően haladéktalanul gondoskodik (...) a helyszínen található hulladék eltakarításáról és az esetleges környezeti károk helyreállításáról."

forrás: irm.gov.hu innen.

Nos, nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nálam a kis 45 négyzetméteres lakásban havi 20 ezer forintért tart rendet a takarítónő. Pedig egymagam vagyok, és csak a mindennapi rutinomat végzem, nem tartok minden délután bulit, ami felforgatná a tisztaságot. Nos, egy tüntetés egészen más tészta. A nagy számok törvénye szerint biztos lesz olyan, aki eldobja a kólásüvegét. Ha engem, mint szervezők felelősségre vonhatnak miatta, akkor biztos lesz olyan beépített ügynök, aki csak azért is összetör valamit. Mivel nem lehet megkövetelni a katonás rendet, lesz olyan is, aki rálép egy-két parki virágra. Ilyenformán egy kisebb tüntetés sem oldható meg néhány tízezer forint alatt, ha pedig több ezer ember érdeklődésére is számot tarthatna a rendezvény, akkor a szervezőnek alaposan el kell gondolkodnia rajta, telik-e a nyilván százezrekre rúgó helyreállítási költségre.

A demonstrációk szervezése úri huncutság, gazdagok kiváltsága lesz, a csóró pedig jobb híján felcsatlakozhat az ő tüntetéseik, és céljaik mögé.

Saját magáért viszont soha többé nem állhat ki!

Pontosan tudom, hogy nagyon hamar akad valami balról küldött idióta, aki lehurrog, hogy így helyes ez, aki kárt okoz, az térítse is meg, de aki ezzel komoly érvként hozakodik elő a közéleti műveltség igen alacsony fokán van. Tudni kell ugyanis, hogy a gyülekezés alapvető alkotmányos szabadságjog, emberi jog, melyet alacsonyabb rendű érdekeknek soha, semmilyen körülmények között nem lehet alávetni! Amikor a Kossuth tér "összevizelése" került szóba, nagyon jól állapította meg Grespik László, hogy csak egyetlen kérdés van, amit ezzel kapcsolatban fel kell tennünk:

Na és?

Nem számít az okozott kár, nem számít a környéken lakók kényelmetlensége. Csak egy dolog számít! Mégpedig az, hogy az emberi jogok ne csorbuljanak. Erről szól a demokrácia! Éppen emiatt, hogy a törvénytervezet a szegény embertől szeretné elvenni a tüntetés jogát, lehetünk teljesen nyugodtak, mert ezt a szemétséget még akkor sem tudnák keresztülvinni a szocik, ha valami csoda folytán megszereznék mögé a kétharmados többséget. Ugyanis garantáltan alkotmányellenes!

Mindenesetre arra kiváló, hogy ismét rávilágítson a Gyurcsány slepp torz, diktatúrát kivánó gondolkodásmódjára.

By SoDI

Ez egy átalakított bejegyzés, az eredetije itt található.
Apró formai tévedés történt, kicsit figyelmetlen voltam, mely figyelmetlenség ugyanakkor az érvelésem érdemi részét nem érinti.

Úgy néz ki, a gyülekezési törvény igen erősen próbára teszi még a sokat tapasztalt újságírók, és szakjogászok szövegértő képességét is. Az persze a hazai túlpolitizált viszonyok között már majdhogynem természetesnek számít, hogy az ember megpróbál kivétel nélkül mindent a politikai elkötelezettségének megfelelően értelmezni, azonban, amikor ez a sziklaszilárd tények meglátását is elhomályosítja, ráadásul mindez egy köztiszteletben álló közéleti személyiség, vagy hitelesnek gondolt sajtóorgánum részéről történik, akkor mindez az egész közéletre károsan hat.

Ez egy elkeseredett szélmalomharcnak tűnik, mert úgy néz ki, hogy soha a büdös életben nem lesz itt egyetértés akörül, hogy mit is mond pontosan az a rohadt törvény. A szövegét persze mindenki ismeri, azonban ez sokakat mégse visz előbbre. Tavaly már részletesen kifejtettem, hogy miért nem (update: link javítva) lehet feloszlatni egy spontán tüntetést, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány szintén ezt szajkózza, bírósági ítéletek sora is megerősíti, de ez sem tántorítja el a bolsevik patkányok rendészeti talpnyalóit, és továbbra is kötik az ebet a karóhoz. Ők egyszer kigondolták, hogy a törvényalkotónak az volt a szándéka, amit bele akarnak látni a paragrafusokba, és kész.

A rendőrség bizarr gondolatmenetéről kiváló képet ad a következő mondat:

" (...) az a rendőrség álláspontja, hogy a törvény nem ismeri a spontán tüntetést, csak a bejelentettet és a nem bejelentettet, a nem bejelentettet pedig fel kell oszlatni. "

MTI hír innen

AGYRÉM! Még mindig itt tartunk?!

Nos, akkor legyünk egészen pontosak.

(És most szájba rágok, de nagyon):

Egyetlen dolgot definiál a magyarországi jogrend. A rendezvényt.

Mit is jelent ez a szó? Nézzünk néhány rokon példát.

• Egy nyomtatvány attól nyomtatvány, hogy nyomtatják.
• Egy tértivevény attól tértivevény, hogy átveszik.
• Egy rendezvény pedig attól rendezvény, hogy rendezik.

Ezt erősíti meg az, hogy a törvény második része a rendezvény szervezéséről szól. Ez az a rész, amelyik a rendőrség szerepét is meghatározza.

Nyilvánvalóan a rendezés a részvétellel nem egyező tevékenység, hiszen pont a résztvevők programjának megszervezését jelenti. Vagyis, ha nincs ilyen ember, és a csoportosulás kizárólag résztvevőkből áll, rendezők nélkül, akkor azzal kapcsolatban nincs dolga a rendőrségnek.

Egyszerűen azért nincs, mert ez a helyzet a magyar jogban nincs szabályozva!

Szabályozatlan, vagyis nem létezik.

NINCS!

Általános alapelv, hogy mindent szabad, ami nem tilos.

Mivel a törvény betűje szerint a spontán tüntetés értelmezhetetlen fogalom, így a semmihez nyilván szankció sem tartozhat. Vagyis spontán tüntetni mindig és mindenkor SZABAD!

Olyan rohadt idegesítő, hogy a baloldali idióták, élükön a kormányszervvé degradálódott rendőrséggel, még mindig nem képesek ezt megérteni!

By SoDI

Hát, gyermekeim az égben, kicsit lassabban haladok az államrend megdöntésével, mint terveztem, ugyanis hirtelen elég sok tanulnivaló szakadt rám. A nappali tagozatos tanulmányaim során az ELTE-n megszoktam ugyanis, hogy a szorgalmi időszak viszonylag nyugisan telik, a ZH-kat be lehet pótolni, a beadandók többségével is lehet késni jegylevonás terhe mellett, de vizsgázni, azt viszont nem kell. Idén elöször viszont beiratkoztam a nappali mellé egy levelező szakra a Corvinusra, így abban a szerencsében van részem, hogy megismerkedhettem a félév közbeni vizsga fogalmával. De van ebben valami jó is. Október közepén vizsgára tanulni egyrészt ugyan rémálom, másrészt legalább kevésbé lesz zsúfolt a vizsgaidőszak (ami nem is hátrány, mivel csak az ELTE-n közel 40 kredit értékben vettem fel tárgyakat, és ehhez jönnek még a Corvinusos tárgyak).

Szombatig tanulok, mint a güzü, na.

De nem kell aggódnotok, reggel ennek ellenére fellövöm a netre az államrend megdöntése projekt második részét. De előtte a jogi háttérről néhány szót.

Azért van szükség erre a kitérőre, mert friss hír, hogy a rendőrállam kopói házkutatást tartottak Molnár Balázsnál, a kuruc.info főszerkesztőjénél. Ilyen eljárás pedig nekem rohadtul nem hiányzik.

Ugye a botrányt az okozta, hogy Molnárék közzétették a forradalmárok ügyében intézkedő bírák neveit, és telefonszámait. Nem számít, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint az eljáró bírák neve, mint közfeladatot ellátó személyeké, nyilvános adat. Azt mondják ugyanis a bolsik, hogy a cím és a telefonszám már nem az. Igaz ugyan, hogy a T-com nyilvános adatbázisában is szerepel például Dr. Dénes Veronika bírónő, vagy mondjuk Dr. Palásti Márta ügyésznő otthoni címe és telefonszáma, de mivel a kuruc.info szerkesztői nem kaptak engedélyt arra, hogy a tudakozónál jogszerűen szereplő adatokat a saját lapukon türközzék, így a neoávó elegendő látja a tényállást ahhoz, hogy lecsapjanak az egykori demokratikus ellenzék mai követőire.

Merthogy állítólag személyes adatokkal éltek vissza. Kiváncsian várom, mikor fognak hasonló szigorral fellépni az ügyfeleik igazolványaikat teljesen törvénytelenül fénymásolgató mobilszolgáltatók ellen is. Vagy a multiknak mindent szabad, a gyarmati bennszülötteknek meg kuss?

Na szóval, mivel nem akarom, hogy hasonló "féleértések miatt" én magam is áldozatul esek a köztörvényes rend fenntartóinak, ezért az államrend döntési projekttel kapcsolatban szeretnék rögzíteni néhány tényt.

• Nem véletlenül használom azt a szót, hogy "államrend" ahelyett, hogy "alkotmányos rendet" írnék. Ezzel is utalni akarok a '89 előtti párhuzamokra egyrészt, másrészt, mivel 16 éve ilyen jogi fogalom, hogy "államrend elleni" vétek, nincs definiálva sehol, ezért nem lehet összemosni az általam köznyelvi értelemben használt fogalmakat különböző jogi tényállásokkal. Tehát amikor ellenállásról, és a rend megdöntéséről beszélek, akkor nem feltétlenül erőszakról, vagy alkotmányos rend elleni bűncselekményekről beszélek. Ezt jónak láttam még most, ideje előtt tisztázni. Ezt azért fontos leszögezni, mert ha nem ezekről beszélek, akkor az erre való felbújtást sem tudom megvalósítani.
• Ha valaki annak ellenére, hogy megpróbálok nagyon egyértelműen fogalmazni, mégis úgy érzi, hogy amit itt teszek, esetleg kimerítheti a bűncselekmény fogalmát, az legyen olyan kedves kapcsolatba lépni velem a blog bal felső sarkában található e-mail cím segítségével, hogy a felesleges keménykedés helyett inkább békésen tudjuk tisztázni az esetleges félreértéseket.

Az, hogy ezt ennyire kihangsúlyozom, nem azért van, mert megijedtem volna, nem azért van, mert a hatalom klönböző megtorló intézkedéseinek a híre elbizonytalanított volna, hanem azért, mert szilárdan hiszek benne, hogy ha a jelenleg hatályos törvényes keretek közt maradva dolgoz ki valaki valódi népakaraton nyugvó terveket arra, hogy az eredeti céljának megfelelni képtelen alkotmány helyét egy, a nemzet érdekét teljesebben szolgáló rend vegye át, akkor az eltűrendő akkor is, ha ez egyébként a jelenlegi rend uralmat gyakorló vezetőinek erős érdeksérelmével valósítható csak meg.

Merthogy a polgári engedetlenség jogát senki se vitathatja el az emberektől, ez alkotmányos alapjog, ha pedig mégis ez történik, méghozzá felülről elrendelve, akkor az a legékesebb bizonyítéka annak, hogy az adott országban nincs demokrácia, csak rejtett diktatúra. Ha viszont a rendőrség vezetői hisznek benne, hogy szabályos jogállami kereteket védenek, ami szélesebb rétegek javát szolgálja, akkor saját maguknak ártanak a legtöbbet azzal, ha módszeresen mártírt csinálnak mindazokból, akik ezt vitatni merészelik.

Ennyi dióhéjban, a többit kifejtem a következő napokban.